Kezdőlap Blog Oldal 733

Ennyit hagy a szülők zsebében a családi adókedvezmény

0

Idén az első öt hónapban nagyjából százmilliárd forint maradt a szülők zsebében a családi adókedvezmény révén, az éves összeg pedig 280 milliárd körül lesz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek nyilatkozva úgy fogalmazott: „a balliberális kormányzás utolsó évében mindössze 13 milliárd forintot hagyott az állam adókedvezmény formájában a családoknál”, körülbelül százezer szülőnél. Ehhez képest 2011-ben már 180 milliárd forint maradt nagyjából egymillió szülőnél – hívta fel a figyelmet.

A gyermekek után érvényesített kedvezmények együttes összege azóta évről évre emelkedett, idén 1,1 millió ember érvényesít majd a gyermekek után kedvezményt, a summa pedig megközelítheti a 280 milliárd forintot. Jövőre tovább emelkedik a két gyermeket nevelő és legális keretek között dolgozó szülőket megillető havi összeg – tette hozzá. A kormányzat számításai szerint 2018-ban már 310 milliárd forint maradhat a családoknál adó- és járulékkedvezmény formájában. (MTI)

Édes év vár a csokoládé kedvelőire

0

Folyamatos csökkenéssel tíz éve nem látott alacsony szint közelébe jutottak a világpiaci kakaóárak. A csökkenést az idézte elő, hogy a kínai kereslet növekedése elmaradt az előrejelzésektől, a termelőknél és a kakaóőrlőknél emiatt kapacitástöbblet alakult ki.

A Nemzetközi Kakaószövetség (International Cocoa Organization – ICCO) márciusban azt jelezte előre, hogy a kakaó világpiaci kínálata hosszabb ideig meghaladhatja a keresletét. Alapvetően ennek a  prognózisnak volt a következménye, hogy folytatódott a kakaó árának 2016 áprilisa óta tartó csökkenése – mondta el Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Az akkori, 3150 dolláros tonnánkénti ár idén februárig 2200 dollár alá esett, majd az ICCO előrejelzésére a következő másfél hónapban további 400 dollárral zuhant, így május elején már 1800 dollárba került a kakaó tonnája. A vezérigazgató kifejtette: a túlkínálatot alapvetően az okozta, hogy a világ legnagyobb kakaófogyasztójának számító Kína visszafogta importját. Emiatt a legnagyobb globális kakaóbab-termesztő országokban, Elefántcsontparton és Ghánában, Európán belül pedig Hollandiában jelentős raktárkészletek halmozódtak fel. 

A kereslet visszaesésére Elefántcsontpart úgy reagált, hogy csökkentette a termelőknek fizetett átvételi árat, a holland kakaóbab nagyfelvásárlói pedig több hétre felfüggesztették az átvételt – magyarázta Juhász Gergely. Így az ICCO a kakaó árának további csökkenését sem tartja kizártnak. A piaci elemzők szerint azonban a termesztőknek ilyen alacsony átvételi árak mellett nincs elegendő forrásuk arra, hogy kakaóbab-ültetvényeiket gondozzák. Emiatt Juhász Gergely úgy véli, a mostani többlet mérséklődhet, aminek hatására az árcsökkenés is megállhat, sőt, akár enyhe emelkedés is elképzelhető.

Magyarországon évente mintegy 18 ezer tonna kakaó fogy, ami importból származik, ezért a kakaó – és az alapvetően a kakaóvajból kinyert csokoládé – idehaza is egyre kevesebbe kerül. A KSH jelentése szerint júniusban a kakaó és a csokoládé fogyasztói átlagára 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az infláció viszont az év hatodik hónapjában 1,9 százalék volt. (MTI)

Sok új nevet írtak fel az adóhatóság feketelistájára

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 121 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt az idei második negyedévben. A lista első helyén egy budapesti lakcímű nő, Volkova Ekaterina Jurjevna állt június végén 1,442 milliárd forint adóhiánnyal, amelyhez 1,324 milliárd forint bírság társul.

A NAV negyedévente teszi közzé azok listáját, akiknél az előző negyedévben jogerőre emelkedett határozatában magánszemélyeknél 10 millió, más adózóknál 100 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg. A második negyedévben 121 adózónál állapítottak meg nagy összegű adóhiányt, közülük 78 társaság, 43 pedig magánszemély. A második legnagyobb adóhiányt a budapesti székhelyű International Marketplace Trade Kft.-nél tárták fel, 1,253 milliárd forintot, amihez 699 millió forint jogkövetkezmény társul. 

A magánszemélyek közül a kakucsi illetőségű Fajt Zoltánnak és a gyugyi Szabó Lászlónénak van még a jogkövetkezményekkel együtt milliárdon felüli tartozása (1,113 milliárd, illetve 1,449 milliárd forint), de 500 millió forint feletti összeget követel az adóhatóság a budapesti Szejfeddin Ádámtól és a gyáli Kusnyir Lajostól is. További 12 magánszemélynek 100 millió forint felett van a tartozása a bírságokkal együtt. 

A már említett céggel együtt hat társaság – egy kivétellel mind fővárosi – tartozik a jogkövetkezményekkel együtt 1 milliárd forintnál többel az adóhatóságnak. Ezek a Lubiz Box Kft. (1,521 milliárd forint), a Furian Group Kft. (1,161 milliárd forint), a Stone Global Guard Kft. (1,047 milliárd forint), a debreceni Ferli Duo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1,865 milliárd forint) és a Compact Holding Kft. (1,831 milliárd forint). (MTI)

A Luby Kastély jövőre már apartmanokkal is várja a vendégeket

Szálláshely létrehozásával lehetőségünk lesz olyan csomagok kialakítására, amelyek a távolabbról érkezőket is Nagyarra csábíthatják – mondja Kocsis Eszter a KamaraOnline-nak nyilatkozva. A Luby Kastélymúzeum titkára büszke rá, hogy náluk található Magyarország legnagyobb tematikus zenélő rózsakertje.

Most akkor nagyon őszintén kérdezem a Tisztelt Olvasót: Ön hallott korábban Nagyarról és a Luby Kastélyról? Szégyen ide vagy oda, szerintem én is a többséghez tartozom, aki erre azt válaszolja, hogy nem.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyarral először, ha csak szóban is, a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének májusi Kastély Fórumán ismerkedtem meg. A Luby Kastélymúzeum titkára, Kocsis Eszter számolt be az eddigi munkáról és a kimondottan nagyvonalú tervekről. Itt álljon gyorsan egy pontosítás: annak a teljes neve, ami mostani értekezésünk helyszíne: Luby Interaktív Kastélymúzeum, Pálmaház és Antik Rózsák Kertje.

Ez így teljes, még ha kicsit hosszú is. Ahogy hosszú múltra tekint vissza a Luby család története is. Ehhez képest rövid, csupán néhány éves a kastély legújabb kori története, amelyet Szabó Zoltán tulajdonosnak köszönhetünk.

Szabó Zoltán Panyoláról elszármazott budapesti üzletember. Kifinomult ízlésvilággal és harmonikus összképpel alkotta meg a Luby kastély jelenlegi arculatát. Ismerői és munkatársai őszinte, nyílt, éles eszű embernek jellemzik, akinek fontosak a múlt hagyatékai.

Kocsis Eszter az idei Kastély Fórumon róla is beszélt. Nem tőle tudjuk, hogy Szabó Zoltán szeret a háttérben dolgozni. A kastélymúzeum mindennapjairól Kocsis Esztert kérdeztük.

Már napi melegkonyha is van a szolgáltatások között

– Melyek a titkár feladatai a kastélymúzeumban?

– Bár tulajdonosa nem vagyok a kastélynak, de tulajdonosi szemlélettel vezetem. 2016 márciusában láttam meg először a kastélyt – akkor még nagyon késő téli; kora tavaszi képet festett a kert és az egész miliő: nem voltak virágok, kissé kopár „alvó” arcát mutatta a hely. Azonban már akkor elvarázsolt, éreztem, ahogy magával ragad a szellemisége. Kezdetben tanácsadóként dolgoztam a kastélyban, akkor még Győr-Moson-Sopron megyében éltem. Elődöm, Kiss Ilona augusztusban anyai örömök elé nézett, akkor vettem át hivatalosan a titkári pozíciót. Titkárként sokrétű feladatkörrel találkozik az ember: gyakorlatilag az operatív vezetés minden aspektusára fel kell készülni (beszállítói megbeszélések, rendezvényszervezés, étteremvezetés, HR feladatok, látogatók, marketing, pénzügyi tervezés).

– Úgy döntött a tulajdonos, hogy szálláshelyet is építtet. Mekkora a beruházás, milyen lesz a szállás, mikor adják át?

– Elég hamar világossá vált, hogy nagy hiányosságunk a szálláshely. Jelenleg rendezvény és konferencia helyszínként tudjuk fogadni vendégeinket, a messzebbről érkezőket a környező falvak vendégházaiban kell elhelyeznünk. Ezt a kereslet-kínálat okozta kérdéskört igyekszik most a tulajdonos megoldani, így jelenleg 60 férőhelyes szállás kialakításán dolgozunk. 10, egyenként 6 férőhelyes apartman jellegű faházzal igyekszünk a hozzánk látogatók kényelmét kielégíteni – várhatóan 2018 tavaszától.

– Mit jelent az interaktivitás a múzeumban?

