Kezdőlap Blog Oldal 651

Több jut a kultúra támogatására Felvidéken

0

A tavalyinál korábban hirdették meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) magyar kultúráért és oktatásért nevű pályázati felhívását, amelynek a keretösszege nőtt az idén.

„Önmagában az, hogy egy ifjúsági közösség megtervez egy programot, felújításra kerül egy faluház, egy egyházi program valósul meg vagy testvértelepülések találkoznak, felveszik a magyarországiak a felvidékiekkel a kapcsolatot, az nagyon nehezen mérhető és visszakövethető adat, de a közösségteremtésben és közösségépítésben nagyon nagy segítséget nyújt” – fogalmazott Erdélyi Rudolf, a BGA vezérigazgatója.

A pályázatok benyújtási határideje 2017 december 19. a központi pályázatok esetében, illetve december 20. a regionális pályázatoknál – írja a hirek.sk.

A központi és a regionális pályázatok részben az igényelhető támogatás összegét nézve, részben a pályázatok kezelését tekintve különböznek egymástól. A külhoni magyarokat megcélzó, a magyar kultúráért és oktatásért tárgyában meghirdetett pályázati felhívás keretösszege 726 millió forint, ez 126 millióval több mint egy évvel korábban volt.

A tavalyihoz képest változott a pályázatokkal elnyerhető támogatás felső összeghatára, az eddigi 3 millió forintról 2 millió forintra módosult. Az alsó összeghatár változatlan maradt, azt ismét 500 ezer forintban határozták meg.

Újabb üzemcsarnokkal bővül a bonyhádi Schäfer-Oesterle

Újabb, 1200 négyzetméteres üzemcsarnokkal bővül a bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó bonyhádi Schäfer-Oesterle Kft. üzeme.

A Schäfer-Oesterle Kft. új üzemcsarnoka a Terület- és településfejlesztési operatív program 300 millió forintos, százszázalékos intenzitású támogatásával az önkormányzati tulajdonban lévő Bonycom Kft. beruházásában épül meg – mondta sajtótájékoztatón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője. Az államtitkár felidézte: 2003-ban Bonyhádon a Salamandra cipőipari vállalat 1300 embert bocsátott el, ami válsághelyzetet okozott a város számára. Azóta sikeresen fejlesztették a település iparát, és mára Bonyhád a helyi gazdaság fejlesztése mellé tud állni – jegyezte meg.

A politikus emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy a 2014-2020-as európai uniós ciklusban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. „Ez nagyon jó gondolat volt, hiszen ma azt látjuk, hogy Magyarországon mindenki tud dolgozni, aki akar, és jelentősen csökkentettük a munkanélküliséget” – mondta. „Reméljük, hogy a következő években olyan vállalkozásokat tudunk Magyarországra hozni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a családok jobban éljenek” – tette hozzá. Hangsúlyozta: ma Európa gazdasági motorját a visegrádi országok jelentik, amelynek alapvető szereplője Magyarország. „Reméljük, hogy  a gazdasági fejlődés egyre inkább ebbe a térségbe tevődik át, és ennek fontos szereplője Bonyhád, valamint a Schhäfer-Oesterle Kft.” – fogalmazott.

Frei István, a német tulajdonú cég ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenleg 350 embert foglalkoztató kft. a bővítés után 50 fővel növeli létszámát. Az új csarnokban jövő év második felétől az Audi-Volkswagen csoporthoz tartozó Lamborghini városi terepjárói számára készítenek bőrbevonatú ajtókárpitokat. A szekszárdi PSN Építőipari Kft. kivitelezésében épülő üzemcsarnok 2018. első negyedévében készül el, az új termék gyártása az év második felében kezdődik. A Schäfer-Oesterle a munkahelyek megtartása érdekében középfokú szakképzést is indít a térségben.

A cég – amely nyáron adta át legutóbb épült, 1000 négyzetméteres üzemcsarnokát – az új projektnek köszönhetően egyharmadával növeli árbevételét, amely 2016-ban 3,3 milliárd forint volt, idén ezt meghaladó nettó árbevételre számítanak – mondta az ügyvezető az MTI-nek. Az 1976-ban alapított, az autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott német Schäfer-Oesterle csoport termékeit németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő. A bonyhádi üzemben jelenleg legnagyobb volumenben E-osztályú Mercedesek bőrbevonatú karfája készül, amelyből évente 70 ezer darabot állítanak elő. (MTI)

A belföldi értékesítés és az export egyaránt szükségesek a versenyképességhez

0

A belföldi kereslet és az export egyaránt hozzájárul az ország versenyképességéhez és egyformán fontosak – vélekedtek előadók a Világgazdaság Belföldi kereslet és/vagy export? címmel megrendezett konferenciáján.

Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarországon minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek gazdasági sikerek jegyében teljenek. A magyar kormány a jövőben is minden erejével azon lesz, hogy a lehetőségeket kiaknázva biztosítsa a sikerek feltételeit – tette hozzá. Az export dinamikusan nő, a tavalyi 93 milliárd eurót túlszárnyalva rekordévet zárhat idén – mondta. Fontos feladatnak nevezte a kkv-k külpiaci szerepvállalásának erősítését. A kormány által bevezetett intézkedések segítették a vállalkozásokat, ezek közül az adók csökkentését emelte ki.

A 2010-ben elhatározott gazdasági és politikai intézkedésekkel hosszú évek komoly visszaesései nyomán a csődközeli állapotból kellett újraéleszteni a gazdaságot, ami 2014-ben tartós növekedési pályára állt, és a 2017-es és 2018-as évek a kiugró növekedés időszaka lehetnek. Ismertette: a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában idén 9 helyet lépett előre az ország, ami újabb pozitív visszajelzés vállalatvezetői szintről a hitelminősítők mellett. 

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában kiemelte, a magyar export 17 százalékát adják a kkv-k, jelenleg ezek egyötöde exportál, a foglalkoztatottak közel 70 százaléka dolgozik a szektorban. A belföldi kereslet és az export egyaránt fontos a versenyképességhez, a kettő együtt biztosítja a kkv-k sikerességét – fejtette ki. Az Exim-portfólióban 84 százalék a kkv-ügyfelek aránya, a bank hitelállománya 860 milliárd forint, csak az idei évben 210 milliárd forintnyi exporttöbblet valósult meg a hiteleik nyomán – ismertette. Az elmúlt két évben megduplázták a kkv-k ügyfeleik számát, 2017-ben 1125 cég volt az ügyfelük, a terveik szerint a 2021-es időszak végére az exportáló magyar cégek 50 százalékát szeretnék elérni.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója Hálózat, eszköz erőforrás című előadásában kiemelte: a cégeknek az export célország kiválasztásában segítenek, 4 kontinensen 43 kereskedőház működik, amelyek feltérképezik a magyar vállalkozások számára a külpiaci lehetőségeket. Mindezen túl 22 közép-európai regionális iroda nyújt segítséget a cégeknek, és 13 belföldi iroda működik. Októberben 400 millió forintnyi üzletet kötöttek meg a vállalkozások a kereskedőház közreműködésével. A régiós irodák megnyitása óta pedig 4,5 milliárd forintnyi üzlet köttetett az MNKH közreműködésével.

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz.

A munkaerő-piaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye – mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell, a bérekben azonban nagyobb az elmaradás mint a termelékenységben – vélekedett. A kkv-k erősödése növelhetné az ágazati diverzifikációt, ami versenyképességi érték – húzta alá.

Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója szerint az átfogó teljesítménymutatók bár javulnak, de az ország a régiós versenytársakhoz képest le van maradva, ami mögött rendszerszintű és nem kormányokhoz köthető problémák állnak. Az MNB versenyképességi jelentése szerinte korrekt és objektív mutatókon alapul, de nem von le a versenyképesség alakulására átfogó következtetést. Elmondta: 2001-ben a WEF-listán még 29. volt Magyarország, de belátható időn belül a jelenlegi 60. hely nem fog változni. Igaz, az éves változásoknak nincs sok jelentősége, a mutató egy sávban mozog, amit évről évre véletlen tényezők befolyásolnak. Változást szerinte leginkább az intézményrendszer hatékonyságának javításával lehetne elérni. (MTI)

Árcsökkenést hozott a UPC-előfizetőknek a GVH-vizsgálat

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. (UPC) vállalását, amely egy jövőbeni hálózatfejlesztést és garantált termékportfóliót, árcsökkenést, valamint fogyasztói tájékoztatást foglal magában. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.

A GVH a 29-es (Monori központú) számozási körzetben nyújtott internetes szolgáltatási feltételeket (árazási és műszaki paramétereket) vizsgálta. A UPC már az eljárás vizsgálati szakaszában (2016 áprilisában) érdemi árcsökkentést hajtott végre a teljes 29-es körzetben, majd kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tett, amelyet a GVH visszajelzései alapján több alkalommal módosított – írja közleményében a versenyhivatal.

