Kezdőlap Blog Oldal 721

Fürdők Magyarországon – A számok tükrében

0

Az előzetes adatok alapján 2016-ban megközelítőleg 6 százalékkal nőtt a látogatószám az egy évvel korábbihoz képest – olvasható a statisztikai hivatal kiadványában.

A „Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről” című kiadványból a fürdők tavalyi forgalmáról csak néhány becslést ismerhetünk meg. Ezek szerint a pozitív változás Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban érzékelhető volt. A turisztikailag jelentős fürdők 15 százalék körüli árbevétel-növekedést realizáltak. A fürdőszolgáltatásból, illetve szálláshely-értékesítésből származó bevételek az átlagosnál is nagyobb mértékben emelkedtek.

2015

Magyarországon 2015-ben 386 állandó jelleggel üzemelő fürdő mellett 164 idényszerűen üzemelő fürdő várta a vendégeit. Az 550 fürdő jelentős része egyszerre többféle típusra (gyógy-, termál-, élményfürdő, strand, uszoda és tanuszoda) jellemző szolgáltatást is nyújtott. A legjellemzőbb fürdőtípusok a strandok (254 egység), illetve az élményfürdők (231 egység) voltak, de gyógyfürdőből is 130 egységet tartottak nyilván. Jelentősen nőtt a tanuszodák száma is.

A fürdők vendégforgalma 6,1 százalékos bővülést követően 2015-ben már meghaladta a 40 millió látogatót, a forgalom negyede Budapesten és Pest megyében valósult meg. Júliusban és augusztusban a fürdőlátogatók átlagos havi száma túllépte a 6,5 millió főt, míg a nyári hónapokon kívül 2–3 millió között alakult.

A fürdők árbevétele folyó áron 2015-ben 14 százalékkal, 144 milliárd forintra emelkedett. Az árbevétel 28 százaléka fürdő-, 44 százaléka szálláshely-szolgáltatások értékesítéséből származott. 

Négy százalékkal nőtt az ipari termelés júniusban

0

Az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 6,5 százalékkal emelkedett.

Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban. Az első fél évben összességében 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly mindössze 0,9 százalékos volt az ipari termelés növekedési üteme a 2015-ös 7,4 százalékot követően.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az előző havihoz képest kisebb növekedés a járműgyártás ingadozásával függhet össze, a többi feldolgozóipari ágazatot növekedés jellemezte júniusban. Hozzátette, hogy továbbra is az emelkedés meghatározó az ipari kibocsátásban, a második negyedévben is folytatódott a bővülés az első negyedévi 7,8 százalék után. 

Az ipari termelés volumene májusban 8,8 százalékkal nőtt, áprilisban pedig 3 százalékkal csökkent a márciusi 13,4 százalékos éves növekedés után. Januárban és februárban is bővülést mért a KSH, az év első hónapjában 6,9 százalékkal, ezt követően pedig 2,7 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás. A munkanappal kiigazított adatok alapján a termelés növekedése az egy évvel korábbihoz képest májusban 6,2 százalékos, áprilisban 2,5 százalékos, márciusban 10 százalékos, februárban 7,1 százalékos, januárban pedig 1,9 százalékos volt. (MTI)

Szoftverfejlesztőket is képez ősztől a Budapesti Metropolitan Egyetem

Szoftverfejlesztő képzést indít ősztől a Budapesti Metropolitan Egyetem. A program célja, hogy enyhítse a hazai fejlesztőcégek növekedését korlátozó, kritikus szakemberhiányt, valamint magas hozzáadott értéket teremtő munkalehetőségekhez juttasson pályakezdő fiatalokat és karrierváltókat.

Magyarországon az infokommunikációs (ICT) szektor a 400 ezer közvetlen és közvetett munkavállalójával ma már közel a negyedét adja a GDP-nek. Az ágazat folyamatos bővülése egyre keresettebbé teszi a területen dolgozó IT mérnököket, számítástechnikai szakértőket és programozókat.

„Szinte egyedülálló karrierlehetőségekkel várják a frissen végzett informatikai szakértőket idehaza, ezzel szemben a 15 évesnél idősebb korosztály több mint harmada digitálisan írástudatlan. A megfelelő tudást biztosító képzésekről kikerülő fejlesztők száma nem tud lépést tartani az egyre növekvő munkaerőigénnyel. Adataink alapján jelenleg 22 ezer új állás vár betöltésre a haza informatikai munkaerő-piacon” – nyilatkozta Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (Metu) idén ősztől kibővíti oktatási tevékenységét. A piaci igényeket figyelembe véve az intézmény elindítja első programozó képzését. A Metu Jump programban számos, a hazai és nemzetközi piacon elismert fejlesztőcég és egyéb, programozókat foglalkoztató vállalat vesz részt partnerként, többek között bankok, telekommunikációs cégek, illetve játékfejlesztők. Az együttműködések keretében a képzést elvégzőknek a Metu junior szoftverfejlesztő állást garantál a partnercégek egyikénél.

„A Metu Jump képzés az egyetem szakmai hátterét, piaci kapcsolatrendszerét és fejlett infrastruktúráját felhasználva naprakész, az iparág aktuális igényeinek megfelelő gyakorlati ismereteket nyújt, amellyel azonnali munkahelyet tudunk biztosítani hallgatóinknak és hozzájárulhatunk a hazai IT szektort sújtó munkaerőhiány enyhítéséhez” – mondta el Dr. Vass László, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora.

A junior szoftverfejlesztő képzésben több mint 10 éves oktatói és aktív programozási tapasztalattal rendelkező, elismert szakemberek készítik fel a hallgatókat 4 hónapon keresztül. A kurzus költségtérítéses, ugyanakkor az együttműködő partnereken keresztül a program biztos állást ajánl azok számára, akik elvégezik a képzést.

„A programban partnerként résztvevő vállalatok szakmai támogatása, trénereink ICT szektorban eltöltött évtizedes tapasztalata és a Metu hazai és nemzetközi oktatási háttere a garancia arra, hogy komplex, a piaci igényeknek teljes mértékben megfelelő tudást tudunk nyújtani a hallgatóknak. A 4 hónapos képzés ideális lehet egyetemistáknak és pályakezdő fiataloknak éppúgy, mint más iparágakban éppen karrierváltáson gondolkodó szakembereknek.” – mondta Tóth Ágnes a Jump projekt vezetője.

A Metu Jump programozói képzés részleteit az érdeklődők augusztus 24-én egy infó est során személyesen is megismerhetik, ahol szó lesz a jelentkezés feltételeiről, valamint lehetőség lesz izgalmas és kreatív feladatokon keresztül ízelítőt kapni a programozásban rejlő lehetőségekről és kihívásokról. A programról további információ ITT érhető el. 

Gépzsíros zsemle lejárt szavatosságú alapanyagokból

Súlyos élelmiszer-biztonsági és higiéniai hiányosságok miatt felfüggesztette egy budapesti pékség működését a Nébih. A helyszíni ellenőrzés során csaknem 60 kiló lejárt, illetve nem nyomon követhető élelmiszer alapanyagot is kivontak a forgalomból.