– A kastély múltját tekintve, itt is meghagyta nyomait a háború, illetve a különböző korok szélsőséges viszonyai. A kastély 1877-79. között épült, és egészen 1944-ig lakott volt. Azt követően többször kifosztották, majd állami iskolaként működött. Az 1970-es években életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Sajnos a korábbi időkből semmilyen belső kép nem maradt fenn, így a belső kialakítása teljes mértékben az új tulajdonos fantáziájára volt bízva. Szabó Zoltán igyekezett a külső szerkezeti elemeket meghagyva új belső térrel megtölteni a kastély falait, szem előtt tartva a térség kulturális örökségét. Ezért került kialakításra több interaktív terem a kastélyban: például az irodalom terem, a történelem terem, a szabaduló szoba, a kvíz terem. A játékokhoz hozzátartozik egy 40 négyzetméter alapterületű élő társasjáték, amely a Szamos, Tisza, Túr, Kraszna élővilágát mutatja be. Ennek ötletét Dr. Kiss Kálmán, a Luby Társaság elnöke dolgozta ki. Termeinkben a gyerekek különböző kérdéseket kapnak, nehézségi szinteket tudunk beállítani, így a legkisebbektől egészen a felnőttekig élvezhetőek a játékok. Ezen felül kihelyezett tanórákat is tudunk tartani a tavaly átadott pálmaházunkban.

– Hatalmas munka lehet a rózsakert gondozása. Hány kertész dolgozik a Rosariumban?

– A kert gondozásán 5 kertészünk dolgozik. A kastély körül 5 ezer rózsatő van, és füves parcellák kerültek kialakításra, amelyek gondozása két embert igényel. Ezen felül – mivel rózsáinkat megvásárolhatják a vendégek – 30 ezer rózsatőből álló hátsó rózsakertünk gondozása szintén két ember munkáját veszi igénybe, illetve három fő gondozza a pálmaházat a főkertész vezetésével.

– Van kedvenc rózsája?

– Van! A Bengáli rózsa! 🙂

– Nem volt túl kockázatos döntés, hogy napi melegkonyhát nyitottak?

– Erről a Kastélyszövetség májusi Kastély Fórumán számoltam be, s azóta szinte minden héten felteszik nekünk a kérdést. Mint minden vállalkozás indítása, ez is kockázatos volt. Azonban az étterem megnyitásával nem az volt a célunk, hogy egy tucat legyünk a sok közül. Ezért kevés, de tájjellegű és helyi specialitásokkal állítottuk össze étlapunkat. A környékünkön nem igazán találni éttermet, ráadásul a programjaink hosszúsága is indokolta a nyitást. Folytonos kereslet érkezett rá, ezért próbálkoztunk meg vele. Persze nem úgy működünk, mint egy „normál” étterem, de már vannak visszatérő vendégeink, és a szálláshely megépülésével, remélem, még többen lesznek!

– Lehetséges nyereségesen üzemeltetni egy kastélymúzeumot?

– Erre a kérdésre térjünk vissza 10 év múlva! 2013 novemberében nyitotta meg kapuit a Luby kastély. Folyamatosan bővülő vendégkörrel rendelkezünk, és egyre több, akár családi, akár céges rendezvény helyszínének is választanak minket. Az elmúlt egy év eredményei alapján optimisták lehetünk a következő évek vendégforgalmát illetően.

– Van kapcsolatuk a Luby család leszármazottaival?

– Igen, minden évben megrendezzük a Luby napot a Luby Társaság szervezésében.

– Éves szinten mekkora a webshopjuk forgalma, mit vásárolnak a legtöbben?

– Webshopunkban vásárolhatják meg a rózsáinkat azoknak, akik nem tudnak eljönni hozzánk. Ez a forgalom is javuló tendenciát mutat, bár itt is van még hova  fejlődnünk!

– Melyek a legnépszerűbb programjaik?

– Az idei évben is a rózsakertünk nyújtotta lehetőségek mutatkoztak a leginkább népszerűnek: kreatív fotózás, polgári szertartás helyszíne, séta a rózsák között. Természetesen szorosan ezt követi a gyermekcsoportok által kedvelt interaktív játékok. Ezek összességében 2,5 – 3 órát vesznek igénybe, így a hozzánk érkező gyerekek többsége ebéddel egybekötve, délután biciklitúrával, akár egész napos programot is el tud nálunk tölteni.

– Kik voltak eddig a legismertebb látogatók?

– Országgyűlési képviselők, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, számos közéleti személyiség, politikus is ellátogatott már hozzánk.

– Hogyan lehet még több vendéget becsábítani a kastélymúzeumba?

– A szálláshely létrehozásával lehetőségünk lesz olyan csomagok kialakítására, amelyek a távolabbi vendégeket is ide vonzhatja hozzánk. Igyekszünk a téli időszakot is kihasználni és tematikus programokkal kedveskedni a vendégeinknek.

– Mire épül a marketingjük?

– Leginkább a kastélyt körülvevő rózsakert az, ami a legjobban idevonzza az embereket. Magyarország legnagyobb tematikus zenélő rózsakertjéről beszélünk, ez a fő attrakciónk a kastély mellett.

– Van a kastélymúzeumnak szlogenje?

– Nem is szlogen, inkább egy jelző, amellyel sokszor jellemeznek bennünket: „családias”. A legtöbbször azt a dicséretet kapjuk, hogy nagyon családias hangulatban töltötték el napjukat, ebédjüket vagy akár egy–két órát a vendégeink. Nálunk minden vendég ugyanazt a mosolyt fogja látni a kollégáim arcán, és minden nap ugyanazzal a lelkesedéssel találkoznak a hozzánk betérők!

– Évente hány céges rendezvényt szerveznek? Elsősorban honnan érkeznek a cégek?

– Céges rendezvények szempontjából még mindig hátrányban vagyunk a szálláshiány miatt. Azonban még így is 4-5 nagyobb és 1-2 kisebb rendezvényt tartunk évente, de ez változni fog a szállás kialakításával.

– Évente hány esküvőt tartanak?

– Azt kell mondjam, hogy a nyári szezonban nagyon hamar elfogynak az időpontjaink. Próbáljuk a téli időpontokra is becsábítani az ifjú házasulandókat, de jelenleg leginkább a rózsakert varázsolja el a párokat! 🙂 Téli esküvőt is szervezünk, ilyenkor igyekszünk más oldalát megmutatni a kastélynak, és egyéb előnyeit megmutatni, például nagyon kapós a lovas szán. Az esküvők nagy része azonban még így is a nyári hónapokra tevődik.

– Külföldről főleg honnan érkeznek vendégek?

– Nagyon széles a skála: Romániából és Ukrajnából rendszeresen vannak vendégeink, de sok látogatónk érkezik Ausztriából, Skóciából, Angliából, Szlovákiából, Németországból, Izraelből.

– Mire a legbüszkébb? Van kedvenc terme, szobája, története?

– A kastélyra, mint egészre büszke vagyok. Nem tudnék kiemelni külön részt sem, mert tényleg egyben szeretem az egészet. Büszke vagyok magára az épületre, a Rosariumra, a pálmaházra. És büszke vagyok minden egyes dolgozómra és mindarra a munkára, amit nap, mint nap végeznek!

– Ha külföldön jár, betér kastélyszállodákba?

– Amennyire időm engedi, igen.

– Milyen előnyökkel jár, hogy a Kastélyszállodák Szövetségének a tagja a kastélymúzeum? Mikor lettek a szövetség tagjai?

– 2016 tavaszán voltam először a Kastélyszálloda fórumán. Már akkor tudtam, hogy a  Lubynak helye lenne a szövetségben. Tetszett a tagok, a partnerek hozzáállása. Úgy éreztem, hogy végre ez egy olyan közösség, ahol együtt, egymásért tudunk tenni. Ahol egymás hibáiból tanulva, egymás tanácsait megfogadva lehet fejlődni. Kérvényeztem a felvételt, és 2016. szeptemberétől rendezvényhelyszínként lettünk tagok. Az azóta eltelt időben csak pozitívan tudom értékelni a tagságunkat. Bármelyik tagtársunkhoz fordulok, mindig segítő kezekre találok. Mindenki igyekszik a maga módján a legjobbat megtalálni. Különbözőek vagyunk, különböző értékekkel, különböző szolgáltatásokkal, mégis egy közös nagy „családként” tudunk működni! És ez a mai világban igen nagy szó!

Filepné Bódi Tímea séf szerint a Luby pörkölt igazi specialitás

– Tímea, mióta dolgozik itt?

– Nem olyan régen kezdtem el dolgozni a kastélyban, de úgy érzem, hogy nagyon jól döntöttem.

– Hányan dolgoznak a konyhán?

– Hárman vagyunk, két szakács és egy kisegítő, de a különböző rendezvényeken változhat a létszám.

– Milyen konyhát visz? Mi a specialitás Nagyaron?

– A’la carte és rendezvénykonyhát üzemeltetünk, egyre nagyobb sikerrel. Vendégeink visszajelzései alapján új színt vittünk e csodálatos helybe. Helyi specialitásaink közé tartozik a Luby pörkölt, amelyet a kastélyt építtető Luby Család hagyott ránk örökségül. Ugyancsak nagyon finom a kukoricakásával töltött káposzta, mely a táj jellegét, a szabolcsi emberek ízvilágát tükrözi, valamint a mézes-diós palacsinta.

– Mi volt eddig a legnehezebb feladata?

– A legnehezebb feladatom talán az volt, hogy milyen módon használjam az udvaron található kemencét, és hogyan sajátítsam el a kemencei sütés-főzés rejtelmeit.

– Van kedvenc étele?

– Szerintem mindenkinek van. Az enyém a bélszín steak zöldbors mártással, steak burgonyával.