A GVH a vállalkozás számára kötelezettségként írta elő, hogy a UPC vállalásai alapján:

  • 1. hálózatfejlesztéseket hajtson végre a 29-es számozási körzetben 12 településen (Csévharaszt, Hernád, Káva, Monorierdő, Nyáregyháza, Örkény, Pánd, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újlengyel és Vasad) 2017. december 31. és 2019. június 30. között;
  • 2. biztosítsa, hogy a fejlesztések eredményeként létrejövő hálózatok minőségi és árazási feltételei ne legyenek rosszabbak az országos szolgáltatási feltételeinél, és, hogy ügyfelei e hálózatokhoz (beleértve a hűségidővel rendelkezőket) többletköltség nélkül, a UPC szokásos bekötési folyamata alapján tudjanak csatlakozni;
  • 3. tartsa fenn a – 2016. áprilisban bevezetettekhez képest is – kedvezőbb árakat a hálózatfejlesztéssel érintett 12 településen jelenleg még elérhető (és a kiépíteni vállalt hálózatoknál rosszabb minőségű) ADSL internet szolgáltatására mindaddig, ameddig utóbbi az adott településen még elérhető a vállalt hálózatfejlesztést követően, Pilis és Tápióság településeken pedig legalább 2022. december 31-ig.

A fenti településeken a GVH vizsgálata szerint vagy nincs jelen más vezetékes hálózattal rendelkező versenytárs, vagy – a versenytárs személye, piaci potenciálja és a UPC piaci részesedése alapján – mérsékelt a UPC által érzékelt versenynyomás erőssége. A vállalt fejlesztéseket a UPC egyes településeken a szükséges önerő mellett részben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázati forrásokból, másutt kizárólag saját forrásaiból hajtja végre, összességében több mint 1 milliárd forintos költséggel.

A fenti vállalásokhoz kapcsolódóan a UPC feladata az érintett fogyasztók megfelelő tájékoztatása, valamint az egyes teljesítési lépések igazolása is a GVH számára. Egy kötelezettségvállalási nyilatkozat elbírálásakor a GVH elsődleges célja a közérdek hatékony védelmének biztosítása. Kötelezettségvállalással hatékonyabban érhető el, hogy a vállalkozás összhangba hozza magatartását az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. A GVH a döntés meghozatalakor értékeli a kötelezettségvállalás elfogadása mellett és ellen szóló körülményeket, figyelemmel az érintett piac sajátosságaira.

Online szerencsejáték: pert nyert az Unibet a magyar állammal szemben

0

Jogerősen pert nyert az Unibet onlineszerencsejáték-szolgáltató a magyar állammal szemben, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős döntése értelmében Magyarország jogellenesen járt el, amikor a külföldi online szerencsejáték szolgáltatókat bírsággal sújtotta, illetve a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta – jelentette be a cég jogi képviseletét ellátó bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda.

A magyar hatóságok még 2014-ben azt állapították meg, hogy a máltai bejegyzésű, többek között távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozó Unibet International nevű társaság magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, noha nem rendelkezik a tevékenység gyakorlásához Magyarországon szükséges engedéllyel, ezért elrendelték az oldalak ideiglenes megszüntetését, valamint bírságot szabtak ki a társasággal szemben.

Az Európai Unió Bírósága 2017 júniusában kimondta, hogy a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

Az ügyvédi iroda közölte: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – az Európai Bíróság előzetes döntésével megegyezően – megerősítette az Unibet (jelenlegi nevén Trannel) International Limitedet képviselő bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda tanácsadó véleményét. A bírósági döntés értelmében Magyarországnak az online szerencsejátékok nyújtására vonatkozó koncessziók odaítélésével kapcsolatos szabályai nem egyeztethetőek össze a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, mert a korlátozások diszkriminatívak, sértették a letelepedés szabadságát és sérült az átláthatóság követelménye is. 

Jádi Németh Andrea, az ügyvédi iroda ügyvezető partnere szerint a döntés nagyban befolyásolhatja a hazai online szerencsejáték szabályozásának alakulását. Hozzátette, bíznak abban, hogy az ítéletre eredményesen lehet majd támaszkodni a magyar bíróság előtt folyamatban levő több száz perben. (MTI)

Az igazán nagy robbanás csak most jön a magyar lakáspiacon

0

Kérdéses, meghosszabbítják-e a hazai építkezések felfutásában óriási szerepet játszó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa határidejét 2019 után. Az adókedvezmény miatt várhatóan a beruházók és vásárlók tömegei fogják kihasználni az elkövetkezendő alig több mint két év lehetőségei.

A hazai ingatlanpiacon soha nem látott építkezési láz tapasztalható az elmúlt években. Csak idén szeptemberig 28 411 építési engedélyt adtak ki és 7981 lakást adtak át, amely a válság évei óta a legmagasabb érték. A tendencia mögött számos tényező áll, közülük kiemelkednek a különböző állami intézkedések: a csok, az egyszerű bejelentés lehetősége és a kedvezményes áfa. Családi ház építése esetén 20 millió forintos értékig pedig az 5 millió forint forgalmi adó visszaigénylés is.

Az építőiparban sokan reménykedtek abban, hogy meghosszabbítják a kedvezmény határidejét 2019 után, ami most a nemzetgazdasági miniszter előző heti bejelentése értelmében kérdésessé vált. A forgalmi adó mértékének lehetséges változása a beruházókat és vásárlókat is egyaránt érinti, főleg olyan ingatlanok esetében, amelyek még csak tervasztalon léteznek, de már megkezdték az előszerződések megkötését.

A fennmaradó alig több mint két éves kedvezményes időszakot kihasználni kívánó vásárlók és beruházók nincsenek könnyű helyzetben. Egyre nehezebb megtalálni a megfelelő kivitelezőt, az építőanyagok árai pedig – a megnövekedet keresletnek köszönhetően – folyamatosan emelkednek. Sok esetben ezért a tervezettnél nagyobb összköltségre kell számítaniuk az építtetőknek az ingatlan átadásának idején. A vásárlók között óriási a verseny, hogy ki tudja még a kisebb áfával, vagyis alacsonyabb költséggel terhelt ingatlanokat jobb feltételekkel megvásárolni.

Ez az újépítésű lakások árának további dinamikus emelkedését hozhatja magával, amely némely közkedvelt fővárosi kerületben már ma is meghaladhatja az egymillió forintot négyzetméterenként. Elképzelhető, hogy a drágulás miatt még többen fognak inkább lakásbérlésben gondolkozni. A változás a családi házak piacát is befolyásolhatja, hiszen a CSOK vagy lakáshitel igénylése esetén is döntő az építkezés tervezett költsége.

Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere szerint kisebb bizonytalanság lépett fel a piacon, mivel elképzelhető, hogy, ha a kedvezményes áfa kulcs nem is marad 2019 után, egyéb új, az építkezéseket támogató intézkedéseket később bevezethetnek. Az újépítésű lakások piaca soha nem látott magasságokba emelkedett, és még inkább növekedni fog a kereslet.

A már kész tervekkel és akár előszerződéssel is rendelkező társasházi projekteknek nagyon kell igyekezniük, hogy megfelelő kivitelezőt találjanak, és ne csússzanak az átadási határidőkkel, így elkerülve a magasabb áfa kulcs jelentette plusz költségeket. A vásárlók sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat, ha olyan társasházban vesznek lakást, amely projekt mögött banki finanszírozás áll, mert így biztosak lehetnek abban, hogy azt a lakást, olyan összegért kapják meg, mint amit vártak – teszi hozzá a szakértő.

Uniós fogyatékosságügyi stratégia: a mindenki számára akadálymentes Európáért

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint az EU-nak jóval többet kell tennie, hogy javuljon a fogyatékkal élők szociális és gazdasági helyzete, és valóban beilleszkedjenek a társadalomba.

Mennyire valósul meg a gyakorlatban a 2010–2020 közötti időszakra szóló Európai fogyatékossági stratégia? Ezt vizsgálja Helga Stevens (konzervatív-reformer, belga) jelentése, amelyről november 30-án vitázik és szavaz az Európai Parlament.

Az Európai fogyatékossági stratégia

Az unió stratégiáját 2010-ben fogadták el a tagállamok, fő célja, hogy egy mindenki számára akadálymentes Európát építsen.

Ehhez az EU nyolc fő területet határoz meg, amelyeken feltétlenül szükség az előrelépés: akadálymentesítés, részvétel (integráció a társadalomba), egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészségügy és külső fellépés (a tagállamoknak az Unión kívüli fellépésük során – szomszédságpolitika, fejlesztési támogatások – is segíteniük kell a stratégia megvalósítását).