A Napsugár Plusz Kft. Budapest III. kerületében működő sütőüzemében hét lejárt minőségmegőrzési idejű és három jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszer alapanyag forgalomból való kivonását és felhasználásának megtiltását rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A pékségben a higiéniai körülmények sem voltak megfelelőek. A sütőüzem gazdasági folyosóján hiányos, az áruszállító kocsik vonalában a téglákig lekopott vakolattal, a technológiai helyiségekben töredezett, rosszul takarítható csempepadozattal szembesültek az ellenőrök.

A funkcionális eszközök, gépek, berendezések rozsdásak, takarítatlanok voltak, a gépzsírral erősen szennyezett zsemleosztó például a terméket is szennyezte. A dagasztó-sütő helyiség pergő mennyezete a készáru minőségét veszélyeztette, az ugyanitt található mosdókagylóból nyitott vödörbe folyt a szennyvíz. A technológiai helyiségek kézmosói nem voltak felszerelve a higiénikus kézmosáshoz szükséges eszközökkel.

Az egység több helyiségében penész és pókháló fedte a falakat, illetve a padozatot, melynek alapos takarítását az ott tárolt használaton kívüli, fölösleges eszközök miatt nem lehetett megoldani. Az adalékanyag raktárban, a dagasztó-sütő, valamint a zsemlekészítő süteményes helyiségben rovarokat, illetve rágcsáló ürüléket és egereket láttak az ellenőrök.

Tovább növelte a szabályszegések számát, hogy a bemutatott gyártmánylapokat nem aktualizálták az időközben történt élelmiszerkönyvi változásoknak megfelelően, valamint a HACCP dokumentációhoz tartozó napi ellenőrzési lapokat sem vezették már egy hónapja. A sütőüzemben valamennyi dolgozójának lejárt az egészségügyi kiskönyve.

A súlyos élelmiszer-biztonsági hiányosságok miatt a Nébihazonnal hatállyal elrendelte a sütőüzem működésének felfüggesztését. A hatósági eljárás folyamatban van, az ügyben több százezer forintos bírság várható. A sütőüzem csak a hiányosságok felszámolása és az újabb hatósági ellenőrzés után folytathatja a tevékenységét.

Mindent visznek a boltokban, ami kicsit is segít elviselni a hőséget

0

Kiugróan megnőtt az ásványvizek forgalma a hőség miatt, de az átlagosnál jóval több fogy jégkrémből, sörből és üdítőből is.

A hőhullám miatt ezekben a napokban soha nem látott mennyiség fogy ásványvizekből – közölte Fodor Attila, a CBA Kft. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére. Elmondása szerint a CBA-üzletek jelentős részében akár négyszer annyi ásványvizet is vesznek a fogyasztók, mint egy átlagos nyári napon, de az áruházlánc minden boltjában minimum megduplázódott a forgalom. 

Kiemelte: vannak gyártók, amelyek nem tudják a megrendelt mennyiségű ásványvizet a megrendelt időre leszállítani, ilyet korábban nem tapasztaltak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelentős készleteik vannak, ezért a szállítások csúszását a vásárlók nem érzékelik majd, nem lesznek ellátási nehézségek. 

Az előrejelzések szerint a kánikula a jövő hét közepéig tart, ellátási gondoktól a következő időszakban sem kell tartani – tette hozzá a kommunikációs igazgató. A CBA tapasztalatai szerint jégkrémekből 70 százalékkal fogy több a rendkívüli hőségben egy átlagos nyári nap forgalmához képest. A szénsavas üdítőknél 35 százalékos az emelkedés, a söröknél pedig 40 százalékos, ezek iránt a termékek iránt legnagyobb a kereslet.

A Spar Magyarország Kft. tájékoztatása szerint a nyári hónapokban átlagosan 60 százalékkal vesznek több ásványvizet a vásárlók, mint szeptember és május között. Az üzletlánc tapasztalatai szerint ezen a nyáron több víz fogy, eddig 16 százalékos a növekedés a tavalyi nyárhoz képest. A hőség miatt ezen a héten szerdáig naponta csaknem 50 százalékkal nőtt az ásványvíz értékesítése a Spar üzleteiben egy átlagos nyári naphoz viszonyítva.

A jégkrémek szezonja májustól augusztus végéig tart, erre az időszakra összpontosul a forgalom 75-90 százaléka. Az időjárás jelentősen befolyásolja az eladási számokat, extrém hőségben akár 20-30 százalékkal is megnőhet a forgalom egy kevésbé meleg naphoz képest – közölték. Nyáron sörökből és ciderekből 20-30 százalékkal értékesít többet a Spar a téli időszakhoz képest.

A Tesco-Globál Áruházak Zrt. arról tájékoztatott, hogy a nyári hónapokban átlagosan 15 százalékkal több ásványvíz fogy a Tesco áruházakban, mint az év többi részében, a jégkrémes pultok forgalma pedig tízszeresére nő. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a szénsavmentes ásványvíz sokkal népszerűbb, mint a szénsavas, emellett egyre többen keresik az ízesített ásványvizeket is.

A jégkrémek között a legkedveltebb íz a csokoládé, a vanília és az eper, a vásárlók leginkább a családi kiszerelést veszik, a pálcikás jégkrémek forgalma viszont visszaesett az utóbbi években. A Tesco áruházaiban a sörök forgalma a hőségben 25 százalékkal emelkedik egy átlagos nyári naphoz képest. Idén nagyon népszerűek az alkoholmentes radlerek, és általában jellemző a söröknél, hogy a vevők egyre jobban keresik a minőségibb termékeket – hangsúlyozták.

Az Auchan Magyarország Kft. az MTI kérdésére közölte, áruházaiban a jégkrémek forgalma öt-hatszorosára nő egy-egy kiemelkedően forró napon, napi sörforgalmuk átlagosan harmadával növekszik, ásványvízforgalmuk pedig akár duplájára is emelkedhet egy átlagos hőmérsékletű naphoz képest. Az áruházlánc szerint a hőségben a pálcikás és tölcséres jégkrémek, illetve az ízesített sörök különösen kedveltek, a fagylaltok között a csokis, mogyorós, vaníliás, brownie-s és erdei gyümölcsös termékek a legnépszerűbbek.

Az illetékes helyettes államtitkár egyelőre keddtől péntek éjfélig rendelte el a hőségriadót az egész ország területére. Az előrejelzések szerint a következő napokban fokozódik a kánikula: többfelé 40 Celsius-fokig melegedhet fel a levegő, helyenként a leghidegebb órákban is 25 fok várható. Csütörtökön megdőlt a hajnali és a nappali melegrekord is: hajnalban Budapesten 25,1 fokot mértek, napközben pedig Békéssámsonban 40,1 Celsius-fokig melegedett a levegő. (MTI)

Egy kicsivel még drágább lett mától a gázolaj

0

Emelte két forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol pénteken, a 95-ös benzin ára nem változott.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 343 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a 95-ös benzin literje két forinttal 340 forintra, a gázolajé három forinttal 341 forintra drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Korlátozzák a forgalmat Budapesten egy szombati futóverseny miatt

0

Korlátozzák a forgalmat Budapesten a budai alsó rakparton egy szombat esti futóverseny miatt, a közösségi közlekedés egyes járatainak menetrendje is változik.

