Kezdőlap Blog Oldal 728

Mikrocsipet ültet dolgozóiba egy amerikai cég

Mikrocsipeket ültet be dolgozóiba egy amerikai technológiai cég, amely egyebek között lehetővé teszi számukra, hogy egyetlen érintéssel fizethessenek a vállalat büféjében. A wisconsini Three Square Market cég 50 munkatársának hüvelyk- és mutatóujja közé ülteti be a rizsszem nagyságú mikrocsipet, amely rádiofrekvenciás személyazonosítóként (RFID) működik.

„Az RFID technológiát mindenféle vezérlésre fel fogjuk használni, kezdve attól, hogy fizetni lehet vele cégünk büféjében, ajtónyitásra, a másológépek használatára alkalmazható, be lehet vele jelentkezni a cég számítógéprendszerébe, telefonjaiba, orvosi/egészégi állapotról szóló információkat lehet tárolni benne, és más RFID termináloknál is használható fizetésre” – írta közleményében Todd Westby, a vállalat vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy az alkalmazottak magánszféráját nem fogja sérteni a mikrocsip használata, és minden adatot titkosítás véd. 

„Ez a következő technológia, amely elkerülhetetlenül meg fog valósulni, és mi részesei akarunk lenni. Ez a technológia a mindennapok szabványává fog válni, lehetővé téve útlevélként, a közösségi közlekedésben és mindenféle vásárlásban való felhasználását” – tette hozzá a The Verge technológiai portál szerint. A technológia a mobiltelefonos fizetési rendszer analógiájára épül. Az amerikai cég nem teszi kötelezővé alkalmazottjainak a használatát, de akiknek beültetik, annak kifizetik a 300 dollárba kerülő mikrocsipek árát. (MTI)

Kockázatitőke alap indul kelet-közép-európai startupok támogatására

A régió egyik vezető kockázatitőke-piaci szereplője, az OXO-csoport az InnovFin Business Angels program keretében megállapodást írt alá az Európai Befektetési Alappal (EIF) egy közép-kelet európai startupokra specializálódott technológiai alap felállításáról.

Az 50 millió eurós méretre tervezett OXO CEE Angel Fund indulása 2017 őszén várható. Az alap átlagosan hárommillió eurós tőkejuttatást kínál innovatív, korai fázisú technológiai vállalkozások számára. Az OXO CEE Angel Fundot a Horizont 2020 program által támogatott „InnovFin – Uniós Finanszírozás Innovátoroknak” kezdeményezés, az EU Kutatási és Innovációs Programja és az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíti.

Az OXO-csoport 2014-es indulása óta eddig már 40 céget vont be akcelerátor programjába és 20 céget juttatott befektetéshez. Kezelése alá tartozik a magyar angyal-befektetői piac több kulcsszereplőjét tömörítő Power Angels angyalbefektetői társaság. 2016-ban a Power Angels nyolc korai fázisú technológiai cégbe fektetett be, és idén további 8-12, átlagosan 150 ezer eurós összegű befektetési tranzakciót tervez zárni.

Az OXO és az EIF együttműködése Kelet-Közép Európa erősödő helyét jelzi a globális startup térképen. “A régióban szerzett tapasztalataink és az EIF ambiciózus, új európai vállalkozások támogatása iránti elkötelezettsége egy olyan partnerséget hozott létre, amely világszínvonalú innovációt teremthet és a vállalkozók egy új generációját segítheti a sikerhez” – mondta Oszkó Péter, az OXO-csoport alapítója.

A megállapodással kapcsolatban Pier Luigi Gilibert, az EIF vezérigazgatója elmondta: “Megtiszteltetés számunkra, hogy az InnovFin Business Angels program új fejezetét nyithatjuk meg az OXO-csoporttal partnerségben, amely Közép-Európa egyik fő kockázatitőke befektetőjeként és startup akcelerátoraként tevékenykedik. Ez az együttműködés egyértelműen hozzájárul az európai kockázati tőke és startup ökoszisztéma megerősítéséhez, és mi büszkén támogatjuk ezt az kezdeményezést.”

Az OXO CEE Angel Fund alapkezelője az OXO Asset Management sarl, befektetési tanácsadója pedig a budapesti székhelyű OXO Ventures Zrt. Emellett, az OXO-csoport akcelerátor tagja, az OXO Labs aktívan közreműködik majd az alap portfóliójának kialakításában és kezelésében. Az új alap további sajátossága, hogy kiterjedt partnerséget alakított ki a régió angyalbefektetőivel, akikkel közös befektetéseket is tervez.

Ezenfelül, az EIF mellett tapasztalt üzleti angyalok és közép-kelet-európai intézményi magánbefektetők alkotják az alap befektetői körét. Az alap mindezeken keresztül unikális lehetőséget kínál potenciális portfolió cégeinek, azzal, hogy azok a tőkeforráson túl stratégiai előnyre tehetnek szert az angyalbefektetők üzleti tapasztalataiból és kiterjedt kapcsolatrendszeréből is.

Az OXO-csoport kiemelkedő startup-befektetései közé tartozik az AeroGlass, amely a közelmúltban felkerült a TOP 100 Most Distruptive Companies listájára, és a következő körös finanszírozását a luxemburgi Howzat Partners biztosította. A portfólióba tartozik a Commsignia, amely önvezető autók fejlesztésében a legnagyobb globális gyártókkal dolgozik, valamint a cseh Credo Ventures portfóliójában is szerepel.

Az ígéretes startupok közé tartozik az okos design eszközök fejlesztésével foglalkozó és sikeres közösségi finanszírozási kampányt is maga mögött tudó, valamint az amerikai piacon aktívan értékesítő Liber8Tech, amely jelenleg zárja következő körös kockázatitőke-befektetési körét. A humán erőforrás menedzsment területén piacvezető megoldásokat kínáló Indivizo, illetve az AdTech és Big Data területén sikeresen működő SpringTab is része az OXO-csoport rendkívül ígéretes befektetési portfoliójának.

Az OXO csoport startup akcelerációt, seed, angyal- és kockázatitőke-finanszírozást is nyújt a kelet-közép-európai régióban. A csoport alapítója és ügyvezető partnere Oszkó Péter. Az új régiós kockázatitőke-üzletág partnerei: Szilágyi Timea, Fabricius Ferke János és Halász Iván. A csoport projektenként maximum 150 ezer eurós seed finanszírozást, valamint 200 ezer eurótól legfeljebb 5 millió euróig terjedő Series A körös kockázatitőke-finanszírozást kínál korai fázisú technológiai vállalatoknak B2B és B2C szoftver/hardver fejlesztésekben.

Az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund) az Európai Beruházási Bank csoport tagja. Fő feladata, hogy segítse forráshoz jutni az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az EIF olyan kockázati, növekedési tőkét, garanciákat és mikrofinanszírozási eszközöket tervez és fejleszt, amelyek kifejezetten ezt a piaci szegmenst célozzák. Az EIF ebben a szerepében előmozdítja az EU célkitűzéseit, támogatva az innovációt, a kutatást és fejlesztést, a vállalkozói vénát, a növekedést és a foglalkoztatást. További információ az EIF munkájáról itt olvasható.

Az európai beruházási terv, más néven Juncker-terv, az Európai Bizottság egyik kiemelt prioritása. Középpontjában a beruházások ösztönzése és az azon keresztül megvalósuló munkahelyteremtés és növekedés áll. Mindezt az új és meglévő pénzügyi források hatékonyabb felhasználásával, a beruházások akadályainak felszámolásával, az átláthatóság biztosításával és a beruházásokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtással kívánja megvalósítani.