Kastélytörténelem ládában őrzött családi iratokkal és rózsaillattal

Az 1877-79. között emelt kastély építtetője Luby Géza földbirtokos Fülpösdarócon született Luby Zsigmond és Ilosvai Katalin gyermekeként. Mivel az ifjú Luby Géza apja nagyari birtokán akart gazdálkodni, a település központjában elterülő birtokon építette fel eljövendő családja számára a környékünkön egyedülinek számító emeletes kastélyt.

Luby Géza emeletes kastélya földszintjének középső részét a tágas fogadó szoba, jobb szárnyát a konyha és a kamra foglalta el, a bal szárnyban pedig a személyzet szobái, illetve vendégszobák helyezkedtek el. Az emeleten kilenc szoba szolgálta a család kényelmét. A hálószobákon kívül itt is volt nappali, valamint egy több ezer kötetes könyvtár, ahol egy ládában a régi szokás szerint a Lubyk családi iratait is őrizték.

Luby Géza felesége a Szabolcs megyei Laskodról származó Okolicsányi Margit volt. Itt születtek és nőttek fel gyermekeik, köztük a későbbi néprajzi gyűjtő és írónő, Luby Margit. A Luby családnál sokan és szívesen időztek, ami nem csak Luby Géza közvetlenségének, hanem kiváló mezőgazdászi tudásának és közéleti szerepvállalásának is köszönhető volt.

Luby Géza nagyszerűen gazdálkodott, messze földön ismert volt kertészete, állattenyésztése, de különösképpen a virágai, ami miatt a környéken „Rózsakirálynak” is nevezték. Kortársai úgy tartották, hogy a nagyari rózsafák a margitszigetiekkel is felvehették a versenyt. Ennek a híres rózsakertészetnek állít emléket a kastély körül 2012-ben kialakított Antik Rózsák Kertje, amelyben a régi és újabb nemesítésű rózsák százai ontják tavasztól késő őszig bódító illatukat. A kert nyújtotta élményeket a rózsatövek közeléből felhangzó kellemes zene és a kastélyépület szökőkút csobogása gazdagítja.

A Függetlenségi Párt színeiben politizáló Luby Géza egyik kampánya sok összeget emésztett fel, így a 20. század elején a nagyari birtok eladására kényszerült. Három évtizedre gróf Vay Ádám kiskorú örökösei lettek az új tulajdonosok, de 1936-ban Luby Géza fiának sikerült visszavásárolnia az apai birtokot és a kastélyt. Ettől kezdve ő élt itt feleségével, Kölcsey Borbálával, illetve a feleség első házasságából származó két gyermekével, Szaplonczay Zsófiával és Lajossal.

Luby Géza 1944 tavaszán elhunyt. A kastélyban a nevelőapa nevét felvevő, örökbe fogadott Luby Lajos és édesanyja tartózkodott még egy ideig, majd a háborús, valamint az azután bekövetkezett események nyomására elhagyták az épületet. A 20. század második felében a Luby-kastélyt a belső falak kibontásával, osztálytermek kialakításával általános iskolaként használták, ennek bezárása után pedig mintegy negyedszázadig üresen állt, közben egyre rosszabb állapotba került.

2010-ben Szabó Zoltán tulajdonos jóvoltából kezdődött meg az épület felújítása, amely 2013-ban fejeződött be. Az épület Luby Interaktív Kastélymúzeum és Antik Rózsák Kertje néven nyitotta meg kapuját az érdeklődők előtt. A kastély első emeleti termeiben az egyéni látogatók, illetve az iskolai vagy felnőtt csoportok interaktív játékok segítségével mérhetik le történelmi és irodalmi tudásukat.

A tetőtérben kialakított „szabaduló szobában” a problémamegoldó kreatív gondolkodás játssza a fő szerepet. 2014 decemberétől a „Szatmári Barangoló” társasjáték segít a környék nevezetességeinek megismerésében. Nagyszerű élményt nyújtanak Erdélyi Tibor koreográfus és szobrászművész különböző tematikában készült, fából faragott alkotásai.

A kastély első emeleti nagytermében konferenciák és esküvők rendezésére van lehetőség.

2016 nyarán nyitotta meg kapuit a Pálmaház, amely a Luby család növényszeretetének állít emléket. Luby Géza egykori növényházát a múlt század derekán lebontották, és területe sem tartozik napjainkban a kastélyhoz. A most felépített Pálmaház és a vele összeköttetésben álló, elegáns rendezvények számára is nagyszerű helyszínül szolgáló épület méltó módon hirdeti e sok értéket létrehozó család egykori nagyari tevékenységét.

Szerdahelyi Csaba

Fotók: Luby Kastélymúzeum

Minden második állást Budapesten kínálják

Minden eddiginél több állást hirdettek meg a profession.hu állásportálon a második negyedévben, az áprilistól júniusig megjelent, majdnem 35 ezres kínálat 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Az álláskereső oldal hétfői közleménye szerint a munkahelyek többségét a fővárosban (55 százalék) és Pest megyében (15 százalék) hirdették meg.

A legtöbben szakmunkásokat (21 százalék), fizikai, segéd- és betanított munkásokat (13 százalék), valamint értékesítési és kereskedelmi munkavállalókat (8 százalék) toboroznak.

Különösen a betanított munkások iránt nőtt meg az igény, amit a portál az élénkülő építőipari beruházásokkal és a külföldi munkavállalás miatt jelentkező munkaerőhiánnyal magyaráz, de kiemelik a vendéglátóipar szezonális hatását is.

A munkaerő iránti kereslet növekedésével a munkaadói elvárások is csökkennek az összesítés szerint. A munkáltatók több mint háromnegyede legfeljebb 1-3 évnyi munkatapasztalatot kér, de sokszor még ennyit sem, a meghirdetett állások kétharmadát pedig közép- vagy alapfokú végzettséggel is be lehet tölteni.

Az online álláskeresők kétharmada középfokú, majdnem 10 százaléka pedig csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, többségüknek 3 évnél kevesebb munkatapasztalata van. A jelentkezők leginkább az értékesítési és kereskedelmi kategóriába tartozó állásokat keresik, ezt követik az adminisztrációs és asszisztensi irodai pozíciók, a bolti eladó és pénztáros állások, valamint a fizikai, segéd-, betanított munkák.

Az adatok szerint a fehér- és kékgalléros munkák iránti kereslet és kínálat egyre jobban távolodik.

A felmérés a profession.hu saját adatbázisa alapján készült. A vizsgált időszakban havonta átlagosan 4 ezer cég hirdetett és majdnem 25 ezer új önéletrajz jelent meg. Mindkettő csaknem 20 százalékos növekedést jelent a tavalyi második félévhez képest.

Az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma nemzetközi viszonylatban továbbra is magasnak számít. (MTI)

NAK: Két érdekképviselet jelölte magát a választásokra

0

A július 15-i határidőig két szervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, illetve a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége kezdeményezte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az agrárgazdasági kamarai választásokra.

2017. július 1. és 2017. július 15. között kezdeményezhették nyilvántartásba vételüket az Országos Kamarai Választási Bizottságnál (OKVB) az agrárgazdasági kamarai választásokra listát állítani szándékozó szervezetek.

A határidő lejártáig két érdekképviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte nyilvántartásba vételét az OKVB-nél. A MAGOSZ a nyilvántartásba vételi kérelme mellett benyújtotta 17 érdekképviseleti szervezet támogató nyilatkozatát is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabályában meghatározott feltételek teljesülése esetén a jelölő szervezeteket, valamint a támogató szervezeteteket az OKVB 2017. augusztus 15-ig nyilvántartásba veszi, melyről a jelölő szervezeteket írásban tájékoztatja, továbbá erről tájékoztatót tesz közzé a kamara internetes portálján.

A nyilvántartásba vett jelölő szervezeteknek a megyei kamarai küldöttgyűlési küldöttjelöltek nevét tartalmazó listát legkésőbb 2017. szeptember 8-ig kell eljuttatniuk az OKVB-nek. A megyei küldöttválasztásokat 2017. november 3-án tartják.

Elpusztult a méhek negyede, de lesz méz

0

A méhállomány negyede pusztult el az elmúlt hónapokban az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. A hazai mézellátás biztosított, de elképzelhető, hogy exportra az idén kevesebb jut – nyilatkozta a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke hétfőn.

Békés megyében az ősszel regisztrált 78 ezres méhállomány körülbelül 20 ezerrel csökkent az elmúlt hónapokban, volt olyan gazda, aki méheik 70 százalékát elveszítette – mondta Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

A 650 tagú Békés megyei egyesület tagjai mostanra nagyjából stabilizálták az állományt, de a fiatal egyedek idén már nem tudnak bekapcsolódni a termelésbe. Egy termelő család 25-30 kilogramm mézet állít elő, most csak 12-15-öt produkáltak a betegség miatt.

A repce túl korán virágzott, majd jött egy hűvösebb, szeles időjárás, emiatt a méhek kevés virágport tudtak gyűjteni. Repcemézet alig találni a nagybani piacon.

Békés megyében van Magyarországon a legkevesebb akácerdő, ezért a termelők az északi országrészbe, a Mátrába, a Zemplénbe és a Bükkbe viszik a méheket, ott azonban a kora tavaszi fagyok csaknem 90 százalékban tették tönkre a virágokat. A Nyírségben 30-40 százalékos volt a fagykár. A Duna-Tisza-közén és a Nyírség déli részein azért családonként 23-25 kilogramm mézet tudtak pergetni a méhészek, ami megegyezik egy gyenge-közepes év termésével.

A felvásárlási árak hordós akácméz esetén a nagybani piacon 1200 forint körül alakulnak, ez valamivel jobb ár a tavalyinál.