A verseny miatt szombat este lezárják a forgalom elől az I. kerületi Apród utcát és az Ybl Miklós teret, továbbá a budai alsó rakpart Pázmány Péter rakparti, Goldmann György téri, Halász utcai, Üstökös utcai és Mozaik utcai lehajtóját, valamint a rakpartot a Mozaik utca és a Jégtörő utca között – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A korlátozások miatt a 19-es és a 41-es villamos egész nap menetrend szerinti végállomásai között, de a Margit híd budai hídfő és a Rudas Gyógyfürdő között a 17-es és az 56A villamos vonalára terelve, a Margit körút-Széll Kálmán tér-Krisztina körút útvonalon közlekedik.

A Batthyány tér megközelítésére a BKK az 2-es metró, a 5-ös HÉV vagy a 11-es, a 39-es, illetve a 109-es autóbusz valamelyikének használatát javasolja. Szombat este a 16-os busz nem közlekedik, a Várat a Széll Kálmán térről a szokásosnál sűrűbben induló 16A busszal lehet elérni. (MTI)

Csökkent a kereslet az okostelefonok iránt

0

A második negyedévben csak az öt legnagyobb gyártó tudta növelni okostelefon-eladásait, a világpiaci forgalom azonban összességében csökken.

A második negyedévben 341,6 millió okostelefont értékesítettek a világpiacon, 1,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban és 0,8 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben – állapítja meg legfrissebb elemzésében az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat.

Az okostelefon piacának két hagyományos vezetője, a Samsung és az Apple mögé már jó ideje kínai cégek zárkóznak fel a legnagyobb öt közé. A kínai gyártók közötti egy helycsere kivételével ebben most sem történt változás. Az ötödik helyről a Xiaomi ütötte ki csekély előnnyel a szintén kínai vivo céget. 

A piacvezető Samsung 1,4 százalékkal több okostelefont értékesített az idei második negyedévben, mint tavaly. Az eladott 79,8 millió készülékkel 23,3 százalékos piaci részesedést biztosított magának a tavalyi 22,7 százalék után. Az Apple 41,0 millió készüléket értékesített, 1,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, piaci részesedése pedig 12,0 százalékra nőtt 11,7 százalékról. Az Apple új modellje, az iPhone 7 és iPhone 7 Plus kétszámjegyű százalékos növekedést ért el, megemelve ezzel készülékei átlagos eladási árát.

A Huawei eladásait 19,6 százalékkal 38,5 millióra növelte, piaci részesedése 11,3 százalékra nőtt 9,3 százalékról. A Huawei elsősorban a prémium kategóriában erősíti modellkínálatát és a két piacvezető márka megelőzését tűzte ki célul. Az OPPO eladásai 22,4 százalékkal 27,8 millióra nőttek, piaci részesedése 8,1 százalékra emelkedett 6,6 százalékról. Az OPPO Kínán kívül elsősorban a délkelet-ázsiai piacon terjeszkedik gyors ütemben. 

A legnagyobb mértékben, 58,9 százalékkal a Xiaomi növelte eladásait, 21,2 millió okostelefont adott el a második negyedévben a 2016 második negyedévi 13,3 millió után, ami akkor még nem volt elegendő az öt legnagyobb gyártó közé kerüléshez. Az összes többi márkából 133,4 millió készüléket értékesítettek az idei második negyedévben a világpiacon, ami 16 százalékos csökkenés és 39 százalékos piaci részesedés, a korábbi 45,9 százalék után. (MTI)

Lecserélte budapesti projekt vezetőjét a Metrovagonmas

Lecserélte a 3-as metró szerelvényeit felújító orosz Metrovagonmas a budapesti projekt vezetőjét. A szerelvények felújítását Denisz Silo, a cég anyavállalata, a Transmasholding könnyű- és városi szállító vasúti jármű osztályának vezetője koordinálja ezentúl.

A Metrovagonmas közleménye szerint az új vezető lesz a felelős a budapesti felújítási program sikeres kivitelezéséért, ide értve a szerelvények biztonságát, a problémamentes működést, a menetrend betartását, a karbantartási munkák teljesítését, a szállítási idők betartását és a szerelvények üzembe helyezését.

Denisz Silo karrierjét a 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények gyártójánál, a francia Alstomnál kezdte szervizmérnökként, és jelentős tapasztalattal rendelkezik európai országokban végrehajtott projektek terén – olvasható a közleményben. A tervek szerinte havonta két új szerelvényt helyeznek üzembe, az év végére 21 új jármű fog közlekedni a 3-as vonalon.

Jelenleg Budapesten 13 felújított szerelvény van, ebből hétnek van üzemeltetési engedélye. Az utolsó szerelvény leszállítása a szerződésben foglaltak szerint jövő nyárra várható. A 222 metrókocsi felújítása csaknem 220 millió euróba (mintegy 67 milliárd forintba) kerül.

Az első felújított metrószerelvény március 20-án állt forgalomba Budapesten, de már az első napokban probléma adódott vele. A BKV június elején a meghibásodások miatt egy időre az összes felújított szerelvényt kivonta a forgalomból. Legutóbb az ajtó mozgatószerkezetébe került fakocka miatt volt gond az egyik szerelvény ajtómechanikájával, ez ügyben Tarlós István főpolgármester feljelentést tett a rendőrségen. (MTI)

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek: a legfontosabb tudnivalók

0

A július 1-jén hatályba lépett szabályokat a NAV szakemberei foglalták össze.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.

A tájékoztató az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvénnyel és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett fontosabb szabályokat ismerteti, amelyek 2017. július 1-jén lépnek hatályba.

A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet”megnevezést.

A nyugdíjas szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.

A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére.

A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti a személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. (a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. (a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) meghatározott szabályait kell alkalmazni.

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet) meghatározott minimális összeg.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki

  • öregségi teljes nyugdíjban,
  • öregségi résznyugdíjban,
  • a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban

részesül.

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak

  • a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban),
  • a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban)

részesülő személy.

Személyi jövedelemadó

Az Szja törvény 1. számú melléklet 4.24. pontja a közérdekű nyugdíjas szövetkezet jogintézményének beiktatása következtében új adómentes szabályokkal egészül ki.

Ennek értelmében egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Szintén adómentes a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

Adómentes a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.

Az említett esetekben az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az öregségi nyugdíjban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a nyugdíjas szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, akkor sem, ha a személyes közreműködési kötelezettsége munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul. [Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) bekezdés.]

Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.

A szociális hozzájárulási adó

A nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülő természetes személy tagja között fennálló jogviszony nem eredményez a Szocho tv.5 szerinti adófizetési kötelezettséget. [Szocho tv. (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény) 455. § (2) és (3) bekezdései.]

Egészségügyi hozzájárulás

Az Eho tv. (az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény) 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.

Szakképzési hozzájárulás

A szövetkezetek főszabály szerint alanyai a szakképzési hozzájárulásnak, de a közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül e kötelezettség alól, tehát szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. [Szht. (a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény) 2. § (1) bekezdés b) pontja.]