Fogyatékossággal élő személy „minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. (ENSZ-egyezmény)

Az EU és a tagállamok is részei a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, amely így az uniós jogrend részét képezi, és amely arra kötelezi a részes államokat, hogy védelmezzék a fogyatékos személyek alapvető szabadságjogait. Az uniós stratégia az EU fő eszköze arra, hogy végrehajtsa az ENSZ-egyezményben foglalt követelményeket és biztosítsa, hogy a tagállamok mindig szem előtt tartják azt.

Az EU-ban minden 6. ember fogyatékossággal él

Az Európai Unióban a becslések szerint mintegy 80 millió fogyatékossággal élő ember él, közülük 46 millió nő.

Ők a környezet, illetve a viselkedésbeli akadályok miatt gyakran nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe, és sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 százalékkal magasabb az átlagnál – részben azért, mert korlátozottabbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon.

A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja valamilyen fogyatékosság, és ez az arány az EU lakosságának idősödésével várhatóan nőni fog.

Az EP szerint többet kell tenni az egyenlőség érdekében

A Parlament mostani jelentésében hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élőket megilleti az egyenlő elbánás joga, de ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, még jóval többet kell tenni. Például további szabályokat kell elfogadni, mint az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag.

Helga Stevens jelentéstevő interjúnkban elmondta: „A kormányzatok a fogyatékkal élőket szociálpolitikai problémának tekintik. (…) A fogyatékosság azonban nem csak egyetlen ágazatot érint. A társadalom minden területére hatással van, és ezt sok kormány, és magánszemély nem ismeri fel.”

A jelentésben az EP-képviselők többek között azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy állítson fel kötelező követelményeket a közterületek és épületek akadálymentességére, valamint fogadjanak el kötelező százalékarányokat a fogyatékkal élők foglalkoztatására a köz- és magánszektorban.

A képviselők emellett kérik, hogy a Bizottság gondoskodjon a fogyatékkal élők oktatáshoz, valamint az ifjúsági programokhoz (pl. Erasmus+) történő hozzáféréséről, és akadálymentesítse a 112-es segélyhívószámot.

Fogyatékkal Élők Európai Parlamentje

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és az Európai Parlament 2017. december 6-án immár negyedik alkalommal szervezi meg a Fogyatékkal Élők Európai Parlamentjét, amelyen Európa minden részéről több száz, a fogyatékos emberek szervezeteit képviselő küldött, EP-képviselő és más európai szintű intézmények magas rangú vezetői gyűlnek össze – olvasható a parlament közleményében.

„Építs saját Minecraftországot!”

Magyarország kulturális színtereit, érdekességeit és látnivalóit építhetik meg az érdeklődő diákok a Minecraft nyílt játékterű videójátékban és annak oktatási verziójában. A Microsoft Magyarország és a Budapest School közös kezdeményezésének egyéni kategóriájában tanulók, a csoportosban pedig iskolai szakkörök, tanulókörök, osztályok csatlakozhatnak.

Nyíregyházán nyílt meg Minecraftország első virtuális építkezése: helyi tanulók saját iskoláikat építették fel Minecraftban a Microsoft IV. Innovatív Pedagógus konferenciájának szakmai napján – olvasható a Microsoft közleményében.

Az eseményen a Minecraftország mozgalom elindulását Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógusa és az Innovatív Pedagógus Program szakmai vezetője jelentette be. A Microsoft Magyarország és a Budapest School közös kezdeményezésében a jelentkező diákok az ország híres, ikonikus látnivalóit készíthetik el a videójátékipart megreformáló, nyílt játékterű Minecraftban, vagy annak oktatási változatában, a Minecraft Education Editionben.

A Minecraftország program fővédnöke Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos. A DJP keretében elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) egyik fontos célkitűzése, hogy minden tanulónak lehetősége legyen a jövő technológiáinak megismerésére: az informatikán kívül találkozzon a robotikával, a kiterjesztett valósággal, a 3D nyomtatással is. „Meggyőződésünk, hogy a digitális oktatásnak nincs alternatívája, hiszen csak így tudjuk felkészíteni gyermekeinket a 21. század munkaerőpiaci elvárásaira. A Minecraftország kezdeményezés példaértékű módon tud hozzájárulni ehhez a célkitűzéshezA Minecraft világa egy olyan nyílt világ, ahol szabadon, kockázatok és korlátok nélkül alkothatnak a gyermekek, kitágítva kreativitásuk határait. A Minecraft oktatási verziójában továbbá az együttes alkotás és a közös probléma megoldás mellett játékosan sajátíthatják el az algoritmikus gondolkodás, a szabálykövetés és alkotás alapjait, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a felsőbb tanulmányok és a munka világában is.” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.

Elkötelezettek és következetesek vagyunk abban, hogy a magyar gyerekek és pedagógusok mind szélesebb köréhez vigyük közel a fejlődésükhöz leginkább hozzájáruló technológiai megoldásokat” – mondta a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője. Merényi Ádám szerint a kódolás elsajátítása egyrészt megfogható tudást ad, másrészt olyan készségeket fejleszt, amelyeket a gyerekek az élet számos területén kamatoztathatnak.

Nem csupán a digitális készségek fejlesztése fontos: boldogsághoz fontos az érzelmileg biztonságos, inspiráló környezetben megélt örömteli alkotás, amihez ideális eszköz a játékos alkotófolyamat” – hangsúlyozta Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Hozzátette: „a világ dolgai iránti érdeklődés és a kreativitás serkentésével olyan szupererővel ruházzuk fel a gyerekeket, amely még 2040-ben is fontos lesz számukra.

A Minecraftország mozgalom szervesen illeszkedik a Microsoft Magyarország oktatási intézmények technológiai fejlesztésére irányuló erőfeszítéseinek, így az Innovatív Iskola és az Innovatív Pedagógus Programnak is. A tanév végéig tartó mozgalomhoz egyéni kategóriában tanulók, csoportos kategóriában pedig iskolai szakkörök, tanulókörök, osztályok csatlakozhatnak ezen a linken.

Havi 2 euróval kerül majd többe az áram Szlovákiában

0

A következő évben átlagosan 2,71 százalékkal emelkedik a villanyáram ára a háztartások számára Szlovákiában – jelentette be Ľubomír Jahnátek, az Árszabályozási Hivatal elnöke.

A háztartásoknak a villanyáram ára havonta hozzávetőleg 2 euróval emelkedik – írja a hirek.sk.

A fogyasztók jövőre akkor fizetnének kevesebbet az áramért, ha esetleg csökkenne a rendszerüzemeltetési tarifa (TPS), amely egyebeken kívül a megújítható forrásokból és a kombinált módon termelhető villanyáram támogatását is tartalmazza. Ez a tarifa akkor csökken, ha a tőzsdéken emelkedik a villanyáram ára.

Az árszabályozási hivatal azonban a TPS értékét a jelenlegi megawattóránkénti 26,20 eurós szinten hagyta. Így akarja csökkenteni a történelmi adósságot, amit a forgalmazó társaságok nyilvántartanak a zöld energia támogatása kapcsán.

„Azáltal, hogy meghagytuk a TPS-t, a forgalmazó társaságok esetében 117 millió euróval járultunk hozzá a történelmi adósság csökkentéséhez” – mondta Jahnátek.

Uniós agrárpolitika: szélesebb hatáskört KAPhatnak a tagállamok

Az Európai Bizottság egyszerűsítené a közös agrárpolitika (KAP) szabályait és rugalmasabb megközelítés kialakításával támogatná a gazdálkodókat.

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című dokumentumban a bizottság kezdeményezi, hogy a jövőben a tagállamok szélesebb hatáskört kapjanak azt illetően, hogyan és hol fektetik be a kapott KAP-támogatásokat úgy, hogy teljesüljenek a környezetvédelemmel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos közös célok.

A jelenlegi kétpilléres struktúra (egyrészt közvetlen kifizetések a termelőknek és piaci intézkedések, másrészt hosszabb távú vidékfejlesztés) megmarad, de egyszerűbb és rugalmasabb keretek között kerül majd sor azoknak a részletes intézkedéseknek a meghatározására, amelyek az uniós szinten elfogadott célkitűzések elérését szolgálják. Ezt követően mindegyik tagállam kidolgozza a saját – a bizottság által jóváhagyott – stratégiai tervét, amelyben felvázolja a célkitűzések elérésének tervezett módját. A megfelelés helyett a folyamat nyomon követése és a konkrét eredményeket felmutató forrásfelhasználás kap nagyobb hangsúlyt.

