KamaraOnline

Az első fél évben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi lakáspiaci jelentésének bemutatásakor Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője elmondta: Budapesten az előzetes számítások szerint a harmadik negyedévben 5,9 százalékkal nőttek a lakásárak, ami 23,9 százalékos éves növekedési ütemet jelent. Idén a reál lakásárak 11,5 százalékkal, nominálisan 15,2 százalékkal emelkedhetnek országosan.

A lakáspiacon újra nyílik az árolló, a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az áremelkedés, míg a községekben lassulás volt tapasztalható a június végi adatokat a 2017. évvégiekkel összevetve. Budapesten 15,6 százalékról 20,2 százalékra, a városokban pedig 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt a dinamika, míg a községekben 16,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött éves szinten. A négyzetméterárak a községekben a budapesti átlag 20 százalékára estek a tavalyi 25 százalékhoz képest.

A fővárosi lakáspiaci folyamatokat még szorosabban figyelemmel kell kísérni az MNB szerint. Országos szinten a makrofundamentumokkal alátámasztott egyensúlyi árszinthez képest még 10 százalékos eltérés van lefelé, Budapesten viszont a növekvő árak 7 százalékos túlértékelést mutatnak. A főosztályvezető megjegyezte ugyanakkor, a hitelezés területén nem látnak Budapesten a kockázatosság felé való elmozdulást, nem vált kifeszítettebbé a lakáshitelezés.

Az új lakáshitelek volumene közel 40 százalékkal nőtt a második negyedévben, a fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalék volt, a tranzakciók 46 százalékához kötődik már hitelfelvétel. Érezhető annak hatása, hogy az MNB az adósságfék szabályokkal a hosszú fix kamatozás felé tereli a lakosságot.

A hitelből történő vásárlás lehetősége ugyanakkor a jelentés szerint romlott 2018-ban, egy átlagos, két átlagkeresettel rendelkező háztartás számára kevésbé elérhetővé vált az átlagos ingatlan hitelből történő megvásárlása, mert az átlagkereset emelkedése nem tudta ellensúlyozni az ingatlanárak emelkedésének hatását.

A lakások árához képest egyre több évnyi átlagkereset szükséges a vásárláshoz: egy tipikus 65 négyzetméteres használt lakás teljes árának kifizetéséhez idén országosan 5,4 (2017-ben 5,2), Budapesten 8,9 (8,2) évnyi átlagkereset kell, míg az új lakáshoz országosan 9,4 (2017-ben 9), Budapesten 10,7 (10) évnyi.

A 4,3 milliós lakásállomány 0,36 százaléka újul meg éves szinten, ami nagyon alacsony (Ausztriában 1,4, Lengyelországban 1,3, Szlovákiában 0,9, Csehországban 0,6 százalék a megújulási arány). Az alacsony megújulás oka az építőipar relatíve alacsony hatékonysága, a kapacitáshiány és az üres lakások növekvő aránya lehet.

A lakáspiaci szereplők szerint a lakásépítések fellendülésének akadálya az építőipar alacsony termelékenysége: az építőipari dolgozók egy főre eső hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, nincsenek érdekeltté téve abban, hogy többet termeljenek, amin a teljesítménybérek és a bértarifa rendszer bevezetésével lehetne segíteni. Úgy vélik, a kivitelezési munkákat gyorsítaná, ha „házgyárakban” készült előregyártott elemekből építkeznének.

Az új lakások átadása 2019-ben tetőzhet, Budapesten – az áfadöntés előtti tervek szerint – jövőre közel 16 ezer új lakást adnak át, 2020-tól viszont visszaeshet az újlakás kínálat (Budapesten 3 ezerre). Idén az áfával kapcsolatos bizonytalanságok miatt csökkent a kiadott építési engedélyek száma, a második negyedévi 18 ezer új engedély 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a harmadik negyedévi 8600 pedig megegyezik az egy évvel korábbival.

A főosztályvezető felhívta a figyelmet: az új átadások felfutása nem emeli effektíve a kínálatot, mert mintegy 70 százalékukat előértékesítették. Kitért arra is, hogy a fővárosban építés alatt álló új lakások 60 százaléka csúszik időben, több átadás áttolódhat 2019-ről 2020-ra.