A Juncker-terv központi pillére az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA). Az Alap garanciát vállal induló veszteségekre, amely lehetővé teszi az Európai Beruházási Bank számára, hogy több, gyakran kockázatosabb projektbe fektessen be. Az ESBA máris jelentős eredményeket tud felmutatni, a keretében történő finanszírozásra eddig jóváhagyott tervek és megállapodások várhatóan több mint 209 milliárd euró értékű beruházást indítanak el, és mintegy 427 ezer kkv-t támogatnak mind a 28 tagállamban.

Az InnovFin kkv-garanciakeret a Horizont 2020 program által támogatott „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” kezdeményezés része, az uniós pénzügyi eszközök és tanácsadói szolgáltatások új generációja. A Horizont 2020 az EU kutatási és fejlesztési programja, amelynek célja, hogy az innovatív vállalkozások könnyebben jussanak finanszírozáshoz.

Az InnovFin kkv-garanciakeret több, elsősorban korai szakaszban lévő részvénytermékből áll. A termékek célja, hogy javítsák a kockázati finanszírozáshoz való hozzáférést a korai fázisú kutatás és innováció vezérelt kkv-k és a közepesen feltőkésített vállalkozások számára. Mindez többnyire olyan korai fázisú kockázatitőke-alapok támogatásával történik, amelyek túlnyomórészt határokon átnyúlva, egyedi vállalkozásokba fektetnek be. A tagállamokban vagy a Horizont 2020 partnerségben részt vevő országokban található kkv-k és közepesen feltőkésített vállalkozások az InnovFin végső kedvezményezettjei. 

Egymilliárd forint támogatás a kkv-k tőzsdei bevezetéséhez

Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a „Kkv-szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.

A felhívás része annak az átfogó tőzsdefejlesztési programnak, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a túlsúlyban lévő banki hitelezést – jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. 

A kiemelt program két részből áll. Az elsőben a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló képzési programban résztvevő kkv-k nyerhetnek támogatást, a második keretében a kkv-k tőzsdei felkészülését, bevezetését támogató program indul – közölte az államtitkár. (MTI)

Főleg az oktatásban és az egészségügyben számítanak a nyugdíjas munkavállalókra

Hamarosan az egész ország területén elérhetővé válnak a nyugdíjas-szövetkezetek álláskínálatai. Eddig az országos lefedettségű Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet mellett egy miskolci székhelyű szövetkezet alakult, de további bővülésre lehet számítani.

Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) elnöke a  Magyar Időknek azt mondta: az oktatási, egészségügyi intézményeknek is segítséget jelenthet a munkaerőhiány orvoslásában a szövetkezeti forma, mivel csak a bérköltség terheli az intézményeket, ráadásul mivel a szövetkezettel állnának szerződésben, dologi kiadásként lehetne elkönyvelni az ezzel járó kiadásokat.

A magánszektor szinte minden ágazatában nagy az érdeklődés a tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók iránt, tette hozzá a Diákész elnöke. De nemcsak az említett két területen dolgohatnak majd nyugdíjasok; Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke a lapnak megerősítette, hogy várhatóan ősztől ebben a kereskedelemben is megalakulhat az első nyugdíjas-szövetkezet, már folyamatban van ennek kidolgozása. (MTI)

Drágul a liszt, de a pékek egyelőre nem emelnek árat

0

A búzatermelők elégedettek a termés mennyiségével és minőségével is, és az árak további emelkedését várják, míg a malmok arra készülnek, hogy az új termésből készülő liszt árát 5-10 százalékkal növelik.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tavalyi rekordévhez képest 10-15 százalékkal lesz kisebb a búzatermés, várhatóan 4,7-5 millió tonna. A búza ára az elmúlt hetekben kissé emelkedett, és a termelők további árnövekedést várnak. Ha ugyanis a szárazság tovább tart a nagyobb európai kukoricatermelő országokban, illetve Kanadában, akkor az közvetve árnövelő hatású lesz a búzapiacon is.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a párizsi gabonatőzsde árai az egy évvel ezelőtti szintnél 10 százalékkal magasabbak, már 44-45 ezer forintos jegyzések is vannak. Az elmúlt időszak áremelkedése nyomán augusztusban emelni fogják a liszt árát a malmok, mintegy 5-10 százalékkal – jelentette ki a szakember. A pékek egyelőre nem foglalkoznak a lehetséges áremelés kérdésével – válaszolták a lapnak a Magyar Pékszövetségnél. (MTI)

Az internetre koncentrál a szlovák házelnök új sajtós csapata

0

Andrej Danko szlovák házelnök módosítja sajtós csapatát. Augusztus 1-én távozik a szóvivője, Eva Kliská, akivel 2016 májusától dolgozott együtt.

A szóvivő távozásának oka a médiának írásban szétküldött nyilatkozat lehet – írja a hirek.sk.

A nyilatkozatban az szerepelt, hogy Andrej Danko házelnök (a fotón) a Dél-és Észak-Korea közötti államhatár megtekintésekor nosztalgiát és szomorúságot érzett arra gondolva: „egykor köztársaságunkat is drótkerítés választotta és szigetelte el a demokráciától”.

Danko efféle nosztalgiáról állítólag nem is beszélt a Koreában vele tartózkodott újságíróknak, hanem az csak a szóvivője által írt sajtóhírben szerepelt. A házelnök nem kommentálta a szóvivő távozását.

Eddig nem derült ki az, hogy ki lesz Danko új szóvivője. A házelnök mellett szeptembertől új csapat formálódik, amelynek kiemelt feladata az internetes, főként a közösségi hálókon folyó kommunikáció lesz.

Azonnal fel tudna venni négyszáz embert a MÁV

Csaknem négyszáz dolgozót azonnal fel tudna venni a MÁV, a több mint 38 ezer embert foglalkoztató állami vasúttársaság 399 fős létszámhiánnyal küzd.

A vállalat tájékoztatása szerint nincs elég váltókezelő, tolatásvezető, pénztáros, jegyvizsgáló, járműszerelő, biztosítóberendezési és távközlési műszerész, forgalmi szolgálattevő, mérnök – írja a Magyar Nemzet. A MÁV szerint az a veszély nem fenyeget, hogy a munkaerőhiány miatt nem tud elindulni valamelyik járat, a lapnak küldött válaszban hangsúlyozták: a létszám mindössze egy százalékkal marad el a tervezettől.

Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a hiány nem egyenletesen oszlik el az országban, egyes területeken – így például a fővárosban – jóval nagyobb gondokat okoz. A MÁV 50 pontos akciótervet dolgozott ki a létszámhiány kezelésére, amelynek végrehajtását havonta ellenőrzik. Ennek elemei között szerepel a szervezetfejlesztés, a bérrendezés, a munkaerő képzése is – írta a lap.

A cég tájékoztatása szerint egyébként a mozdonyvezetők – első öt hónap alapján számolt – átlagfizetése bruttó 500 ezer forint, a jegyvizsgálóké 277 ezer forint, a mérnököké csaknem bruttó 500 ezer forint. A felsőfokú állami végzettségű munkavállalóknál diplomás minimálbért alkalmaznak, ennek összege főiskolai végzettség esetén bruttó 270 ezer forint, egyetemi végzettségnél 300 ezer forint. (MTI)

Nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó lesz Jászberényben

Harmincadik alkalommal rendezik meg augusztus első hétvégéjén, szombaton Jászberényben a nemzetközi mézvásárt és méhésztalákozót, amelyet a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók, valamint a forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseményeként jegyeznek.

