Megesik, hogy hasonló alapokon nyugvó transzferárperekben egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer. A transzferárszakértő szerint a bankok hirdetményei nem, az MNB statisztikái viszont feltételesen felhasználhatóak lehetnek transzferárak alátámasztására.
Pár héttel ezelőtt a Joint Venture Szövetséggel és a Német–Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve a Francia Kereskedelmi Kamara konferenciát szervezett, amelynek a fókuszában a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárazáson alapuló adóperek álltak. Ezen perek alapja, hogy a NAV adott esetben nem fogadja el a kapcsolt vállalkozások egymás között kialakított árait, és a NAV és az adózók között vita alakul ki, hogy az adózó által alkalmazott ár megfelel-e annak, amelyet független piaci felek egymás között hasonló helyzetben alkalmaznának.
Egy eset, két megoldás
Ahogy ezt előadásukban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársai bemutatták, előfordul, hogy hasonló jellegű ügyekben a bíróság egymástól eltérő ítéleteket hoz. A Fehér Tamás és Barta Péter által felvázolt mindkét ügyben a NAV az egyes pénzeszközök csoporton belüli időleges rendelkezésre bocsátásáért felszámított kamat mértékét kifogásolta. Az adóhatóság mindkét ügyben azt állította, hogy a magyar fél által felszámított kamat túl alacsony volt. Az adózók mindkét esetben betéti kamatokat tekintettek a sajátjukkal összehasonlítható mértékűnek, miközben az adóhatóság mindkét esetben a kölcsönkamatokat vette alapul.
A NAV által megnyert ügyben az adózó a szerződés jogi minősítésére hivatkozott: az adózó szerint a szerződés megnevezése ellenére a felek tartalmilag nem kölcsön-, hanem valójában betéti szerződést kötöttek. A másik ügyben az adózó a tranzakció gazdasági tartalmára koncentrált és arra törekedett, hogy szakértő kirendelésével támassza alá, hogy az általa alkalmazott kamatmérték nem tért el a szokásos piaci mértéktől. A két ügy tanulságaként az előadók kiemelték, hogy transzferár kérdésekben kiemelten fontossá váltak a szakértői megállapítások és azon ügyekben van az adózóknak jó esélyük nyerni, ahol a szokásos piaci ár mértékét teszik az ügy fókuszává, majd ezt szakértővel is tudják bizonyítani.
Melyiket a sok közül?
Az adózók számára finanszírozási ügyletekben gondot jelent az is, hogy milyen adatbázisra támaszkodjanak transzferár-tanulmányaik megalkotása során. Mint ezt Szmicsek Sándor igazságügyi szakértő, a Mazars adópartnere kiemelte, erre több jó megoldás is létezhet. A gyakorlatban az adóhatóság rendszeresen támaszkodik a Magyar Nemzeti Bank által publikált, hazai vállalatok által fizetett hitelkamatokat bemutató statisztikai adatokra, és ezeket jellemzően elfogadja, ha az adózó erre alapozva határozza meg a piaci kamatot. Nincs gond akkor sem, ha az adózó ezektől az adatoktól eltér vagy más módszerrel határozza meg a piaci kamatot, feltéve, ha ezt megfelelően alátámasztja. Az adózó érveit az adóhatóság köteles figyelembe venni.
A szakértő által vizsgált, bíróság által tárgyalt ügyben azonban az adózó anyavállalatától felvett kölcsönének piaci mértékét az adózó magyarországi kereskedelmi bankok nyilvános hirdetményeivel kívánta alátámasztani. Mivel ezek a közzétett kamatmértékek nem feltétlenül megvalósult ügyletekhez kötődnek, ezért a szakértő szerint azok nem alkalmasak a piacon ténylegesen kialakuló kamatok bemutatására. A kérdéses ügyben a bíróság végül nem is fogadta el a hirdetményeken alapuló kamatmértéket a szokásos piaci ár alátámasztására.
A NAV nem árul zsákbamacskát
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során a NAV képviselője is megosztotta a transzferárazással és az ebből eredő adóperekkel kapcsolatosan általa tapasztalt tendenciákat. Mint Kiss Tamás osztályvezető elmondta, a NAV folyamatosan finomítja a transzferár-ellenőrzés módszereit. Az adózók ellenőrzésre való kiválasztásnál a NAV egyre nagyobb figyelmet fordít a megújuló kockázatelemzési módszerekre, amelyek jobban ráirányíthatják a hatóság figyelmét akár a licensz- és menedzsment díjak mértékének, akár a pénzügyi tranzakcióban használt ellenértékeknek a vizsgálatára. Várhatóan speciális ügylettípusként jelenik meg a közeljövőben a NAV-nál a csoporton belüli üzleti átszervezések transzferár alapú vizsgálata.
A konferencián kiderült az is, hogy a NAV a transzferár-ellenőrzések során számos nemzetközileg elismert üzleti adatbázisra támaszkodik, így lehetősége nyílik a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletek alapos vizsgálatára.
Amiben a tanácsadó és a NAV is egyetért
A konferencia végkicsengéseként valamennyi résztvevő úgy látta, hogy a transzferár-viták a jövőben mind tanácsadói, mind hatósági oldalról tovább finomodnak majd. Ez a résztvevők szerint csoporton belül is szükségessé teszi a minél megalapozottabb szerződések kidolgozását, valamint a „nem csak a fióknak készülő”, megalapozott transzferár dokumentációk elkészítését.
