Izer Norbert (korábbi helyettes) államtitkár felel az adóügyekért a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban.
Az adóhatóság vezetőjét továbbra is külön államtitkár irányítja majd. A Pénzügyminisztériumban jelenleg ez a pozíció még nincs betöltve, a NAV-ot jelenleg Tamásné Czinege Csilla helyettes államtitkár vezeti, a pénzügyminiszter pedig irányítja. A NAV új vezetőjének kinevezésére hamarosan sor kerül – írta a Világgazdaság.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát egyaránt bruttó 6 forinttal emeli pénteken a Mol.
Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 398 forintra nő, a gázolajé pedig 408 forintra emelkedik.
Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 4 forinttal, a gázolaj bruttó 5 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 392 forintra, a gázolajé pedig 402 forintra nőtt. (MTI)
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)
Valamennyi termékét átöltöztette a magyar piac elsőszámú szárnyas márkája, a Sága. Emellett megújította a logóját, új termékekkel jelenik meg a piacon, és hárommilliárdos beruházási programba kezd.
A fogyasztók könnyebb tájékozódása és a márkaimázs növelése érdekében teljesen új csomagolással jelent meg a sárvári Sága Foods Zrt. Keleti Zsolt vezérigazgató (képünkön) szerint az elmúlt évek folyamatos fejlesztései nyomán elérkezett az idő, hogy a Sága termékek egységes megjelenésű, a fő márkát hangsúlyozó, a boltok pultjaiban már messziről felismerhető csomagolást kapjanak. A letisztult és modern új dizájn tükrözi a sárvári cég innovativitását, és segíti a vásárlókat abban, hogy egy pillanat alatt kiválaszthassák a keresett Sága termékeiket.
A változás azért is szembetűnő lesz, mert a legismertebb magyar szárnyas márkának számító Sága új logót is kap. Az egységes új dizájnnal a vásárlók azonnal be tudják azonosítani egy áruval teli hűtőpultban a Sága termékeket, és a csomagolás színei alapján azt is rögtön tudják, hogy melyik a hagyományos és melyik a magasabb minőségű virsli, párizsi vagy sonka – írja le az új dizájn választást segítő hatását Keleti Zsolt.
A logó- és csomagolásváltás a beteljesedése az elmúlt évek termék- és marketingfejlesztéseinek, amelynek eredményeként a piacon már önálló kategóriává fejlődő Füstli márka alá kerül a Sága valamennyi virslije, és a kínálat hamarosan új termékekkel is bővül. Ezek közül már kapható a grillezéshez, sütéshez ajánlott BBQ Füstli. További újdonságok a magyaros és sajtos Falni Jó! kolbászok, valamint új almárkaként a Füstler pulykakolbászok. A tavaly bevezetett Füstlizer márka alatt forgalmazza a Sága a párizsijait, a sonkatermékeknek pedig a Royal lett az ernyőmárkája, e márka alá került a népszerű Selyemsonka is.
Az új csomagolásokon már ott van a Hazai Feldolgozású Termék védjegy is, hiszen a Sága több termékére megszerezte a hazai eredetet tanúsító minősítést. Ezzel az eddigieknél is jobban akarja hangsúlyozni, hogy aki Ságát vesz, az Sárváron készülő, megbízható és minőségi szárnyas terméket tesz a kosarába.
A Ságánál nemcsak a csomagolás újul meg, hanem a sonkatermékek gyártása is. A cég tulajdonosa ugyanis tízmillió eurós beruházási tervet hagyott jóvá, amely révén a cég a virsli után a baromfisonka piacán is az élre akar törni. A fejlesztések részeként olyan gyártást valósítanak meg, amely a fogyasztók és a kereskedelemi láncok minden igényét ki tudja elégíteni szárnyas sonkákból.
Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás. Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, amit a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz és a 13. havi fizetés követ. A több éven át első helyen végző étkezési Erzsébet-utalvány ezzel épphogy lecsúszott a dobogóról.
Az előttünk álló egy évben a kkv-k kétharmada, 67 százaléka kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, míg egy évvel ezelőtt – az új törvény bevezetésekor – ez az arány mindössze 25 százalék volt. Az erőteljes növekedés hátterében az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal.
A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatások esetében – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra mérséklődtek. Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen az adott munkáltatói keretből így idén nagyobb összeg juthat a dolgozóknak – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző cafeteria elemek népszerűsége egyaránt nőtt, és jelentősen átrendeződött a korábban megszokott rangsor is. Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya.
A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27 százalék), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll, minden ötödik vállalkozás kívánja ezzel kiegészíteni munkavállalói fizetését. Eközben pedig a sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19 százalék) – részletezte az eredményeket a szakember.
Nem mindegy azonban, milyen ágazatban és mekkora cégnél dolgozunk. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62 százalék), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72 és 76 százalék.
A különböző ágazatok közül a kereskedelemben tízből hat, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már tízből hét cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra a K&H kkv bizalmi index szerint.
Magyarországon a zenészek több mint 75 százaléka elsősorban nem zenélésből él – derül ki a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért felméréséből.
A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik. Akadnak azonban, akik az építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbuszvezetőként dolgoznak – olvasható a felmérésben, amelyet a Forbes.hu ismertet. (A KamaraOnline ismer remekül zongorázó fogorvost is.)
A válaszadók 87 százaléka gondolja úgy, ha megengedhetné magának, akkor csak zenével foglalkozna.
Azoknak, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57 százalékát az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20 százalék) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6 százalék).