Bejelentési kötelezettség

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni az alábbi adatokat:

  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámát.

Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnik, akkor azt a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kell bejelenteni.

A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet teljesíteni.

Az ügyfélkapun keresztül a bejelentés a 17T1045NY jelű adatlapon történik, a telefonon történő bejelentésre a 17T1045TEL jelű adatlap szolgál.

Társasági adó

A Tao. tv. (társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján valamennyi szövetkezet a társasági adó alanya, így a nyugdíjas szövetkezetek is. A Tao. tv. 6. § (4a) bekezdése szerint a nyugdíjas szövetkezetek az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítják meg a társasági adóalapjukat. Ez a Tao. tv. 10. §-ában foglaltak alapulvételével az jelenti, hogy a nyugdíjas szövetkezet adóalapja is az adóévi eredményből az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék),

  • csökkentve a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétellel [Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének t) és r) pontja],
  • növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerős határozatban megállapított bírság, az Art. illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekből adódó ráfordítások összegével [Tao. tv. a 8. § (1) bekezdésének d), e) pontja],
  • növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozás tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).

A nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen képződött eredménytartalék összege. Az említett adóalany átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – ha nem minősül nyugdíjas szövetkezetnek – növeli az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összege.

A nyugdíjas szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól [Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pont].

NAV

Fizetés nélküli szabadság

Milyen kötelezettség terheli a munkáltatót, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni? Melyek azok az esetek, amikor köteles a munkáltató azt engedélyezni, és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében eljárva? A Vállalkozói tudástár új cikkében dr. Bogdány Beáta ügyvéd, az iLex együttműködő partnere válaszol a kérdésekre.

Az iLex és a Kamara Online ingyenes jogi iratminta-adatbázisában, a Vállalkozói tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

A fizetés nélküli szabadság kiadására vonatkozó egyes szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései tartalmazzák.

Bizonyos esetekben alanyi jogon illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság. Ezeket az eseteket az Mt. 128-132. §-ai szabályozzák.

A fentiek érelmében alanyi jogon illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót az alábbi négy esetben:

I. A munkavállaló a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult (Mt. 128. §). A fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben megszűnik:

  • a gyermek halva születése esetén,
  • ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
  • ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

Fenti esetben a fizetés nélküli szabadság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.

II. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tízedik életévének betöltéséig, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt (Mt. 130. §).

III. A munkavállalónak hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 131. §), azzal, hogy az ápolás tényéről és indokoltságáról szükséges igazolást a kezelőorvos állítja ki.

IV. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára (Mt. 132. §).

Az Mt. 133. § (1) bek. értelmében a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban kell bejelentenie a munkáltató részére. Ezen határidőtől a munkavállaló javára a felek megállapodása vagy kollektív szerződés eltérhet.

Az Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjáról, ennek értelmében a szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára biztosított fizetés nélküli szabadság kiadására a fent rögzített határidők nem vonatkoznak.

A munkavállaló a jogszabályban rögzített esetektől eltérően is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot. Ezen esetekben a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva jogosult eldönteni, hogy a munkavállaló részére engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot, és milyen feltételekkel (szabadság megkezdése, időtartama, megszűnése).

Amennyiben a munkavállaló nem a törvényben szabályozott esetekben (alanyi jogon) veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, úgy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt biztosítási jogviszonya szünetel.

Ebben az esetben annak érdekében, hogy a munkavállaló egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult legyen egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre válik kötelezetté, mely kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.

Az egészségbiztosítási járulék összege 2017. január 1. napjától havi 7110 forint (237 forint/nap), melyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

dr. Bogdány Beáta ügyvéd,
az iLex együttműködő partnere

Közeleg a határidő – Most milliókat spórolhat a vámon!

0

Jelentős vámmegtakarítást érhet el az a gazdálkodó, aki időben él a vámfelfüggesztés lehetőségével – hívja fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.

A legközelebbi határidő 2017. augusztus vége, eddig terjeszthető elő a vámfelfüggesztés iránti kérelem a Vámtarifa Bizottságnál. A kérelem elfogadása esetén a gazdálkodó importvám fizetési kötelezettsége 0 százalékra csökkenthető, jelentős összegű vámmegtakarításokat eredményezve – írja friss bejegyzésében Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.

Több alkalommal felhívtuk már a gazdálkodók figyelmét azokra a vámteher-optimalizációs lehetőségekre, amelyekkel jelentős összegeket lehet megtakarítani az import során. Mindegyik közül a legjelentősebb a vámfelfüggesztések nyújtotta lehetőség.

Mivel egy határidőhöz kötött és időszakonként visszatérő opcióról van szó, most ismételten szeretném felhívni a figyelmet erre – a gazdálkodók által gyakran nem ismert, ezáltal ritkán igénybevett – megoldásra. A 2017. augusztus 1-jei határidő jogvesztő, azaz ilyen irányú kérelem a határidő lejártát követően már nem terjeszthető elő, csak egy újabb félév elteltével.

Kik élhetnek a vámfelfüggesztéssel?

Amennyiben a gazdálkodó az Uniós gyártásához, illetve feldolgozásához harmadik országból származó alapanyagokat, félkész termékeket és/vagy alkatrészeket használ fel, amelyekre szabad forgalomba bocsátásukat követően meg is fizeti az import vámot, akkor – bizonyos feltételek együttes fennállása esetén – érdemes megvizsgálni ezen vámoptimalizációs lehetőség alkalmazhatóságát és kérelmezni azt.

A vámfelfüggesztéseket félévente felülvizsgálja az Európai Bizottság, így a vámfelfüggesztés a visszavonásig vagy a Bizottság által meghatározott időpontig (általában 5 évig, amely meghosszabbítható) marad hatályban és biztosít kedvezményeket a gazdálkodók számára.

Tekintettel a szigorú határidőre, valamint arra a tényre, hogy a vámfelfüggesztés iránti kérelmek elbírálásához, kihirdetéséhez és hatályba lépéséhez az Európai Bizottságnak közel egy év áll rendelkezésére, ezért célszerű mielőbb élni a lehetőséggel, annak érdekében, hogy – pozitív esetben – már 2018. július 1-jétől kezdődően alkalmazhatóvá váljon a 0 százalékos vámtétel.

Megfordult a trend, megint többen költöznek ki Budapestről az agglomerációba

0

Tíz év beáramlás után most megint többen költöznek ki Budapestről, házra cserélve a fővárosi lakást. Az elmúlt évek meredek áremelkedése után egy használt budapesti lakás árából az agglomerációban, vagy a külsőbb kerületekben újépítésű házat lehet venni.

