2016 IV. negyedévében a szolgáltatások exportja 1645 milliárd, importja 1163 milliárd forintot tett ki. A bevételek értéke folyó áron 2,7 százalékkal emelkedett, a kiadásoké 8,5 százalékkal csökkent 2015 IV. negyed- évéhez képest. Az aktívum 482 milliárd forint volt, 152 milliárd forinttal meghaladta 2015 azonos időszakának többletét – olvasható a KSH friss kiadványában.
Turizmus
2016 IV. negyedévében a turizmusból származó bevétel 364 milliárd, a kiadás 125 milliárd forint volt, a 2015. IV. negyedévinél 6,7, illetve 15 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 240 milliárd forint volt, 7,2 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. (A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok turizmusrésze nem tartalmazza a nemzetközi közlekedéshez, biztosításhoz, tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez köthető kiadásokat, de tartalmazza az illegális szolgáltatásokat – jegyzik meg a KSH szakértő.)
A IV. negyedévben a külföldiek 12 millió utazást tettek Magyarországra, 7,4 százalékkal többet a 2015. IV. negyedévinél. A külföldi látogatók átlagos napi kiadásainak összege 13 ezer forint volt, kismértékben, 0,7 százalékkal meghaladta az előző évit. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai közül a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított összeg 6,3 százalékkal nőtt, és teljes költésük egyharmadát tette ki. A kiadások több mint ötödét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 3,2 százalékkal bővült. A külföldiek ezen kívül az egy évvel korábbinál többet fordítottak élelmiszerre és italra (22 százalékkal), valamint üzemanyag-vásárlásra (24 százalékkal). Az egészségmegőrzéssel összefüggő költések 4,0 százalékkal csökkentek.
A magyarok a IV. negyedévben 4,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 10 százalékkal többször, mint 2015 IV. negyedévében. Az átlagos napi kiadás összege 11 ezer forint volt, 7,2 százalékkal meghaladta az előző évit. A külföldre látogató magyarok külföldi költéseinek 17 százalékát az élelmiszer- és italvásárlásra fordított kiadás tette ki, az összeg 34 százalékkal bővült. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások összege 2,2 százalékkal csökkent. A kiadások több mint harmadát kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 29 százalékkal nőtt. A külföldre utazó magyarok üzemanyag-vásárlásra 15, kulturális programokra 34 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban.
Szállítási szolgáltatások
A szállítási szolgáltatások exportja 405 milliárd, importja 248 milliárd forint volt, ez a bevételek 3,3, a kiadások 1,3 százalékos növekedését jelenti 2015 IV. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 157 milliárd forint volt, 10 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom jelentős részét (az export 83, az import 80 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országok viszonylatában a szállítási szolgáltatások exportja 4,5, importja 2,2 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest.
A szállítási szolgáltatás egyenlegének javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 9,9 százalékkal bővült 2015 IV. negyed- évéhez viszonyítva, összefüggésben a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának 13 százalékos bővülésével.
A szállítási szolgáltatásokon belül a legjelentősebb súllyal a közúti szállítási szolgáltatások csoportja rendelkezik, ennek bevétele 1,9, kiadása 4,1 százalékkal mérséklődött 2015 IV. negyedévéhez képest. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja 7,1, importja 6,7 százalékkal csökkent. A közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások (például szállítmányozás, úthasználati díjak, rakománykezelés) exportja 4,5, importja 2,8 százalékkal emelkedett.
Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) bevétele 1,4, kiadása 5,1 százalékkal csökkent. A vasúti szállítási szolgáltatások exportja 7,1, importja 10 százalékkal nőtt 2015 IV. negyedévéhez viszonyítva.
A szállítási szolgáltatások közé sorolt, kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és futárszolgálat exportja 21, importja 36 százalékkal nőtt. A belvízi szállítás exportja és importja is jelentősen emelkedett 2015 IV. negyedévéhez viszonyítva: 24, illetve 43 százalékkal. A csővezetékes szállításhoz és villamosenergia-átvitelhez kapcsolódó kiadások 32 százalékkal bővültek.
Üzleti szolgáltatások
Az üzleti szolgáltatások bevétele és kiadása egyaránt 723 milliárd forintot tett ki, ez az export 4,3 százalékos növekedését és az import 16 százalékos csökkenését jelenti 2015 IV. negyedévéhez képest. Az üzleti szolgáltatások egyenlege 169 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva (2015. IV. negyedévben még a mérlegjavulással megegyező összegű passzívum keletkezett). A forgalom jelentős részét (az export 65, az import 74 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az üzleti szolgáltatások uniós országokkal folytatott exportja 2,9 százalékkal nőtt, importja 18 százalékkal csökkent a bázishoz viszonyítva.