Egy jó évben átlagosan 4 millió, míg egy rossz évben 950 ezer forintot keresnek átlagosan zenei tevékenységgel.
A megkérdezettek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője: a YouTube-jelenlét, a Facebook-kommunikáció és az élő fellépések.
Minden menyasszony hercegnő a saját nagy napján – üzente az Olay a tévészpotjában, amelyet Meghan Markle és Harry herceg esküvőjének napjára időzítettek az Egyesült Királyságban.
A 30 másodperces szpotot a Saatchi & Saatchi Budapest készítette az Olay számára – írja a Kreatív Online.
A P&G Olay szépségipari márkájának globális digitális kommunikációján a Saatchi 2015 óta dolgozik.
Az ügynökség az esküvő alkalmából adásba került filmmel próbált közelebb kerülni a fiatal célcsoporthoz. A kampány célja, hogy bemutassák: az Olay már nemcsak a az 50+ célcsoport számára tradicionális márka, hanem a fiataloknak is releváns.
A szpotban azért természetesen feltűnik egy idős pár is a sok fiatal mellett.
A filmet egyéb digitális elemek, Instagram-sztorik és PR-anyagok is kiegészítik.
Blockchain technológiával kapcsolatos ötlettel jelentkezhetnek egyetemisták és középiskolások idén a T-Systems Magyarország szellemi alkotótáborára. A hazai piacvezető infokommunikációs vállalat nyári táborában a részvétel ingyenes, a sikerrel pályázó csapatok négy napon át a T-Systems és a Kitchen Budapest szakértőivel közösen dolgoznak az ötleteiken.
Ötven diákot lát vendégül augusztus 27. és 30. között a T-Systems Ötletcampus a visegrádi Madas László Erdészeti Erdei Iskolában. A résztvevők csapatokban dolgozva gondolkodhatnak a blockchain technológia felhasználásáról, amelyben inspiráló előadók, a T-Systems és innovációs laborja, a Kitchen Budapest szakértői, valamint a Mindspace munkatársai lesznek segítségükre.
A T-Systems Ötletcampusra június 15-én éjfélig lehet jelentkezni egy rövid kérdőív kitöltésével az alábbi linken: T-Systems Ötletcampus. A beérkezett jelentkezéseket június 18-ig bírálja el a szakmai zsűri, a sikeres pályázók június 25-én találkoznak a Kitchen Budapest innovációs központjában. Az augusztus 27-30-ig tartó tábor utolsó napján szakmai zsűri értékeli a csapatok kidolgozott ötleteit.
A zsűri tagjai: Mohácsi László a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese, Krégl Klementina az Innovációs kompetenciaközpont vezetője, Sáfrány Lilla HR igazgató és Varga Judit a Kitchen Budapest ügyvezető igazgatója. A legjobb ötletek megvalósításáról a vállalat innovációs vezetése dönt ősszel.
A T-Systems – mint a jövő munkahelye – számos programmal folyamatosan jelen van a digitális generáció életében, mert a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat szerint elengedhetetlen a digitális generációkkal való folyamatos együtt gondolkozás, kölcsönös inspirálódás. Nemcsak azért, mert fejlesztéseinek jelentős részét – legyen az mesterséges intelligencia vagy éppen okos város megoldás – ők használják a legintenzívebben, hanem azért is, mert a digitális világ építéséhez az új technológiák készségszintű ismeretén túl szükség van a fiatalok friss és újszerű gondolkodására is.
Felfüggesztette a gödöllői Félix pizzéria tevékenységét a Nébih. A NAV-val tartott közös ellenőrzésen a szakemberek megállapították, hogy az üzlet a szükséges engedély és adószám nélkül végezte tevékenységét, emellett a helyszínen a műszaki, a higiéniai és a személyi feltételek nem voltak alkalmasak élelmiszer készítésére.
Április végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaival együtt egy Pest megyei, pizzakészítéssel és kiszállítással foglalkozó magánszemélynél tartottak ellenőrzést. A vizsgálat során megállapították, hogy az általa működtetett gödöllői Félix pizzéria az élelmiszer-előállításhoz szükséges engedéllyel és adószámmal nem rendelkezik.
A helyszínen több, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő műszaki, higiéniai és személyi hiányosságot is feltártak a szakemberek. Például melegvíz-ellátás nem volt sem mosogatáshoz, sem kézmosáshoz, a padozat pedig takarítatlan volt. A helyiség olyan tárgyakkal és eszközökkel volt tele, amelyek az ételkészítéshez nem szükségesek (például monitor, óriás sakkbábuk, gépkocsi akkumulátorok, motorolaj, rossz hűtőszekrények). A pizza készítését és kiszállítását végző személyek a szükséges egészségügyi igazolásokkal nem rendelkeztek.
Az egységben fellelt nem nyomon követhető és lejárt alapanyagokat a hatóság a helyszínen a forgalomból kivonta és az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A NAV eljárást indított, amelynek eredménye akár egymillió forint mulasztási bírság is lehet, és a pizzázó nyilvántartásai alapján utólagos vizsgálatra is sor kerülhet.
Idén márciusban Magyarországon a nettó átlagkereset 220 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a nettó átlagkereset összességében 210 300 forint volt, vagyis a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 12,4 százalékkal vihettek haza többet, mint 2017 első három hónapjában.
Idén márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 331 500 forint volt – közölte a KSH. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 ezer forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az első negyedévben összességében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 316 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 328 700 forint volt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (576 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (205 000 forint). A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 800 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 210 300 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 218 900 forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 79 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8600, illetve 7500 forint.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,0%-os növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 331 800 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százalék volt.
