Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint az EU-nak jóval többet kell tennie, hogy javuljon a fogyatékkal élők szociális és gazdasági helyzete, és valóban beilleszkedjenek a társadalomba.
Mennyire valósul meg a gyakorlatban a 2010–2020 közötti időszakra szóló Európai fogyatékossági stratégia? Ezt vizsgálja Helga Stevens (konzervatív-reformer, belga) jelentése, amelyről november 30-án vitázik és szavaz az Európai Parlament.
Az Európai fogyatékossági stratégia
Az unió stratégiáját 2010-ben fogadták el a tagállamok, fő célja, hogy egy mindenki számára akadálymentes Európát építsen.
Ehhez az EU nyolc fő területet határoz meg, amelyeken feltétlenül szükség az előrelépés: akadálymentesítés, részvétel (integráció a társadalomba), egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészségügy és külső fellépés (a tagállamoknak az Unión kívüli fellépésük során – szomszédságpolitika, fejlesztési támogatások – is segíteniük kell a stratégia megvalósítását).
Az EU és a tagállamok is részei a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, amely így az uniós jogrend részét képezi, és amely arra kötelezi a részes államokat, hogy védelmezzék a fogyatékos személyek alapvető szabadságjogait. Az uniós stratégia az EU fő eszköze arra, hogy végrehajtsa az ENSZ-egyezményben foglalt követelményeket és biztosítsa, hogy a tagállamok mindig szem előtt tartják azt.
Az EU-ban minden 6. ember fogyatékossággal él
Az Európai Unióban a becslések szerint mintegy 80 millió fogyatékossággal élő ember él, közülük 46 millió nő.
Ők a környezet, illetve a viselkedésbeli akadályok miatt gyakran nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe, és sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 százalékkal magasabb az átlagnál – részben azért, mert korlátozottabbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon.
A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja valamilyen fogyatékosság, és ez az arány az EU lakosságának idősödésével várhatóan nőni fog.
Az EP szerint többet kell tenni az egyenlőség érdekében
A Parlament mostani jelentésében hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élőket megilleti az egyenlő elbánás joga, de ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, még jóval többet kell tenni. Például további szabályokat kell elfogadni, mint az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag.
Helga Stevens jelentéstevő interjúnkban elmondta: „A kormányzatok a fogyatékkal élőket szociálpolitikai problémának tekintik. (…) A fogyatékosság azonban nem csak egyetlen ágazatot érint. A társadalom minden területére hatással van, és ezt sok kormány, és magánszemély nem ismeri fel.”
A jelentésben az EP-képviselők többek között azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy állítson fel kötelező követelményeket a közterületek és épületek akadálymentességére, valamint fogadjanak el kötelező százalékarányokat a fogyatékkal élők foglalkoztatására a köz- és magánszektorban.
A képviselők emellett kérik, hogy a Bizottság gondoskodjon a fogyatékkal élők oktatáshoz, valamint az ifjúsági programokhoz (pl. Erasmus+) történő hozzáféréséről, és akadálymentesítse a 112-es segélyhívószámot.
Fogyatékkal Élők Európai Parlamentje
Az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) és az Európai Parlament 2017. december 6-án immár negyedik alkalommal szervezi meg a Fogyatékkal Élők Európai Parlamentjét, amelyen Európa minden részéről több száz, a fogyatékos emberek szervezeteit képviselő küldött, EP-képviselő és más európai szintű intézmények magas rangú vezetői gyűlnek össze – olvasható a parlament közleményében.
