Kibővült a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények köre. Az új lehetőségekről a NAV tájékoztatott.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény kibővítette a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az új kedvezményekről az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat tv.) 462/H. §-a, illetve 462. §-a rendelkezik.
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Elsődlegesen tehát azt kell vizsgálni, hogy az adózó a rendelkezésre álló utolsó társasági adóbevallásában – 2016-ban általános esetben a 1529 jelű bevallásában – a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével csökkentette-e az adózás előtti eredményét és a társasági adóalapja negatív volt-e. Ezen előírások teljesülése esetén a szociális hozzájárulási adó terhére adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:
- a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (általános esetben a 2015-ös adóévben) [a továbbiakban: kedvezményezett adóév] kutatás-fejlesztési tevékenységből származott;
- a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogadott a kedvezményezett adóévben (általános esetben a 2015-ös adóévben);
- a kifizető által foglalkoztatott kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökkent (általános esetben a 2015-ös adóév adatait kell a 2014-es adóév adataihoz viszonyítani).
A feltételek teljesítésére vonatkozóan kedvező szabály, hogy amennyiben a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével. A kedvezményt havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az Eat tv. IX. fejezete alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó adókötelezettség összegéig lehet érvényesíteni. Az adókedvezmény érvényesítése tehát nem zárja ki az Eat tv.-ben szabályozott más kedvezmények igénybevételét. Nem lehet igénybe venni a kedvezményt olyan természetes személyek vonatkozásában, akiket nem munkaviszony keretében foglalkoztat a kifizető, továbbá olyan természetes személyek vonatkozásában sem, akiknek a munkabére nem jelenik meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között.
A kedvezmény 2016. július 1-jétől, tehát első alkalommal a 2016. június hónapra, a 2016. július 1-jét követően benyújtott 1608 jelű adó- és járulékbevallásban már érvényesíthető. Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.
Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.
Ha az adózó a társasági adóban keletkezett negatív adóalapja után a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkezett negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek4. Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjául szolgáló negatív adóalap („másik”) 50 százaléka nem határolható el veszteségként. Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően igénybe veszi a kutatás-fejlesztési tevékenység utáni szociális hozzájárulási adókedvezményt, már a 2015. adóévi negatív adóalapja tekintetében köteles figyelembe venni azt a korlátot, hogy a negatív adóalapnak az 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.
Példa
Az adózó a 1529 jelű bevallásában adózás előtti eredményként 1.200.000 ezer forintot mutatott ki, a Tao. törvény szerinti növelő tételek együttes összege 300.000 ezer forint, a csökkentő tételek együttes összege 1.900.000 ezer forint, amelyből a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentő tétel 1.800.000 ezer forintot tesz ki. Az adózó adóalapja ebben az esetben 1.200.000 ezer forint + 300.000 ezer forint – 1.900.000 ezer forint = – 400.000 ezer forint. Ha az adózó megfelel az Eat tv. 462/H. § (4) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, akkor dönthet úgy, hogy a szociális hozzájárulási adóból vesz igénybe kedvezményt. Ennek maximális összege (400.000 ezer forint/2) x 19% = 38.000 ezer forint, amelyet az adózó legfeljebb 12 hónap alatt vehet igénybe, akár havonta eltérő összegben. A társasági adó tekintetében a 400.000 ezer forint 50 százaléka, azaz 200.000 ezer forint minősül elhatárolt veszteségnek. A benyújtott 1529 jelű bevallást javítani, önellenőrizni nem kell, az ugyanis a tárgyévi elhatolt veszteségre vonatkozó tájékoztató adatot nem tartalmaz.
A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény
A 2016. augusztus 1-jétől ismét lehetőség nyílik a Karrier Híd program megvalósítását célzó adókedvezmény igénybevételére.
A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére.
A hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban való részvétel feltételeit, a programban való részvétel eljárási rendjét külön jogszabály, a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet szabályozza.
A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az Eat tv.-ben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét.
Az állami foglalkoztatási szerv – törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére.
A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, a természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával.
NAV