Az uniós tagállamok ambiciózus intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok az EU szélesebb körű körforgásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Az új szabályok – amelyek a bizottság 2015 decemberében benyújtott, a körforgásos gazdaságról szóló csomag részét képező javaslatain alapulnak – elősegítik a hulladékképződés megelőzését, ahol pedig ez nem lehetséges, jelentősen fokozzák a települési hulladék és a csomagolási hulladék újrafeldolgozását. Ezen túlmenően fokozatosan felszámolják a hulladéklerakást és ösztönzik a gazdasági eszközök – mint például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek – használatát. Az új szabályozás megerősíti a „hulladékhierarchiát” vagyis előírja a tagállamok számára a hulladéklerakással és a hulladékégetéssel szemben a megelőzés, az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás előtérbe helyezéséhez szükséges konkrét intézkedések meghozatalát, ezáltal megvalósítva a körforgásos gazdaságot – olvasható a bizottság közleményében.
Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos a következőket mondta: „A hulladékokkal kapcsolatos új uniós szabályok tanács általi végleges jóváhagyása fontos pillanat az európai körforgásos gazdaság számára. Az új újrafeldolgozási és hulladéklerakási célkitűzések hiteles és ambiciózus utat jelölnek ki a jobb hulladékgazdálkodás számára Európában. Fő feladatunk most annak biztosítása, hogy az e hulladékgazdálkodási csomagban foglalt ígéretek a gyakorlatban megvalósításra kerüljenek. A bizottság mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az új jogalkotás a gyakorlatban is megvalósuljon.”
A bizottság eredetileg 2014-ben nyújtott be javaslatokat a hulladékokkal kapcsolatos új szabályokra, amelyeket visszavontak, és 2015 decemberében jobban tervezett, körforgásosabb jellegű és ambiciózusabb javaslatokkal váltottak fel a Juncker–bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó napirendjének részeként. Ezeket a javaslatokat ezt követően elfogadták, és immár az európai uniós szabálykönyv részét képezik.
A települési hulladék újrafeldolgozási célkitűzései
|
2025-ig |
2030-ig |
2035-ig |
|
55% |
60% |
65% |
Ezen túlmenően az újrafeldolgozási arányok kiszámítására vonatkozó szigorúbb szabályok segítenek a körforgásos gazdaság felé történő tényleges előrelépés jobb nyomon követésében.
A csomagolási hulladék új újrafeldolgozási célkitűzései
|
|
2025-ig |
2030-ig |
|
Minden csomagolás |
65% |
70% |
|
Műanyag |
50% |
55% |
|
Fa |
25% |
30% |
|
Vasfémek |
70% |
80% |
|
Alumínium |
50% |
60% |
|
Üveg |
70% |
75% |
|
Papír és karton |
75% |
85% |
Szelektív gyűjtés
A papír és karton, az üveg, a fémek és a műanyagok tekintetében meglévő kötelező szelektív gyűjtésre építve az új szelektív gyűjtési szabályok előmozdítják a másodlagos nyersanyagok jobb minőségét és azok elterjedését: a szelektív gyűjtést a veszélyes háztartási hulladék esetében 2022-ig, a biohulladék esetében 2023-ig, a textiltermékek esetében pedig 2025-ig meg kell valósítani.
A hulladéklerakás fokozatos felszámolása
A hulladéklerakás értelmetlen a körforgásos gazdaságban, és szennyezheti a vizet, a talajt és a levegőt. 2035-re a hulladéklerakókban elhelyezett települési hulladék arányát a képződő teljes települési hulladékmennyiség 10 százalékára vagy még kevesebbre kell csökkenteni.
Ösztönzők
Az új jogszabályok a hatékony gazdasági eszközök és a hulladékhierarchiát támogató más intézkedések fokozott használatát tervezik. A gyártók fontos szerepet kapnak ebben az átmenetben azáltal, hogy felelősek lesznek a hulladékká váló termékeikért. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó új követelmények elősegítik teljesítményük és irányításuk javítását. Ezen túlmenően valamennyi csomagolás vonatkozásában 2024-ig létre kell hozni kötelező kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket.
Megelőzés
Az új jogszabályok különös hangsúlyt helyeznek a hulladékképződés megelőzésére, és fontos célkitűzéseket vezetnek be az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban az EU-ban, valamint a tengeri hulladék ellen, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében ezen a területen.
A következő lépések
Az új szabályok 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követően lépnek hatályba.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv részeként az Európai Bizottság 2015. december 2-én a hulladékokra vonatkozó jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el. A társjogalkotók 2017. december 18-én ideiglenesen megállapodtak a Bizottság négy jogalkotási javaslatáról. Az Európai Parlament 2018. áprilisi plenáris ülésén jóváhagyta a megállapodást.
Az elmúlt két évtizedben számos tagállam fokozatosan javította hulladékgazdálkodását, az uniós hulladékhierarchiával összhangban. 1995-ben az EU-ban a települési hulladéknak átlagosan 64 százalékát helyezték el hulladéklerakókban. 2000-re az átlagos arány 55 százalékra csökkent, míg az átlagos újrafeldolgozási arány 25 százalékos volt. 2016-ban az EU-ban a háztartási hulladék hulladéklerakókban történő lerakása összességében 24 százalékra esett vissza, az újrafeldolgozás aránya pedig 46 százalékra nőtt. Ugyanakkor továbbra is kihívások és jelentős különbségek állnak fenn az uniós tagállamok között. 2016-ban tíz tagállam háztartási hulladékának még mindig több mint 50 százalékát helyezte el hulladéklerakókban, hat közülük pedig legalább 40 százalékot elégetett.
