Idén is bőven volt munkája a Gazdaság Versenyhivatalnak (GVH). A szervezet összesítése szerint az első tizenegy hónapban 57 eljárást indított, míg a lezárt ügyek száma elérte a 68-at, további 29 ügyben pedig hatósági bizonyítványt adott ki arról, hogy a bejelentett fúziót nem kell vizsgálni.
A fúziós ügyek sok feladatot adnak a GVH-nak: ezek az eljárások teszik ki az összes, lezárt ügy több mint felét. A befejezett eljárások mintegy 30 százaléka a fogyasztóvédelem területéhez kapcsolódik, a fennmaradó ügyeket (mintegy 15 százalék) a klasszikus antitröszt (kartell, erőfölény) eljárások teszik ki. Az elmúlt évekhez képest növekedési tendenciát mutat a fúziós eljárások száma, az összes ügyhöz viszonyított megoszlási aránya. Tavaly fordult először elő, hogy a fúziós ügyekben született határozatok száma meghaladta a fogyasztóvédelmi ügyekben hozott döntések számát.
A GVH január és november között összesen mintegy egymilliárd forint bírságot szabott ki. A legnagyobb büntetés a Magyar Telekom egyik, fogyasztóvédelmi ügyében született, a hivatal akkor 600 millió forint bírságot szabott ki. A GVH jogsértőnek ítélte a Telekom összehasonlító reklámjait, amelyek a „legnagyobb 4G hálózat” szlogenű kampányokban valósultak meg, mert az egyes reklámokban a társaság nem tárgyilagosan hasonlította össze saját és versenytársai 4G mobilinternet-hálózatainak nagyságát.
A GVH megállapította, hogy az összehasonlító reklám tárgyilagosságának, jogszabályoknak való megfelelősége elemzésekor azt is vizsgálni kell, hogy a hirdetett tulajdonság (jelen esetben a hálózat nagysága) tipikus és meghatározó szempont-e adott piaci körülmények között a szolgáltató választásában. Miközben a mobilinternetes szolgáltatások értékesítése tipikusan éves vagy kétéves hűségidővel történik, a Telekom országos hálózati lefedettséget érintő kommunikációjában jelzett előnye megszűnhet a hűségidőn belül, ami miatt jogszerűtlenül téríti el a reklám a szolgáltató felé a reklám címzettjeit. Így a GVH döntése szerint a legnagyobb (lefedettségű) hálózatra vonatkozó kommunikáció egy önmagában nem meghatározó és nem tipikus tulajdonságot hasonlított össze, így a verseny dinamikáját figyelmen kívül hagyva sugallt olyan előnyt, amellyel hosszabb időre is magához kötheti előfizetőit.
Figyelemmel arra, hogy Magyarországon az internet-penetráció az OECD országok közül az egyik legalacsonyabb, ugyanakkor a mobiltarifák a legmagasabbak között vannak, továbbá, hogy a piac kevés szereplős, az ilyen, objektivitást nélkülöző összehasonlító reklámok különösen hátrányosan befolyásolhatják a versenytársak helyzetét, ez által a mobilpiaci verseny intenzitását is. Mindez együttesen indokolta a jogsértő reklámokra kiszabott eddigi legnagyobb bírságot a GVH gyakorlatában.
A GVH idén egyébként is jelentős figyelmet fordított a digitális világban, így például a közösségi médiában megjelenő folyamatokra, és törekedett az adatalapú gazdasággal összefüggő kérdések megválaszolására versenyhatósági eszközökkel. Első két döntését (a Magyar Telekom és a GoldenEye ügye, valamint az Alakreform és Avanzo-Trade ügye) is meghozta a véleményvezérek kommunikációs gyakorlatával összefüggésben. Ezen ügyekben a közösségi médiában véleményvezérrel történő reklámozás kapcsán általánosságban megállapította, hogy
- a fogyasztók széles körben követnek a közösségi médiában népszerű, ismert személyeket, véleményvezéreket, bloggereket, vloggereket, youtuber-eket stb. szórakozási és tájékozódási céllal;
- a piaci szereplők, hirdetők körében egyre népszerűbbek a véleményvezérek, influencer-ek közreműködésével közzétett kereskedelmi gyakorlatok megrendelése, támogatása;
- nem minősül független véleménynek vagy semleges tartalomnak az olyan poszt, amelynek közzétételében közvetlenül gazdaságilag is érdekelt a közzétevő, legyen ez az érdekeltség egy kifizetett összeg, keretszerződés, ajándék termék vagy szolgáltatás, osztalék, jutalék vagy egyéb bevétel;
- a közösségi médiában megjelenő különböző stílusú, formájú és tartalmú posztok között sok esetben úgy jelennek meg fizetett vagy egyéb módon támogatott, nem független tartalmak, hogy egyáltalán nincs utalás arra vagy nem egyértelmű, hogy reklámról van szó.