Az adásvételek száma bővült, június végén az egy évre visszatekintő egy éves tranzakciószám elérte a 168 ezret, ami éves szinten 5,8 százalékos bővülést jelent. A lakáspiaci szakértők szerint Budapesten korlátlan mennyiségű kereslet érzékelhető, a fővárosban nincs eladhatatlan lakás.

A jelentés szerint a folyamatos áremelkedés ellenére a megvalósult tranzakciókban az átlagos ár csökkent 2018 első fél évében, aminek magyarázata az, hogy egyre inkább az olcsóbb, sok esetben rosszabb minőségű lakások cserélnek gazdát.

A hirdetési adatok elemzése alapján megállapították, hogy míg korábban az el nem kelt lakások esetében az ár csökkentése volt jellemző, 2018 harmadik negyedévére az eladók 5 százaléka legalább 9 százalékkal emelte a hirdetés során az irányárat. Míg korábban átlagosan 5-6 százalékos alkut lehetett elérni a piacon, az elmúlt negyedévekben folyamatosan szűkült a mértéke, most 2 százalék körül van. Megjelent a piacon a licit is, a tranzakciók 5 százalékánál a meghirdetettnél magasabb áron értékesítették az ingatlant.

(Forrás: MTI)

Már elkészültek az első tervek az állam nyugdíjpiacra történő belépéséhez – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter csütörtökön az Echo TV Napi aktuális című műsorában kifejtette: olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretnének majd kibocsátani, amelyet kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni.

A mostani nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), önkéntes nyugdíjpénztár és egyéb formák mellett lehetőségnek kellene lennie arra is, hogy az államadósság-kezelés részévé váljon az ilyen típusú előtakarékosság, ilyen rendszerek máshol is működnek – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Az év első kilenc hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg építőipari kivitelezési munkák Magyarországon, ez 2,7 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért összegnél.

A harmadik negyedévben 448 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba az építőipari beruházások, míg az első két negyedévben ez az összeg megközelítette a 700 milliárd forintot – derül ki a legfrissebb EBI építésaktivitási jelentésből. Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, az ibuild.info és a Buildecon Építésgazdasági Kutató által készített elemzés szerint az újonnan elindított beruházások összértéke 2018-ban elmaradhat a 2017-ben elért, rekordnak számító 2323 milliárd forinttól.

A jelentés szerint ezeket a várakozásokat támasztja alá, hogy a magasépítéseknél 2018. első három negyedévében 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg a kivitelezések, ami 5 százalékos visszaesést mutat az előző évhez képest, a mélyépítéseknél pedig ugyanebben az időszakban 854 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba az építőipari beruházások, ami szinte megegyezik az egy évvel korábban mért összeggel.

Idén a harmadik negyedévben csupán 109 milliárd forint értékben kezdődtek mélyépítési kivitelezési munkák, szemben az első és a második negyedévben mért 392 és 352 milliárd forinttal. A július és szeptember közötti csökkenés hátterében elsősorban az újonnan meginduló út- és vasút kivitelezések összegének mérséklődése áll, ugyanis ebben az időszakban az induló beruházások értéke mindössze 29 milliárd forintot tett ki, szemben az előző negyedévek 306 és 221 milliárd forintos összegével.

A magasépítések közül kiemelték az irodaépítéseket, ezen a területen az év első kilenc hónapjában a kivitelezési fázisba lépő beruházások 178 milliárd forintos értéke meghaladta a tavalyi egész éves teljesítményt.

Visszaesést regisztráltak ugyanakkor a társasházi lakásprojekteknél, ahol az idén az első kilenc hónapban 226 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezések, szemben a 2017. első három negyedévében mért 336 milliárd forinttal. Ugyanakkor a vizsgált időszakban a befejezett társasházi lakásépítési beruházások 140 milliárd forintot tettek ki, míg ez az összeg tavaly csupán 106 milliárd forint volt.

A lakáspiac értékelésénél rámutattak, hogy a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa – bizonyos feltételek melletti – 2023-ig történő fenntartásával a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek.

(Forrás: MTI)

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat.

Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete – hangzott el a Fuga Budapesti Építészeti Központban tartott díjátadón.