Az új irányelvek szövege itt található.
A GDPR lehetővé teszi, hogy az úgynevezett „jogos érdek” fennállása esetén – mint jogalapon – kezeljünk adatokat, természetesen abban az esetben, ha megfelelő céllal rendelkezünk és a többi adatkezelési alapelvet is betartjuk – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.
Ezen jogalap akkor jöhet szóba, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé (különösen, ha az érintett gyermek). A „jogos érdek”, mint jogalap jöhet szóba például akkor, ha a munkáltató (mint adatkezelő) a munkavállalót ellenőrizni kívánja (például a munkahelyi internet- vagy e-mail-használatot) vagy például akkor, ha a munkáltató valamely munkavállalóját nevezi meg egy üzleti szerződésben kapcsolattartóként – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogja „GDPR a HR-ben” című mellékletének friss bejegyzésében.
Látható a fentiekből, hogy alapvetően két érdek ütközik az adatkezelés kapcsán: egyrészt, például a munkáltató azon joga és érdeke, hogy a munkavállalót ellenőrizhesse; másrészt a munkavállaló magánélethez fűződő joga és egyéb személyiségi jogai. Felmerül a kérdés: ki dönti el, hogy melyik érdek az erősebb?
A kérdés megválaszolása az adatkezelőre (például a munkáltatóra) van bízva és szükség esetén neki kell bizonyítania, hogy az ő jogos érdeke mintegy felette áll a munkavállaló (vagyis az érintett; az adat alanya) alapvető jogainak. Ezért ha a „jogos érdekre” hivatkozunk, szükséges az úgynevezett érdekmérlegelési teszt elvégzése.
Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer: azt jelenti, hogy összevetjük az adatkezelői érdekeket az érintett alapvető jogaival és ennek alapján döntjük el, hogy az adatkezelés jogszerű lesz-e.
A munkáltatónak mindenekelőtt számba kell vennie, hogy mi az adatkezelése célja, ehhez kell-e és ha igen, milyen személyes adatokat kell kezelnie. Mérlegelni kell azt is, hogy van-e esetleg olyan megoldás, amely személyes adatok kezelése nélkül vezet a kívánt célhoz. Természetesen azonosítani kell azt a jogos érdeket, amely a munkáltatót a személyes adatok kezelésében motiválja (pl. üzleti titok védelme).
Ezt követően a munkáltatónak azt kell meghatároznia, hogy melyek azok a munkavállalói jogok, amelyek esetleg gátolhatják a munkáltató adatkezelését: így például a munkáltatói ellenőrzés során szóba jöhet a magánélethez való jog vagy az emberi méltósághoz való jog.
Végül a munkáltató mérleget von: szükséges és arányos-e a munkavállaló jogainak korlátozása a munkáltató jogos érdekeivel szemben? Például, ha az ellenőrzési módszer túl drasztikus vagy sérti a munkavállaló emberi méltóságát, úgy nem tanácsos az adott munkáltatói ellenőrzési módszer bevezetése. Ha azonban a munkáltató biztosítja a fokozatosság elvét vagy azt, hogy a munkavállaló magánszférája nem sérül, úgy az adott ellenőrzési módszernek nincs akadálya.
Az elszámoltathatóság elvével összhangban ajánlott, hogy a munkáltató az érdekmérlegelési tesztet írásban rögzítse és arról a munkavállalót tájékoztassa.
Alapok a HR szakember számára
„Szükségesnek érezzük, hogy a GDPR szabályait a munkahelyi adatkezelés szempontjából is elemezzük, ezért cikksorozatunkban a HR-szakemberek számára lényeges pontokat emeljük ki.”
Adatkezelési elvek HR szakemberek számára
Milyen adatkezelési elveknek kell megfelelni a GDPR szerint, amelyek nélkülözhetetlenek a HR tevékenységek körében is?
Milyen jogalapon kezelhetünk HR adatokat?
A GDPR rendelet összesen hat jogalapot határoz meg az adatkezeléssel összefüggésben.
Hogyan fogjunk hozzá?
Az adatvédelemnek minden folyamatot át kell fognia, és minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy az adatvédelmi szempontoknak való megfelelés kulcsfontosságú.
Hogyan vizsgáljuk felül a bérszámfejtői szerződéseket?
A GDPR pontosan meghatározza, hogy adatkezelési szempontból milyen tartalmú szerződést kössön egymással az adatkezelő (például egy munkáltató) és az adatfeldolgozó (például a bérszámfejtést megbízottként végző könyvelőiroda vagy ilyen tevékenységre szakosodott cég).
Különleges adatok a HR-ben
Az adatvédelmi jog, így a GDPR is fokozott védelemben részesíti az úgynevezett különleges adatokat.
Kötelező-e a munkáltatónak adatkezelési nyilvántartást vezetnie?
A GDPR előírja, hogy magának a rendeletnek való megfelelés bizonyítása érdekében minden adatkezelő köteles nyilvántartást vezetni a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről.
Változások lesznek a polgármesterek fizetésében Szlovákiában. A javaslat szerint kilenc fizetési osztályba sorolják a településvezetőket.
