Új információkat kér az Európai Bizottság a Paks II beruházással kapcsolatban, egyelőre nem egyértelmű ugyanis, hogy „az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást tartalmaz-e vagy sem”.
Az Oroszországi Föderáció és Magyarország 2014-ben kormányközi egyezményt kötött egy nukleáris programról. Az egyezmény alapján Oroszország 10 milliárd euró államközi hitelt nyújt a magyar államnak, amely ezt az összeget a paksi telephelyen két új nukleáris reaktor megépítésének támogatására fordítja (a telephelyen jelenleg üzemelő négy reaktoron kívül). Az államközi hitelmegállapodás szerint Magyarország a hitelt a beszerzési ár 80 százalékának finanszírozására használja fel, míg a megfizetendő mindegyik összeg 20 százalékát Magyarország a saját forrásaiból fizeti meg.
Oroszország a Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt (a továbbiakban: JSC NIAEP) részvénytársaságot jelölte ki az építésre, Magyarország az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t (a továbbiakban: Paks II) jelölte ki a két új reaktor tulajdonosának és üzemeltetőjének.
Magyarország a reaktorok megépítéséhez tőkefinanszírozás formájában beruházási támogatást fog nyújtani a Paks II számára. Magyarország szerint a nukleáris villamosenergia-termelésnek a tüzelőanyag-keverék részének kell maradnia a leépítésre kerülő kapacitások helyettesítése, az új termelési kapacitások iránti igények kezelése, továbbá az az éghajlatváltozással kapcsolatos európai célkitűzések (különösen a szén-dioxid-kibocsátás tervezett csökkentéséhez kapcsolódóak) megvalósítása érdekében.
Magyarország azt állítja a bejelentésben, hogy a beruházás nem képez az EUMSZ (Európai Unió működéséről szóló szerződés) 107. cikke értelmében vett állami támogatást, mivel nem nyújt gazdasági előnyt a Paks II-nek, mert teljesül a piacgazdasági befektető elve – olvasható az unió hivatalos lapjában megjelent közleményben.
Az intézkedés értékelése
A bizottság előzetes következtetése szerint nem egyértelmű, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást tartalmaz-e vagy sem. A bizottság azt a kérdést vizsgálja, hogy valamely piacgazdasági befektető meg tudta volna-e valósítani az intézkedést hasonló feltételek mellett.
A bejelentés szerint a projekt gazdasági elemzése a súlyozott átlagos tőkeköltségnél (WACC) magasabb adózás utáni belső megtérülési rátát (IRR) mutat az erőmű üzemelése alatt, ezért az állami beruházás nyereséges lenne, vagyis megfelel a piacgazdasági szereplő tesztjének (MEIP-teszt).
Magyarország azonban nem nyújtott be elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a beruházás gazdasági értelemben nyereséges-e, figyelemmel a kockázatok szerződés szerinti elosztására és a jövőbeni bevételekkel kapcsolatos elvárásokra (a jövőbeni villamosenergia-árak alapján).
Továbbá ebben a szakaszban, a benyújtott információk nem elegendőek ahhoz, hogy a bizottság megállapíthassa, hogy amennyiben az intézkedés állami támogatást képez, teljesülnek-e a belső piaccal való összeegyeztethetőségre – különösen a támogatás szükségességére – vonatkozó, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek, továbbá azt, hogy fennállnak-e olyan piaci hiányosságok, amelyek érintik a magyarországi nukleáris projektekbe való új beruházásokat, és hogy melyek ezek a piaci hiányosságok. A bizottság információkat kér az új nukleáris beruházások (állami támogatás nélküli) lehetőségeiről és azok időzítéséről, figyelemmel a magyar villamosenergia-piac jellegzetességeire és annak várható alakulására, és e tekintetben piaci modellezést is kér.
Továbbá, a bizottságnak kételyei vannak a bejelentett intézkedés arányosságával kapcsolatban, mivel ebben a szakaszban nem egyértelmű, hogy a Paks II hogyan és mekkora mértékben fogja ellentételezni az állam beruházását. Továbbá, a bizottság aggályosnak tartja az intézkedés versenyre és kereskedelemre gyakorolt lehetséges torzító hatásait is. Magyarország villamosenergia-termelési piacát viszonylag magas piaci koncentráció jellemzi, a belföldi termelés kb. 50 százalékát adó, jelenleg működő Paksi Atomerőművel. Ebben a szakaszban nem ismert, hogy jelentős kapacitások lépnének be a piacra, az előre jelzett termelési hiány ellenére. Ezért a Paks II a 2030-ban várható hazai kereslet legalább egyharmadát fogja adni. A Paks II a Paksi Atomerőmű még mindig működő/még nem leszerelt reaktoraival együtt növelheti a piaci koncentrációt. A bizottság úgy véli továbbá, hogy az alapterhelést biztosító, magas kihasználtsággal és alacsonyabb szintű teljes energiatermelési költséggel jellemezhető kapacitásoknak nyújtott támogatás akadályozhatja az új piaci szereplők belépését és bizonyos magasabb költségű termelési kapacitást jobbra tol a kínálati görbén.
Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően az összes jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel – emlékeztet a bizottság.
Az észrevételeket a bizottság továbbítja Magyarországnak.
Az Európai Bizottság levele itt olvasható.
Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket egy hónapon belül tehetik meg.
Pontatlanságok, félreértések, megalapozatlan állítások
A magyar kormány megítélése szerint az Európai Bizottság versenyjogi biztosának 2015. novemberi 23-i döntése, illetve az Európai Unió hivatalos közlönyében ma megjelent összefoglalója számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz – olvasható a Miniszterelnökség közleményében, amelyet az alábbiakban szó szerint idézünk:
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére. A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság a közel két éves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná.
Mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos asszony is hangsúlyozta, „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére” az Európai Bizottság időt kér arra, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le és a brüsszeli eljárásrend alapján lehetőséget biztosítson más tagállamoknak, piaci szereplőknek, harmadik feleknek, hogy kinyilváníthassák véleményüket.
A kormány álláspontja szerint a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel.
Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n teljes terjedelmében elérhető.
Sajnálatos módon az Európai Bizottság november 23-i döntése figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1 atomerőművi beruházásban – amely műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez – egy konzorcium keretein belül magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől. Annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a „finn testvérprojekt” piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg.
Sajnos a közel két éve tartó intenzív egyeztetések ellenére az Európai Bizottság döntése és a ma publikált összefoglaló számos pontatlanságot, félreértést, és megalapozatlan állítást tartalmaz. A bizottság például félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította. A beruházás tőkeköltségének és megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan metodológiai hibára is rávilágított a bizottsággal történő egyeztetések során, amelyek a bizottság álláspontjának megalapozottságát kérdőjelezik meg.
Továbbá a bizottsági állásfoglalásban sugalltakkal ellentétben a magyar kormány az elmúlt közel két év során a bizottság kéréseinek eleget téve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez. A kormány korábban is jelezte, hogy a bizottság bizonyos feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában.
A magyar kormány áll a formális vizsgálat elé, amelynek során fenntartjuk, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – zárul a Miniszterelnökség közleménye.
Dr. Pál Tibort (képünkön), a Miskolci Egyetem intézetigazgatóját, tanszékvezető egyetemi docenst választotta elnöknek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tisztújító közgyűlése, miután az előző elnök, Dr. Lukács János megbízása lejárt. A tagságnak szóló bemutatkozó programjában Pál Tibor a következő elnökség fő feladatai közé sorolta a kamara hatósági feladatainak maradéktalan ellátását, a kamarai struktúra átalakítását, valamint a kamara megítélésének javítását. Az elnök kisebb, de hatékonyabb kamarai szervezet kialakítása és a megkezdett informatikai fejlesztések folytatása mellett érvelt.
– Jelenleg a legnagyobb a Rak-Park-pályázat, amelyet 2015. december 5-én mutattunk be. A főváros kiírt egy pályázatot Rak-Park néven, hogy a Kossuth tér és a Szabadság híd közötti pesti Duna-szakasz megújítására. Erre adtunk be egy tervet, amelyen egy 17 fős csapat dolgozott 1 hónapon keresztül. Ebben a tervben a Dunát három szakaszra osztottuk: egy kikötői és piacos, egy sport és pihenő, illetve egy turista részre. Ezen terv funkcióinak megfelelően készült például a kikötő hajóállomással és sok köztérrel. Szeretnénk ezt a tervet egy kicsit propagálni, hogy lássák, ez a víziónk. Reméljük, hogy egyszer hasonló lehet a Duna-part, ahhoz, ahogy elképzeljük. Erre reményt ad, hogy a nyertes terv is sokban hasonlít a miénkhez. Másik futó projektünk a Mobil Szauna, amely három éve létezik. A sok nyári projekt után kitaláltuk, hogy elindítunk egyet télen is. 