Békés megyében a 65 ezer hektáron termő napraforgó egyes területeken – Okány, Sarkad, Békés, Vésztő környékén – jól mézel; a megye déli részein azonban a nagy szárazság miatt inkább csak közepesnek mondható. A nagybani piacon jelenleg a tavalyival nagyjából azonos felvásárlási árat, kilónként 650 forintot kínálnak a napraforgó- és a vegyesméz kilójáért.

Haász Ferenc szerint a méhészek a magyar fogyasztói igényeket – a fajtamézek közül a repcét kivéve – ki tudják elégíteni. Átlagosan a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát szokták exportálni, főként Német-, Olasz- és Franciaországba. Az átlagos magyar mézfogyasztás évente 70-80 dekagramm.

A megyei elnök úgy vélekedett, hogy azok a méhészek, akiket nem érintett túl nagy mértékben a méhpusztulás, és őszre stabilizálni tudják a termelő méhállományt, gyenge pozitív szezont tudnak zárni. Ahol nagyfokú volt a pusztulás, ott nullszaldó körül zárhatnak a termelők. (MTI)

Hét év múlva visszatér Budapestre az úszóvilág

Budapest rendezheti a 2024-es rövidpályás úszó-világbajnokságot.

A vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) a magyarországi 17. vizes világbajnokság alatt, hétfőn döntött arról, hogy a 25 méteres medencés vb-nek 2022-ben az oroszországi Kazany, két évvel később pedig a magyar főváros lehet a házigazdája.

Kazany részéről Vlagyimir Leonov, tatár sportminiszter, magyar részről pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere írta alá az erről szóló megállapodást a FINA-val.

Ennek a döntésnek az eredményeképpen tovább bővült a Budapesten rendezendő vizes világesemények sora, ugyanis jövőre junior szinkronúszó-világbajnokságnak, 2019-ben junior úszó-világbajnokságnak ad otthont a Duna Aréna, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a fővárosban.

Balog Zoltán hangsúlyozta, megtérül a befektetés, amelyet a kormány és a főváros vezetése is beletett a vizes sportokba, főként a „gyöngyszemnek” számító Duna Arénába, amely így nem egy egyszeri alkalomra készült el.

A rövidpályás világbajnokságok rendezésére tavaly szeptemberben kellett jelezni a pályázási szándékot, a végső megmérettetésre Hongkong, Tajvan, Oroszország és Magyarország maradt versenyben.

Gyárfás Tamás, a FINA alelnöke már korábban jelezte, amennyiben nem Budapest neve kerül elő valamelyik borítékból, akkor lemond posztjáról. Hozzátette, a fantasztikus Duna Arénának minél több nagy nemzetközi versenyre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően kihasználják.

A most zajló világbajnokságról Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója elmondta, már néhány nap alatt bebizonyosodott, hogy a lehető legjobban döntöttek, amikor Budapest kapta meg a vb rendezését. Hozzátette, a helyszínek gyönyörűek, a szurkolók – akik rendre megtöltik a lelátókat – pedig fantasztikusak.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter, a szervezőbizottság elnöke a bejelentés utáni sajtótájékoztatón köszönetet mondott a bizalomért, hogy Budapest újra bizonyítási lehetőséget kapott. Hozzátette, biztos benne, hogy 2024-ben is sikeres világbajnokságot tudnak majd rendezni, ehhez pedig minden alap megvan, hiszen kell infrastruktúra, illetve a tapasztalat is egy nagy világverseny szervezéséhez.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár kiemelte, ez egy újabb nagy lépés, mert a kormány 2010-ben azt tűzte ki céljául, hogy minél több nagy nemzetközi versenyt rendezzen Magyarország.

Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szerint a világbajnokságot nem önmagában a világbajnokság miatt rendezték meg, hanem mindaz, ami a vb-ért történik, Budapestet teszi még szebb, élhetőbb várossá. Megjegyezte, a Duna Arénát a terveknek megfelelően így is visszabontják, azaz 6500 néző várja majd a rövidpályás úszó-vb résztvevőit.

Gyárfás Tamás csak annyit mondott: „Maradok”. (MTI)

Megkezdődött a Brexit-tárgyalások második fordulója

Megkezdődött az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második fordulója hétfőn Brüsszelben.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első igazi, négynapos tárgyalási forduló a mostani.

„Jól indultak a tárgyalások az előző hónapban, most azonban rátérünk a lényegi kérdésekre” – mondta hétfői érkezésekor David Davis brit Brexit-ügyi miniszter.

„Számunkra rendkívül fontos, hogy előrelépést tudjunk elérni. Itt az ideje munkához látni és sikerre vinni a tárgyalásokat” – tette hozzá.

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig elmondta, „meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az álláspontokat az előrehaladás érdekében”.

A mostani fordulónak az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek és az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában, de sajtóhírek szerint szó lesz egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának jövőbeli joghatóságáról és az Euratom-szerződésről is.

Az ugyancsak Brüsszelben tartózkodó Boris Johnson brit külügyminiszter kijelentette: reméli, hogy az EU el fogja fogadni az állampolgári jogokra vonatkozó „rendkívül tisztességes és komoly” javaslatot, amelyet London előterjesztett.

A Brexit után bennmaradó huszonhetek vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a kereskedelemről.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az EU tagja maradjon-e, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.

MTI/Bajnok Artúr, Brüsszel

Lazább munkamorállal készülünk az őszre – erre jó az uborkaszezon

Mire használjuk a nyári uborkaszezont a cégünknél? A válasz teljesen egyértelmű: üzletfejlesztésre!

A nyári uborkaszezonban megvan a lehetőségünk, hogy lazábbra engedjük a munkamorált, kevesebb legyen a követelmény magunkkal és a kollégákkal szemben – állítja Bende Kata webdesigner. Igaz, ilyenkor arra is nagyon jó lehetőségünk van, hogy ne a szeptemberi dömping beindulásakor kelljen elkezdenünk kapkodni.

Bende Kata összefoglalta, hogy a nyári időszak mi mindenre lehet tökéletes.

A cég arculatának áttekintése

Ilyenkor több időnk van arra, hogy elgondolkozzunk, egyeztessünk egy grafikussal arról, hogy például megfelelő-e a logónk, van-e egyáltalán. Rendelkezünk-e a szükséges megjelenéssel, például céges mappával, brosúrával, cégtáblával, névjeggyel, jegyzettömbbel és tollakkal, nyakbaakasztókkal, rolluppal, amit majd a szeptembertől kezdődő időszak megkövetel. Természetesen ennek egy része alapvető, például mindig érdemes magunknál tartani néhány névjegykártyát, de ha kiállításokra megyünk, ahol előadunk, vagy standot állítunk, ennél többre lesz szükségünk.

Ha végiggondoljuk a következő hónapjainkat és ezek eseményeit, meg tudjuk határozni azokat az elemeket, amelyeket meg kell terveztetnünk és le kell gyártatnunk. Sokkal egyszerűbb most, az uborkaszezonban foglalkozni ezekkel és nem az utolsó pillanatokban kapkodni.

Szövegezések áttekintése

Az előző ponthoz szorosan kapcsolódik, a grafikai anyagok áttekintése esetén érdemes átgondolni, hogy az eddigi szövegezések, tartalmak valóban a cég üzleti céljainak elérését szolgálják, esetleg a gyakorlati tapasztalat, vagy marketinges tanácsa alapján módosítani érdemes ezeken.

Ebben a pontban már érdemes kiemelni a honlapot is, hiszen sajnos számos esetben látjuk azt, hogy a honlapok félkészen tengődnek évek óta.

Honlap

Az előző pont mellett a honlap esetén nem kizárólag a szövegezésen érdemes elgondolkozni, a leggyakoribb problémák:

·  a honlap nem mobilbarát kialakítású;

·  nincs keresőoptimalizálva;

·  hiányoznak a jogilag kötelező elemek (impresszum, cookie, ÁSZF a webshopok esetén, NAIH szám, adatvédelmi nyilatkozat);

·  nincs blog és hírlevél feliratkozási lehetőség;

·  remarketing lehetőségeket (pl. Facebook képpont) nem használja ki;

·  nincsenek kapcsolva a Google ingyenes eszközei (Analytics, Search Console);

·  nincsenek közösségi média elérhetőségek;

·  nincs megoldva a közösségi médiában történő megosztás egy kattintással;

·  a fényképek nem relevánsak oldalon;

·  a munkatársak között történt változás, szükséges cserélni a képeket, leírásokat;

·  a kampányok nem landing oldalra vezetnek.

Cikkek írása

A nyári időszak alatt érdemes a tartalommarketing eszközéhez nyúlni, hiszen sokkal több időnk van arra, hogy cikkeket írjunk, akár a blogunkra, akár egy pr szakértőt bevonva a médiába. Ezáltal növeljük a cégünk láthatóságát, a brandinget erősítjük. Kiemelt jelentőségű, hogy a piacon ismerjenek minket és szakértőkké váljunk az olvasók szemében. Ebben segítenek nekünk a cikkek.

Kapcsolatépítés

A nyári időszak tökéletes lehet a különböző üzleti reggeliken, konferenciákon, partikon történő részvételre és a kapcsolatépítésre. Mindig legyen nálunk néhány névjegykártya, ha potenciális ügyféllel találkozunk, egy rövid bemutatkozás után át tudjuk adni elérhetőségeinket.

Eszközbeszerzéssel növelte kapacitását a kiskőrösi Agro Line

A kiskőrösi Agro Line Kft. 490 millió forintos eszközbeszerzéssel növelte kapacitását. A beruházáshoz 245 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a vállalkozás.