„Abban egyeztünk meg, hogy a kormánykoalíció képviselői pénteken előterjesztik azt a törvényjavaslatot, amely a polgármesterek fizetését fogja szabályozni” – mondta Robert Fico, a Smer-SD pártelnöke.
A volt miniszterelnök a falvakat és városokat segítő lépésekről beszélt a Városok és Falvak Társulásának szerdai közgyűlése előtt – írja a hirek.sk.
A javaslat szerint a polgármestereket 9 fizetési osztályba sorolják. „Mindegyik fizetési osztályt a nemzetgazdasági átlagkereset koefficiense határozza meg” – magyarázta Fico.
Azokban a városokban, amelyekben a lakosok száma meghaladja a 100 000 főt, ez a koefficiens a nemzetgazdasági átlagkereset 3,9-szerese lehetne.
A koalíció a polgármesterek végkielégítésével is foglalkozik. Végkielégítést csak azok kaphatnának, akik legalább fél évig voltak a funkciójukban.
A Word a legnépszerűbb Microsoft-app a legnépszerűbb mobil operációs rendszerben.
Miután hagyta elpusztulni saját mobil platformját, a Microsoft a rivális Google által fejlesztett Androidra összpontosít – írja a Computerworld.
A stratégia egyik leglátványosabb eredményeként a Word szövegszerkesztő androidos változatát immár több mint 500 millióan töltötték le a Google Play áruházból.
A felhasználók számát tovább növeli, hogy a Word előre telepítve található egy sor új Android-mobilon.
Ellehetetleníti a diszpécserszolgálat nélkül működő, a bérfuvarozásban érdekelt cégeket a román fejlesztési minisztérium honlapján közzétett törvénytervezet.
A társaságok között találjuk az Uber és Taxify mellett a Clever Taxit és a Star Taxit – írja a Krónika.
A jogszabályjavaslat nem csak azt tiltja meg, hogy egy társaság diszpécser nélkül működjön, hanem az engedélyezés hatáskörén kívüli bérfuvarozást is.
A román kormány tervei legalább 800 ezer polgárt és 20 ezer taxist fognak negatívan érinteni – reagált a kezdeményezésre kedden a Clever Taxi, amely egy mobiltelefonos applikációval teremt kapcsolatot a taxit rendelők és a hozzájuk legközelebbi taxisok között. A Clever leszögezi: Románia az egyetlen európai ország, ahol kötelező a diszpécserszolgálat.
Tavaly ismét a Louvre lett a leglátogatottabb múzeum a világon. Százezer látogatóval többen keresték fel, mint a statisztika szerint a második helyen végzett pekingi Kínai Nemzeti Múzeumot.
A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben. A jelentés szerint a húsz leglátogatottabb múzeum közönsége globálisan alig egy hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt tavaly a 2016-os adatokhoz képest. A regionális múzeumok azonban jobban teljesítettek, azokban 5 százalékkal nőtt a vendégek száma elsősorban az ázsiai térségben tapasztalt felpezsdülésnek köszönhetően.
A Louvre 2016-ban ugyan elveszítette vezető státuszát az éves listán, ám 2017-ben 8,2 millió látogatóval ismét visszatért a lista élére. Az adatok szerint tavaly 10 százalékkal nőtt a látogatók száma a párizsi múzeumban, a szakértők úgy vélik, ebben nagy szerepe volt a Vermeer és a zsánerfestészet mesterei című kiállításnak is.
A Kínai Nemzeti Múzeumnak, amely két éve átvette a vezetést a Louvre-tól, tavaly 8,1 millió látogatója volt. A harmadik helyet fej-fej mellett a washingtoni Nemzeti Légi és Űrkutatási Múzeum, valamint a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum foglalta el 7-7 millió látogatóval.
A húsz legnagyobb közönségű múzeum között hét található Kínában. Egy év alatt 11 százalékos látogatószám-növekedéssel az ázsiai múzeumok mutatták a leggyorsabb növekedést 2017-ben.
A top tízben az említetteken kívül sorrendben a Vatikáni Múzeum, a Sanghaji Tudományos és Technológiai Múzeum, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum, a londoni British Múzeum, valamint a Tate Modern és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria szerepel még.
A múzeumok látogatói adatait 12. alkalommal tette közzé a Themed Entertainment Asssociation (TEA) szolgáltató cég és az AECOM – írja a CNN. (MTI)
A május 31. és június 2. közötti debreceni borünnepet a jövőben regionális, majd országos fesztivállá kívánják bővíteni.
35 borászat csaknem 150 borát kóstolhatják meg az érdeklődők az első belvárosi borünnepen, amelyen több hazai borásszal személyesen is találkozhatnak a résztvevők – mondta el Sipos Bence, a főszervező DiVino Debrecen vezetője.
Széles Diána, Debrecen alpolgármestere kiemelte: a város kulturális koncepciójának fontos része a minőségi rendezvények támogatása, ezért az önkormányzat is segíti az I. Belvárosi Borünnep by DiVino elnevezésű kezdeményezést – írja a turizmus.com.
A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra. Az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt.
A képzési területeket nézve a hazai munkaerőpiac esetében első helyen a pedagógusképzés áll, amelyet az orvos- és egészségtudomány, valamint az államtudományok követnek – derült ki a hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó Eurostudent VI. felmérés magyarországi adataiból. A nemzetközi munkaerőpiacra való felkészülést illetően az orvos- és egészségtudomány lett az első, majd a művészet és társadalomtudományok következtek. Képzési szintenként ugyanakkor nem volt különbség a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac vonatkozásában.