Tavaly a megelőző évhez képest két és félszer több építési engedélyt adtak ki. Csak az idei első fél évében újabb 19 ezret, ami 40 százalékos éves növekmény. A nagyberuházásokban szinte kivétel nélkül többlakásos társasházak, lakóparkok épülnek, míg a magánszemélyek elsősorban családi, iker vagy sorházat építenek. A korábbi években megkezdett nagy ingatlan beruházások átadása ez év második félévére és jövőre tehető. Rengeteg családnál merül tehát fel a kérdés: új építésű házat vagy lakást vegyenek.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakás vagy ház között gyakran érzelmi alapon döntenek az emberek, pedig az ár-érték arányt, a rendelkezésre álló összeget és az adott élethelyzetet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alapos mérlegeléshez érdemes figyelembe venni, hogy a lakás fenntartása sok esetben olcsóbb a megoszló rezsiterhek miatt. Szintén lehet spórolni a közös homlokzatot, tetőt érintő felújítási munkálatokon. Befektetés szempontjából a lakás előnyösebb, később a kiadás és értékesítés is egyszerűbb.

Nagyobb a biztonságérzet a szomszédok közelsége miatt, a közös képviselő segít bizonyos jogi, biztosítási ügyekben. Nagyobb társasházaknál a takarítás, porta, kertgondozás, wellness is rendelkezésre áll. Összességében mindez kicsit kényelmesebb életformát jelent. Ugyanakkor a jelenlegi négyzetméterárak mellett magasabb ára van a lakásoknak, nincs lehetőség a tér továbbépítésre, terjeszkedésre. A szomszédok zavaróak is lehetnek, a nagyobb felújítások elvégzése pedig mindig egy sokszereplős megállapodás kérdése. Nehezebb a parkolási helyzet is, és állatot tartani sem könnyű a lakásokban.

A családi házak jobb ár-érték arányúak, nem kis részben a kapcsolódó kertnek, teleknek köszönhetően, ami a gyermekek, kisállatok, járművek miatt is jóval előnyösebb. A szomszédság általában kevésbé zavaró, a különböző fejlesztésekről, felújításokról sem kell egyezkedni a többi lakóval. Könnyebb terjeszkedni, hozzáépíteni, tetőteret beépíteni. Ugyanakkor a ház körüli tevékenységek folyamatosak, egy ház soha nincs kész.  Az agglomeráció esetében nehezebb a közlekedés, messzebb vannak a fontosabb szolgáltatóegységek. Nem megfelelő épületgépészet esetén nagy a fenntartási költség, és egy ház a későbbi kiadás vagy eladás szempontjából rosszabb befektetési lehetőségnek számít.

Budapesten tavaly, 9 év óta először több kiköltöző volt, mint beköltöző. Az urbanizáció megtorpanása az építkezésösztönző intézkedéseken kívül a meredeken emelkedő fővárosi négyzetméteráraknak is köszönhető – mondja Valkó Dávid. Egyre inkább megfigyelhető tendencia, hogy sok család vág bele passzívház vagy különlegesen energiatakarékos épület felhúzásába, amely nem csak a rezsiköltség megtakarítás miatt hasznos, hanem egy új életformát is jelent.

A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagyobb agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet, itt már 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet jó minőségű családi házat találni – derül ki az OTP Ingatlanpont kínálatából.

Örülnek a nagy melegnek az ásványvíz- és üdítőgyártók

0

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség szerint az idén az alkoholmentes italok valamennyi fajtájának fogyasztása, beleértve az ásványvizet is, tovább emelkedik néhány százalékkal.

A nagy meleg mindig kedvezően hat az alkoholmentes italok fogyasztására. A mostani tartós kánikulában – a tapasztalatok alapján – a fogyasztás mintegy harmadával nőtt – mondta Bikfalvi Istvánné, az ásványvízszövetség titkára.  A javasolt folyadékfogyasztás átlagos időjárási körülmények között napi 2-2,5 liter, ennek ilyenkor akár a dupláját is célszerű meginni.

Jó tudni azt is, ha változatosan iszik vizet, gyümölcslevet, üdítőitalt az ember, többet tud inni, és a gyümölcslevek, üdítőitalok fogyasztásával, amelyek 90-95 százaléka víz, így nemcsak az elveszett folyadék pótolható, hanem egyéb hasznos anyag, vitaminok, rostok is jutnak a szervezetbe – hívta fel a figyelmet a szakember.   

A múlt évben az ásványvíz fogyasztása Magyarországon 121 litert tett ki fejenként. A különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek – a 100 százalékos gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok – fogyasztása 26 liter volt átlagosan. Az ízesített vizek és a szénsavas üdítőitalokból, egy főre számítva, 66 liter fogyott az országban. 

Az összes alkoholmentes ital fogyasztása 2016-ban több mint 4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az ásványvíz fogyasztása 5 százalékkal csökkent, a különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek fogyasztása mintegy 6 százalékkal növekedett, az ízesített vizek és a szénsavas üdítőitalok fogyasztása pedig több mint 4 százalékkal nőtt. 

Bikfalvi Istvánné emlékeztetett: annak ellenére, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása az utóbbi években évi 4-5 százalékkal növekedett, még így sem érte el a tíz évvel ezelőtti, mintegy 30 százalékkal magasabb fogyasztási szintet. (MTI)

Elsőként került magyar cég a nemzetközi HR-elitbe

Az SAP Hungary Kft. díjesélyesként jelölt a világ egyik legrangosabb HR-versenyén, az Investors in People Awardson.

A nemzetközi megmérettetésen olyan vállalatok, intézmények indulhattak, amelyek előzőleg átestek a brit székhelyű társaság minősítésén. A világ 75 országában több mint 14 000 szervezet szerzett ilyen akkreditációt az elmúlt 25 évben.

Magyar vállalat eddig még sohasem került ilyen magasra

Idén három kategóriában – év munkáltatója, szakterületek szervezeti működése, egyéni díjak – keresi a legjobb gyakorlatokkal dolgozó vállalatokat az Investors in People Awards rendszere. A zsűri többlépcsős folyamat során értékeli a pályázatokat, amelynek része a nemzetközi benchmarkok alapján történő összehasonlítás is. Az SAP Hungary Kft. az év munkáltatói díjának rövidített listájára került a 250–4999 főt foglalkoztató vállalatok között. Itt délkelet-ázsiai és brit szervezetekkel versenyez a hazai szoftvercég. A díjat Londonban, egy nagyszabású gála keretében hirdetik ki, november 23-án.

A szoftvercég tavaly nyerte el a „Magyarország Legkiválóbb Vállalata” díjat a „felhatalmazás és részvétel kultúrája” kategóriában az Investors in People hazai szervezetétől, egyben a régió egyik legmagasabb (Gold) minősítését kapta meg.

Azt gondoljuk, HR gyakorlataink nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Ennek egyik alapja, hogy kihasználjuk a legújabb informatikai fejlesztéseket. Ez olyan területeken is versenyelőnyt ad számunkra, mint az új tehetségek megtalálása, vagy a munkatársi elégedettség növelése. A másik fontos pillér a felhatalmazó kultúra, és hogy a munkatársak, az egyén sikerességére úgy tekintünk, mint a vállalati eredmény és fejlődés záloga” – mondta el Horváth Krisztina, az SAP Hungary Kft. HR-vezetője.

A szoftvercégnél több éve folyamatos a nagyarányú bővülés, hamarosan az ezredik munkatársukat köszöntik. 

Magukon spórolnak a legnagyobb brit vállalatok vezetői

0

Csaknem 20 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete.