Az 1992-ben alakult Agro Line Kft.több mint ezerféle, elsősorban szénacélból készülő alkatrészt, hegesztett és megmunkált gépszerkezeteket gyárt. Termékei között megtalálhatóak a kisméretű, forgácsolt alkatrészek éppúgy, mint a tíztonnás, hegesztett, megmunkált szerkezetek. 

A vállalkozás a fejlesztés keretében hegesztőgépeket, darukat, élhajlítókat, lángvágó berendezést, portálmarógépet, CNC-megmunkálóközpontot vásárolt, illetve CNC-megmunkáláshoz kapcsolódó tervező rendszert vezetett be. A beruházásnak köszönhetően a dolgozói létszámot is bővítették, már közel 180 embert foglalkoztatnak – mondta el Tóth László ügyvezető.

Az Agro Line Kft. nettó árbevétele 2016-ban 3,3 milliárd forint volt. A cég árbevételének több mint 95 százaléka exportértékesítésből származik, ez 2016-ban mintegy 3 milliárd forint volt. A vállalat adózott eredménye az elmúlt évben 330 millió forintot tett ki. (MTI)

Képünk illusztráció

Szerény bevétel- és profitbővülést várnak a hazai nagyvállalatok

A következő egy év során a hazai nagyvállalatok 2,2 százalékos árbevétel-növekedésre és 1,4 százalékos profitbővülésre számítanak. Ez mérséklődést jelent a tavalyi kilátásokhoz képest.

Jelenleg 2,2 százalékos bevétel-növekedéssel és 1,4 százalékkal nagyobb profittal számolnak a következő egy év során a hazai, kétmilliárd forint éves árbevételt meghaladó nem-állami nagyvállalatok a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adatai alapján. A mostani várakozások a nagyvállalati szektor pénzügyi eredményei növekedésének mérséklődését mutatják, hiszen egy éve ilyenkor 2,9 százalékos árbevétel és 2,2 százalékos profitnövekedést vártak a cégvezetők.

A szerényebb várakozások annak tudhatók be, hogy a cégek legnagyobb része inkább a jelenlegi pénzügyi eredményekkel tervez a következő egy év során is. Az árbevétel-változást tekintve ez a cégek 62 százalékát jelenti, míg a profit esetében 72 százalékuk számol az aktuális nyereséggel – tájékoztatott a szektor aktuális pénzügyi várakozásairól Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

A felmérés adatai szerint elsősorban az exportpiacok húzhatják felfelé az árbevételeket a következő egy évben, hiszen míg a belföldi piacokon a nagyvállalatok csupán 23 százaléka vár bevétel-növekedést, addig ez az arány a külföldi értékesítésben eléri a 37 százalékot. Úgy tűnik, jelenleg a nagyobb cégeknek áll a zászló, ugyanis az árbevételt és profitot tekintve is az átlagnál nagyobb arányban számítanak bővülésre – mondta el Patrick Van Overloop.

Az iparágakat tekintve a szolgáltató cégek profitkilátásai a legoptimistábbak, hiszen ebben a szektorban az átlagot jóval meghaladó profitnövekedésre számítanak (4,3 százalék). Ezzel szemben a kereskedelmi cégek az adózás előtti nyereség csupán 1,5 százalékos növekedését várják a következő egy év során.

Segít az építőipari viták rendezésében, de vannak még homályos foltok a szakértői szerv jogkörében

0

Egyre jelentősebb szerepet tölt be építőipari vállalkozások közötti viták rendezésében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz). Ennek ellenére a TSzSz-szel kapcsolatos néhány jogi kérdés még mindig nem tisztázott; többek között az sem, hogy az általa adott szakvélemény meddig gátolhatja meg egyes szerződéses biztosítékok lehívását.

A TSzSz létrehozásának deklarált célja volt az építőipari kis- és középvállalkozások védelme, illetve a lánctartozások felszámolása: hathatós segítséget nyújtani tervező és kivitelező vállalkozások részére díjigényeik kikényszerítésében, és a teljesítési jogviták gyorsabb befejezését biztosítani. És láthatóan nem eredménytelenül, ugyanis egyre nő az igény a TSzSz vitarendezésbe történő bevonására: létrehozása óta a testület több mint 750 esetben adott szakvéleményt, és a megkeresések száma folyamatosan emelkedik. Bár az ügyek túlnyomó többsége jellemzően 1-10 millió forintos nagyságrendű követelések érvényesítésére irányul, a TSzSz évente összességében már több milliárdos nagyságrendű vállalkozói díjkövetelés sorsáról dönt.

A jogalkotó által kitűzött célok elérésének elsődleges eszköze, hogy gyorsított eljárásban folynak azok a perek, amelyekben a vállalkozó már eleve egy TSzSz által készített szakvéleménnyel felvértezve fordul a bírósághoz követelésével. Ilyenkor a bíróság a kiemelt jelentőségű perek szabályai szerint, vagyis soron kívül, rövidebb eljárási és ügyintézési határidőkkel jár el, továbbá a perben hozott ítélet előzetesen (fellebbezésre tekintet nélkül) végrehajtható.

TSzSz kiüti a biztosítékokat?

A teljesítésigazolási rendszer másik, kiemelkedő jelentőségű eleme, hogy a megrendelő nem jogosult a teljesítés biztosítékait érvényesíteni, ha a TSzSz szerint a megrendelő igénye megalapozatlan. Hiába van ugyanis a megrendelő kezében érvényes bankgarancia vagy készfizető kezességvállalás, ha a TSzSz szakvéleménye szerint a biztosíték érvényesítése indokolatlan: ilyenkor a biztosítékot nyújtó bank vagy kezes köteles a teljesítést megtagadni. A TSzSz így peres eljárás és bíróság bevonása nélkül lényegében megtilthatja a megrendelőnek, hogy a rendelkezésére álló biztosítékát (például bankgaranciát) lehívja.

Fontos tudni azonban, hogy a TSzSz nem valamennyi biztosíték érvényesíthetősége kapcsán adhat szakvéleményt és tilthatja meg annak lehívását, hanem csak a garancia, a zálogjog és a kezesség tekintetében vannak ilyen jogkörei. A szintén igen széles körben alkalmazott kötbér például továbbra is olyan biztosíték maradt, amelynek jogosságát a TSzSz nem vizsgálhatja, és így annak érvényesítését nem akadályozhatja meg.

Na de meddig terjed a takaró?

A TSzSz nagyon komoly fegyverré vált a vállalkozók kezében, hiszen szakvéleménye, a vállalkozók javára, lényegében felülírhatja a szerződő felek által kidolgozott biztosítéki rendszert és a Ptk. szabályait. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint éppen ezért égető a kérdés: meddig kötelez a biztosíték érvényesítését tiltó szakvéleménye, hogyan és mikor éledhet fel ismét a biztosítéknyújtó teljesítési kötelezettsége? Erre a kérdésre azonban a jogalkotó jelenleg adós a válasszal.

A TSzSz véleménye ugyanis nem egy ítélet vagy hatósági döntés – az még mindig csak egy szakvélemény, amely a bíróságot nem köti, és amelynek helytállósága megdönthető. Jogos tehát a kérdés: vajon egy elsőfokú bírósági döntés, amely végül a TSzSz szakvéleményével ellentétes következtetésre jut, automatikusan visszaállítja a biztosítéknyújtó teljesítési kötelezettségét? Vagy ehhez egy jogerős, azaz másodfokú ítéletre van szükség? Esetleg épp ellenkezőleg: a biztosíték feléledéséhez már az is elég, ha a TSzSz álláspontjával ellentétes tartalmú igazságügyi szakértői vélemény születik egy peres eljárás során? A kérdésekre a jogszabályból jelenleg nem olvasható ki a válasz, amely nem csak a megrendelőt, de a biztosíték nyújtóját (a kezest vagy a garanciavállaló bankot) is rendkívül bizonytalan helyzetbe hozza.

Nem elhanyagolható jelentőségű elvi kérdés továbbá az sem, hogy egyáltalán ki és milyen keretek között vitathatja a TSzSz biztosíték lehívását megtiltó szakvéleményét. Míg egy ilyen tartalmú szakvéleményhez rendkívül komoly pénzügyi és jogi következmények fűződnek, azzal szemben a jelenlegi eljárási rendben külön jogorvoslatra nincs lehetőség, és nem egyértelmű, hogy egy hoppon maradt megrendelőnek pontosan kit és mire kell perelnie, ha bírósági úton szeretné visszaszerezni biztosítéka érvényesíthetőségét. Ha tehát egy megrendelő a TSzSz szakvéleménye szerint nem jogosult egy adott igény kapcsán a biztosítékot felhasználni, úgy meglehetősen védtelen pozícióba kerül még akkor is, ha egy erősen kimunkált és jól megszerkesztett szerződés áll mögötte.

A ló túlsó oldala?

A TSzSz láthatóan egy hasznos és egyre gyakrabban használt intézménnyé vált az építkezések során. Addig azonban, amíg a biztosíték lehívását megtiltó szakvéleménye felülvizsgálatának egyes eljárási kérdéseit nem rendezik, az egyelőre azt a felet hozza sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik. 

Nő a beruházási kedv a mezőgazdaságban

0

Tovább nőhetnek a mezőgazdasági beruházások idén. A tavalyi 23 százalék után 2017-ben a cégek 35 százaléka növelné fejlesztéseinek összértékét, átlagosan a duplájára.

A GfK Hungária Piackutató Intézet országosan reprezentatív, 50 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági vállalkozások megkérdezésével készített felmérése szerint tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70 százaléka hajtott végre beruházást, és az előző évhez képest jelentősen nőtt azok aránya, akik technológiai fejlesztést terveznek a következő 12 hónapban, a megkérdezettek 60 százaléka. 