Molnár György, a szervező Szatmári László Jászsági Méhészegyesület elnöke elmondta: a jubileumi rendezvény célja a magyar mézfogyasztás népszerűsítése, a figyelem felhívása a hazai méhészszakmára. Az eseményen részt vesznek a már működő mézlovagrendek képviselői is, mintegy 7-8 ezer emberre számítanak. Hozzátette: magyarlakta területeken összesen 15 mézlovagrend működik, ebből kettő országhatáron kívül.

Kiemelte: az eseményen felavatják az újonnan alakuló Jászsági Mézlovagrendet, amelynek tagjait a mézkirálynő üti lovaggá – tájékoztatott, megjegyezve: idén sem marad el az új mézkirálynő megkoronázása. Az ünnepélyes megnyitó után adják át az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kitüntetéseit és a Zsidei Barnabás-díjat.

A szakmai programban szó lesz egyebek mellett az új méhbiztosítási lehetőségről, a méhpempő és propolisz hatásairól. A résztvevők bemutatón láthatják a méhszúrás veszélye nélkül egy élő méhcsalád kezelését, továbbá füstőlőgyújtó és keretszegő versenyt is rendeznek a vállalkozó kedvűeknek. 

A rendezvényt sztárvendégek, méhészeti eszközök kiállítása és vására színesíti. Lehetőség lesz méz és méhészeti termékek kóstolására, az érdeklődők megismerkedhetnek a mézeskalácsdíszítés és a gyékénykas-készítés technikájával. A kísérőprogramok között egyebek mellett népművészeti kirakodóvásár, kézműves foglalkozás is szerepel. (MTI)

Évtizedek óta kartellezhettek a legnagyobb német autógyárak

Az Európai Bizottság (EB) versenyjogi főigazgatósága vizsgálja ki az öt vezető német autógyártó társaság, a Volkswagen (VW), az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler szembeni kartellgyanút.

A német szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője, Tankja Alemany elmondta, hogy minden esetben csak egy hatóság folytat vizsgálatot, és a német autógyártók esetében ez a brüsszeli EB, amely szoros együttműködésben dolgozik a német nemzeti versenyhatósággal. Mivel ezek a hatóságok függetlenek, a német kormány nem vesz részt a munkában – tette hozzá a gazdasági tárca szóvivője.

A berlini kormányszóvivői tájékoztatón valamennyi érintett tárca – a gazdasági mellett a közlekedési és a környezetvédelmi minisztérium – részéről jelezték, hogy a sajtóból értesültek az úgynevezett Ötök köre feltételezett kartellezésről. Hangsúlyozták, hogy Berlin a súlyos versenyjogsértés gyanújának haladéktalan és teljes körű kivizsgálását sürgeti. Ugyanezt követelik a gyártóknál működő munkavállalói érdekképviseletek a német ipar legnagyobb szakszervezetével, az IG Metallal együtt.

A Der Spiegel című hírmagazin a hét végén megjelent számában arról írt, hogy az öt gyártó a kilencvenes évek óta több mint 60 munkacsoportban, 200-nál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről. Az egyeztetések célja a verseny kiiktatása volt – írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az Ötök körének esete lehet a német gazdaság történetének egyik legnagyobb szabású kartellezési ügye. Az ügyről a VW „egyfajta önfeljelentést” tett, és átadott adatokat a hatóságoknak a Daimler is – írta a Der Spiegel.

Az egyelőre nem ismert, hogy a VW és a Daimler lépése versenyjogi értelemben önfeljelentésnek minősül-e. Amennyiben tiltott egyeztetést folytató versenytársak önfeljelentés révén teljes mértékben feltárják a jogsértést a versenyfelügyelet előtt, kisebb büntetést kaphatnak, vagy akár mentesülhetnek is a büntetéstől.    

Azonban a gyártók versenyjogi eljárás mellett kártérítési perekre is számíthatnak, ha beigazolódik a kartellgyanú – mondta a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetségének (VZBV) elnöke, Klaus Müller a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Hozzátette, hogy akár több tízezer kocsitulajdonos indíthat pert, ha kiderül, hogy a verseny korlátozása révén túl drágán kellett megvásárolni autójukat.

A Süddeutsche Zeitung hétfői beszámolója szerint a Daimler 2011-től kezdve fokozatosan kivált az Ötök köréből, egyre kevesebb titkos egyeztetésen vett részt. Abban az évben a társaságot több mint egymilliárd euróra büntette az EB kamionok értékesítési árával kapcsolatos versenyjogsértés miatt. Ezért a társaságnál tanfolyamokat indítottak, hatszáznál is több vezető beosztású munkatársnak tartottak továbbképzést versenyjogból, így nagymértékben bővültek ismereteik arról, hogy miről szabad beszélni a versenytársakkal, és miről nem – írta a müncheni lap. (MTI)

Reklámkampány indul az idősek munkába állításáért

0

Augusztustól figyelemfelkeltő kampányokkal, közös internetes felület segítségével válogathatnak az idősek az álláslehetőségek közül. Eddig az országos lefedettségű Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet mellett egy miskolci székhelyű szövetkezet alakult.

Széles körben elérhetővé válnak az eddig létrehozott nyugdíjas-szövetkezetek augusztustól. Az idősek közös internetes felületen, valamint a médiából és tájékoztató kampányok útján értesülhetnek a munkalehetőségekről – mondta a Magyar Időknek Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák­ész) elnöke.

Az új modell népszerűsítésé­hez az állam is hozzájárul, várhatóan az OFA Nonprofit Kft. segítségével. Az idősek a következő hónapokban az ország minden pontján megtalálhatják majd a szövetkezetek képviseleteit.

– Nemcsak a leendő munkavállalók, de a munkaadók körében is népszerűsítik az új modellt – részletezte Fiák István, aki aktívan segíti a szövetkezetek megalakulását, elterjesztését. Egyfelől szükséges a hazai kkv-szektor képviselői körében ismertetni az új rendszert, másfelől a multiláncok körében is külön kampányra van szükség.

Adminisztrá­ciós oldalról azért kedvező a szövetkezeti forma, mert a HR-tevékenységet, valamint a bérszámfejtést is a szövetkezet végzi. A legtöbb munkavállalóra szeptembertől számítanak.

Így lett Mini Toszkána a Tolna megyei Apponyi Kiskastélyból

Maximum húsz vendéget fogad egyidőben a medinai Apponyi Kiskastély. A pihenésre vágyók a tulajdonosokkal egy fedél alatt élvezhetik a kastélyéletet. Horváth Csilla társtulajdonos-szállodaigazgató a KamaraOnline-nak elárulta, hogy kedvence a nagyon vagány Nagy tömlöc szoba. Arról is beszélt, milyen meghatározó élmény volt, amikor találkozott Bella kisasszonnyal.

– A Historic Hotels of Europe svéd, norvég, ír, görög kastélyok társaságában az Európai TOP 10 kastély közé választotta 2017-ben az Apponyi Kiskastélyt. 2016-ban pedig itthon az Év Szállása lettek minőségi kategóriában. Minek tulajdonítja a sikereket?

– 2011-ben nyitottuk meg a kastélyt, 6 szobával és 1 lakosztállyal. Arra gondoltunk, hogy szeretnénk másokkal is megosztani azt az élményt, amit nekünk jelent kastélyban lakni. Kezdetben nem voltak nagy célkitűzések. Elfogadható minőségű szállást és vendéglátást szerettünk volna, illetve azt, hogy a kastély fenn tudja tartani önmagát. Sajnos fel kellett ismernünk, hogy ilyen szálláskínálat mellett ez a mai világban kevés. Ekkor kezdtünk el azon gondolkodni, hogy melyek azok a dolgok, amelyek egyedivé, különlegessé tudnak bennünket tenni, amiért hozzánk jön a vendég és nem egy másik szállodába. Ezen az úton való haladás hozta el számunkra a sikert.