A mezőgazdasági termelők támogatása továbbra is közvetlen kifizetési rendszeren keresztül valósul meg. A közlemény a mezőgazdasági termelők méltányos és célzottabb jövedelemtámogatásának lehetőségeit is áttekinti.

A közlemény az alábbi javaslatokat is tartalmazza:

  • a modern technológiák hasznosításának ösztönzése a gazdálkodók helyi támogatása, valamint a nagyobb piaci átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében
  • a gazdálkodói tevékenység népszerűsítése a fiatalok körében;
  • a polgárokat a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban foglalkoztató kérdések (egészség, táplálkozás, élelmiszer-pazarlás, állatjólét) kezelése;
  • az uniós szakpolitikákon átívelő következetes fellépés előmozdítása, különösen a kereskedelem, a migráció és a fenntartható fejlődés területén;
  • kockázatkezeléssel foglalkozó uniós szintű platform létrehozása.

A bizottság a közleményben felvázolt célok megvalósítására irányuló jogalkotási javaslatait 2018 nyara előtt, a többéves pénzügyi keretről szóló javaslat közzétételét követően terjeszti majd elő – áll a brüsszeli testület közleményében, amely teljes egészében itt olvasható.

Egyre több gazdálkodó köt támogatott agrárbiztosítást

Idén akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest.

Idén már hatodik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. A konstrukciót évről évre egyre több gazdálkodó veszi igénybe, ráadásul tavaly óta egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is újra visszatérhettek a rendszerbe, ezért a támogatandó díjak összege a 2015-ös 5,7 milliárdról 2016-ban 7,5 milliárd forintra, míg idén eddig már 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépi a 10 milliárdos határt.

Noha a díjtámogatási keretet 2016-ban évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra emelték, ez már a tavalyi évben sem nyújtott fedezetet az elérhető támogatások maximumára. A tovább növekvő igények miatt idén a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre  az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 47 százalék körül lehet a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén körülbelül 34 százalék. A többi növény (C típus) esetén pedig szintén mintegy 34 százalékos visszatérítés várható – írja közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.

Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak. Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.

Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.

Az idei évben jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók. A jégeső különösen nagyobb alföldi szőlősökben és a szabolcsi almatermelő vidékeken okozott károkat, de jelentős mértékű volt a mátraalji, a borsodi (Megyaszó térsége), illetve a Bátaszék-Mohács környéki gazdákat ért jégveréskár is. A vihar akkor is tudott jelentős károkat okozni, ha nem társult jéggel. A Balaton déli partján. Siófoknál mérték az eddig legerősebb, óránként 150 kilométer feletti szélsebességet, ami rengeteg nagy volumenű vagyon kárt okozott: a szél ereje képes volt például földön álló helikoptert is felborítani.

A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.

Brüsszeli üzenet a kkv-knak: ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba

A szellemitulajdon-jogok hatékony védelme érdekében az Európai Bizottság új intézkedéseket terjesztett elő, arra ösztönözve az európai cégeket – különösen a kkv-kat és az induló vállalkozásokat –, hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba.

A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, előmozdítsák a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és segítsék a küzdelmet a hamisított és a kalóz áruk ellen, melyek aránya 5 százalékot tesz ki az uniós importon belül. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kapcsán pedig a bizottság ösztönzi, hogy mindenki számára méltányos hasznosítási feltételek alakuljanak ki. A cél az, hogy azok a cégek is jól járjanak, amelyek befektetnek az innovációba, és azok is, amelyek az így kifejlesztett technológiákat új innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása céljából hasznosítani szeretnék.

A szerdán elfogadott intézkedések közé tartoznak a következők:

Erőteljesebb fellépés a hamisítás és a kalózkodás ellen. A bizottság az üzletszerű szabálysértők bevételi forrásainak felszámolására törekszik, hogy megfossza őket a bűncselekményeikből befolyó jövedelemtől. A „pénz útjának követése” a magánszemélyek helyett a „nagy halakat” célozza meg. Az intézkedések révén a bizottság

  • EU-szerte egyformán magas szintű jogvédelmet és kiszámítható igazságszolgáltatási keretrendszert kíván kialakítani;
  • arra ösztönzi az ipari szereplőket, hogy vegyék fel a harcot a szellemitulajdonjog-sértések ellen, és támogatja az ezt szolgáló kezdeményezéseket;
  • az uniós piacra kerülő hamisított termékek mennyiségének csökkentése érdekében többek között a harmadik országokkal (Kína, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika) kialakított együttműködési programok elmélyítését és piacfigyelő lista összeállítását szorgalmazza.

Méltányos és kiegyensúlyozott rendszer kiépítése a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kapcsán. A globális ipari szabványokhoz (pl. WiFi vagy 4G) kapcsolódó technológiák jó részét ún. szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom védi. A Bizottság intézkedései azt célozzák, hogy a termékgyártók átlátható és kiszámítható engedélyezési szabályok alapján hozzá tudjanak férni a technológiákhoz, a szabadalmak jogosultjai pedig ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési beruházásaik eredményeként kifejlesztett legjobb technológiákat felkínálják szabványosításra – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Új gyártástechnológiát vezetett be pécsváradi üzemében a Pannonpharma

A gyógyszergyártást, gyógyszeripari kutatás-fejlesztést és minőségfejlesztő tevékenységet végző Pannonpharma Kft. 880 millió forintos beruházás nyomán új gyártástechnológiát vezetett be pécsváradi üzemében.

Az 1995 óta működő, mintegy száz főt alkalmazó, magyar tulajdonú, főként belpiacra termelő vállalat a Gazdaságfejlesztési- és innovációs operatív programból (Ginop) és magyar költségvetési forrásból származó 440 millió forintos támogatással valósította meg az úgynevezett szuperkritikus extrakciós gyártástechnológia bevezetését – írták közleményükben.    

Növény, illetve gyógynövény pelletekből két szuperkritikus extrakciós gyártóberendezés segítségével igen magas hőmérsékleten és nyomáson, cseppfolyósított szén-dioxid alkalmazásával képesek kioldani a hatóanyagokat. A jelenleg 166 növényre, illetve gyógynövényre alkalmazható gyártástechnológiával „tökéletesen elválaszthatóak” a kinyerni kívánt hatóanyagok a növényben található egyéb anyagoktól és a szerves kivonószerektől is.     

A fejlesztésnek köszönhetően ideális, szerves oldószermentes növényi alapú hatóanyagok széleskörű kínálatát tudják biztosítani saját gyógyszergyártásukhoz, fejlesztéseikhez, illetve beszállítóként erősítik exporttevékenységüket. A Pannonpharma 2015-ben 2,7 milliárd, tavaly 2,6 milliárd forintos árbevételt ért el. A nettó eredmény tavalyelőtt mintegy 200 millió, 2016-ban pedig 166 millió forint volt. (MTI)

Kínai légiáru-elosztó központ épülhet a ferihegyi repülőtéren

A kínai STO Express és EKOL logisztikai társaságok jelenlétének erősítésével a Kínából légi úton érkező, elsősorban e-kereskedelmi áruk elosztó központjává válhat Budapest.

A Kína és Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó részeként Budapesten az egyik vezető kínai logisztikai vállalat, az STO Express bejelentette: a cég a kínai kormány törekvéseivel összhangban fejleszti Kelet-Közép-Európával fenntartott üzleti kapcsolatait. Ennek részeként a légiáru-szállítás központjának a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret jelölte ki. Ennek megfelelően olyan áruszállítási hálózatot hoznak létre, amely Kínától a budapesti repülőtéren át egészen az európai megrendelőkig juttatja el a termékeket – közölte Hardy Mihály, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs vezetője.

Az STO Express első, főleg e-kereskedelmi áruval megtöltött Boeing 747-es teherszállító gépe a Silkway Italia színeiben november 3-án érkezett a magyar fővárosba, bár akkor még nem menetrend szerinti áruszállító járattal. A jövőben azonban ezek már tervezett járatok lesznek, ezért jelentős növekedésre lehet számítani nemcsak a teljes légi áru forgalomban, hanem az e-kereskedelemben is.

A Budapest Airport légiáru-forgalma 2015 decembere óta 36 százalékos növekedést ért el, idén január és október között a repülőtér üzemeltetője nem kevesebb, mint 103 700 tonna légi árut kezelt, 14,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az áruforgalmat majdnem fele-fele arányban teszi ki az export és az import. (MTI)

Decemberben kell dönteni az eváról

0

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá a 2018. évre történő bejelentkezéssel, valamint a kijelentkezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a NAV szakemberei foglalták össze.

Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá a 2018. évre új adózóként bejelentkezhet a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén 

  • az egyéni vállalkozó;
  • az egyéni cég;
  • a közkereseti társaság;
  • a betéti társaság;
  • a korlátolt felelősségű társaság;
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
  • az erdőbirtokossági társulat;
  • a végrehajtói iroda;
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
  • a szabadalmi ügyvivői iroda.