A korszerűsítést tervezők körében a leggyakoribb cél 82 százalék számára a mezőgazdasági gépvásárlás, ezt követi 35 százalékkal a mezőgazdasági épületek felújítása, 24 százalékkal az új technológiai eljárás bevezetése és 22 százalékkal az energiahatékonysági beruházás – derül ki a Budapest Bank megbízásából készített kutatásból. 

A magyar gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő index plusz 5 ponton áll, a tavalyinál 3 ponttal magasabban, ennek alapján az agrárszektorban enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható. A bank szakértői szerint az igazi beruházási boom 2018-2019-re várható, mivel jelenleg a kiértékelése zajlik azoknak a pályázatoknak, amelyekre a gazdák a leginkább támaszkodnak fejlesztéseik során. 

Az ágazat finanszírozási szerkezetében egyre növekvő szerepet kapnak a banki termékek: tavaly óta 10 százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe mind a működésfinanszírozás, mind a beruházás-finanszírozás terén. A saját forrás aránya nagyjából 55 százalék, a banki termékeké a működésfinanszírozásban 17 százalék, a beruházásoknál 26 százalék.

Továbbra is komoly kihívást jelent az agráriumban a munkaerőhiány, a megkérdezett vállalkozások 74 százaléka leginkább a betanított munkaerőt hiányolja, de 71 százalék szerint a középfokú végzettségű és 42 százalék szerint a felsőfokú végzettségű szakemberekből sincs elég. Ezen a problémán a cégek nagy része a diákoknak biztosított gyakorlati helyekkel vagy képzések támogatásával, esetleg saját képzés indításával segít. (MTI)

Nagy szolgáltató trükközött az internetáfával

0

A szolgáltatók zöme betartotta az internetáfa-csökkentési szabályokat. Szabálytalanság az Invitelnél, a Telenornál és a Jurop Telekomnál fordult elő. Az Invitel szerint a vállalat mindenben jogszerűen járt el.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a húsz legnagyobb szolgáltatónál közvetlenül is ellenőrizte az internetáfa-csökkentéssel kapcsolatos hírközlési szabályok betartását, és tizennyolcnál nem talált jogsértést. Az NMHH közleménye szerint ugyanakkor, miután január elsejétől 18 százalékosra csökkent az internet-előfizetés áfája, az Invitel februárban szabálytalanul, egyoldalúan emelt díjat a határozatlan idejű előfizetői szerződéseinél.

Az Invitel a telefon-, a kábeltelevízió-, az IPTV- és az internetes szolgáltatásainál emelte a havidíjat, a telefonszolgáltatásnál pedig a percdíjai is drágultak. A hatóság emiatt tízmillió forintos bírsággal sújtotta a szolgáltatót július 5-ei döntésében, és a jogsértő magatartás megszüntetésére kötelezte.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások díjai szabadárasak, de a már megkötött szerződések egyoldalú módosítását a jogszabályok csak szűk körben teszik lehetővé, hiszen az előfizetők a szerződéskötéskor arra számítanak, hogy annak feltételei mindkét félre egyenlően kötelezők – hívta fel a figyelmet az NMHH. Az Invitel az áremelés indokaként – egyebek mellett – arra hivatkozott szabálytalanul, hogy nőtt a hálózatfejlesztéshez szükséges áramszolgáltatói oszlopsor bérleti díja, de az infrastrukturális beruházások költségei a szolgáltató saját üzletpolitikai döntéseinek körébe tartoznak, amelyek nem szolgálhatnak egyoldalú szerződésmódosítás alapjául.

A hatóság a Telenort május 23-ai határozatában felszólította a megfelelő ügyfél-tájékoztatásra, tekintve, hogy a szolgáltató a honlapján nem tüntette fel a lakossági díjcsomagok nettó havi díjait, illetve nem informálta előfizetőit a kétoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről bizonyos internetszolgáltatásoknál.

Az NMHH a Jurop Telekomnál is jogsértő gyakorlatot tárt fel: a szolgáltató harmincegy nap késéssel jelentette meg az áfaváltozás miatt módosított általános szerződési feltételeit (ászf), valamint harminc nap késéssel és hiányosan hozta létre az internetes tájékoztató felületét. A cég azonban az eljárás megindítása után, idén májusban megszűnt, ezért a hatóság június 6-án okafogyottság miatt megszüntette az eljárást.

A médiahatóság három területen vizsgálta, hogy a szolgáltatók betartották-e az internet áfacsökkentésére vonatkozó új jogszabályokat: megfelelő módon és időben módosították-e az ászf-et, tájékoztatták-e az előfizetőket az áfaváltozásról, valamint hogy elkülönítve tüntették-e fel az internet-hozzáférési szolgáltatás díját az ászf-ekben és a számlákban. Közölték: fokozott figyelemmel vizsgálják majd a jövő évtől élő, 18-ról 5 százalékra csökkenő internet-áfakulccsal kapcsolatos szabályok betartását is, mint minden, az előfizetők széles körét érintő, átfogó módosítást.

Az Invitel közleményben reagált az NMHH döntésére: „Az Invitel Távközlési Zrt. az internetszolgáltatás ÁFA-kulcsának változásával kapcsolatban minden tekintetben jogszerűen járt el, amint azt az NMHH vizsgálata is megállapította. Az ÁFA-csökkentésből származó előnyt a társaság teljes egészében átadta ügyfeleinek.

A kizárólag határozatlan idejű előfizetői szerződéssel rendelkező ügyfeleket érintő, 2017. februári szerződésmódosítás nem áll kapcsolatban az internet-ÁFA csökkentésével. Ezt a módosítást az Invitel – álláspontja szerint – a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtotta végre. A cég nem ért egyet a Hatóság nem jogerős, elmarasztaló határozatával, ezért élni fog a jogorvoslat lehetőségével.” (MTI/KamaraOnline)

Színes kínálat, százszoros árkülönbségek a hazai lakáspiacon

0

Több mint százszoros különbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy kis vidéki családi ház ára között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a listavezető egy 400 milliós széchenyihegyi villa. Ezzel szemben egy borsod megyei vályogház telekkel együtt csupán 650 ezer forintot ért.

Az Otthon Centrum által az év első hat hónapjában értékesített használt társasházi lakások közül a fajlagos (egy négyzetméterre vetített) ár alapján a legdrágább ingatlanok közül kettőt a belvárosi Banknegyedben, egyet pedig az Andrássy úton adtak el, a legmagasabb fajlagos áron eladott pedig a Belváros déli részén található.

A legdrágább ingatlanért négyzetméterenként másfél millió forintott fizetett új tulajdonosa. Ez a lakás mindössze másfél szobás és 75 millió forintért kelt el. A többi, jellemzően 1-1,1 milliós fajlagos áron értékesített ingatlan – alapvetően 3-5 szobás társasházi lakások – viszont összességében bőven 100 millió forint felett kelt el, a legdrágábbért egyenesen 140 milliót fizettek. Hasonló fajlagos áron jellemzően új építésű ingatlanokat lehet kapni a befektetők által felkapott belső pesti kerületekben, igaz a beépítés sűrűsége erősen limitálja az itt épülő projektek számát.

Amennyiben az abszolút ár szerint állítjuk sorrendbe az idei év „legjeit”, akkor az említett 140 milliós Andrássy úti ingatlan már nem fér be a top öt legdrágább ingatlan közé. Az idei csúcstartó lakóingatlan fajlagos ára amúgy nem kiugró a budai új építésű társasházak átlagos árához képest. A Széchenyihegy oldalában fekvő, szinte újszerű, igényesen megépített villa hat szobájának és egy átlagos panellakás alapterületével vetekedő teraszainak, no meg a családi házaknál szokásos telekméret duplájának köszönheti majd’ 400 milliós árát. Viszonylag gyorsan, alig két hónap alatt sikerült nyélbe ütni az üzletet, de ehhez szükség volt egy átlagos családi ház értékével csökkenteni a vételárat a kiinduló irányárhoz képest.

Az előző, közel félezer négyzetméteres ingatlan alapterületéhez képest fele akkora az idei társasházi csúcstartó: a II. kerület belső részén található társasházi lakás szintén 6 szobás és kényelmes, 90 négyzetméteres terasz is tartozik hozzá, remek panorámával, ami indokolta a 200 millió forintot kissé meghaladó vételárat. De nem csak a Belvárosban vagy a menő budai zöldövezetben akadnak ilyen kategóriában adás-vételek: a XVIII. kerületben közel 150 milliót fizettek egy 10 éves luxus családi házért és itt sem kellett sokáig várni a vevőre – kevesebb, mint három hónap alatt elkelt az ingatlan.

Pest megyében az Otthon Centrum közvetítésével az első félév során a legmagasabb összegért eladott ingatlan a Nagykovácsiban közel 170 millió forintért értékesített korszerű, megújuló energiával működő 6 szobás családi ház volt. A fajlagos, illetve abszolút értékben mért ár-rekorderek között kizárólag fővárosi és Pest megyei ingatlanokat találunk, méret tekintetében viszont van néhány csúcstartó vidéken is az eladások között – emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Igaz alapterületét tekintve a csúcstartó, a már említett buda-hegyvidéki villa, szobaszám tekintetében pedig egy 11 szobás sashalmi ház, de Tatabányán, Törökbálinton és Szigetszentmiklóson is értékesített az Otthon Centrum 8 szobás, legalább 350 négyzetméteres családi házat.

