A közlekedés veszélyes üzem. Ez a nyári időszakban még inkább elmondható. A Vállalkozói Tudástár új cikkében néhány gyakori közlekedési szabálysértéssel foglalkozunk.
Az utak többnyire túlzsúfoltak, különösen igaz ez bizonyos kedvelt kikapcsolódást nyújtó úti célok irányában és hétvégi időszakokban. A nyári szabadságolások ideje alatt akik tehetik, kocsiba ülnek, motorra szállnak és elindulnak. A gépjárművel való közlekedés során nemcsak egymásra, hanem a közlekedési szabályok fokozott betartására is érdemes odafigyelni. Aki rendszeresen közlekedik, tudja, hogy a közlekedési táblák és az egymásra való odafigyelés mellett legalább annyira szükséges a sebességmérő pontokra is koncentrálni, mert a mai járművek teljesítménye nincs szinkronban a megengedett sebességhatárokkal. Az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül is túl lehet lépni a sebességet, de ha ezt a rend erre szakosodott őrei egy-egy ilyen mérőállomáson – egy úton akár többször is – rögzítik, akkor a nyaralás, kirándulás akár sokszorosába is kerülhet a szabályszegőnek.
A jogszabályalkotó a súlyosabbnak ítélt közlekedési kihágások visszaszorítására megalkotta a magyar jogban rendhagyónak számító, a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007.(XII.29.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: R). Az R 1.§- a szerint a gépjármű üzemeltetővel (tulajdonos, igazoltan használatra átvevő) szemben kell a bírságot kiszabni. A kimentés köre rendkívül szűk. Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, más használatába adta, illetve ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi. Az R mellékletei sorolják fel a jogszabály hatálya alá tartozó a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) vonatkozó szakaszainak megjelölésével a közlekedési kihágásokat és az ezért kiszabható bírságok összegét. Természetesen a legtöbben „rutinból” vezetünk, nem olvasgatjuk folyamatosan a KRESZ-t, de érdemes tisztában lenni az „árakkal”, hogy miért mennyi jár. Az R 2.§-a szerint nem kell vagy csak a különbséget kell megfizetni a szabályszegőnek, ha vele szemben ugyanarra az időre vonatkozó átlagsebesség megállapítása alapján sebességtúllépés miatt szabtak ki azonos vagy nagyobb összegű bírságot, és a bírságot megfizette.
A közlekedési bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 232-240.§- ai szabályozzák – ezekre itt terjedelmi okokból nem térünk ki. A szabálysértési alakzatokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény (továbbiakban: Sztv.) 217-230.§- ai szabályozzák. Az R-hez képest az Sztv.-ben rögzített szabálysértések esetén talán az elkövető számára a könnyebb kimentés, és a nagyobb védekezési mozgástér kiemelendő. Itt tettenérés esetén eldönthetjük, hogy megfizetjük – a szabályszegés elkövetése esetén – az általában kisebb összegű helyszíni bírságot (amennyiben erre a jogszabály lehetőséget ad), vagy egyéb védekezést választva megkockáztatjuk a nagyobb összegű szabálysértési pénzbírságot.
Szabálysértési eljárásban – tettenérés esetét kivéve – többnyire hivatkozhatunk arra, hogy pl. nem mi vezettük az autót vagy nem mi parkoltunk, szemben az R nagyon szigorú kimentési szabályaival. Az R-nél is lehet hivatkozni, de kellő okirati alátámasztás nélkül többnyire sikertelenül.
Az ittas járművezetés – mint gyakrabban előforduló szabályszegés – rövid áttekintése is segíthet a megelőzésben. Az alkoholfogyasztás társadalmi megítélése Magyarországon sokkal enyhébb, mint ami a törvényeinkből kiolvasható. Nagyon sok autós ma is bocsánatos bűnnek tartja, ha vezetés előtt megiszik egy pohár alkoholt. Egy pohár ital a vacsora mellé, sokak számára még nem ok arra, hogy otthagyják az autót és gyalog vagy taxival induljanak haza. Pedig a törvény szigora teljes ezen a téren: türelem és elnézés nincs, vezetés közben egyetlen kortynyi alkohol sem engedélyezett. Az ittas járművezetés bűncselekményi alakzatát a szabálysértéstől az elkövető szervezetében kimutatható alkohol fok mértéke választja el. Az ittasság szintjét a kilélegzett levegőben vagy a vérben mérhető alkoholszint alapján állapítják meg. A 0,25 mg/liter ezrelék légalkohol-szint vagy 0,5 g/liter ezrelék véralkohol-szint felett bűncselekménynek számít az ittas vezetés. Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, ez alól csak a nem gépi meghajtású kerékpár esetén van némi kivétel. A zéró tolerancia azt jelenti, hogy nincs olyan kis mennyiségű kimutatható alkohol, ami még megengedhető lenne. Az ittasságnak vannak szintjei: a legkisebb mennyiségű kimutatható alkoholért kisebb mértékű bírság jár, a jelentősen nagyobb mennyiségért viszont akár letöltendő börtönbüntetés is kapható. Közös a szabályokban, hogy ha a legkisebb mennyiséget is kimutatják, azért már büntetés jár, amelyhez még párosulhat a járművezetéstől eltiltás hosszabb rövidebb időre. Elfogadható mennyiség nincs. Az, hogy valakit mikortól tekintünk hivatalosan is ittasnak, azt a jogszabályok határozzák meg. Korábban enyhébb volt a szabályozás, 2013 óta viszont nagyon szigorú lett. Az úgynevezett zéró tolerancia azt jelenti, hogy annyira alacsonyan húzták meg az ittasság határát, hogy már egyetlen pohár bor elfogyasztása után is ebbe a kategóriába kerülhet az autóvezető. Szóval nem érdemes kockáztatni.
A teljesség igénye nélkül érdemes mindenre odafigyelnünk, ha saját járművel indulunk nyaralni, vagy hosszabb útra. Legyen érvényes jogosítványunk, műszaki vizsga és biztosítás a járművön és ehhez kapcsolódóan kék-sárga baleseti bejelentő (alább letölthető) a zsebünkben, ha a körültekintés ellenére mégis történik valami.