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2018. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2017. december 1-je és 20-a között, egyéni vállalkozók esetében az erre a célra rendszeresített 17T103 számú, társas vállalkozások esetében a 17T203 számú adatbejelentő lapon, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságán kell bejelenteniük. Ezen bejelentésüket az adózók 2017. december 20-ig írásban visszavonhatják. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A biztosított egyéni vállalkozók a 2018. év első járulékbevallásában nyilatkozhatnak arról is, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a nyugdíjjárulékot, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat, valamint a munkaerő-piaci járulékot az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb – a minimálbér másfélszeresét meghaladó – járulékalap után fizetik meg. A nyilatkozat az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

A bejelentkezésre szolgáló nyomtatványok 2017. december 1-jétől letölthetőek a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu), illetőleg papír alapon a NAV ügyfélszolgálatain igényelhetőek.

A nyomtatványok elektronikus úton, személyesen, meghatalmazott által, illetve postai úton is benyújthatóak. Ez utóbbi esetben a nyomtatvány postára adásának kell 2017. december 20-ig megtörténnie.

Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) hatálya alá bejelentkező adózók a bejelentés időpontjában – az adóhivatal nyilvántartása szerint – az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek (ideértve az eva alanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), akkor az adószámuk kilencedik számjegye (áfa kód) 3-as értéket kap. Adószámuk változásáról az adóhatóság – papír alapon benyújtott bejelentkezés esetén – a benyújtott adatlap hivatalosan kitöltött egy példányának visszaküldésével értesíti az érintett adózókat. Elektronikus úton benyújtott nyomtatvány esetén az adózó a törzsadatainak ügyfélkapu használatával történő lekérdezésével értesülhet a megváltozott adószámáról. Abban az esetben, ha az adózók az Eva tv-ben foglalt feltételeknek nem felelnek meg, elutasító határozatot kapnak. Amennyiben határidőn túl nyújtják be a kérelmüket, akkor a bejelentkezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést fognak kapni.

Abban az esetben, ha az adózó kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó szerinti adózásról kíván áttérni evára, akkor a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság az eva alanyiság létrejöttével megszűnik.

Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki a 2017. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2018. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani. Az adózási mód fenntartására természetesen csak akkor van mód, ha az adóalany megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek. 

Kijelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól

Azok a 2017. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2018. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, ezen irányú bejelentésüket 2017. december 1-je és 20-a között szintén a 17T103 számú, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapon tehetik meg. Ezen bejelentésüket az adózók 2017. december 20-ig írásban visszavonhatják. Az adózó köteles arra, hogy az Eva tv. 10. § (4) bekezdésében foglaltak alapján megtegye bejelentését, ha 2017. december 20-án nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van. A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.

Az eva hatálya alól történő kijelentkezés esetén általános forgalmi adókötelezettség tekintetében az érintett adózók a 17T103 számú, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapok F01 és F02 lapjain tehetnek bejelentést. Amennyiben az adózó általános forgalmi adókötelezettségre vonatkozó bejelentést az F01, illetve F02 lapokon nem tesz, azt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély a ‘T101E számú bejelentő és változásbejelentő lapon, ha pedig az említett nyilvántartásban nem szereplő egyéni vállalkozó (közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, ügyvéd, szolgáltató állatorvos), akkor a ‘T101 számú bejelentő és változásbejelentő lapon teheti meg.

Az eva hatálya alól kijelentkező adózókat eva alanyiságuk megszűnéséről levélben tájékoztatja a NAV.

Az eva alanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az eva alanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

Abban az esetben, ha az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételt teljesítő egyéni vállalkozó bejelenti, hogy az Eva tv. 10. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a 2018. adóévben adókötelezettségeit már nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, vagy az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy 2017. december 20-án nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van, a 2018. adóévre választhatja az átalányadózást, ha megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.

Az eva alanyiság megszűnése esetén, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő adózóknak lehetőségük van a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására is.

Akkumulátorgyárat tervez Komáromba a dél-koreai SK Innovation

A dél-koreai SK Innovation Zrt. elektromos autókba használható lítium akkumulátorokat gyártó üzem építését tervezi a komáromi ipari parkban egy 42 hektáros területen.

A beruházás környezetvédelmi dokumentációja szerint a vállalat 2018 februárjában kezdené meg az építkezést, a próbaüzemet 2019 nyarán indítanák és 2020 januárjától üzemszerű termelést folytatnának. Az üzem első fázisa 66 ezer négyzetméteren valósulna meg a komáromi ipari park területén, a lengyel Alumetal szomszédságában. A működés során a gyár 24 órás üzemben termelne egész évben.

A társaság a dél-koreai Seosan városában már rendelkezik egy gyakorlatilag azonos technológiájú akkumulátorgyárral. A gyártási eljárás Magyarországon nem ismeretlen, hasonló üzem nyílt 2017 májusában Gödön.

A dél-koreai The Investor szaklap korábban azt írta, hogy az SK Innovation több mint 200 milliárd forintos beruházásra készül Komáromban, hogy az új gyárából lássa el elektromos autókba való akkumulátorokkal európai partnereit. A híradás szerint az üzemben 250 ezer, elektromos autóba való akkumulátort gyártanak majd. A dél-koreai szaklap értesülésére a társaság közölte, hogy még nem született végleges döntés az európai gyár helyszínéről.

Az SK Innovation megjelenésével Közép-Kelet-Európában három dél-koreai cég készíthet majd akkumulátorokat elektromos autókba. Az LG Chem 2018-ban Lengyelországban nyit üzemet, amelybe több mint 400 millió forint értékben fektetett be, a Samsung SDI pedig nemrég Gödön nyitotta meg 100 milliárd forintból épült, 600 embert foglalkoztató gyárát. (MTI)

Mi lesz a Balaton hiányzó nyolc hónapjával?

December 2-án a balatonlellei BL Yacht Klubban rendezik meg a 3. Balaton Konzíliumot. A téma a hiányzó 8 hónap, vagyis a négy évszakos Balaton létrehozásának esélyei.

A szombati Konzílium egy üdülőrégió számára legfontosabb kérdésről szól: mi kell ahhoz, hogy ne csak egy rövid, pár hetes szezonban legyen vonzó, hanem egész éven át kínáljon programokat és élményeket a vendégeknek? – írja a Turizmus Online.

Szóba kerül majd, hogy mennyire használjuk ki a balatoni régió adottságait, lehetőségeit, van-e turizmus-stratégiája a térségnek, hogyan kínálhat mindez állandó megélhetést a helyieknek.

A részt vevők között lesz Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke
és Csapody Balázs, a balatonszemesi  Kistücsök vendéglő tulajdonosa is.

A tavasszal indult eseménysorozat nyilvános.

Romániában januártól harmadával nő a minimálbér

Romániában 2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről (97 150 forint) 1900 lejre (127 300 forint) nő a garantált bruttó minimálbér. A minimálbér az átlagos 167 órás havi munkaidőnek, tehát 11,4 lejes órabérnek felel meg.

A kabinet azzal indokolta a kormányprogramban előirányzottnál sokkal nagyobb mértékű emelést, hogy – egy november elején elfogadott sürgősségi kormányrendelettel – jövő év elejétől a munkavállalókra hárítottak minden társadalombiztosítási járulékot. A minimálbér több mint harminc százalékos emelkedése így valójában kevesebb mint száz lejjel (9,1 százalékkal) növeli a legkevesebbet kereső munkavállalók nettó bérét, miközben az őket alkalmazó vállalkozások munkaerőköltsége is ugyanilyen mértékben (9,2 százalékkal) nő. Az eddigi ütemterv szerint januártól 1500 lejre kellett volna emelkednie a minimálbérnek. Tavaly év végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.

A román kormány döntése értelmében jövő évtől kezdődően a munkáltatók és munkavállalók között jelenleg megoszló tb-járulékok helyett kizárólag ez utóbbiak bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba. Ugyanakkor a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen.

A szakszervezetek nem bíznak abban, hogy a versenyszférában is minden munkáltató a bruttó bérek növelésére fordítja az eddig tb-járulékokra befizetett összeget, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. Aggodalmukat azok az elemzői vélemények is erősítik, amelyek szerint a minimálbér megemelése is elbocsátásokhoz fog vezetni a rosszul fizető cégeknél. Az érdekvédelmi szervezetek emiatt több ízben tüntettek a kormány járulék- és adóintézkedései ellen, de a Mihai Tudose vezette szociálliberális kabinet kitartott ezek bevezetése mellett. (MTI)

Minimum 11 eurós foglalási díj az Air France-KLM-nél

0

A GDS-eken keresztül beérkezett foglalásokra jövő évtől fix díjat vezet be az Air France-KLM.