A számítástechnikai és információs szolgáltatásokból származó bevétel 2,8 százalékkal csökkent, az ehhez kapcsolódó kiadás 8,2 százalékkal nőtt. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege 16 százalékkal emelkedett, a fizetett díjak összege jelentősen, 62 százalékkal visszaesett.
A legnagyobb szolgáltatáscsoport az egyéb üzleti szolgáltatások. Esetükben az export 3,9, az import 2,1 százalékkal nőtt, míg az uniós tagországokat tekintve az export 2,1, az import 3,6 százalékkal bővült. Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások exportja 25 százalékkal nőtt, importja 4,4 százalékkal mérséklődött. A kutatás-fejlesztési szolgáltatások bevétele 11, kiadása 5,4 százalékkal csökkent. Az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel 8,0 százalékkal mérséklődött, az ehhez kapcsolódó kiadás 13 százalékkal emelkedett. A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokból származó bevétel 13, az ehhez köthető kiadás 1,5 százalékkal nőtt. A jelentős súllyal bíró egyéb, máshová nem sorolt üzleti, szakmai szolgáltatások exportja 5,2 százalékkal csökkent, importja 13 százalékkal emelkedett.
A kisebb súlyt képviselő szolgáltatáscsoportok közül a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások exportja 5,4 százalékkal visszaesett, importja 7,7 százalékkal nőtt.
A legfontosabb partnerországok
2016 IV. negyedévében az export tekintetében hazánk legfontosabb partnere Németország volt, az összbevétel 20 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországba irányuló export 4,8 százalékkal nőtt 2015 IV. negyedévéhez képest, amihez jelentősen hozzájárult a szállítási szolgáltatások növekedése.
Második legfontosabb exportpartnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság volt, a bevételek 8,9, illetve 8,6 százaléka származott tőlük. Az Egyesült Államoknak nyújtott szolgáltatások 2015 IV. negyed- évéhez képest 6,1 százalékkal nőttek, amihez jelentősen hozzájárult az egyéb üzleti szolgáltatások emelkedése. Az Egyesült Királyságnak nyújtott szolgáltatások értéke 2015 IV. negyedévéhez képest kismértékben, 1,2 százalékkal csökkent. A mérséklődést főleg az egyéb üzleti szolgáltatások értékének visszaesése, illetve a font forinttal szembeni leértékelődése okozta.
Az Egyesült Királyságot Ausztria követte a sorban. Az országgal folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkból származó bevétel 1,0 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Exportoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb csökkenés Svájc, a legnagyobb növekedés Írország esetében volt, a velük folytatott kereskedelmünk 18 százalékkal csökkent, illetve 39 százalékkal nőtt.
2016 IV. negyedévében az import tekintetében is Németország volt hazánk legfontosabb partnere, az összkiadás 22 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom – a szállítási és az üzleti szolgáltatások növekedése nyomán – 6,5 százalékkal nőtt.
Második legfontosabb importpartnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság, a teljes forgalomból való részesedésük 11, valamint 7,6 százalék volt. Az ezen országokhoz kapcsolódó behozatali forgalom 13, illetve 65 százalékkal csökkent. Az Egyesült Államok esetében a mérséklődés a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak és a szállítási szolgáltatások csökkenésének tulajdonítható. Az Egyesült Királyság vonatkozásában a jelentős visszaesést a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak változása okozta. A 10 legfontosabb partnerországunk közül a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságból vásárolt szolgáltatások értéke csökkent.
Ausztria az import tekintetében is a negyedik legfontosabb partnerünk volt, a hozzá kapcsolódó behozatali forgalom 16 százalékkal nőtt. Importoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb növekedés Írország esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk 18 százalékkal nőtt.
2016
2016-ot vizsgálva az export forintértéke 6631 milliárd, az importé 4446 milliárd forint volt. Az export az előző évhez képest 4,9, az import minimálisan, 0,3 százalékkal nőtt.
A turizmusból származó bevételek 1591 milliárd, a kiadások 612 milliárd forintot tettek ki, az export 7,0, az import 20 százalékkal bővült. A turizmushoz hasonlóan szintén jelentős aktívummal rendelkező szállítási szolgáltatások esetében az export 1674 milliárd, az import 978 milliárd forint volt, 6,5, illetve 4,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb forgalmú szolgáltatáscsoport, az üzleti szolgáltatások bevétele 2776 milliárd, kiadása 2645 milliárd forintot tett ki, 8,8 százalékkal többet, illetve 5,1 százalékkal kevesebbet, mint 2015-ben.
KSH