A High Pay Centre adatai szerint a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetői átlagosan 4,5 millió fontot (1,525 milliárd forintot) keresnek, ami 17 százalékkal marad el a 2015-ös 5,4 millió fonttól. A különbség azonban még így is jelentős a vezetői és a munkavállalói keresetek között – mutatott rá a független elemzőközpont, amely üdvözölte ugyan a fizetések csökkenését a vezetői szinten, de megjegyezte, hogy az csak egy szűk kört érint, és túl sokáig kellett rá várni.

Egy teljes munkaidőben évi medián 28 ezer fontért foglalkoztatott brit munkavállalónak csaknem 160 évbe telne megkeresni a vezetők pénzét – mutattak rá. Utóbbiak esetében a medián érték 3,45 millió font volt. A cégvezetők átlagos bércsomagja százhuszonkilencszerese egy átlagos munkavállalóénak, vagyis az utóbbinak fizetett minden 1 fonthoz képest a vezető 129-et kap – derült ki a jelentésből. 2015-ben még 148:1 volt ez az arány.

A tanulmány rávilágít arra is, hogy a FTSE-100-as indexet alkotó száz legnagyobb vállalat vezetői között csak hat nő van. Az ő fizetésük átlagosan 2,6 millió font volt, vagyis a nemek közötti fizetéskülönbség a legmagasabb bérkategóriákban is jelentős – utaltak arra szakértők, hogy Nagy-Britanniában a férfiak átlagosan 18 százalékkal keresnek többet a nőknél. 

Bár keresete hozzávetőleg a harmadával csökkent, továbbra is a WPP reklámcég feje a legjobban kereső cégvezető. Martin Sorrell 48 millió fontot (16,3 milliárd forintot) vihetett haza tavaly az egy évvel azelőtti 70 millió fonthoz képest. Az üzletember a múltban többször védekezni kényszerült magas keresete miatt, akkor azt mondta, fizetése a WPP teljesítményétől függ. A cég a legnagyobb reklámügynökség a világon. Martin Sorrell tavalyi keresete háromszorosa volt a listán szereplő nőkének együttvéve. 

A jelentés szerint a vezetői keresetek csökkenése részben annak tudható be, hogy a romló gazdasági környezetben a cégek már nehezen tudták volna igazolni munkavállalóik előtt a vezetők bérének fenntartását vagy emelkedését, részben pedig annak, hogy Theresa May konzervatív kormánya tavaly harcot hirdetett az egyre növekvő fizetéskülönbségek ellen. 

A High Pay Centre igazgatója, Stefan Stern szerint további erőfeszítésekre van szükség a cégvezetők keresetének csökkentésére, a központ ugyanis kételkedik a kabinet eltökéltségében ez ügyben. Épp ezért felszólította a miniszterelnököt, hogy még az év vége előtt terjesszen elő törvényjavaslatot a vezetői fizetések reformjáról. (MTI)

Átlag hétezer forinttal nő az árfolyamgátasok havi törlesztője

Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan havi 7 ezer forinttal emelkedik a törlesztőrészlete korábban devizaalapú, ma már forintosított lakáshitele után.

Az árfolyamgátat választó svájci frank alapú lakáshitellel rendelkező ügyfeleknek a forintosítás után 180 forintos árfolyamon kellett a törlesztőrészletüket visszafizetni, míg a svájci frank forintosítása 256 forintos árfolyamon történt, most pedig a fogyasztóknak vissza kell fizetniük az ebből adódó különbözetet is, amelyet eddig egy gyűjtőszámlán vezettek – magyarázta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1-en.

Az 59 ezer ügyfélből 13 ezernek csak ezer forinttal nő a törlesztő részlete, ugyanakkor az ügyfelek öt százalékánál a törlesztőrészlet emelkedése miatt a futamidő hosszabbításával is számolni kell, ez az adósok öt százalékánál öt évnél hosszabb időtartam, a döntő többségénél azonban ennél rövidebb. 

Binder István arra is felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamgát fokozatos kifutásában érintett ügyfelek átválthatják meglévő lakáshiteleiket az MNB által néhány hónapja meghirdetett fogyasztóbarát lakáshitelre, ha úgy ítélik meg, hogy jelenlegi törlesztőrészleteik magasabbak, mint az elérhető fogyasztóbarát lakáshiteleknél. Utóbbiakról elmondta, hogy már hat bank hirdette meg a saját fogyasztóbarát lakáshitelét, közülük kettőnél már elindult az értékesítés, a további hitelintézeteknél pedig a következő hetekben, legkésőbb szeptembertől indul majd. (MTI)

Egyre többet költünk tartós fogyasztási cikkekre

0

Júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatástól megtisztítva hat százalékkal nőtt. Az első fél évben a forgalom négy százalékkal emelkedett, a naptárhatástól megtisztított mutató 3,9 százalékos növekedést jelez a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Júniusban is a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma mutatta a legnagyobb, 8,5 százalékos növekedést, bár némiképp elmaradt az előző havi 10,3 százaléktól. Az üzemanyag-eladások éves növekedési üteme viszont a májusi 4,3 százalékról 5,1 százalékra gyorsult a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben is nagyobb, 4,1 százalékos növekedést mért a KSH az előző havi 2,3 százaléknál.

Az első félévben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene – közölte a KSH. (MTI)

Kevesebb mint 10 hónap van hátra: fontos változások jönnek az adatvédelem területén

0

Milyen változásokat hoz a jövő májusban életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet a jelenleg hatályos magyar törvényhez képest?

A Magyarországon jelenleg is hatályban lévő, 2011.évi CXII törvény (Info. törvény) nemzetközi összehasonlításban is szigorú követelményeket támaszt a természetes személyek adatait kezelő szervezetekkel szemben, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is kiemelten ellenőrzi az adatkezelőket a törvénynek való megfelelés szempontjából.

Mindezek alapján jogos elképzelés, hogy amennyiben egy szervezet saját megítélése szerint már megfelel a jelenleg is hatályos törvénynek, úgy a területet szabályozó új uniós jogszabály (679/2016 Általános Adatvédelmi Rendelet – GDPR) már számára nem jelent érdemi változást. Való igaz, hogy ebben az esetben nagy könnyebbség, hogy nem a „nulláról” kell építkezni, mégis mindenki számára hoz újdonságot az új jogszabály, melyre érdemes időben felkészülni. Mik is tehát a legjelentősebb gyakorlati különbségek a meglévő Adatvédelmi törvényhez képest? A kérdésre a Mazars szakértői válaszolnak friss hírlevelükben.

Nyilvántartási kötelezettség

Első pillantásra fontos könnyítésnek tűnhet, hogy a rendelet hatályba lépését követően megszűnik az adatkezelők kötelező bejelentkezési kötelezettsége az adatvédelmi nyilvántartásba, ugyanakkor 2018. május 25-től minden szervezetnek saját magának kell átlátható formában vezetnie, és szükség esetén a hatóság rendelkezésére bocsátania a személyes adatkezelési tevékenységeinek nyilvántartását.

Az adatkezelési tevékenységek hiánytalan felmérése komoly erőforrásokat igényelhet a szervezet részéről.