Az idei legkisebb lakás egy erzsébetvárosi századfordulós bérház első emeletén található 10 négyzetméteres udvari lakás volt, amiért nem kevesebb, mint 7 millió forintot fizetett új tulajdonosa, igaz sikerült bő 10 százalékkal az eladó által elképzelt irányár alatt megvásárolni az ingatlant. Öt négyzetméterrel nagyobb, de bő másfél millióval olcsóbb volt egy szegedi, szintén udvari kislakás. Az apró lakások csúcstartói között további három nagyon eltérő adottságú 17-18 négyzetméter alapterületű ingatlan említhető, van közöttük angyalföldi panel, VI. kerületi századfordulós bérház és az 1960-as évekből származó újpesti tégla építésű társasházi lakás is.

Az új tulajdonosra lelt legkisebb házak mindegyike 20 négyzetméteres családi ház, illetve tanya volt Szabolcstól, Hajdú-Bihar megyén át, Komárom-Esztergom megyéig, sőt még a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopron megyében is adtak el ilyet. A legolcsóbb kicsi ház a várakozásokkal szemben nem a keleti országrészben, hanem Győrszabadhegyen talált gazdára és bár korábbi tulajdonosa közel 3 millió forintot szeretett volna kapni érte, végül megelégedett az 1,3 milliós vételárral és még így is 5 hónapba telt, míg vevőre talált. Nyíregyházán egy hasonló kis alapterületű ház eladói másfél évet vártak, míg vevőre találtak, ám nem hiába: az apró méretű családi házak között a legdrágábban, mintegy 6,5 millió forintért tudták eladni ingatlanukat – igaz az általuk elképzelt árnak ez mindössze egy-harmada volt.

A fajlagosan legolcsóbb vételek között egészen megdöbbentő értékeket is találunk: Zala megyében hat szobás lakást lehetett venni ötezer forintos négyzetméteráron, ami abszolút értékben is negatív csúcstartók közé repítette ezt a patinás a múlt század elején épült, 200 négyzetméteres családi házat, mert mindössze 1 millió forintba került. Négyzetméterenként tízezer forintos fajlagos ár alatt Baranyában és Borsodban, 10 és 20 ezer forintos fajlagos ársávban Heves, Zala és Tolna megyében történtek adás-vételek, jellemzően falvakban.

Ezek a családi házak jórészt abszolút értékben is negatív rekorderek voltak: a legolcsóbb mindössze 650 ezer forintért cserélt gazdát. A 90 négyzetméteres, két és félszobás vályogház és a hozzá tartozó másfélezer négyzetméteres telek egy borsod megyei faluban talált vevőre. 1-1,5 milliós árkategóriában jellemzően kisebb alapterületű ingatlanokat adtak-vettek az ország legkülönbözőbb tájain, jellemzően közepes vagy rossz állagú 1-2 szobás családi házakat.

Rekord forgalmat füstölhet össze idén a hazai dohányipar

0

Alaposan felpörgött a dohánypiac Magyarországon, és jó eséllyel megdől idén az éves forgalmi rekord.

A dohánytermékek kiskereskedelmi forgalma júniusban meghaladta az 56,5 milliárd forintot, ezzel az idei második negyedévben az értékesítés elérte a 160 milliárd forintot az első fél évé pedig megközelítette a 280 milliárdot – írja a Világgazdaság a Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Nonprofit Zrt. adatai alapján. Az éves forgalmi rekord a 2014-es 535 és a 2015-ös 561 milliárd forint után tavaly 586 milliárd volt.

A fesztiválszezon kezdetével jelentősen élénkült a dohánytermékek piaca, de az értékek változását jelentősen befolyásolta, hogy a január 1-jén életbe lépett jövedékiadó-emelés hatására emelkedett a dohányáruk kiskereskedelmi eladási ára. Júniusban csaknem 693 millió szál cigarettát szívtak el a magyarok, vagyis percenként több mint 16 ezren gyújtottak rá. Ehhez jön még 471 tonna dohány és több mint 45 millió szál szivarka. (MTI)

Torinóba kacsamájon keresztül vezet a magyar út

0

A Bocuse d’Or 2018-as európai döntőjét Torinóban rendezik. A magyar szakácsok augusztus 30-ig jelentkezhetnek a Magyar Bocuse d’Or Akadémián.

A legtehetségesebb, 21 évnél idősebb szakácsot keresik, aki a következő Bocuse d’Or Europe versenyen képviselheti Magyarországot. Sikeres szereplés esetén ő is kvalifikálja magát a Bocuse d’Or Lyon 2019-es világdöntőjére.

A Magyar Bocuse d’Or Akadémia recept pályázatot hirdet magyar állampolgárságú szakácsok számára – olvasható az Akadémia honlapján.

A zsűri, Hamvas Zoltán elnökletével, kiválasztja a legígéretesebb recepteket, hogy azok alkotói élőben is bemutathassák tehetségüket a selejtezőn.

A hazai döntőt megelőző selejtező verseny témáját 4 héttel a rendezvény előtt hirdetik ki, a 20 országot felvonultató európai döntőn Torinóban a magyar döntő győztese képviselheti hazánkat.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. augusztus 30. A pályázatot témája: kacsa és kacsamáj, káposzta, alma.

Új vezetők a budapesti Marriott hoteleknél

Új szállodaigazgató és új üzemeltetési igazgató állt munkába a budapesti Marriott szállodáknál.

Hendrik Beye-t nevezték ki júliustól a Courtyard by Marriott Budapest City Center szálloda igazgatójának – írja a Turizmus.com.

Beye közgazdászként végzett a lipcsei College of Hotel Management Főiskolán, gasztronómiai szakon. Pályafutását szülővárosában, Magdeburgban kezdte, majd németországi és prágai szállodákban ért el kimagasló eredményeket.

Rajarshi Ganguly július 1-jével a Budapest Marriott Hotel és a Millenium Court Marriott Executive Apartments szállodák új operációs igazgatója. Kalkuttában végezte tanulmányait, pályafutását is itt kezdte a Trident Hotel Kochiban.

Kele Annamária Director of Event Booking Center pozícióban ugyancsak júliustól szülési szabadságáról visszatérve erősíti ismét a budapesti Marriott szállodák értékesítését.

Díjmentes, de nem ingyenes a közműcsatlakozások bekötése

0

Július elsejével nem kell megfizetni egy sor korábbi eljárási díjat, ha valaki többségi állami tulajdonú szolgáltatónál csatlakozik a víz- és csatornahálózatra. A bekötő kiépítésével, illetve a fővezetékhez kapcsolásával járó munkák azonban továbbra is pénzbe kerülnek.

Az ivóvíz és a szennyvíz bekötésére egyaránt kiterjed a közműcsatlakozások díjmentessége – ismerteti közleményében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) Az állami vagyonkezelő szervezet emlékeztet arra, hogy térítésmentessé vált július 1-jével a többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságoknál a legfeljebb 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték új bekötésénél az igénybejelentés elbírálása, a terv, valamint az adategyeztetés, a vízmérőóra és annak felszerelése, illetve a nyomáspróba. A vállalkozók pedig mentesülnek a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól is.

Kiemelték: a közműcsatlakozások díjmentességéről szóló kormányrendelet kizárólag a július 1. után létrejövő új bekötésekre vonatkozik, a mellékvízmérő beszerelésekre viszont nem érvényes. Az ivóvíz- és szennyvízbekötésnél a kedvezmény az új építésű ingatlanoknál, illetve lakóingatlan és üzlethelyiség átalakításánál vehető igénybe. A kormány rendelete értelmében díjmentessé váltak az esetleges jogorvoslati eljárások, valamint a szolgáltatói szemlélet erősítése miatt jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozással összefüggő ügyintézési határidők is.

Az MNB azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes ivóvíz bekötővezetékeket kizárólag az illetékes víziközmű-szolgáltató kötheti rá a fővezetékre. Ez az eljárás pedig továbbra is díjköteles. A többségi állami tulajdonú vízközmű-társaságok közül az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) az MTI érdeklődésére közölte: a csatlakozás kivitelezése és a bekötővezeték kiépítése, továbbá a vízmérőn kívüli szerelvények beszerelése nem szerepel a térítésmentes szolgáltatások között, így azok díját továbbra is meg kell fizetni a szolgáltatók részére.

Az ÉRV tájékoztatása szerint az egyes térítésmentessé vált közmű csatlakozási részfeladatoknak köszönhetően a családok 3-25 ezer forint közti összeget takaríthatnak meg, míg a kis- és középvállalkozások a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elengedése miatt akár több százezer forintot is. (MTI)

A NATO-nál is keményebb a magyar adóhatóság

Több mint hatszázezer lőszerre írt ki közbeszerzési eljárást a múlt hét végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A beszerzés egy évre láthatja el a NAV fegyvereseit lövedékekkel.

A NATO elvárásainál is szigorúbb követelményeket támasztott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokkal a gazdasági szereplőkkel szemben, amelyek azt tervezik, hogy elindulnak a szervezet legújabb közbeszerzési eljárásán – írja a Magyar Idők.

A NAV pénteken tette közzé felhívását 611 200 töltény megvásárlására. Az érdeklődő vállalkozások akkor nyerhetik el a megbízást, ha megfelelnek a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló hazai jogszabály megannyi feltételének.

Referenciaként fel kell mutatniuk az elmúlt három évből két olyan üzletet, amikor minimum 30 millió forint értékben szállítottak lőszert valamely megrendelőnek, a jogi előírásokat betartva.

A beszerzéssel pisztolytöltényeket és gépkarabélyokba való muníciót vásárol a NAV, a szervezetnek szüksége van 3200 sörétes lövedékre és ezer vaktöltényre is. A mennyiség a hatóság fegyvereseit egy évre láthatja el lőszerrel.