– Mikor vették meg a kiskastélyt? Mi volt az álma: mini hotel, natur hotel, mini Toszkána megteremtése?

– Férjem, dr. Halász Zsolt vette meg a kastélyt 2008-ban. Mindig is vonzódott a kastélyokhoz, a régi dolgokhoz. Másfél éves felújítást követően költöztünk ide. Azonfelül, hogy szerettük volna megosztani másokkal a kastélyban lakás élményét, célszerű volt, hogy hasznosítsuk a kastély szabad szobáit, amelyeket nem használunk. Később, amikor már tudtuk, hogy szeretnénk valami egyedit, valami mást, a natur minihotel elnevezést választottuk. Ez jól tükrözi, hogy néhány szobás hotel vagyunk – bővítést nem is tervezünk – egyidőben maximum 20 főt tudunk vendégül látni. A 3 hektáros parkban kialakítottunk egy konyhakertet, ahol az alapanyagok egy részét magunknak termeljük meg vegyszermentesen. A fűtésről a hőcserélő rendszer gondoskodik, az áram egy részét napelem termeli meg, medencénk solar tetője áram nélkül képes a vizet felmelegíteni. Állataink bio fűnyiróként a park egy részét önfeledten, boldogan nyírják. Tesla elektromos autónkat is igénybe vehetik a vendégeink.

A „Mini Toszkána” elnevezést egyébként nem mi találtuk ki, a vendégeink sokszor mondták, hogy úgy érzik magukat, mintha Toszkánában járnának. Nem mások tollával szerettünk volna ékeskedni, de úgy gondoltuk, ha ezt mások mondták rólunk, miért ne használnánk.

– Milyen érzés az egykori grófi helyen élni?

– Kezdetben nagyon különleges, talán picit félelmetes érzés volt. A vendégek előszeretettel mesélnek a szellemekről, ami az embert, ha szkeptikus is, picit elgondolkodtatja. Még nem sikerült rájönnöm, hogy a vendégek tényleg éreznek-e „dolgokat”, vagy csak a hely szelleme indítja be a fantáziát egyesekben.

– Jelent plusz feladatokat kastélyszállodát igazgatni egy „hétköznapi” hotelhez képest?

– Tapasztalatból nem tudom, hiszen más hotelt még nem vezettem. Arról viszont tudok beszélni, hogy a főiskolán tanultakhoz képest nagyon más. Ráadásul mi elég speciális helyzetben vagyunk, hiszen azon túl, hogy 7 szobás a kastély, még benne is élünk. Így például az esküvőket nem preferáljuk, hiszen ki szeretne minden hétvégén az otthonában mulatságot? A hétvégéink már tavaly is teltházasok voltak, így egy esküvő nem jelent sokkal nagyobb nyereséget, mint egy átlagos hétvége.

– Lehetséges nyereségesen üzemeltetni egy kastélyszállót?

– Úgy gondolom, hogy igen, de közel sem akkora haszonnal, mint egy átlag szállodát. Magasabbak a költségek: például a fűtés a nagy belmagasság miatt, az épület és a kert karbantartása sem olcsó, és még sorolhatnám. Aki ma kastélyt üzemeltet, az biztosan nem a meggazdagodás miatt teszi. Ez inkább egyfajta szerelem.

– Mely saját programjaikra a legbüszkébb?

– A Veteránautós és a Teslás piknik olyan programunk, amely igazán egyedinek mondható. A hölgyek nagy szeretettel vásárolnak veterános élményt az uraknak, amellyel még senkinél sem volt mellényúlás. Kajakozásra és kenuzásra is van lehetőség, a Sió 200 méterre fut a parkunktól. A téli időszakban szauna szeánszokat is tartunk, úgy tűnik, hogy ezek egyre népszerűbbek.

– A vendégeknek milyen látnivalókat ajánlanak Medina közelében?

– Közel 200 programot gyűjtöttünk össze, ezek nagy részét mi magunk is kipróbáltuk már. A hőlégballonozással, jeepes túrával, lovaglással, különböző kulturális programokkal és kastélytúrákkal mindenki megtalálhatja az igényének megfelelőt. Persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy tőlünk 16 kilométerre fekszik Szekszárd, ahol szervezett és egyéni kóstolókon is részt tudnak venni a bort kedvelők. A vendégeknek a programokat e-mailben továbbítjuk címmel, telefonszámmal, így mindenki magának szervezhet. Igény szerint 9 személyes buszt tudunk biztosítani sofőrrel.

– Mire épül a marketingjük? Van a szállodának szlogenje?

– A szlogenünk: „Mini Toszkána Tolnában”, de mint említettem már, ezt a vendégek választották nekünk. Néhány hete is járt nálunk egy úr, aki titokban foglalt a feleségének a szülinapjára. A feleség Toszkánában szeretett volna néhány napot eltölteni, de az úr meglátta a hirdetésünket, és leugrott Pestről, hogy szemügyre vegye a mini Toszkánánkat. Végül a születésnapot nálunk ünnepelték – mindenki nagy megelégedésére.

– Évente hány céges rendezvényt szerveznek? Elsősorban honnan érkeznek a cégek?

– Mivel maximum 7 főt tudunk elhelyezni – hiszen külön szobát és ágyat kell egy-egy főnek biztosítani -, elsősorban felsővezetői tréningekre alkalmas a kastély. Többségében Budapestről és Tolna megyéből érkeznek a vállalkozások.

– Nagyon sok ismert vendégük volt már. Jiří  Menzelhez például milyen emlékek fűzik?

– Nagyon kedves, vicces ember. Legutóbb ősszel járt nálunk. Az egyik alkalommal, amikor itt szállt meg, a padon pihengetett, sütkérezett. A megbeszélt riportra érkezett stábot hirtelen felpattanva nyakon spriccelte szódával. Volt ám csodálkozás és nevetés!

– Hogyan születtek a szobanevek?

– A szobákat a kastély régi lakóiról neveztük el. Például Rezső gróf volt a kastély utolsó lakója. Bella kisasszony, Rezső gróf fogadott lánya tavaly hunyt el, és még volt szerencsénk találkozni vele.

– Van kedvenc szobája?

– Igen, van kedvenc helyem, a Nagy tömlöc szoba. Nagyon vagány, rusztikus, téglából épült szoba, nagy ablakokkal – a kastély legeldugottabb részén található.

– Van valamilyen kapcsolat a korábbi tulajdonosok leszármazottaival?

– Igen. Két éve megkeresett egy hölgy, aki Bella kisasszony gondozója volt, hozott fényképet Bellikéről. (Ő így hívta). Néhány nap múlva meglátogattuk Bella kisasszonyt bécsi otthonában. Nagyon megható találkozás volt. A vele való találkozás sok mindent megváltoztatott. Ugyanis a történelemmel kapcsolatban mindig is voltak kételyek bennem: mi történt és hogyan, mi igaz és mi nem? Ez a találkozás megadta a választ a kérdéseimre és kételyeimre. Bella kisasszony olyan képeket mutatott, amelyeket mi  korábban soha nem láttunk. Fantasztikus élmény volt!

– Hányan dolgoznak a kastélyban? Hogyan választanak munkatársakat?