Jogalapok változásai

Bár a jogalapok terén sem történnek koncepcionális változások, fontos szigorítás, hogy a hozzájárulás alapján történő adatkezelések feltételeinek szigorítása, hiszen a hozzájárulásnak minden körülmény között önkéntesnek és visszavonhatónak kell lennie, így számos esetben szükséges az adatkezelés újfajta jogalapjának meghatározása (többek között munkavállalók adatainak kezelése területén).

Incidensek kötelező bejelentése

Harmadik legfontosabb különbség az Info. törvény és a Rendelet között, hogy a Rendelet kötelezően előírja a személyes adatokat érintő incidensek kötelező, 72 órán belül történő bejelentését az adatvédelmi hatóság (NAIH) részére, így mindenféleképpen szükséges azon eljárásrendek létrehozása (vagy felülvizsgálata), melyek az incidensek bejelentéséhez szükséges információkat biztosítják (incidensben érintett természetes személyek köre, érintett adatok és adatcsoportok, incidens súlyossága, és megismétlődés elhárítására irányuló erőfeszítések).

Informatikai védelmi képességek erősítése

A kötelező incidens-bejelentési kötelezettség együtt jár azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a szervezetek (az incidens-bejelentés reputációs és jogi hatásai miatt), tudatosan csökkentsék az adatvédelmi incidensek bekövetkezésének valószínűségét, valamint egy esetleges incidens során a természetes személyekre vonatkozó kockázatok mértékét.

Adatvédelmi hatásvizsgálat

A rendelet 2018. május 25-től valamennyi a valószínűsíthetően kockázatos új adatkezelési tevékenységekre kötelezően előírja az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzését. Bár ilyet a rendelet szövege szerint a hatályba lépést megelőzően nem kell végezni, a hatásvizsgálat lefolytatására vonatkozó eljárásrendeknek és procedúráknak addigra már rendelkezésre kell állniuk.

Éppen ezért saját magunk, és a hatóság megnyugtatása érdekében célszerű lehet felülvizsgálni informatikai környezetünk zártságát biztosító szervezeti és technikai intézkedések hatékonyságát. Sokat hangoztatott közhely, hogy informatikai rendszerek esetén (sem) beszélhetünk száz százalékos biztonságról, ugyanakkor nem csak a hatóság, de ügyfeleink bizalmának megőrzése céljából is minden elvárhatót meg kell tennünk a ránk bízott személyes adatok védelméért.

Bírságok

Bár a GDPR által kilátásba helyezett 20 millió eurós bírság magyarországi alkalmazására várhatóan nem kerül sor (hiszen a Rendelet célja sem a működő vállalatok ellehetetlenítése), arra mindenféleképpen alkalmas, hogy a cégek a bírságot már nem tudják beépíteni be a felvállalt kockázatok közé. A NAIH a Rendelet hatálybalépésének idejére megnövelt létszámú szakértői gárdával készül.

Egymilliárd forintot nyertek a sportfogadók a vizes vb-n

0

Több mint 4,4 millió fogadást kötöttek a Szerencsejáték Zrt.-nél a budapesti vizes világbajnokság versenyszámaira. A helyesen tippelők összesen 920 millió forintot nyertek.

A Szerencsejáték Zrt. részletes adataiból az is kiderül, hogy a többség a vízilabda iránt érdeklődött, a pólómeccsekre 3,8 millió alkalommal tettek tétet a játékosok, az úszószámokra pedig valamivel több mint hatszázezer fogadás érkezett – írja a Magyar Idők. A leginkább várt összecsapás a Magyarország-Horvátország férfi-vízilabdadöntő volt, amelyre majdnem negyedmillióan fogadtak, a végül aranyérmes Horvátországra viszont száz fogadóból átlagosan csak négy tett.

Úszásban Hosszú Katinka számított favoritnak, egyik számára, a 200 méter női gyorsúszásra hatvanezren fogadtak, de a 200 méteres férfipillangóra is negyvenezer fogadást kötöttek, minden bizonnyal Cseh László szereplése miatt. A legnagyobb nyereményt – kiegészítő fogadásokkal kombinálva – a magyar-görög férfi-vízilabdameccs után fizette ki a Szerencsejáték Zrt., a nyertesek együttesen 50 millió forintot tehettek zsebre. (MTI)

Beszédfelismerő rendszert fejleszt a Nextent Informatika Zrt.

Világszerte egyedülálló, bármely élő nyelven működő beszédfelismerő rendszer fejlesztésén dolgozik a Nextent Informatika Zrt. vezette konzorcium.

A Nextent közleménye szerint a fejlesztéshez csaknem 608 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Széchenyi 2020 „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” programból. A fejlesztés célja, hogy a magyar call centerek számára készült hangbányászati rendszeren keresztül bármilyen nyelven bármilyen szót, kifejezést fel lehessen ismerni a megoldásban alkalmazandó mesterséges intelligencia algoritmusok és nyelvészeti módszerek ötvözésével.

A megvalósításban részt vesz az Xdroid Kft., a SCI-Hálózat Zrt., és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is. Tájékoztatásuk szerint a projektre kapott pályázati támogatás a teljes költség mintegy 70 százalékát fedezi, a fennmaradó költségrészt a konzorcium résztvevői saját erőből finanszírozzák. 

A konzorcium-vezető Nextent ezt a fejlesztést olyan call centerekkel rendelkező vállalkozásoknak tervezi értékesíteni, amelyek a hagyományos telefonos ügyfélkiszolgálás mellett a hang és érzelem felismerésében rejlő többletértéket is hasznosítanák. A projekt érdekében 24 új munkahelyet hoznak létre, a tervek szerint 2020-ra készülhet el a rendszer – tették hozzá.

A Nextent 100 százalékban magyar tulajdonú informatikai fejlesztő, tanácsadó és rendszerintegrátor, főbb tevékenységi területei az üzleti döntéstámogatás, adattárház és egyedi rendszerfejlesztés és felhő alapú szolgáltatások, valamint a hang- és adatbányászaton alapuló mesterséges intelligencia megoldások biztosítása.

A folyamatos kutatás-fejlesztésnek köszönhetően a cég a hazai hangbányászati megoldások vezető szállítójává vált. A nyilvános cégadatok szerint a vállalkozás 2015-ben 997 millió forint, míg tavaly 989 millió forint árbevételt ért el. A cég 2015-ben 19 millió forint nyereséggel, tavaly csaknem 44 millió forint veszteséggel zárta az üzleti évet. (MTI)

A Magyar Posta szerint várhatóan nem csökken jelentősen azautomaták száma

Több mint 27 ezer automatára érkezett elektronikus regisztráció a felügyeleti szolgáltatóként kijelölt Magyar Postához a július 31-i határidőig, de azóta folyamatosan kérik üzemeltetők a készülékek nyilvántartásba vételét.

Közleményében a Magyar Posta emlékeztet arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,24 milliárd forint támogatást biztosít az automata-üzemeltetőknek a felügyeleti egységek beszerzéséhez és beszereléséhez. A támogatás elnyeréséhez a vállalkozásoknak szerződést kell kötniük a felügyeleti szolgáltatóval, amely az egységek beszerzése és szerelése mellett a támogatás igénylését is intézi.