„A pár nap múlva 145 éves Budapest bizonyítja, hogy mindig képes megújulni, dinamikusan fejlődő igazi világváros” – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes, az elismerést odaítélő zsűri elnöke.

A zsűri értékelése szerint a Sugár Péter, Ilyés-Fekete Zsuzsa és Kun Tamás építészek által tervezett Graphisoft Park fogadóépületénél „az eredmény minősége, a tervezői hozzáállás, a habitus és módszer is egyaránt példaértékűnek tekinthető”. A Vikár András, Lukács István és Gál Árpád által tervezett kőbányai ügyfélszolgálati központnál pedig egyebek mellett a bővítés és a városképi illeszkedés példaszerűségét, valamint az ellentétekre épülő tökéletes harmóniát emelték ki a bírálók.

A Budapest Építészeti Nívódíjra olyan Budapest közigazgatási területén található alkotásokkal nevezhettek, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják.

Idén 18 pályamű közül választotta ki a díjazottakat a zsűri, amelynek Szalay-Bobrovniczky Alexandra mellett tagja volt Csomay Zsófia belsőépítész és Mártonffy Miklós, Csapó Balázs, Aczél Gábor, Kovács Csaba, valamint Z. Halmágyi Judit építészek.

(Forrás: MTI, fotó: Graphisoft Park)

A turizmus a magyar gazdaság sikerágazata, amely az elmúlt két évben kétszer gyorsabb ütemben nőtt, mint a GDP – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.

Véleménye szerint a magyar turizmus el fogja érni az osztrák turizmus szintjét. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy az ágazat hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez jelentősen emelkedjen, a GDP 16 százalékát adja majd, és a mostani évi 30 millió vendégéjszaka 50 millióra emelkedjen 2030-ra.

A turizmus szerkezetében kedvezőnek nevezte, hogy 50-50 százalékát adják a belföldi és a külföldi vendégek. A zászlóshajó Budapest, az évi 30 millió vendégéjszakából 10 milliót a főváros ad, és a külföldi vendégek kétharmada érkezik ide.

A jelenlegi adatok alapján magántőkéből közel 3000 új szoba létesül az épülő új hotelekben, a kormány pedig 46 milliárd forint támogatást nyújtott a szálláshelyek fejlesztésére a Kisfaludy-programban.

Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a kerékpárversenyek turisztikai attrakciót jelentenek, ahogy az egyéb jelentős sportrendezvények. A versenyzők, szurkolók, nézők és kísérők jól fizető vendégéjszakákat hoznak a rendező országoknak, városoknak.

Az MKSZ évente átlagosan 140 sportesemény felügyeletét látja el. A sportturizmust az átlagosnál többet költő és hosszabb ideig maradó vendég jellemzi. A szövetség arra törekszik, hogy minél több olyan versenyt szervezzen, amely jelentős vonzerőt jelent akár belföldi akár külföldi vendégeknek, ezzel a tavaszi-őszi időszakban turisztikai forgalmat hozzon.

A kiemelt turisztikai térségekben olyan fejlesztési programok indulnak, amelyek a kerékpározók tájékozódását, navigációját segítik, például a Balaton, Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen térségekben.

Guller Zoltán közölte: az adataik szerint a kerékpáros turisták egyértelműen többet költenek, a sportversenyeik az országmárka építéséhez is hozzájárulnak.

(Forrás: MTI)

Az elemzői várakozásokkal ellentétben nem lassult, inkább tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, a meglepetést a mezőgazdaság, az építőipar, a beruházások és a szolgáltatások külkereskedelme okozhatta.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokat értékelve elmondta: az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedés eléréséhez. A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van, a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről-évre csökkenni tud.

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll: a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.

Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival – mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában elismerte, a magyar GDP harmadik negyedévi növekedése jelentősen felülmúlva a piaci várakozást. Meglátása szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban teljesítő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott, amire érdemi magyarázatot a szolgáltatások külkereskedelmének további dinamizálódása adhat.

A meglepően erős adat ellenére Virovácz Péter továbbra is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő – zárta kommentárját.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepőek a friss adatok, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. Véleménye szerint az előző negyedévekhez hasonlóan a szolgáltató szektor adta a lendületet a harmadik negyedévben, emellett biztosra vette, hogy az építőipar is segítette a növekedést. A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti gazdaságot.