– Összesen heten vagyunk. Van, aki már a kezdetektől itt dolgozik. Számomra az a legfontosabb, hogy egy embernek milyen a személyisége, a szakmai dolgok többsége ugyanis tanítható. Van olyan kollegánk, aki szakácsból lett felszolgáló. Nem bírta a konyhában a bezártságot és azt, hogy nincsenek körülötte emberek. Ezért nem is hozta az a szintet, amit elvártunk tőle. Felszolgálóként viszont imádják a vendégek és Ő is jól érzi magát, ami lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon fontos. Ha egy dolgozó nem érzi jól magát egy munkahelyen, akkor nem tud megfelelően teljesíteni, és minden egyéb képessége elvész. Kellő szabadságot és jólétet biztosítunk a kollegáknak, van, aki ezzel él – és van, aki visszaél. Az utóbbiak már nem dolgoznak nálunk.

– Mire a legbüszkébb?

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy még a legnehezebb időkben is kitartottunk és nem adtuk fel. Voltak kemény hullámvölgyek, amikor azt mondtam, hogy most elég volt, nem csinálom tovább! Ilyen volt például, amikor főszezonban felmondott egy szakács, vagy egy teltházas hosszúhétvége előtt egy kolléga bedobta a törölközőt, és többet soha nem láttuk. De aztán valahogy erőt merítettünk, felálltunk és csináltuk tovább. Visszatekintve, erre vagyok a legbüszkébb.

– Külföldön betér kastélyszállodákba? Tervezi például az idei TOP európai kastélyhotel valamelyikének meglátogatását?

– Utazáskor mindig olyan helyet választunk, amiből tanulhatunk, fejlődhetünk, és persze ahol feltöltődhetünk. A fő szempontunk, hogy kicsi, régi és természetesen igényes legyen a hely. Idén nem tervezzük, hogy külföldi kastélytúrára utazunk, de a hazai kastélyszállodák egy részében már jártunk, és ezeket mindig szívesen látogatjuk.

– Haladnak a korral, már e-autó töltőjük is van. A következő években milyen fejlesztésekben gondolkodik?

– További e-töltők telepítését tervezzük, így a 7 szobához már összesen 5 lesz. Napelem-fejlesztések is járnak a fejünkben, remélem, hamarosan erre is sor kerülhet.

– Mikor lettek a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének a tagja? Miért léptek be?

– Két éve lettünk tagok. Már korábban is szerettem volna csatlakozni, de akkoriban még minimum 10 szobás helyeknek lehetett, így nem volt rá lehetőségünk. A szabályok változásával végre csatlakozhattunk. Nagy megtiszteltetés a szövetség tagjának lenni! Jó érzés tartozni valahova, ahol emberek hasonlóan gondolkoznak és közösek a céljaink. Együtt nagyobb eredményeket, sikereket érhetünk el, mint egyedül. Szeretnénk, hogy az emberek úgy járjanak „kastélyozni” mint „wellnessezni”. Továbbá az is célunk, hogy a kastély szó hallatán a minőség érzése társuljon.

Ma már Guszti levesei viszik a pálmát

A szakács, Bónyai Gusztáv egy környékbeli étteremből került a Kiskastélyba. Két gyermekes családapa, a szomszéd faluban él, igazi lokálpatrióta. Kezdetben nem volt könnyű helyzetben, mert merőben más elvárásokat támasztottak vele szemben, mint ahogy dolgozott a korábbi munhahelyein. Horváth Csilla így beszél a kezdetekről: „Emlékszem az első levesére, amely a megszokott éttermi elvárások szerint készült. Kérdeztem, hogy miért ilyen kevés benne a zöldség? Azt a választ kaptam, hogy ennyi a norma. Ma már kijelenthetem, hogy Guszti levesei viszik a pálmát, vendégeink véleménye szerint is. Mert ez az Apponyi norma!”

Bónyai Gusztáv rendkívül elfoglalt, de így is talált időt, hogy válaszoljon a kérdéseinkre.

– Mióta dolgozik a Kiskastélyban?

– 2014. szeptembere óta.

– Hányan dolgoznak a Pajtaétterem konyháján?

– Egymagam vagyok.

– Milyen konyhát visz?

– A nagyanyáink magyar ízeiből, a mediterrán-, a keleti-, illetve a fine dining elemekből összegyúrt konyhánk egyik kategóriába sem illeszthető: ez vagyunk mi!

– Van jelentősége az étlap összeállításakor, hogy kastélyban dolgozik?

– Természetesen van! Próbálok idény jellegű ételeket készíteni, friss alapanyagokból, amelyeket a kertünkben termesztünk. Vegyszer- és adalékanyag mentes alapanyagok beszerzésére törekszem. A minőség az elsődleges szempont.

– Mi volt az eddigi legspeciálisabb rendelés, a legnehezebb feladat?

– Egy 50 fős rendezvényt, 4 fogással, tányérszervízzel nem egyszerű egyedül, egy konyhalánnyal végig vinni!

– Mi a kedvenc étele?

– Édesanyám gulyáslevese.

Így készül a Gulyásburger

Kezdésnek burgonya tócsnit készítünk (reszelt krumpli, vöröshagyma, só, bors, liszt és tojás keveréke). Ezután felteszünk egy hús nélküli gulyáslevest (lecsós pörkölt alap sárgarépa, fehérrépa, só, bors, fokhagyma, őrölt paprika, őrölt kömény). Ha már kellőképpen megpuhultak  a zöldségek, botmixerrel összeturmixoljuk az egész levest, majd tejfölös habarással mártás állagúra sűrítjük. Ezután húspogácsát készítünk. Darált marhahúshoz aprított zsírszalonnát, vöröshagymát, őrölt borsot, sót, friss lestyánt teszünk, majd összekeverjük és húspogácsát formázunk belőlük. Most a zöldségek következnek. Bébirépát, póréhagymát, kisméretű paprikát és koktél paradicsomot konfitálunk. (Bő zsiradékban kis hőfokon sütjük.) Összeállítjuk a burgert. Kisütjük a tócsnikat és a hús pogácsákat, ezután a gulyás mártásból egy merőkanálnyit leveses tányérba merünk, egy tócsnit belehelyezünk, majd kerül rá egy húspogácsa és ismét tócsni. Végül a konfitált zöldségeket a burger tetejére helyezzük. Jó étvágyat!

Imádták a „bolond” grófot

1850-ben került a Bezerédjektől az Apponyiak tulajdonába az 1835-ben épült kastély. Utolsó lakója Dr. Gróf Apponyi Rezső: 1882-ben a hőgyészi kastélyban született, jogi doktorátusa után a király személye körüli minisztérium fogalmazója, majd titkár és császári-királyi kamarás lett. Az első világháborúban 2 évig a fronton, majd a Monarchia stockholmi nagykövetségén dolgozott attaséként.

1915-ben Bécsben feleségül vette báró Holt Franciskát, és modernizálták, bővítették a medinai úrilakot az ifjú pár számára. 1918-ban visszavonult medinai birtokára. A „Bolond” gróf – így is hívták a medinaiak. Imádta a lovakat, a vadászatot, az utazást, a kártyázást. Egy júliusi éjszakán, 1939-ben itt halt meg.

Az 1951-es államosítástól 2002-ig általános iskolának adott otthont az épület.

Szerdahelyi Csaba

Fotók: Apponyi Kiskastély

A fiatalok az elektronikus banki szolgáltatásokat részesítik előnyben

​A fiatalok előnyben részesítik az elektronikus banki szolgáltatásokat, nagyobb arányban használják az internetbankot és a banki mobilalkalmazást az idősebbek.