A Magyar Ital és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) kérésére a posta lehetőséget biztosít az üzemeltetőknek, hogy a bekötéshez szükséges technikai információkat pótolhassák a szerződéskötést követően is – tették hozzá.

A Magyar Posta kiemelte: az automatákba szerelt felügyeleti egységek a jogszerűen működő vállalkozások védelmét, az ágazat kifehérítését szolgálják, egyben segítik az üzemeltetőket is naprakész, pontos adatokkal a forgalomról. Az összegyűjtött forgalmi adatok titkosított adatkommunikációs csatornán keresztül továbbíthatók lesznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. (MTI)

Mennyiségben és minőségben is remek évük van a borászatoknak

0

Minőségben és mennyiségben is az elmúlt öt év átlagát meghaladó szőlőtermésre és borkészítésre számítanak idén a magyar borászok, köszönhetően az eddigi kedvező időjárási viszonyoknak.

A múlt évben majdnem 2,8 millió hektoliter bort állítottak elő a hazai borászatok. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, idén várhatóan 5-10 százalékkal meghaladja majd a Magyarországon készülő bor mennyisége a tavalyit, vagyis meghaladhatja a 3 millió hektolitert, de minőségében is jobb évjáratra számítanak – mondta el Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a Keszthelyen 25. alkalommal megnyílt Zalai Borcégér – Keszthelyi Borünnepen.

Hozzátette, hogy az idén nem voltak a szőlőtermést veszélyeztető nagy járványok, a téli és tavaszi fagykár pedig csak kisebb visszaesést jelentett a termésmennyiségben. Ha a nyár vége és az ősz eleje is kedvezően alakul, nem lesz aszály, akkor a szőlőből préselhető must mennyisége és minősége alapján kedvező évjáratra lehet számítani. 

Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke szerint az átlaghoz képest egy-két héttel korábban kezdődhet idén a szüret. A fürtök jelenlegi nagysága alapján elmondható, hogy a napsütéses órák számának alakulása és a kellő időben hullott csapadék eddig jelentősen kedvezett a szőlőnek, bár mindez a tájegységi adottságoktól is függ.

Úgy vélekedett, hogy a mostani állapot alapján a 2003-as, rekordmelegnek számító évhez hasonlítható a várható termés, de az akkori nagyon korai szüreti időpontot és a magas alkoholfokot meghaladva idén akár még jobb mennyiségű és minőségű bor készülhet. Úgy fogalmazott, hogy több mint 40 éves, Balatonfüred környéki borászati tapasztalata alapján az idei lehet az eddigi legjobbnak ígérkező szőlőtermés.

A keszthelyi borünnep keretében hagyományosan kipréselték a legkorábban érő Csabagyöngyéből az első néhány pohár mustot, már augusztus 2-án megnyitva ezzel a 2017-es szüreti szezont. A Varga Pincészet közleménye szerint a Csabagyöngyéből készülő első magyarországi és európai újbort várhatóan augusztus utolsó hetében palackozzák a Balaton-felvidéken, vagyis az idei első bort már ebben a hónapban megkóstolhatják a borkedvelők. (MTI)

Ötmillió dízelautót hívnak vissza szoftverfrissítésre a gyártók

0

Több mint ötmillió dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként a gyártók annak érdekében, hogy csökkenjen a járművek károsanyag-kibocsátása.

A döntés az Euro-5 és Euro-6 normás autókat érinti, a cél az, hogy az érintett járművek nitrogénoxid-kibocsátását átlagosan 25-30 százalékkal csökkentsék. A tulajdonosoknak mindez semmibe sem kerül, a szoftverfrissítés pedig nem befolyásolja a motor teljesítményét, a fogyasztást vagy az autó élettartamát – ismertette Barbara Hendricks szövetségi környezetvédelmi miniszter Berlinben, az úgynevezett a dízelcsúcs után tartott sajtótájékoztatón.

Hendricks úgy fogalmazott, megtették az első lépést, de ez természetesen még nem elég. A szakértőknek továbbra is foglalkozniuk kell a hardverfrissítés, azaz alkatrészek beépítésének kérdésével. Elmondta azt is, hogy a szoftverfrissítés eredményességét a jövőben rendszeresen ellenőrzik majd valós, utcai körülmények között.

Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter felidézte, a tanácskozáson olyan döntéseket akartak hozni, amelyek segítik a károsanyag-kibocsátás csökkentését, megakadályozzák a behajtási tilalmak bevezetését, valamint elősegítik az emberek egészségének védelmét a légszennyezettség határértékeinek betartásával.

A miniszter bejelentette, hogy a szoftverfrissítésen túl a német autógyártók hozzájárulnak egy 500 millió eurós pénzalap létrehozásához is annak érdekében, hogy környezetkímélőbb városi közlekedés alakulhasson ki. Ennek költségét a kormány és a gyártók azonos arányban állják. Emellett a kormány a jövőben több pénzzel járul hozzá a busz- és taxiflotta elektromossá alakításához, valamint kerékpárutak építéséhez – fűzte hozzá Dobrindt.

A BMW a dízelcsúcs után bejelentette, hogy 300 ezer Euro-5 normás dízelautó szoftverét frissíti ingyen. Emellett, ha valaki év végéig új Euro-6 normás dízelautót, elektromos BMW-t vagy Minit vásárol, és leadja régi Euro-4 normás vagy régebbi autóját, annak kétezer eurós kedvezményt adnak. A Volkswagen 3,8 millió autó szoftverét frissíti. Ebbe beletartozik az a 2,5 millió, a dízelbotrányban érintett jármű is, amelynek az átalakításáról már korábban döntöttek. A Daimler több mint 900 ezer autót alakít át.

Az ADAC német autóklub szerint a megállapodás „az első lépés a jó irányba”, de még mindig vannak „jelentős hiányosságok”. Véleményük szerint a politika meghajolt az ipar előtt azzal, hogy megelégedett a szoftverfrissítéssel, ugyanis hardverfrissítéssel akár 90 százalékkal is csökkenteni lehetne a károsanyag-kibocsátást. További hiányosságnak nevezték, hogy a busz- és taxiflotta fejlesztésére nem tűztek ki határidőket.

A német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) szerint nem elegendőek a dízelcsúcs eredményei. Véleményük szerint a kizárólagos szoftverfrissítéssel, amely ráadásul nem kötelező érvényű, nem lehet elkerülni a behajtási tilalmakat. A Greenpeace úgy nyilatkozott, „a kormány oxigénsátorba helyezett egy haldokló motort ahelyett, hogy emberek millióit védené meg a dízelautók kipufogógázától”.

Németországban mintegy 49 millió gépjárművet tartanak nyilván, ebből 15 millió, azaz minden harmadik autó dízeles. A dízelautók nagyobb része, 39 százaléka Euro-5 normás. A legújabb, Euro-6 normás kategóriába 18 százalék tartozik. A járművek 23 százaléka Euro-4-es, 13 százaléka Euro-3-as, öt százaléka Euro-2-es, egy százalékuk pedig Euro-1-es. Számítások szerint a szoftverfrissítés autónként körülbelül 100 euróba kerül, míg a hardverfrissítés akár 1500 euróba is kerülhet járművenként. (MTI)