A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya 18, százalék, az egyéb formában élők – egyedül, barátokkal, saját családdal – aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt. A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait.
Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20 százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni körülményeit. A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4 százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű.
A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte felsőoktatási tanulmányait. A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul.
A vizsgált hallgatók mintegy fele (47,5 százalék) Budapesten, 27,4 százaléka a Dunántúlon, 25,1 százaléka a Dunától keletre eső országrészben végzi tanulmányait. A legnagyobb részük gazdaságtudományok (20 százalék), műszaki (17,7 százalék) vagy orvos- és egészségtudományi (10,2 százalék) képzésben vesz részt. A nők leginkább a pedagógusképzés (80,9 százalék), az orvos- és egészségtudomány (77,3 százalék) és a művészetközvetítés (72,3 százalék) területén felülreprezentáltak, a férfiak az informatika (85,9 százalék), a műszaki (73,2 százalék) és a természettudományos képzésben (60,3 százalék).
A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és egészségtudományi képzésben tervezik. A hallgatók 39,8 százalékára a közepes tanulmányi intenzitás a jellemző, azaz egy héten 20-40 órát szánnak tanulással kapcsolatos tevékenységre, 24,5 százalékuk 20 óránál kevesebbet, 25,7 százalékuk 40 óránál többet.
A hallgatók havi összbevétele 150 818 forint; a szülőkkel együtt élőké 127 104 forint, a nem szüleikkel élőké 163 590 forint. Költségeik fedezésére 118 770 forintot fordítanak átlagosan, ennek nagy része a megélhetési költség, illetve a tanulmányi költség. A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a projekt záró konferenciáján arról beszélt, hogy az OH portfóliója nagyon szélessé vált az elmúlt években, s rengeteg adat áll rendelkezésükre. Egy év alatt a közoktatásban és a felsőoktatásban elemző főosztály jött létre a hivatalban, amivel kínzó hiányt orvosoltak. Hozzátette: olyan témákhoz nyúl a kutatás, amelyek atipikusak az eddigi vizsgálódások szempontjából. Egyik példaként a munkaerőpiacot és a felsőoktatást vizsgáló kutatásokat említette, s kitért arra is, hogy a projekt folytatódik, a hetedik programponttal.
Veres Edit, a hivatal felsőoktatási elemzési főosztályának vezetője arról beszélt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkentésére. Martin Unger, az Eurostudent konzorcium képviselője azt mondta, hogy a magyar eredmények nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthetők.
Az 1990-es években indult Eurostudent nemzetközi felmérések a hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságainak feltárására irányulnak. Elsődleges cél az európai döntéshozók ösztönzése, hogy ismerjék meg behatóan a felsőoktatási rendszer jellemzőit, és tapasztalataikat építsék be a szakpolitikai döntésekbe.
A 2015 és 2018 között, 28 ország részvételével elvégzett Eurostudent VI. felmérés itthoni lebonyolításáért az Oktatási Hivatal volt felelős. Az adatfelvétel során a mintába került 25 felsőoktatási intézmény hallgatóit online kérdőívvel keresték meg, s a gyorsjelentést 7202 válaszadó adatai alapján állították össze – olvasható a kiosztott összegzésben. (MTI)
Május 31-ig vallhatják be szankciómentesen az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az élelmiszerlánc szereplői – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.
A közlemény emlékeztet: az elektronikus bevallási felület új helyen, az ügyfélprofil menüpontban érhető el a hivatal honlapján, ahol az ügyfélkapus azonosítást és belépést követően megtalálhatók az előző években készült meghatalmazások is. A Nébih a megváltozott felület miatt azt javasolja, hogy ne halasszák a bevallás benyújtását az utolsó pillanatra.
A díjbevallási folyamat segédlete és további információk érhetők el a Nébih honlapján, a hatóság ügyfélszolgálata a 06-1/336-9024-es telefonszámon, valamint a felugyeletidij@nebih.gov.hu e-mail címen áll az érdeklődők rendelkezésére.
A díjból befolyó összeget – az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény alapján – kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában meghatározott célok elérésére lehet fordítani. Az összeg 10 százalékából kötelezően fejlesztéseket kell megvalósítani.
A fennmaradó összeg 60 százaléka a megyei kormányhivatalok bevétele a területi igazgatás működtetésére, 40 százaléka pedig a Nébih működését támogatja. Tavaly a díj összege több mint 10 milliárd forint volt. (MTI)
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak 1279 milliárd forintot kezeltek az idei első negyedév végén, amely 8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az érintett egészség- és önsegélyező pénztárak a múlt évhez képest 43 százalékkal több alkalommal finanszírozták a tagok által összesen 10,8 milliárd forint értékben igénybe vett szolgáltatásokat.
A folytatódott a növekedés az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő pénztáraknál. Az első negyedév végén az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez pedig jelentős, közel 8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ötéves távlatban ez közel 50 százalékos gyarapodásnak felel meg – derül ki az ÖPOSZ közleményéből. Az egy főre jutó vagyon éves összevetésben 7,6 százalékkal 1,14 millió forintra emelkedett.
Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke az önkéntes nyugdíjpénztárak eredményeit értékelve közölte, hogy a tagdíjbevétel 27 százalékkal 31 milliárd forintra nőtt. Az pénztártagok egyéni befizetéseinek összege – az újonnan bevezetett módszertan szerint – 23,5 százalékkal 14,5 milliárd forintra emelkedett. “Örömteli, hogy a munkáltatói hozzájárulások 16 százalékkal 8,6 milliárd forintra emelkedtek, mert a munkáltatóknak kulcsszerepe van abban, hogy segítsék munkavállalóikat a felelős gondolkodásban, a megfelelő mértékű megtakarítások kialakításában – emelte ki.