A GVH úgy ítélte meg, hogy számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható különböző piacokon, azonban álláspontja szerint ezen eljárásoknál hatékonyabban védheti a közérdeket – legalábbis rövidtávon – egy, a különböző piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással. A GVH figyelembe vette a nemzetközi ajánlásokat, iránymutatásokat is, azonban úgy találta a nyelvi és fogyasztói szokásoknál jelentkező különbségekre is figyelemmel, hogy a jelen ügyben elfogadott kötelezettségvállalással biztosítható iránymutatás eredményes és hatékony jelzés lehet a piaci szereplőknek.
Fogyasztóvédelmi területen megemlítendő még a Sandoz Hungária Kft. ügye, a GVH e döntésében megállapította, hogy a Sandoz jogsértően reklámozta ACC elnevezésű, vény nélkül kapható gyógyszereit, mert nem az alkalmazási előírás alapján, hanem azon túlterjeszkedve mutatta be a termékeket. A reklámok gyorsaságot ígértek a gyógyszer teljes hatásmechanizmusára vonatozóan, miközben az alkalmazási előírás alapján a gyorsaság kizárólag a felszívódásra vonatkozott. A jogsértésért 105 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A versenyhivatal számára az utóbbi időszakban sok munkát adó fúziós területen kiemelendő, hogy idén először került sor fúziós engedélyek visszavonására és ehhez kapcsolódóan bírság kiszabására is. Ilyen ügy volt az Infineon Technologies AG a Cree Fayetteville, Inc. feletti irányításszerzésére vonatkozó, valamint a Cree, Inc. és Cree Sweden AB teljesítmény- és rádiófrekvencia félvezető üzletága az Infineon Technologies AG részévé válását engedélyező határozat. A GVH azért szabott ki bírságot, mert az Infineon Technologies AG félrevezetően, hiányosan nyilatkozott az összefonódással érintett piacokról.
A GVH a fenti ügy kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az egyszerűbb megítélésű fúziókat a lehető leggyorsabban engedélyezhesse, és így csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit a felvásárlásokkal összefüggésben. Lényeges, hogy az eljárás gyorsítása nem mehet a fúziók közérdeket érvényesítő ellenőrzésének rovására. A GVH azonban elsősorban a fuzionáló felek által szolgáltatott adatok alapján dönt az ügyletekről, így kiemelkedő jelentőségű az ügyfelek pontos adatszolgáltatása. A GVH emlékeztet, hogy éppen az adathitelesség növelése érdekében tette lehetővé a jogalkotó az idei év elejétől, hogy a GVH a fúziós ügyekkel összefüggő jogsértések feltárása érdekében is végezhessen előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást.
A versenykorlátozó megállapodások közül kiemelkedik egy sikeres egyezségi eljárást követően lezárt ügy, amely az ingatlanközvetítői piacot érintette. A GVH döntése szerint a Duna House Holding Nyrt. (DHH) és az Otthon Centrum Holding Kft. (OCH), valamint a Duna House Franchise Szolgáltató Kft. (DHF) és az Otthon Centrum Franchising Tanácsadó Kft. (OCF) összehangolta árpolitikáját, egyúttal bizalmas, üzleti információkat osztott meg egymással keresztértékesítési együttműködéseik keretében. A GVH jogsértőnek találta a DHF és az OCH által, a franchise hálózatok tagjainál alkalmazandó megbízási díjak meghatározását (azaz, a minimum jutalékok alkalmazását), és a franchise partnerek működési területére vonatkozó korlátozásokat. A különböző jogsértésekért összesen több mint 75 millió forint bírságot szabott ki a GVH a vállalkozásokkal szemben.
A GVH évek óta fokozott figyelmet fordít a kartellekkel szembeni küzdelemre, hiszen a kartell nem más, mint lopás fényes nappal. A GVH új kiadványokkal is felhívja egyrészt a kis- és középvállalkozások (kkv), mint ajánlattevők, másrészt a közbeszerzést kiíró ajánlatkérők figyelmét a kartellek jelentette kockázatok kezelésére.
A „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet, és a hozzá kapcsolódó tananyag az ajánlatkérőket segíti a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában. A „Hogyan maradjon tiszta?” című füzet pedig a kkv ajánlattevőket támogatja a közbeszerzési kartellezés elkerülésében és a GVH-val való együttműködésben. A füzet konkrét példákkal segíti a versenykorlátozást célzó megkeresések azonosítását és az azoktól történő aktív elhatárolódást.
A GVH nyilvánosságra hozta a magyarországi új személy- és kishaszongépjármű-forgalmazás és -javítás piacai, valamint a kapcsolódó biztosítási piac működését vizsgáló piacelemzési tanulmányát. A piacelemzés eredményeként a GVH megfontolásra javasolta egyes költségek csökkentését az új gépjárművek forgalomba helyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan, valamint a használt gépjárművek forgalomba helyezésével összefüggő költségek differenciálását.
