Több mint negyedével nőtt éves összevetésben a munkabalesetek száma az idei első félévben, a halálos balesetek száma az egy évvel korábbi több mint másfélszerese volt.
Az idei első félévben 10 276 munkabaleset történt, 27,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya.
Halálos munkabalesetek
Munkabalesetben 2016 első hat hónapjában 36-an vesztették életüket, 13-mal többen, mint 2015 első félévében.A legtöbb (13) halálos baleset a mezőgazdaságban történt, az építőiparban 6-an vesztették életüket munkabaleset következtében.
A halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalék különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között – figyelmeztetnek a munkavédelmi felügyelőség szakemberei. A felügyelőség általában a jogviták elhúzódása miatt kapja meg később a jegyzőkönyveket.
Baleseti típusok
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Csonkulásos munkabaleset az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek összessége.
Súlyos az a munkabaleset, amely:
- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta,
- valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott,
- súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) eredményezte,
- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
Budapesten volt a legtöbb munkabaleset
Budapesten az első félévben összesen 1616 munkabaleset történt, ez az összes baleset közel 16 százaléka. A megyék közül Pest megyében volt a legtöbb (982), Nógrád megyében pedig a legkevesebb (224) munkabaleset.
A legtöbb halálos munkabaleset Hajdú-Bihar megyében történt (4 baleset), Baranya, Békés, Komárom-Esztergom és Zala megyében nem történt halálos munkabaleset.
Külföldön dolgoz magyart az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának adatai szerint 206 ízben ért munkabaleset az első félévben, ezek közül 3 volt halálos kimenetelű.
Ágazati és nemenkénti megoszlás
A munkabalesetek több mint ötöde (2127) a gépiparban következett be az első félévben, 1000-nél baleset a feldolgozóiparban (gépipar nélkül, 1760 baleset), a „szállítás, raktározás, posta, távközlés” (1219), a kereskedelem (1143) és az „igazgatás, oktatás” (1133) nemzetgazdasági ágazatokban történt.
Az első félévben 6573 esetben férfi, 3703 esetben nő szenvedett munkabalesetet. A halálos baleseteknél ennél is magasabb a férfiak aránya: 2016 első hat hónapjában 34 férfi és 2 nő veszítette életét munkabalesetben.