A CIB Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a 18-24 éves korosztály sok szempontból mást vár el a pénzügyi szolgáltatóktól, mint általában a lakosság. Az okostelefonos applikációt a teljes lakosság nagyjából egyharmada tartja fontos követelménynek a bankjával kapcsolatban, miközben a 18-24 éveseknél jóval magasabb, 45 százalékos ez az arány. A kutatás szerint e generáció 93 százaléka szokott mobileszközön internetezni, míg a teljes lakosság körében az arány 77 százalék. 

A 18-24 évesek 90 százalékának van okostelefonja, 87 százalékuk pedig szokott applikációkat letölteni rá. Azok, akik már rendelkeznek bankkapcsolattal, a pénzintézetük mobilalkalmazását is nagyobb arányban használják, mint a teljes lakosság: a 18-24 év közöttiek 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy letöltötte bankja applikációját, míg a teljes lakosság körében ez az arány 19 százalék. A banki mobilalkalmazást még nem használó fiatalok 60 százaléka azonban nyitott arra, hogy egy éven belül elkezdje használni az applikációt.

Az internetbank is népszerűbb a fiatalok körében: a megkérdezett 18-24 évesek 73 százaléka intézett banki ügyet az elmúlt egy évben ezen a csatornán, míg a teljes lakosságra nézve ez az arány kicsit alacsonyabb, 69 százalék. A 18-24 évesek 53 százaléka szokott internetbankban átutalásokat végezni, 51 százalék ellenőrzi számlaegyenlegét, 12 százalék használja információszerzésre az internetbankot, 10 százalék pedig mobiltelefon feltöltésére. A 18-24 évesek közel háromnegyede számára a bankválasztásban fontos szempont, hogy az adott pénzintézet milyen díjakon kínálja termékeit. (MTI)

Majdnem félmillió kisvállalkozás profitál a Juncker-tervből

Nagyjából két év alatt több mint 225 milliárd eurót mozgósíthatott az Európai Unió tagállamaiban a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) – közölte hétfőn az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015-ben útjára indított beruházásösztönző intézkedéscsomag keretében a huszonnyolc tagországban eddig megvalósított beruházások értéke meghaladja a kétharmadát a kijelölt célnak.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni. A tervek szerint 240 milliárd eurót infrastruktúra-fejlesztésre és innovációra fordítanak, 75 milliárdot pedig a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására.

Az EFSI felállítása óta eltelt időben jóváhagyott projektek végrehajtásához összesen mintegy 43 milliárd eurót ítéltek meg, ebből 33,7 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 10 milliárdot pedig a kkv-k támogatására. A bizottság közlése szerint a beruházásokból körülbelül 445 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítsék elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.

Az Európai Bizottság tavaly javaslatot tett a beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására, amellyel a tervek szerint 2020-ig legkevesebb 500 milliárd eurót tudnának majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót. (MTI)

Indulhat a roham az online számlázóprogramok bekötésében

0

A hazai vállalatok többsége a következő félév során megkezdheti a felkészülést az online számlabekötésre. A vállalatvezetők közel kétharmada megvárta a most közzétett rendelettervezetet, és a következő fél év során szándékozik megtenni az első lépéseket.

Az EY Magyarország által megkérdezett vállalatvezetők 40 százaléka már elkezdte a felkészülést az online számlabekötésre, a többség azonban megvárta a június végén megjelent rendelettervezetet, amely tisztázza miről, mikor és hogyan kell adatokat szolgáltatnia a vállalatok által használt számlázó programoknak a NAV irányába. Az eddig tétlen vezetők 69 százaléka a következő három hónap során tervez belevágni a szükséges fejlesztésekbe.

A most ismertetett, az online bekötés során használandó adatstruktúra összetettebb, mint a már hatályban lévő adatexport séma. Ugyanakkor a korábbi várakozásokhoz képest könnyítés, hogy a vállalatoknak csak az áfa törvény által előírt számlaadatokat kell majd kötelezően jelenteniük, a további adatok jelentése opcionális. Emellett nem feltétlenül valós időben, hanem 24 órán belül elegendő lehet elküldeniük a 100 ezer forint feletti áfa értékű belföldi üzleti partnereknek szóló számlák adatait a NAV részére.

Molnár Péter, az EY adószakértője szerint a vállalatoknak érdemes jól beosztani a 2018. július elsejéig hátralevő időt, és minél előbb elkezdeni a felkészülést. A mostani változás szinte valamennyi hazai vállalatot érinti, és arra számítunk, hogy az igazi roham most fog indulni. Ezt alátámasztja az általunk megkérdezett vállalatvezetők véleménye is, hiszen a legtöbben a következő fél évben teszik meg az első lépéseket. Érdemes már most elkezdeni a felkészülést, ugyanis aki nem készül el 2018. július 1-ig az akár számlánként 500 ezer forintos bírságot kockáztat.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy nagy a bizonytalanság a vállalatok körében, hogy milyen erőforrásokra, és házon belül mely részlegek bevonására lesz szükség. A megkérdezett vállalatok 43 százaléka kizárólag egy részleg feladatának tekinti a házon belüli felkészülést. Tapasztalataink szerint ugyanakkor a felkészülés akkor a leghatékonyabb, ha az IT és a pénzügyi csapatot is bevonják a folyamatba. Fontos továbbá azt is mérlegelni, hogy külföldi számlázó szoftver használata, és külföldi IT fejlesztő csapat bevonása esetén megnövekedhet a fejlesztések időigénye, ugyanakkor még hazai szoftverek esetén sem várható olyan kulcsrakész megoldás, amely ne igényelne a cégek részéről extra erőforrásokat, például a testreszabás és a validáció folyamatában.

Az EY arra számít, hogy a kapcsolódó szabályozásban még lesznek pontosítások, ugyanakkor azt javasolják a vállalkozások számára, hogy kezdjék el a projektcsapatok felállítását, tisztázzák a külső – belső, illetve külföldi – hazai erőforrások megoszlását, és indítsák el az új rendeletben meghatározott követelmények adatigényeinek felmérését. Azok a vállalkozások, akiknek a rendszere már képes a megfelelő XML teszt file-ok előállítására, tesztelhetik a létrehozott adatállományaikat a NAV kifejezetten erre a célra fejlesztett rendszerében, a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerének online platformján (KOBAK).

Erre számíthatunk a transzferárakkal kapcsolatban egy NAV-ellenőrzés vagy egy per során

0

Megesik, hogy hasonló alapokon nyugvó transzferárperekben egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer. A transzferárszakértő szerint a bankok hirdetményei nem, az MNB statisztikái viszont feltételesen felhasználhatóak lehetnek transzferárak alátámasztására.

Pár héttel ezelőtt a Joint Venture Szövetséggel és a Német–Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve a Francia Kereskedelmi Kamara konferenciát szervezett, amelynek a fókuszában a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárazáson alapuló adóperek álltak. Ezen perek alapja, hogy a NAV adott esetben nem fogadja el a kapcsolt vállalkozások egymás között kialakított árait, és a NAV és az adózók között vita alakul ki, hogy az adózó által alkalmazott ár megfelel-e annak, amelyet független piaci felek egymás között hasonló helyzetben alkalmaznának.

Egy eset, két megoldás

Ahogy ezt előadásukban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársai bemutatták, előfordul, hogy hasonló jellegű ügyekben a bíróság egymástól eltérő ítéleteket hoz. A Fehér Tamás és Barta Péter által felvázolt mindkét ügyben a NAV az egyes pénzeszközök csoporton belüli időleges rendelkezésre bocsátásáért felszámított kamat mértékét kifogásolta. Az adóhatóság mindkét ügyben azt állította, hogy a magyar fél által felszámított kamat túl alacsony volt. Az adózók mindkét esetben betéti kamatokat tekintettek a sajátjukkal összehasonlítható mértékűnek, miközben az adóhatóság mindkét esetben a kölcsönkamatokat vette alapul.