Az Air France–KLM csoport jövő áprilistól díjat vet ki a GDS-eken keresztül beérkező foglalásokra. A díj mértéke útszakaszonként 11 euró, illetve a legegyszerűbb menettérti jegyekre 22 euró – írja a turizmus.com.

A csoport vezetői kiálltak a foglalási díj bevezetése mellett, miközben elismerték, hogy jegyeik kétharmadát utazási irodák értékesítik. Jean-Marc Janaillac vezérigazgató elmondta, kénytelenek voltak a díj bevezetéséről dönteni annak érdekében, hogy vezető versenytársaikkal szemben megtartsák pozíciójukat.

A döntést közvetlenül azután hozták meg, hogy az IAG holding november elején bejelentette: 9,50, illetve 19 eurós díjat vet ki a British Airways és az Iberia GDS-en keresztül érkező foglalásaira.

A Lufthansa már 2015 szeptembere óta 16 eurós foglalási díjat alkalmaz a Lufthansa-, Swiss- és Austrian Airlines-járatoknál.

A szülőföldön boldogulást segítik elő a határon túli gazdaságfejlesztési programok

A külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése a célja a határon túli területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak, s ezt a célt a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Kárpát-medencei irodahálózata is segíti.

A kereskedőház tevékenysége fontos kiegészítő eszköze a külhoni területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója a felvidéki Gútán (Kolárovo), ahol látogatást tett a Figyelő Top200 díjátadóján az év határon túli magyar vállalata díjat elnyert Vitaflóra Gúta Malomipari Vállalatnál. Ahhoz, hogy a fejlesztési források felhasználása fenntartható gazdasági fejlődést eredményezzen, szükségszerű, hogy a gazdaságfejlesztési programban részt vevő vállalkozások segítséget kapjanak termékeik piacra helyezése során, s így ezek a források a lehető leghatékonyabb eredményekhez segítsenek hozzá – tette hozzá.

Az MNKH két éve kezdte megnyitni Kárpát-medencei irodahálózatát, amelynek 22 irodája van a szomszédos országok magyarok lakta területein és Lengyelországban, illetve 13 Magyarországon. Irodáik létrehozásával stratégiai célkitűzését, a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését támogatja az MNKH. A hálózatnak több feladata is van, ezek közül kiemelt fontosságú, hogy az irodák segítségével partnereket találjanak magyarországi székhelyű vállalkozások számára, másrészt pedig, hogy feltérképezzék a külhoni magyar vállalkozásokat, s közben segítsék őket a piackeresésben. Az MNKH vezérigazgatója rámutatott: két év után számot vetnek az eddigi eredményekkel, illetve végigjárják azokat a területeket, ahol sikereket értek el, és találkoznak azokkal a vállalkozókkal, akikkel együttműködnek.

„Az első iroda megnyitása óta azok a cégek, amelyekkel elkezdtünk együttműködni, 4,5 milliárd forint értékű üzletet kötöttek, ez nagyon szép eredmény” – mondta Oláh Zsanett. Kifejtette: az üzletkötések között volt olyan, amikor magyarországi vállalkozásnak sikerült külhoni piacon megvetnie a lábát, illetve fordítva is, de arra is volt példa, hogy külhoni magyar vállalkozás egy másik külhoni magyar régióban tudott üzletet kötni. Hozzátette: a vállalkozókkal folytatott tapasztalatcsere a régiónként változó sajátos igények és lehetőségek felmérését is szolgálja. Ebből az szűrhető le, hogy a Felvidéken a helyi magyar vállalkozók tekintetében a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés és a szolgáltatás szegmensében kínálkozik a legtöbb lehetőség.

A magyar kormány 2015-ben hirdette meg azt a mintegy 150 milliárd forint értékű gazdaságfejlesztési programot, amelynek fő célkitűzése a Kárpát-medence magyarok lakta területei gazdasági versenyképességének növelése, a magyarság életszínvonalának javítása, a régió megtartó erejének erősítése. Ennek részeként elsőként a Vajdaságban indult el a program 2016-ban, majd azt idén márciusban a Felvidéken is meghirdették, mintegy 5 milliárd forint keretösszeggel. Az MNKH-nak a Felvidéken 7 irodája működik, segítségükkel csak az idén már mintegy 250 millió forintnak megfelelő értékben sikerült üzletet kötni, az első képviselet megnyitása óta pedig ez az összeg már az egymilliárd forintot közelíti. (MTI)

Nicaraguába megy tanulni a magyar chocolatier

Saját rekordjainkat döntögetjük mostanában. Vannak olyan napok, amikor 7000-7500 darab csokoládét készítünk – mondja Mészáros Gábor. A chocoMe alapító-tulajdonosa a KamaraOnline-nak beszélt a tervezett bean-to-bar tanfolyamról, a 3 milliós csokicsúcsról, és arról, hogy december 1-jén az amszterdami repülőteret is beveszik.

– Mennyit változott Mészáros Gábor az elmúlt nyolc év alatt?

–  Személy szerint nem változtam, az viszont biztos, hogy sokkal többet tudok a csokoládéról. Ezért is utaztam el idén a karibi térségbe. Megszerettem volna ismerni, hogyan kell a legjobb minőségű kakaóbabokat termeszteni ahhoz, hogy prémium minőségi csokoládét készíthessünk. Ezt az utat egyébként újabb követi, jövő májusban két hétre Nicaraguába utazok. Egy bean-to-bar csokoládékészítői tanfolyamon veszek majd részt. Ez azt jelenti, hogy az ember a csokoládékészítés teljes folyamatában részt vesz. Nicaraguában működik egy cég, amelyik a világ egyik legjobb minőségű kakaóbabját termeszti, amelyből a manufaktúra a világ egyik legjobb csokoládéját készíti. Azokon a nemzetközi szakmai versenyeken, amelyeken én is indulni szoktam, a bean-to-bar kategóriában zömmel ennek a cégnek a babjaiból készült csokoládék nyerik a legtöbb díjat.

–  Hogyan talált rá Nicaraguára?

– Elképzelhető, hogy Magyarországon a többség azt sem tudja, hogy Nicaraguában kakaóbabot termesztenek, de szakmai berkekben nagy az elismertségük. Nem mellesleg Nicaragua és Honduras térségéből maradtak fenn az első írásos emlékek arról, hogy ott már több ezer évvel ezelőtt kakaóbabot termesztettek és használtak fel különböző célokra.

– Azért repüljünk kicsit vissza Dominikába! Mennyi időbe telt az utazás előkészítése?

– Legalább három hónapig terveztem, hogy a térségben több helyre eljuthassak. Nem volt egyszerű megtalálni a helyi ültetvényeseket és tulajdonosokat, akik megengedték, hogy náluk tanuljunk és részt vegyünk a munkában. Igaz, mindenkinek van web- és Facebook oldala, de a kapcsolatfelvétel mégis sok időbe telt. Amikor odaértem, már nem voltak problémák, szívesen láttak. Igaz, előfordult, hogy programon kívül megálltunk egy kakaóbab szüretnél, ahol nem nagyon értették, miért forgatunk, hiszen azon a környéken nem fordulnak meg turisták.

–  Mennyit tanult az ültetvényeken?

– Nagyon sokat, rengeteget! Az előreegyeztetett helyszíneken részt vettünk a szüreten, a termés válogatásában, a fermentálási folyamatban. A szárításnál beálltam gereblyézni, vagyis belesimultunk a helyiek hétköznapi életébe. Ugyanazt csináltam, amit ők. Közben folyamatosan beszélgettünk arról, hogy mi miért szükséges, mik a buktatók, milyen részletekre kell figyelni. Elméletben sok mindennel tisztában voltam, de teljesen mást volt mindezzel a gyakorlatban ismerkedni.

– A munka egy Párizs melletti csokoládé laboratóriumban folytatódott.

– Így van. Természetesen volt elképzelésem arról, hogy milyen jellegű, karakterű, íz világú csokoládét szeretnék. A chocoMe saját csokoládé masszája a világ legjobb, nagytekintélyű szakembereinek segítségével készült el. Philippe Bertrand Franciaországban a szakma legjobbja cím birtokosa, ő is részt vett a munkában, neki is elmondtam az elképzelésemet.

– Ezt hogyan lehet elmondani?

