A közfoglalkoztatás bevezetése nélkül lényegében ugyanannyi embernek lenne ma állása Magyarországon, mint nyolc évvel ezelőtt. A munkaerőhiánnyal küzdő versenyszféra alig 13 ezer emberrel foglalkoztat most többet, ennél még a nonprofit szervezetek is nagyobb létszámnövekedést mutathatnak fel.
Miközben az utóbbi időben sorra érkeznek a hírek a Magyarországon kialakult munkaerőhiányról, hogy a vállalkozások nem találnak elegendő – különösen szakképzett – dolgozót, a statisztikai adatok szerint az alkalmazottak száma alig haladja meg a válság előtti szintet. Az idei első fél évben a közfoglalkoztatottakat nem számítva átlagosan kettőmillió 767 ezren álltak alkalmazásban itthon, alig több mint ötezer fővel többen, mint 2008-ban. Abban az évben átlagosan közel kettőmillió 762 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a közszférában és a nonprofit szervezeteknél – derül ki a KSH adataiból.
Jelenleg a versenyszféra egymillió 965 ezer embernek ad munkát, amely 13 ezerrel több, mint 2008-ban. A közszférában ezzel szemben – továbbra is a közfoglalkoztatás nélkül – csökkent az álláshelyek száma, a nyolc évvel korábbinál 28 ezerrel fővel kevesebben, 694 ezren dolgoztak átlagosan az idei első fél évben. Új munkahelyet érdemben csak a közfoglalkoztatás bevezetésével sikerült létrehozni: a KSH adatai szerint idén január és június között átlagosan 201 ezer embert alkalmaztak ilyen formában. (Még a nonprofit szervezetek is több munkahelyet teremtettek mint a versenyszféra: az alkalmazottak száma 21 ezerrel 108 ezer fölé nőtt.)
A vélhetően inkább a külföldi munkavállalás erősödésével magyarázható munkaerőhiány mindenesetre a fizetések alakulásán is meglátszik már – bár azok még mindig messze elmaradnak a nyugat-európai szintektől. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az idei első fél évben átlagosan 171,6 ezer forint volt, a statisztikát erősen rontó közfoglalkoztatottak nélkül 181,2 ezer forint. Ez 7,6 illetve 8,3 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában dolgozók 183 ezer forintot vihettek haza, míg a közalkalmazottak 178 ezer forintnak örülhettek. A legtöbbet a pénzügyi területen dolgozók tehették zsebre, átlagosan több mint 350 ezer forintot, míg a szociális ellátásban dolgozók kevesebb, mint 74 ezer forintból gazdálkodhattak havonta.
A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Az elemző kommentárjában felidézte, tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5, a reálbér-növekedés 4,6 százalékos volt. Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek – mutatott rá. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – fogalmazott Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja. Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés – hangsúlyozta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók. Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme. Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.