A következő időszakban viszont inkább lassulás várható, az idei 4,5 százalék körüli GDP-növekedést jövőre 3,4 százalékos többlet követheti. A belső motorok megmaradnak, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is húzzák majd a gazdaságot, ugyanakkor a külső környezet lefelé mutató kockázatot hordoz a következő évre – figyelmeztetett Németh Dávid.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látta, döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta a gazdaságot, a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta a harmadik negyedéves GDP-ben. Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez.

A felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának emelkedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint importadatok is alátámasztanak. A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése – vélekedett.

A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így a Takarékbank elemzője kilátásba helyezte, hogy az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelik, a jövő évi előrejelzést pedig 4,1-ről 4,2 százalékosra javítják.

A CIB Bank elemzői szerint az első fél évi adatoknak a harmadik negyedéves adatokkal együtt közzétett revíziójára is tekintettel a korábban vártnál erőteljesebb éves dinamikára is lehet számítani, ami elérheti vagy akár meg is haladhatja a 4,5-4,6 százalékot.

Kommentárjukban kifejtik: a harmadik negyedév GDP-növekedéséhez, csakúgy mint az első fél évben, a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, jelentős volt a turizmus szerepe. Emellett a mezőgazdaság és az építőipar hozzájárulása is kiemelkedő volt. A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülése is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe a vártnál kisebb lehetett, különös tekintettel a piaci konszenzustól és a második negyedévi teljesítménytől is elmaradó német GDP-dinamikára.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint is nagy kérdés, hogy hogyan alakul a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Az ipar visszafogott teljesítménye, az áruforgalmi mérleg csökkenő többlete, illetve az eurózóna és Németország gazdasági lassulása mérsékelt exportnövekedést sugallt. A szolgáltatásexport súlya a teljes exporton belül növekszik, így az vélhetően valamelyest ellensúlyozni tudta az áruexport gyengébb teljesítményét.

Hozzátette: a friss adatok alapján az idei évre várt 4,3 százalékos éves növekedési előrejelzésüket felfelé mutató kockázatok övezik, és az sem kizárt, hogy a jövő évre várt növekedés-lassulás nem lesz nagyon számottevő a fennmaradó erős belső keresletnek köszönhetően.

(Forrás: MTI, Pénzügyminisztérium, fotó: Dede Géza)

Még az idén, december 1-jével megnyílik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsön igénylésének lehetősége a kétgyermekes családok számára.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte azt is, hogy a háromgyerekes családok ugyancsak december 1-jétől igényelhetik az 5 millió forinttal megemelt, összesen 15 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt.

A kedvezményes kölcsönt a két, illetve három gyermeket vállalók is igényelhetik.

Novák Katalin közölte, a kétgyermekes családok a 10 millió forintos, államilag támogatott, garantáltan 3 százalék alatti kamattal adott hitelt 25 éves futamidőre vehetik fel, ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészlete 50 ezer forint alatt marad havonta.

Azért döntöttek a csok bővítéséről – hangsúlyozta az államtitkár -, mert úgy látják, hogy az otthonteremtés jó befektetés, és a kormányzat abban akar segíteni, hogy akik gyermeket nevelnek, vagy gyermekvállalás előtt állnak, a lehető legjobb körülmények között élhessenek Magyarországon.

Az M1 Híradónak arra a kérdésére, mire számít, hány kétgyermekes család veszi majd igénybe az új lehetőséget, az államtitkár azt mondta, a csokot felvevő nagycsaládosok csaknem 90 százaléka kérte a kapcsolódó kedvezményes hitelt, ezért a kétgyermekeseknél is hasonló igénylésre számítanak.

Novák Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok, köztük a fiatalok túlnyomó többsége saját tulajdonú otthonban szeretne élni, ezért támogatja a kormány a lakásvásárlást. Azt mondta: a csok népszerűsége töretlen, a kedvezménnyel eddig csaknem 400 ezer ember otthonteremtését tudták segíteni. A csok, az áfa-visszatérítés lehetősége és kedvezményes hitelek összesen csaknem 500 milliárd forintos támogatást jelentettek eddig a családoknak.

(Forrás: MTI)