– Nagyon egyszerűen. Az agyamban volt az elképzelt íz. Azt szerettem volna, hogy legyen erősen kakaós íz, de ne legyen túl domináns, ne nyomjon el más ízeket. Nagyon szeretem azokat a csokoládékat, amelyek kifejezetten intenzív, piros bogyós gyümölcsökre emlékeztető íz jegyekkel rendelkeznek. Ugyanakkor nem szeretem a keserű csokoládét, ahogy ezzel ugyanígy van a vásárlók jó része. A csokoládé karakterét alapvetően három tényező határozza meg: a kakaóbab fermentálása, szárítása és pörkölése. Ennél a három folyamatnál eldőlnek a legfontosabb kérdések.

– Mennyi ideig tartott a laboratóriumi munka?

– Két napig voltunk a laborban, amelyből másfél nap telt el a gyakorlati munkával: a babok kóstolásával, a masszák kikeverésével, cukorral ízesítésével, az ízleléssel. Lassú, folyamatos munka volt, közben sokszor kellett vizet kortyolni.

– Találkoztak más nemzetbeliekkel a laborban?

– Nem, hiszen ebben a két napban kizárólag rám és a chocoMe-re koncentráltak. Ebben a két napban minden rólunk szólt, mindent értünk tettek. Tíz év alatt 200 cég dolgozott itt, nagyjából kéthetente érkezik valaki – mi ebbe az exkluzív körbe kerültünk be. Természetesen nem ismeretlenül érkeztünk, hiszen sok nemzetközi szakmai elismerésünk van. A csoki laboratóriummal azóta is kiváló a kapcsolatunk. A receptúrám alapján elkészült csokoládé masszát kizárólag nekünk gyártják. Ennek az íz világa az én íz világom, számomra a legkedvesebbek közé tartozik. Az utazásról filmet forgattunk, s a csokoládém mögötti kommunikációnak az a lényege, hogy az emberek megértsék: egy csokoládé mitől különleges, mitől számít egyedinek, osztályon felülinek.

– Elképzelhető, hogy a következő években lesz másféle saját csoki masszája?

– Természetesen, nekem ugyanis több íz világ és karakter tetszik. Amit az idén kikísérleteztünk, az ezek közül az egyik legmegfelelőbb. Hosszú távon szeretnék több saját bean-to-bar masszát megalkotni. Könnyen lehet, hogy a nicaraguai tanulmányutat követően ihletet kapok újabb saját csokira, de azt tudni kell, hogy ehhez sok idő kell. És nagyobb hely is.

– Jó ideje mondja, hogy szűken vannak a mostani manufaktúrában.

– Előbb-utóbb, úgy három-négy éven belül biztos bővítenünk kell. Új gépekre lesz szükségünk, miközben a kapacitást folyamatosan növeljük.

– Hol tart a brandépítéssel?

– Viszonylag rövid alatt sok országba jutottunk el a termékünkkel. Most nem az a cél, hogy további 25-30 országot célozzunk meg. Fontosabbnak tartom, hogy a meglévő piacainkon hatékonyabb legyen a márka-kommunikációnk. Jelenleg 30 országban vásárolható chocoMe-termék, néhány országban szezonális jelleggel (például szeptemberben és Valentin napra) rendelnek nagyobb mennyiséget, a többségben viszont folyamatos a növekedés. Nagyon örülök, hogy vannak kimondottan aktív, lelkes partnereink, akik úgy képviselik a márkát, mintha ők lennének a helyi Mészáros Gáborok. Néha magam is meglepődöm, hogy mennyire elkötelezettek. Ilyen például az oroszországi és a skandináv képviselőnk. Utóbbi a svéd után a finn és norvég piacot is szépen meghódítja.

– A chocoMe egyre több repülőtéren is ott van.

– Nagy sikereket értünk el nemzetközi repülőtereken a Heinemann Duty Free hálózatában. A budapesti mellett ott vagyunk 7 németországi reptéren, a bécsi és az isztambuli repülőtéren. December 1-jétől pedig Amszterdamban, majd áprilistól Koppenhágában is vásárolhatják a csokinkat, s a tervek szerint a terjeszkedés ütemesen folytatódik. A Heinemann szerint ilyen kis regionális márka, mint mi, még nem ért el a hálózatukban ekkora sikereket.

– Nyolc év alatt hogyan bővült a csapat?

– A márkaalapításkor mindent egyedül csináltam: a csokoládé ízek fejlesztését, a csomagolást, a logó megalkotását, a weboldal készítését. A csokoládékat is teljesen magam készítettem az első négy hónapban, majd csatlakozott az első kolléganő, aztán egy újabb, majd még egy. Ma ott tartunk, hogy főszezonban, az idénymunkák miatt (szeptembertől február végéig) 35-en dolgoznak a cégnél, az állandó létszám pedig 25 fő.

– Idén a termelésben újabb milliós határt léptek át.

– Valóban. Szeptember elején készült el a 3 milliomodik chocoMe termék. A saját napi rekordjainkat döntögetjük mostanában. Vannak olyan napok, amikor 7000-7500 darab csokoládét készítünk, ebbe beletartozik most a szaloncukrunk is.

– A kommunikáció fő területe az internet, a Facebook?

– Alapjában igen, de sokszor keresnek meg újságírók tévéktől, nyomtatott lapoktól. A sajtó beszámol a nemzetközi sikereinkről. Idén például a világ 50 legjobb élelmiszere közé választották az egyik termékünket, az kimondottan nagy hír volt. Mint ahogy én is örülök, ha beszélhetek a sikertörténetünkről, amire nagyon büszke vagyok. Emlékszem az indulásra. Akkor azt mondtam magamnak: olyan vállalkozásom legyen, amelyik a havi kiadásoknál kicsivel többet termel ki. És mi lett belőle? A világ sok országában elismert márka.

– Nem akarják megvásárolni a céget?

– Korábban megkeresett egy nemzetközi befektető, de most, egy erősen felszálló ágban, amikor évről évre 30 százalékos a növekedés, biztos nem jött el az ideje, hogy eladjam vagy részben értékesítsem a chocoMe-t.

– Idehaza mennyire figyeli a fejlődésüket a szakma?

– Nem csak figyeli, hanem el is ismeri. 2016-ban én kaptam meg az Édességgyártók szövetségének elismerését, az Édesiparért Díjat.

– Erre pályázni kellett?

– Nem! Velem már csak időpontot egyeztettek, hogy a sok külföldi munka közben mikor vagyok Magyarországon. Emellett a Landra cukrászati-édesipai szakmagazinban szintén rendszeresen foglalkoznak velünk.

– Miben kellene előrelépni?

– Ahogy már mondtam: üzemfejlesztésben. Egész egyszerűen már alig férünk el, minden termékünk gyártását a maximumra futtattuk. A termékfejlesztés korlátja a helyszűke. Pedig rengeteg új ötletem van, a fejemben és a jegyzeteimben ott vannak új termékek. Ezek egy részével már a közeljövőben piacon tudnánk lenni, ha lenne helyünk a gyártásukra. Most 1000 négyzetméteren dolgozunk, de minimum 2500 négyzetméterre lenne szükségünk.

– Mindig megemlíti, hogy mindezt stabil családi háttér nélkül nem érhette volna el.

– A családom, a feleségem, a kisfiam nagyon fontos az életemben. Tény, vannak időszakok, ilyen most a november-december is, amikor alig látnak, mert éjszakába nyúlóan dolgozom. Csupán annyi a lazítás, hogy este 7 körül leülünk vacsorázni, utána picit együtt vagyok a kisfiammal, aztán éjfélig, 2-ig folytatódik a nagyüzem.

Szerdahelyi Csaba

(Fotók: chocoMe)

Előtérben a digitális megoldások a vállalkozásoknál

Óriási volt az érdeklődés az Erste Bank és a Google közös Digitális Reggeli című üzleti konferenciája iránt, ahol a legfrissebb digitális trendekkel ismerkedhettek a résztvevők. A kisvállalkozások mellett nagyvállalatok képviselői és kormányzati szereplők munkatársai is regisztráltak a rendezvényre.

Kétszáz vállalkozás közel háromszáz munkatársa vett részt az Erste Bank és a Google közös Digitális Reggeli című budapesti üzleti konferenciáján, ahol az online marketing eszközeinek alkalmazásával és a legfrissebb  digitális trendekkel ismerkedhettek meg a résztvevő kisvállalkozások. A pénzintézet és az internetes társaság október közepén indította útjára rendezvénysorozatát, amelynek keretében még öt vidéki városban tartanak a kisvállalkozások online jelenlétének erősítését szolgáló előadásokat. A Digitális Reggelik sorozatának eddigi három állomásán – Békéscsabán, Miskolcon és Szegeden – több mint száz vállalkozás vett részt, a sorozat az év végéig Győrben és Nyíregyházán folytatódik.

