Napjainkban a felsőoktatás még mindig nagyobb hangsúlyt fektet a lexikális, elméleti tudásra, mint a gyakorlatorientált ismeretekre. A helyzeten nem sokat segít a diploma megszerzésének feltételéül szabott, szerencsésebb esetben 6 hónapnyi, kevésbé ideális helyzetben 6 hetes szakmai gyakorlat sem, amely gyakran nem ad valós munkatapasztalatot, illetve könnyen kijátszható.
A szakmai gyakorlat nagy lehetőség egy diák számára, fontos lenne, hogy a tanulók igyekezzenek maximálisan kihasználni. Miért olyan fontos ez? Egyrészt, mert már az állásinterjúnál is sokat nyom a latban a korábban szerzett munkatapasztalat, ez mindenkit versenyképesebbé tesz a munkaerőpiacon. A másik nagyon fontos szempont a saját érdeklődési kör felfedezése.
Gyakran halljuk, hogy napjainkban a 25 az új 18. A diákok nagy része középiskola után még korántsem biztos abban, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben. Egyetem alatt, esetleg diplomaszerzés után jönnek rá sokan, hogy mégis más érdekli őket, szakot váltanak, új iskolát kezdenek vagy külföldre mennek, hogy próbára tegyék magukat. Ez nem is csoda, hiszen honnan tudná egy 18 éves frissen érettségizett, hogy mit is csinál valójában egy „marketing manager”, egy „pénzügyi referens” vagy egy „fejvadász”.
Külföldön bevett szokás, hogy a középiskola után a diákok kihagynak egy évet, tartanak egy „gap yeart”. Ez általában azzal telik, hogy minél több helyre elutaznak, alkalmi munkákat vállalnak, önkénteskednek és legfőképp próbálnak minél többet megtudni önmagukról, érdeklődési körükről. Ennek esetenként konkrét haszna is van, hiszen vannak iskolák, amelyekben felvételi követelmény az adott szakirányhoz kapcsolódó munkakörben szerzett tapasztalat.
Magyarországon ez a felfogás még nem gyökerezett meg, középiskola után elég nagy nyomás nehezedik a diákokra, hogy rögtön továbbtanuljanak. A „gap year” nem szokás, és persze a legtöbb családban elegendő pénz sincs rá.
Az is pontosíthat, korrigálhat persze az irányon, aki „gap year” nélkül folytatja a tanulmányait. Aki szemfüles, a felsőoktatásban eltöltött évei alatt is kipróbálhat olyan munkaköröket, amelyek érdeklik, és megtudhatja, milyen a gyakorlatban az, aminek az elméletét elsajátítja. Célszerű kihasználni ezt az időszakot, érdemes valódi szakmai gyakorlatot szerezni, nem csupán időszakos diákmunkákkal megkeresni a zsebpénzt. A kötelező szakmai gyakorlatot érdemes megtoldani még akkor is, ha az iskola nem ismeri el, és nem kell tartani az önkénteskedéstől sem.
Nagyobb multinacionális cégek egész évben várják a tehetséges, dolgozni vágyó diákokat, és akár még rendes bért is fizetnek nekik. Kisebb cégeknél ez utóbbira nem érdemes számítani, de hatalmas előnyt jelent a több és fajsúlyosabb feladat. Nem utolsó szempont, hogy minden cég „lasszóval vadássza” az igazán jó munkaerőt. Aki bizonyít, lelkes, szorgalmas és ötletei vannak, bebiztosíthatja az állását a diploma kézhezvétele után. Arra is van példa, hogy a cég fedezi a további tanulmányok költségeit.
A tanulóknak még nincs igazán veszíteni valójuk, nem tudnak végzetesen „mellényúlni”. Minden tapasztalat – akár jó, akár rossz – hasznos lehet. Ha a gyakorlati hely nem váltotta be hozzá fűzött reményeket, bátran mondjanak fel, keressenek jobb lehetőséget. A nagyon rövid időszakokat nem kötelező ugyan megemlíteni az önéletrajzban, de előny lehet, ha a munkáltató úgy látja: a szépreményű jelölt igyekezett sok mindent kipróbálni, és tudatosan halad körvonalazódó cél felé.
Hégely Sára