A GVH tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumot arról, hogy javasolja – akár a felügyeleti hatóság bevonásával – megfontolni a kampányidőszak visszavezetését a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacán. A fentieken kívül a GVH a piaci szereplők részére is ajánlást fogalmazott meg, felhívva figyelmüket arra, hogy fokozottan kövessék nyomon a GVH döntéseit és a versenyjogi gyakorlat alakulását.
Emellett a GVH ágazati vizsgálatot indított a bankkártya-elfogadás piacán a piaci folyamatok megismerésére és értékelésére. A hatóság észlelte ugyanis, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök körébe tartozó bankkártyás fizetési műveleteknél, nevezetesen a bankkártya-elfogadói piacon a kisebb kereskedők kedvezőtlenebb szolgáltatói díjakkal szembesülnek a bankkártyás fizetés bevezetésekor és fenntartásakor, mint a nagyobb kereskedők.
Az ágazati vizsgálat középpontjában a bankkártya-elfogadás versenyviszonyai, illetve a bankkártya-elfogadás piacára potenciálisan versenynyomást gyakorló, innovatív készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vizsgálata áll, és kiterjed nemcsak a múltbeli és a jelen piaci helyzetre, hanem a piaci verseny jövőbeni alakulására is. A GVH úgy véli, hogy az ágazati vizsgálat keretében részletesen szükséges feltárni azon tényezőket, amelyek akadályozhatják a verseny hatásos érvényesülését az elfogadói piacon.
A GVH az elmúlt években a versenytörvény hatályos összefonódás engedélyezési rendszerének keretei között jelentős lépéseket tett a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az eljárások gyorsítása érdekében. A fúziós elintézési határidőket illetően megállapítható, hogy a GVH átlagosan a törvényi kereteknél rövidebb idő alatt hozza meg döntéseit, és az ügyek elintézési határideje a nagymértékben megnövekedett ügyszám és munkateher mellett is jelentősen csökkent.
Míg például 2012-ben az egyszerűsített eljárások elintézési határideje még átlagosan 36 nap volt, addig ez 2016-ra 12 napra csökkent. 2017-ben pedig már egy nap alatt is hagyott jóvá összefonódást a GVH a bürokrácia-csökkentés jegyében elfogadott új, 2017. január 15-től hatályos fúziós szabályok alapján. Az expressz eljárás akkor alkalmazható, ha
- teljes körű előzetes egyeztetés előzte meg az összefonódás-bejelentést, amelynek beérkezése után megállapítható, hogy az összefonódás-bejelentés szerinti ténybeli és jogi helyzet azonos az előzetes egyeztetésen megismertekkel, valamint
- az összefonódás-bejelentés valamennyi szükséges információt és iratot tartalmazza, továbbá
- nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését.
Az új szabályok alapján már nem a Versenytanács, hanem a Versenytanács egyetértésével a vizsgálók hagyják jóvá az egyszerűbb megítélésű ügyeket, ezzel is gyorsítva az eljárást.
A GVH 2004-től a GVH Elnökének és a GVH versenytanácsa elnökének közleménye alapján alkalmazza az engedékenységi politikát, 2009-től pedig már a versenytörvény rendelkezik a jogintézmény részletszabályairól. A kartellek feltárásánál ugyanis a sikeres fellépés kulcsa gyakran a „hallgatás megtörése”, és így a döntő bizonyítékok feltárása és megszerzése. Információhoz a versenyhatóságok leghatékonyabban maguktól az érintettektől juthatnak – ennek egyik eszköze az engedékenységi politika.
Az Európai Bizottságnál az engedékenységi politika alkalmazásával tárják fel a kartellügyek nagy többséget, mintegy 90 százalékát. Magyarországon az engedékenységi politika még nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket (EU-s viszonylatban nem, de regionális összehasonlításban sikeresnek mondható), a kartell eljárások alacsony százalékában élnek ezzel a lehetőséggel.
A GVH-hoz 2004. év óta mintegy 40-50 engedékenységi kérelmet adtak be, ebben benne vannak a már korábban, a jogintézmény törvényi bevezetése előtt elindult vizsgálatokkal kapcsolatban benyújtott kérelmek is. A kérelmek mintegy 60 százalékában indul új versenyfelügyeleti eljárás a versenyhivatal előtt.
A GVH idén újra számszerűsítette tevékenységének társadalmi hasznát, ez alapján a versenyhivatalra fordított adóforintok megtérülnek, hiszen a fogyasztók a GVH működésének köszönhetően a költségvetésének több mint hatszorosát takarították meg a 2011-16-os időszakban.