A munkáltatói aktivitás növekedésében szerepe volt annak, hogy a tavalyinál alacsonyabb adóterheléssel járulhatnak hozzá az alkalmazottak pénztári megtakarításhoz. A munkáltatói befizetések emelkedése azért is kiemelten fontos, mert 2017 első negyedévében közel 10 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Tehát a munkáltatói befizetéseket nézve lényeges fordulat történt” – tette hozzá dr. Kravalik Gábor.
Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészség- és önsegélyező pénztárak is sikeres negyedévet zártak. Összesített vagyonuk 49 milliárd forintot tett ki, ami 1,7 százalékos növekménynek felel meg. Dr. Kravalik Gábor azonban hangsúlyozta, hogy az egészség- és önsegélyező pénztáraknál nem elsősorban a vagyongyarapodás a legfontosabb mutató, hanem az, hogy a kasszák mekkora összegben és hány alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat.
“Ebben a tekintetben kiváló negyedévről beszélhetünk. Több mint 2,3 millió alkalommal vállalták át az egészség- és önsegélyező kasszáink a szolgáltatások díját, összesen 10,8 milliárd forint értékben” – tette hozzá. Az is mutatja az egészség- és önsegélyező kasszák népszerűségét, hogy a tagok egyéni befizetései 32 százalékkal 4,7 milliárd forintra emelkedtek.
A negyedéves adatok alapján, elsősorban a tagok egyéni befizetéseinek jelentős növekedéséből az látszik, hogy a pénztártagok bizalma továbbra is töretlen és nagyon fontos számukra a pénztárakon keresztüli takarékoskodás, akár a nyugdíjas évekről, akár egészség-megőrzésről van szó.
Az elnök azt is elmondta: “Kedvező, hogy a munkáltatók hozzájárulása idén nőtt, azt reméljük, hogy utóbbi még nagyobb volumenben emelkedik a jövőben, részben a már említett alacsonyabb adóterhelés miatt. A pénztári takarékoskodáshoz járó adó-visszatérítés és a nettó reálbérek emelkedése pedig az egyéni tagdíjaknak adhat támaszt a jövőben. Korábbi javaslatunk szerint elvben lenne arra is mód, hogy a munkáltató és a pénztártag közös előtakarékosságát a jelenlegi kedvezmények kibővítésével is tovább ösztönözze a jogalkotó. Mindezek eredőjeként arra számítunk, hogy az utóbbi időszakban stagnáló pénztári létszám bővülésnek indul”.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar komlótermesztés újjáélesztése érdekében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária Zrt., a vállalat 30 millió forinttal támogatja a programot.
A kormány felelős a vidéken élőkért és számukra megélhetést szeretnének biztosítani – közölte Nagy István agrárminiszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten az aláírási ceremónián.
Nagy István kiemelte: hosszú távú cél, hogy mintegy 50 ezer ember átkerüljön a közmunkaprogramból az agráriumba.
A miniszter jelentős lépésnek tartja a megállapodást, hiszen az 1980-as években 500-550 hektáron termesztettek Magyarországon komlót, ami 2011-re öt hektárra csökkent. A miniszter szerint a Heineken Hungária Zrt. jó nyomon járt, amikor felismerte, hogy ha az országban akar termelni és értékesíteni, akkor magyar alapanyagokat használ fel. Kiválónak nevezte a magyar árpára vonatkozó együttműködést, amelynek köszönhetően a Soproni sör mostanra száz százalék magyar árpából készül – tette hozzá.
Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy a Heineken támogatásával megvalósuló komlóültetvény szorosan kapcsolódik a segélyszervezet Somogy megyei kastélyosdombói modellprogramjához.
A Barcsi kistérségben immár nyolc éve zajló nagyszabású szociális projekt hátrányos helyzetű családoknak kínál kiutat a szegénységből. A támogatásnak köszönhetően a segélyszervezet egy hektáron kezdheti meg a komló termesztését, amelynek gondozásával és szüretelésével a háztartások munkalehetőséghez jutnak – tette hozzá.
José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a Heinekennél kiemelt ügyként kezelik a magyar beszállítókat és arra törekednek, hogy söreiket főleg helyi alapanyagokból készítsék és hozzájáruljanak a helyi gazdaságok fejlődéséhez. Utóbbiaknak a program tervezhető jövőt jelent, míg a vállalat olyan hazai komlóhoz jut, amely őrzi a magyar termőföld értékeit.
Kitért arra is, hogy 2017-től a Soproni sört 100 százalék magyar árpából főzik, ezzel támogatva több mint 100 magyar gazdát. Idén pedig a Soproni radlerekhez használt meggy és bodza is magyar.
Az eseményen kiadott sajtóközlemény szerint a cég vállalja, hogy a megtermelt komlót piaci áron felvásárolja, ezzel biztosítva a fenntartható működés és hátrányos helyzetű családok biztos megélhetését. Az első palántákat várhatóan ősszel ültetik Kastélyosdombón. (MTI)
Idén is várja a családbarát vállalat díjra pályázó kis-, közepes és nagyvállalatok jelentkezését a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom.