Újabb mentorprogramot indít a startup cégeknek a Design Terminál

Folytatódik a Design Terminál vállalkozásfejlesztő mentorprogramja ősszel. Az egészségügy, a sport, a mobilitás, a városfejlesztés, a tanulás és a munkavállalás területén várják az innovatív ötleteket.

Ács Zoltán, a Desing Terminál szakmai vezetője az M1 csatornán elmondta: ez lesz az ötödik mentorprogram, amellyel segítik az innovatív startup vállalkozásokat. A jelentkezésnél azt tartják a legfontosabbnak, hogy a megvalósítandó ötletnek, koncepciónak legyen társadalmi hatása. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek a legsikeresebb startupok.

Jelentkezni augusztus 13-ig lehet. A résztvevők a három hónapos intenzív fejlesztési program során egyrészt képzést kapnak, másrészt támogatást a mintegy száz tagú, 40 százalékban külföldiekből álló mentorközösségtől. A legjobbaknak kockázatitőke-befektetést is tudnak biztosítani, befektetői hálózat segíti azokat a jól felkészített startup vállalkozásokat, amelyek növekedési pályára álltak és gyorsan tudnak fejlődni. (MTI)

Közlekedési szabálysértések

0

A közlekedés veszélyes üzem. Ez a nyári időszakban még inkább elmondható. A Vállalkozói Tudástár új cikkében néhány gyakori közlekedési szabálysértéssel foglalkozunk.

Az iLex és a Kamara Online ingyenes jogi iratminta-adatbázisában, a Vállalkozói tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

Az utak többnyire túlzsúfoltak, különösen igaz ez bizonyos kedvelt kikapcsolódást nyújtó úti célok irányában és hétvégi időszakokban. A nyári szabadságolások ideje alatt akik tehetik, kocsiba ülnek, motorra szállnak és elindulnak.  A gépjárművel való közlekedés során nemcsak egymásra, hanem a közlekedési szabályok fokozott betartására is érdemes odafigyelni. Aki rendszeresen közlekedik, tudja, hogy a közlekedési táblák és az egymásra való odafigyelés mellett legalább annyira szükséges a sebességmérő pontokra is koncentrálni, mert a mai járművek teljesítménye nincs szinkronban a megengedett sebességhatárokkal. Az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül is túl lehet lépni a sebességet, de ha ezt a rend erre szakosodott őrei egy-egy ilyen mérőállomáson – egy úton akár többször is – rögzítik, akkor a nyaralás, kirándulás akár sokszorosába is kerülhet a szabályszegőnek.

A jogszabályalkotó a súlyosabbnak ítélt közlekedési kihágások visszaszorítására megalkotta a magyar jogban rendhagyónak számító, a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007.(XII.29.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: R). Az R 1.§- a szerint a gépjármű üzemeltetővel (tulajdonos, igazoltan használatra átvevő) szemben kell a bírságot kiszabni. A kimentés köre rendkívül szűk.  Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, más használatába adta, illetve ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi. Az R mellékletei sorolják fel a jogszabály hatálya alá tartozó a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) vonatkozó szakaszainak megjelölésével a közlekedési kihágásokat és az ezért kiszabható bírságok összegét. Természetesen a legtöbben „rutinból” vezetünk, nem olvasgatjuk folyamatosan a KRESZ-t, de érdemes tisztában lenni az „árakkal”, hogy miért mennyi jár. Az R 2.§-a szerint nem kell vagy csak a különbséget kell megfizetni a szabályszegőnek, ha vele szemben ugyanarra az időre vonatkozó átlagsebesség megállapítása alapján sebességtúllépés miatt szabtak ki azonos vagy nagyobb összegű bírságot, és a bírságot megfizette.

A közlekedési bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 232-240.§- ai szabályozzák – ezekre itt terjedelmi okokból nem térünk ki. A szabálysértési alakzatokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény (továbbiakban: Sztv.) 217-230.§- ai szabályozzák. Az R-hez képest az Sztv.-ben rögzített szabálysértések esetén talán az elkövető számára a könnyebb kimentés, és a nagyobb védekezési mozgástér kiemelendő. Itt tettenérés esetén eldönthetjük, hogy megfizetjük – a szabályszegés elkövetése esetén – az általában kisebb összegű helyszíni bírságot (amennyiben erre a jogszabály lehetőséget ad), vagy egyéb védekezést választva megkockáztatjuk a nagyobb összegű szabálysértési pénzbírságot.

Szabálysértési eljárásban – tettenérés esetét kivéve – többnyire hivatkozhatunk arra, hogy pl. nem mi vezettük az autót vagy nem mi parkoltunk, szemben az R nagyon szigorú kimentési szabályaival. Az R-nél is lehet hivatkozni, de kellő okirati alátámasztás nélkül többnyire sikertelenül.

Az ittas járművezetés – mint gyakrabban előforduló szabályszegés – rövid áttekintése is segíthet a megelőzésben. Az alkoholfogyasztás társadalmi megítélése Magyarországon sokkal enyhébb, mint ami a törvényeinkből kiolvasható. Nagyon sok autós ma is bocsánatos bűnnek tartja, ha vezetés előtt megiszik egy pohár alkoholt. Egy pohár ital a vacsora mellé, sokak számára még nem ok arra, hogy otthagyják az autót és gyalog vagy taxival induljanak haza. Pedig a törvény szigora teljes ezen a téren: türelem és elnézés nincs, vezetés közben egyetlen kortynyi alkohol sem engedélyezett. Az ittas járművezetés bűncselekményi alakzatát a szabálysértéstől az elkövető szervezetében kimutatható alkohol fok mértéke választja el. Az ittasság szintjét a kilélegzett levegőben vagy a vérben mérhető alkoholszint alapján állapítják meg. A 0,25 mg/liter ezrelék légalkohol-szint vagy 0,5 g/liter ezrelék véralkohol-szint felett bűncselekménynek számít az ittas vezetés. Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, ez alól csak a nem gépi meghajtású kerékpár esetén van némi kivétel. A zéró tolerancia azt jelenti, hogy nincs olyan kis mennyiségű kimutatható alkohol, ami még megengedhető lenne. Az ittasságnak vannak szintjei: a legkisebb mennyiségű kimutatható alkoholért kisebb mértékű bírság jár, a jelentősen nagyobb mennyiségért viszont akár letöltendő börtönbüntetés is kapható. Közös a szabályokban, hogy ha a legkisebb mennyiséget is kimutatják, azért már büntetés jár, amelyhez még párosulhat a járművezetéstől eltiltás hosszabb rövidebb időre. Elfogadható mennyiség nincs. Az, hogy valakit mikortól tekintünk hivatalosan is ittasnak, azt a jogszabályok határozzák meg. Korábban enyhébb volt a szabályozás, 2013 óta viszont nagyon szigorú lett. Az úgynevezett zéró tolerancia azt jelenti, hogy annyira alacsonyan húzták meg az ittasság határát, hogy már egyetlen pohár bor elfogyasztása után is ebbe a kategóriába kerülhet az autóvezető. Szóval nem érdemes kockáztatni.

A teljesség igénye nélkül érdemes mindenre odafigyelnünk, ha saját járművel indulunk nyaralni, vagy hosszabb útra. Legyen érvényes jogosítványunk, műszaki vizsga és biztosítás a járművön és ehhez kapcsolódóan kék-sárga baleseti bejelentő (alább letölthető) a zsebünkben, ha a körültekintés ellenére mégis történik valami.   

Több pénz juthat a nemzeti kastély- és várprogramra

Időarányosan és jól halad előre az országszerte összesen 39 épületet érintő nemzeti kastély- és várprogram – mondta Virág Zsolt.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 39 épület közül az első ütemben szereplő 22 épület GINOP pályázati támogatási szerződését maradéktalanul megkötötték.

A második ütem 17 épületének fejlesztési stratégiája már szintén elkészült, és a pályázatok elkészítése és beadása zajlik.

Virág Zsolt elmondta, hogy a 39 épület mintegy felénél már lezárultak, felénél pedig zajlanak a megalapozó restaurátori, régészeti és falszövetkutatások, a levéltári kutatások is megtörténtek, az építéstörténet pedig szintén elkészült szinte minden épület esetében.

Az első ütem esetében a legtöbb épület már engedélyezési tervekkel és jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

Az első hét épület – a tatai Esterházy-kastély (a fotón), a majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély és a füzérradványi Károlyi-kastély – esetében a generálkivitelezési közbeszerzési tender folyamatban van, az építkezések hamarosan megkezdődnek

A kastélyokba tervezett kiállítások tervezési munkálatai az említett folyamatokkal párhuzamosan zajlanak.

Az épületek egyedi fejlesztési kreatív koncepciója mellett az egységes rendszerben való működtetés feltételeit is kidolgozták már, elkészült a nemzeti kastély- és várlánc arculata, valamint az ezeket egységbe foglaló Kastély- és Várkártya prototípusa-

A program egyedi védjegyeinek, a kastélyparkok használatát fókuszba állító Kertbirodalomnak, az épületek múltját a történetmesélés eszközeivel bemutató Legendáriumnak, valamint a legfiatalabb látogatói korosztály érdeklődését megragadó Minivilágnak a koncepciója szintén elkészült.

„Fontos cél, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag legyen” – mondta.

A nemzeti kastély- és várlánc épületei esetében egy új gazdasági modell alapján a legalább nullszaldós fenntartás biztosítására törekszenek, kormányzati szempontból fontos cél, hogy a lánc sokrétű bevételi lehetőségei révén önfenntartóvá váljon.

A programban húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján nőhet. (MTI)