A NAV által megnyert ügyben az adózó a szerződés jogi minősítésére hivatkozott: az adózó szerint a szerződés megnevezése ellenére a felek tartalmilag nem kölcsön-, hanem valójában betéti szerződést kötöttek. A másik ügyben az adózó a tranzakció gazdasági tartalmára koncentrált és arra törekedett, hogy szakértő kirendelésével támassza alá, hogy az általa alkalmazott kamatmérték nem tért el a szokásos piaci mértéktől. A két ügy tanulságaként az előadók kiemelték, hogy transzferár kérdésekben kiemelten fontossá váltak a szakértői megállapítások és azon ügyekben van az adózóknak jó esélyük nyerni, ahol a szokásos piaci ár mértékét teszik az ügy fókuszává, majd ezt szakértővel is tudják bizonyítani.

Melyiket a sok közül?

Az adózók számára finanszírozási ügyletekben gondot jelent az is, hogy milyen adatbázisra támaszkodjanak transzferár-tanulmányaik megalkotása során. Mint ezt Szmicsek Sándor igazságügyi szakértő, a Mazars adópartnere kiemelte, erre több jó megoldás is létezhet. A gyakorlatban az adóhatóság rendszeresen támaszkodik a Magyar Nemzeti Bank által publikált, hazai vállalatok által fizetett hitelkamatokat bemutató statisztikai adatokra, és ezeket jellemzően elfogadja, ha az adózó erre alapozva határozza meg a piaci kamatot. Nincs gond akkor sem, ha az adózó ezektől az adatoktól eltér vagy más módszerrel határozza meg a piaci kamatot, feltéve, ha ezt megfelelően alátámasztja. Az adózó érveit az adóhatóság köteles figyelembe venni.

A szakértő által vizsgált, bíróság által tárgyalt ügyben azonban az adózó anyavállalatától felvett kölcsönének piaci mértékét az adózó magyarországi kereskedelmi bankok nyilvános hirdetményeivel kívánta alátámasztani. Mivel ezek a közzétett kamatmértékek nem feltétlenül megvalósult ügyletekhez kötődnek, ezért a szakértő szerint azok nem alkalmasak a piacon ténylegesen kialakuló kamatok bemutatására. A kérdéses ügyben a bíróság végül nem is fogadta el a hirdetményeken alapuló kamatmértéket a szokásos piaci ár alátámasztására.

A NAV nem árul zsákbamacskát

Az előadásokat követő panelbeszélgetés során a NAV képviselője is megosztotta a transzferárazással és az ebből eredő adóperekkel kapcsolatosan általa tapasztalt tendenciákat. Mint Kiss Tamás osztályvezető elmondta, a NAV folyamatosan finomítja a transzferár-ellenőrzés módszereit. Az adózók ellenőrzésre való kiválasztásnál a NAV egyre nagyobb figyelmet fordít a megújuló kockázatelemzési módszerekre, amelyek jobban ráirányíthatják a hatóság figyelmét akár a licensz- és menedzsment díjak mértékének, akár a pénzügyi tranzakcióban használt ellenértékeknek a vizsgálatára. Várhatóan speciális ügylettípusként jelenik meg a közeljövőben a NAV-nál a csoporton belüli üzleti átszervezések transzferár alapú vizsgálata.

A konferencián kiderült az is, hogy a NAV a transzferár-ellenőrzések során számos nemzetközileg elismert üzleti adatbázisra támaszkodik, így lehetősége nyílik a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletek alapos vizsgálatára.

Amiben a tanácsadó és a NAV is egyetért

A konferencia végkicsengéseként valamennyi résztvevő úgy látta, hogy a transzferár-viták a jövőben mind tanácsadói, mind hatósági oldalról tovább finomodnak majd. Ez a résztvevők szerint csoporton belül is szükségessé teszi a minél megalapozottabb szerződések kidolgozását, valamint a „nem csak a fióknak készülő”, megalapozott transzferár dokumentációk elkészítését. 

Európában ebben ötödikek a magyar gazdálkodók

0

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívásainak is köszönhetően aktívak voltak a magyar gazdálkodók az uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő konzultáció során. Hazánkból érkezett a hatodik legtöbb vélemény a reform tervezéséhez.

Ha csak a gazdálkodók válaszait nézzük, még előkelőbb, ötödik helyen szerepel hazánk, olyan népes agrártársadalommal rendelkező országoknál is aktívabban részt véve a véleménynyilvánításban, mint Lengyelország, Belgium, Olaszország vagy Románia. Magyarországról érkezett a gazdálkodói válaszok 4,6 százaléka a KAP reformjának alakításához.

A válaszadók többsége a KAP előtt álló legfontosabb kihívásként a méltányos életszínvonal biztosítását, a környezeti terhelésből és a természetierőforrás-szükséglet növekedéséből eredő problémák kezelését, illetve az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást tartotta legfontosabbnak. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a jelenlegi KAP ezekre a kihívásokra csak bizonyos mértékig tud válaszokkal szolgálni.

Az Európai Bizottság felhívására február 2. és május 2. között zajlott a KAP korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről szóló nyilvános konzultáció – online kérdőíves felület segítségével –, amelyen a mezőgazdaság minden szereplője, gazdálkodók, érdekszervezetek, civilek is kinyilváníthatták véleményüket.

A kérdőív 28 zárt és 5 kifejtős kérdésből állt, valamint lehetőség volt szöveges álláspont csatolására is. Az eredmények felhasználásával készülő úgynevezett „fehér könyv” mentén alkotják majd meg az új KAP-rendeleteket a következő években. A „fehér könyv” elkészítéséhez a konzultáció során beérkezett véleményeken túl felhasználják többek között a zöldítés 2016-os nyilvános véleményezése és felülvizsgálata során tett észrevételeket is, illetve a civildialógus-munkacsoportok üléseinek eredményeit. Utóbbi fórumokon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviselteti magát.

A várható menetrend szerint előreláthatóan 2017 végére, 2018 elejére az Európai Bizottság megalkotja a KAP-ra vonatkozó konkrét jogszabályi javaslatait, amelyről 2018-ban intézményi vita keretében dönt majd az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. 2019-2020-ra várható a végleges KAP-rendeletek megjelenése, amelyek meghatározzák majd a 2021 utáni uniós agrárpolitika kereteit.

Ezer tanuló tölti szakmai gyakorlatát a SPAR-nál

Több mint 25 éve van jelen a szakképzésben a SPAR. A csaknem 14 ezer munkavállalót foglalkoztató vállalat szeptembertől tovább bővíti a szakmai gyakorlati lehetőségeit.

„A SPAR Magyarország számára az 1991-es alapítása óta stratégiai fontosságú a magas színvonalú gyakorlati képzés. Fő céljaink a kereskedelmi szakma vonzerejének növelése, a szakember pályamodell bemutatása és népszerűsítése, valamint a leendő munkatársaink felkészítése, amelyet a jövőben még szélesebb keretek között szeretnénk folytatni. Ezzel egyébként a kereskedelmi szektorban érzékelhető szakemberhiányt is mérsékelni tudjuk”, hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

A vállalat összesen 135 – kereskedelmi szakmát oktató – iskola eladó, kereskedő, logisztikai ügyintéző tanulójának biztosít gyakorlati képzőhelyet országosan 170 SPAR szupermarketben és 33 INTERSPAR áruházában. Az üzletláncnál az idei tanévben összesen 950 tanulószerződéses tanuló tölti gyakorlatát.