A hazai kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaság legfontosabb szereplői, hiszen nem csupán a nemzeti össztermék felét adják, de a munkavállalók 73 százalékát is ez a szektor foglalkoztatja. Az Erste Bank számára külön jelentőséggel bírnak a kisvállalkozások is, ezek a kisméretű családi vagy induló cégek foglalkoztatják a munkavállalók közel 40 százalékát, az ő fejlődésük jelenti a gazdasági növekedés egyik fontos összetevőjét.

A kisvállalkozások működése és igényei nagyban különböznek a közép- és nagyvállalatokétól, számukra ehhez igazodó egyszerű, testreszabott megoldásokat kell kínálni – állítja Erdei Zsuzsa, az Erste Bank kisvállalkozói területének igazgatója (képünkön). A kisvállalkozók jelentős része mindent maga csinál, a vállalkozás mindenkori eredményéből függ a családjuk egzisztenciája, ebből finanszírozzák az életüket. Az Erste a kisvállalkozások jobb kiszolgálása érdekében teljesen átalakítja a nekik szóló hitelezési rendszerét, sorozatban lép piacra kisvállalkozásoknak kínált új konstrukcióival.

Az Erste új stratégiájának részeként szeptember közepétől olyan számlacsomagot kínál a kisvállalkozóknak, amelynek havi számlavezetési díja csupán 100 forint. A Google ehhez októbertől decemberig, minden hónapban az első 50 csatlakozónak 15 ezer forint értékű AdWords kupont biztosít. A számlacsomaghoz csatlakozók meghívást kaptak az Erste Bank és a Google által közösen szervezett ingyenes workshopokra is, a fővárosi rendezvény azonban minden jelentkező előtt nyitott volt. Az új digitális megoldások iránti érdeklődést mutatja, hogy a rendezvényre nagyvállalat képviselői és kormányzati intézmények munkatársai is regisztráltak.

Idén 35 ezer forintot szánunk karácsonyi ajándékokra

0

Az ünnep közeledtével sokkal nyitottabbak vagyunk az online vásárlásra, az internetezők 85 százaléka sorban állás helyett már inkább online rendelné az ajándékokat. Átlagosan hat embert tervezünk megajándékozni, a költségkeret pedig 14 százalékkal több mint tavaly, várhatóan 35 ezer forint körül alakul majd.

Az internetezők idén karácsonykor átlagosan legalább hat főt szeretnének megajándékozni, főként a szűk családon belül. Ezért már a megfelelő ajándékok felkutatása és a beszerzési forrásuk kiválasztása sem egyszerű feladat. Ha ajándékról van szó, akkor a termék kiválasztásakor a megkérdezettek közel 60 százaléka az ár-érték arányt figyelembe véve, igyekszik minőségi ajándékokkal örömet szerezni – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital felméréséből.

Az Árukeresőt ismerő, vagy használó internetezők 85 százaléka online tervezi beszerezni a karácsonyi ajándékokat. A magas arány mellett azonban az online vásárlás várhatóan nem fogja tudni teljes egészében kiváltani az offline üzletek szerepét: bevásárlóközpontokban, plázákban minden második és egyéb boltokban, szaküzletekben minden harmadik internetező fog körbe nézni, hogy szeretteinek karácsonyi ajándékokat vásároljon.

A webet böngészve ezért az internetezők a vásárlások előtt alaposan tájékozódnak, jellemzően több webáruház kínálatában is szét néznek Az ajándékok utáni vadászatban a vásárlást tervezők kétharmada legalább három forrásra fog támaszkodni. Ráadásul a karácsonyi időszak kihagyhatatlan online akciói egyre nagyobb csábítást jelentenek még azok számára is akik, az év többi időszakában szívesebben járnak személyesen vásárolni. A fellelhető ajánlataik révén ugyanis a webáruházak is jobban fel tudják kelteni az új online vásárlók figyelmét.

Idén karácsonykor átlagosan közel 35 ezer forintot fognak költeni az internetezők szeretteik megajándékozására. A tavalyihoz képest csaknem 14 százalékkal magasabb keret jól jelzi a karácsonyi szezon súlyát, illetve az utóbbi időszakban tapasztalható bérnövekedés pozitív hatását. Bár karácsonykor évről évre felbukkannak a csak az adott évre jellemző slágertermékek, a teljes internetező lakosság körében idén is a „klasszikusnak számító” ruházati cikkek, könyvek, szépségápolási termékek, valamint a játékok jelentik az elsődleges ajándékötletet.

Természetesen a nagyobb értékű műszaki cikkek, mint például a tévék, vagy okostelefonok, tabletek esetében is kiemelt forgalomra számíthatnak a kereskedők, ezek a termékkörök azonban sokak számára még mindig komoly anyagi korlátot jelentenek. Az internetnek köszönhetően ma már szállást, vagy épp az esti vacsora színhelyét is előszeretettel választjuk ki mások értékeléseit olvasva, nem csoda tehát, hogy ez a fajta vásárlói magatartás a hétköznapi vásárlásainkban is megjelent. A tájékozódás során az ár mellett megjelent szempontként a termék értékeléseinek áttekintése (94 százalék), valamint a kiszemeltkereskedő megítélése (91 százalék) is.

Az önvezető autók a legjobban várt technológiai újítás

Az okostelefon volt az elmúlt 25 év legmeghatározóbb találmánya a magyarok szerint, míg a következő negyed században a várakozások szerint az önvezető autók elterjedése hozhat forradalmi átalakulást.

Az informatika hozta a legtöbb, életünket meghatározó újdonságot az elmúlt 25 év során. A magyarok szerint a legfontosabb találmány egyértelműen az okostelefon volt (17 százalék), az elektromos autókról a megkérdezettek mindössze öt, a napelemről három, a különböző betegségeket – mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri vagy a rákos megbetegedések – gyógyító innovatív kezelésekről pedig csak két százalék gondolta úgy, hogy komoly változást hoztak a mindennapjainkba – derül ki az MSD gyógyszergyártó cég felméréséből.

A kapuban álló újdonságok közül az önvezető autók elterjedését várjuk a legtöbben (78 százalék), de a magyarok mintegy 70 százaléka remél áttörést a jövőben a nagy teljesítményű 3D-s nyomtatóktól, 50 százalékuk pedig az önvezető drónoktól. Ezzel szemben az elmúlt évek egyik legnagyobb gyógyszeripari áttörését hozó immunonkológiai terápiáról a magyarok mindössze 28 százaléka hallott.

Minden emberi szervezetben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, de normál esetben az immunrendszer képes arra, hogy felismerje és elpusztítsa azokat. Az immunonkológiai terápia alapja az a felismerés, hogy egyes daganatok olyan módon növekednek, hogy gátolják az immunrendszer daganatellenes működését.

A terápia jelentős eredményeket hozhat például a tüdőrák kezelésében is, amely évi 10 ezer diagnosztizált beteggel, az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma Magyarországon. Idén novemberben a Tüdőrák Hónap kezdeményezés a gyógyult betegek történetein keresztül hívja fel a figyelmet a megelőzésre, a betegség korai felismerésének fontosságára, valamint a hatékony kezelési lehetőségekre.

Habár a kutatásból az derült ki, hogy az elmúlt 25 évben a magyarok alig 23 százaléka vélt gyógyszeripari innovációkat felfedezni, a lakosság a jövőben mégis ettől a területtől várja a legnagyobb újításokat. Mintegy 32 százalékuk bízik abban, hogy a gyógyszergyártás területén születnek majd a legjelentősebb innovációk a következő 25 évben. A gyógyszeripari kutatások legújabb eredményei az elmúlt években komoly sikereket hoztak korábban rettegett népbetegségek elleni küzdelemben.

A közeli jövőben pedig ma még elképzelhetetlen módon járulhat hozzá a gyógyszerfejlesztés az egészségben eltöltött évek számának növeléséhez. Az informatika és a telekommunikáció továbbra is fontos, innovatív terület marad, de az emberek a korábbi évekhez képest kevésbé meghatározó fejlesztéseket várnak ezektől a szektoroktól.

A kutatás eredményei kapcsán Thomas Straumits, a 25 éve Magyarországon működő MSD Pharma Hungary Kft. ügyvezetője kiemelte: „Az innovatív gyógyszerek hatalmas hatással lehetnek az egészségügyi eredményekre. Ha csak a HIV fertőzött betegek hatékony kezelésére szolgáló gyógyszerekre, a korszerű méhnyakrák elleni vakcinákra vagy a rák elleni küzdelemben meghatározó innovatív gyógymódokra gondolok – mint amilyen az immunonkológia is – az elmúlt évek gyógyszeripari innovációi számtalan ember életét mentették meg.  Biztos vagyok benne, hogy a gyógyszerek a jövőben is hozzá fognak járulni a ma még kezelhetetlennek hitt, halálos betegségek legyőzéséhez.”