A SPAR a tanulószerződéseket a teljes képzési időre köti meg, így két évre biztosít gyakorlati helyet a tanulók részére, akik heti 2-3 napot töltenek boltokban. Ezen kívül a nyári gyakorlat idejére – 105-160 óra közötti időtartamban – 240 tanuló részére biztosítanak szakmai gyakorlatot.

Az évente több mint 30 millió kilogramm sertéshúst értékesítő SPAR Magyarország az egyetlen kiskereskedelmi vállalat, amely saját húsüzemmel rendelkezik Magyarországon. A korábban csak húsfeldolgozóként működő bicskei üzem ma már szakmai műhelyként is funkcionál, ahol húsipari termékgyártó tanulók részére biztosítanak gyakorlati lehetőséget a teljes képzési időre, azaz három évre.

A Regnum Húsüzem és Oktatóközpontban kialakított gyakorlati oktatóterem már a 9. évfolyamtól biztosítja a diákok gyakorlati képzési helyét. A fiatalok szintvizsgájukat követően aktívan részt vesznek az üzem termelési folyamatában, valamint a szakmájukhoz kapcsolódó bolti gyakorlatban. Jelenleg a budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző iskola 13 diákja tölti itt gyakorlatát.

A SPAR – a gazdasági társaságok közül – elsőként csatlakozott a duális főiskolai/egyetemi képzéshez. Jelenleg 11 duális gyakornok tölti gyakorlatát a vállalatnál, ők a Szent István Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanulnak. A gyakornokok létszáma szeptembertől várhatóan 8 fővel bővül a cégnél. A hallgatók aktívan részt vesznek a vállalat napi működésében, miközben elméleti tudásukat gyakorlati ismeretekkel bővíthetik.

Egyre kevesebben keresnek munkát Magyarországon

A nyilvántartott álláskeresők száma 4,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 279 600 álláskereső szerepelt, több mint 12 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ a honlapján közölte: az év hatodik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék. Júniusban 40 700 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,6 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 11,0 százalékkal kevesebb volt.

Az álláskeresők 10,7 százaléka, 29 800 volt pályakezdő. Az álláskeresők 27,3 százaléka – 78 600 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 12,8 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az NFSZ adatai szerint az év hatodik hónapjában 147 900 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 38,9 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 47,1 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 39 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be júniusban, ezek 48,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 19 ezer volt, amelynek 67 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Júniusban 122 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 87 700 betöltetlen maradt.

Az év hatodik hónapjában 690 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül az élelmiszer, ital, dohányárú nagykereskedelmet, a monetáris közvetítést, az adminisztratív, kiegészítő szolgáltatásokat, és az egyéb textiláru gyártását, területileg pedig a Közép-magyarországi régiót, valamint Fejér, Nógrád, Heves és Győr-Moson-Sopron megyét érintették. 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt a 2017. március-májusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 203 100-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékponttal csökkent. (MTI)

Hat év alatt minden negyedik lakásban kárt tettek a nyári viharok

A biztosítókhoz 2010-2016 között a május-augusztusi időszakban 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Idén a július 10-12-i viharokat követően közel hétezer esetet regisztráltak a biztosítók.

A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, és sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy a szakemberek a kárszemléket elvégezték, már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A tájékoztatás szerint a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is. A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A magyar lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. (MTI)

Májusban nőtt idén legjobban a kiskereskedelmi forgalom

0

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,5 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest.

Legjobban a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben nőtt a forgalom 10,3 százalékkal az áprilisi 4,6 százalékos növekedés után – közölte a KSH. Emelkedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyesboltokban 15,4 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben 13,8 százalékkal, a bútor-, műszaki cikk árusító helyeken 6,9 százalékkal.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 26,6 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,3 százalékkal nőttek az eladások. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,8, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,6 százalékkal nőtt. 

Az üzemanyag értékesítés pedig 4,3 százalékkal emelkedett. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,5, a nyers adat szerint 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. (MTI)

Könnyebben alszik el a Windows 10-zel

0

A Windows 10 Creators Update éjszakai mód szolgáltatása könnyebbé teszi az elalvást az esti számítógépezés után.

A Windows 10 Creators Update éjszakai üzemmódja úgy éri el az elalvást könnyítő hatást, hogy korlátozza a képernyő kék fény kibocsátását – írja a CompWorld.

Kutatások megállapították, hogy a kék fény csökkenti az emberi szervezet melatonin termelését, megzavarva ezzel az alvási-ébredési ciklust.

Alapértelmezésben a funkció napnyugta és napfelkelte között aktiválódik, a színkorrekció mérsékelt mértékű. A beállítások igényeink szerint való alakításához az Éjszakai fényre vonatkozó beállítások hivatkozásra kell kattintani.

Teljes a filmes teltház Budapesten

0

A nagy amerikai és európai produkciókat Magyarországra cégek megerősítették, hogy teljes kihasználtsággal működnek. Ennél több, egy időben készülő filmet és tévésorozatot nem bírna el Budapest.

Az egyik legnagyobb volumenű produkció, amely idén a magyar fővárosban készül a The Alienist (a fotón) című minisorozat, amelynek a forgatása tavasszal kezdődött és szeptember elejéig tart – írja a Forbes.hu.

A The Alienist magyarországi gyártója a Mid Atlantic, ugyanaz a cég, amelyik a Ryan Gosling és Harrison Ford főszereplésével készült Szárnyas fejvadász 2049 tavalyi magyarországi forgatásáért is felelt.

Ők csinálták az új Robin Hoodot is Jamie Foxx főszereplésével. Jelenleg a The Spy Who Dumped Me-t forgatják, ami miatt Mila Kunis, Ashton Kutcher és két gyermekük Budapesten töltik a nyarat.

Egy sor magyar film is készül ezekben a hetekben. Közülük a legnagyobb produkció az Oscar-díjas Nemes Jeles László 1,6 milliárd forintos állami támogatással készülő Sunset című kosztümös mozija.

Alacsony szintről, de legalább gyorsan nő a fizikai dolgozók fizetése

Az idei második negyedévben újabb két százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A betanított munkát végzők esetében 23, míg a szakmunkások esetében 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban ugyanakkor továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 második negyedéve óta mindössze 3,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt az adott cégektől kilépők aránya ebben a kategóriában 12-ről 17 százalékra ugrott.

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (12,0 százalék) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (22,3 százalék) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.

A fizikai órabérek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

Adataink szerint a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. Úgy tűnik, ennek jelentős hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.

A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.

A nagyrőcei járásban szorulnak a legtöbben segélyre

0

Csökken az anyagi szükséghelyzetben élőknek folyósított segélyre szorulók száma Szlovákiában.

Éves összehasonlításban 16 ezer fővel kevesebbnek folyósítottak segélyt az anyagi szükséghelyzetben élőknek – derül ki szlovák a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR) legfrissebb adataiból.

A többi családtag anyagi helyzetének figyelembevételét követően az anyagi segítségnyújtásnak említett formájára 2017 júniusában összesen 198 400 személy volt ráutalva, ami Szlovákia összlakossága 3,65 százaléka – írja a hirek.sk.

A járások között immár hagyományosan a Nagyrőcei, a Rimaszombati és a Rozsnyói járásban volt a legtöbb támogatással élő. A Nagyrőcei járásban 6500 fő szorult szociális segélyre, ami összlakosságának 16,33 százalékát jelenti.

Tartósan a legkevésbé a pozsonyi járások lakossága szorult rá a segélyre, júniusban a lakosság mindössze 0,16-0,35 százaléka részesült (82 fő Pozsony I-es járás, 397 fő Pozsony II-es járás).