A mozgalom a kitüntetéseket 2013 óta adományozza olyan cégeknek, amelyek a munka és a magánélet egyensúlyát támogató működésükkel hozzájárulnak a társadalom családbarát szemléletének erősítéséhez, megkönnyítve ezzel a gyermekvállalást.
Pályázni szeptember 19-ig elektronikus formában lehet a balansz@haromkiralyfi.hu címen, a díjakat várhatóan november közepén adják át a családbarát vállalat gálán.
A pályázatról további információk a www.csaladbaratvallalat.hu oldalon találhatók.
A Kopp Mária által 2009-ben alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom abban vállal szerepet, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek, és a fiatalok a karrier mellett a családdal kapcsolatos álmaikat is megvalósíthassák. A civil szervezet ezért egyebek mellett társkereső programokat és konferenciákat is szervez. (MTI)
A közutak környezeti terhelésének, útfelújítási igényének csökkenésével éves szinten több tízmilliárd forintos megtakarítást is hozhatna az intermodális fuvarozás fejlesztése – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ).
A szövetség szerint ehhez a nagy távolságú, az ezer kilométer feletti közúti áruforgalom 10-20 százalékát kellene vasútra és vízi útra terelni. A közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések fejlesztésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költséget takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne.
Az intermodális fuvarozás magyarországi helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájának céljaival is, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák – hangsúlyozta a logisztikai szövetség.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben rámutatott arra, hogy az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás, csökkenne a környezetterhelés és a migrációból eredő kockázat, eközben nőne a közlekedésbiztonság, közvetlen költségcsökkenés jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél.
Az MLSZKSZ átfogó intézkedési tervében egyebek mellett azt javasolja, hogy azonosak legyenek a feltételek az infrastruktúra használatánál a közúti, vasúti, vízi fuvarozásnál. Ösztönző rendszer bevezetésével kellene támogatni az intermodális rendszerek igénybevételét, és vonzó üzleti környezetet kellene teremteni, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltani – írták.
Mindehhez szükség van az ipari parkok, a nagyobb raktárak és a logisztikai központok vasúti összeköttetéseinek kiépítésére, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell a vasúti működési szabályzatokat, fejleszteni kell a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési- és logisztikai szakemberek képzését pedig fel kell gyorsítani – tették hozzá.
A 2002-ben alapított Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2016-ben elérte a 409 milliárd forintot. (MTI)
Várja a magyar jelentkezőket nemzetközi légiutas-kísérő csapatába a világ legnagyobb nemzetközi légitársasága. A már jelenleg is közel háromszáz magyar munkavállalót foglalkoztató Emirates 2018. május 26-án tart nyílt napot reggel 8 órától a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelben.
Az Emirates légitársaság nők és férfiak jelentkezését egyaránt várja az új pozíciók betöltésére. A légitársaság a légiutas-kísérők számára sokszínű juttatási csomagot kínál, amely többek között adómentes fizetést, színvonalas, térítésmentes szállást Dubajban, ingyenes munkahelyi transzfert, orvosi és fogorvosi ellátást, valamint kedvezményes vásárlási és szabadidős programlehetőségeket tartalmaz. A légitársaság továbbá kedvezményes utazási lehetőségeket is biztosít a légiutas-kísérők és hozzátartozóik számára az Emirates hat kontinensen átívelő hálózatán belül.
Bár a jelentkezés előképzettséget nem igényel, a leendő légiutas-kísérőknek néhány kritériumnak meg kell felelniük. A jelentkezés feltétele a betöltött 21 éves életkor, valamint a 212 cm-es magasság kinyújtott karral, lábujjhegyen állva. A jelentkezés feltételeiről, a juttatási csomagokról és az Emirates karrierlehetőségeiről ezen az oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
“A légiutas-kísérő csapatunk tagjai segítőkészek, barátságosak és szolgáltatásközpontúak – ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel a jelölteknek is rendelkezniük kell, hiszen felvételük esetén az ő feladatuk is lesz, hogy biztosítsák utasaink számára az Emirates-től megszokott, és számos nemzetközi elismeréssel díjazott szolgáltatási színvonalat. A nyílt napunk kiváló alkalom arra, hogy tehetséges magyarok új életet kezdjenek, nemzetközi karriert építsenek. A rendezvényen való részvétel előregisztrációhoz nem kötött, csupán egy friss fotóra és egy angol önéletrajzra van szükség” – összegezte Horváth Gábor, az Emirates magyarországi Country Managere.
A pályázóknak úgy érdemes készülni, hogy akár a teljes napjukat a helyszínen kell tölteniük, a kiválasztott jelölteket pedig a légitársaság értesíteni fogja a további tesztek és interjúk időpontjairól. “Ez az időszak az Emirates folyamatos növekedése miatt számunkra is rendkívül izgalmas, így arra bíztatjuk az érdeklődőket, hogy látogassanak el nyílt napunkra, ahol toborzó csapatunk örömmel válaszol az érdeklődők kérdéseire, akár a pozícióval, akár a dubaji élettel kapcsolatban” – tette hozzá Horváth Gábor.
Az Emirates légitársaság 269 szélestörzsű repülőgépből álló flottája jelenleg 6 kontinens 159 desztinációjára közlekedik. A légitársaság a legnagyobb üzemeltetője a Boeing 777 és Airbus 380 géptípusoknak. Az Emirates kiemelkedő karrierlehetőségeket kínál, részletes képzésekkel és páratlan kulturális élményekkel a 135 nemzetiség alkotta légiutas-kísérő csapatában, melynek közel 300 magyar tagja is van. Az Emirates, melynek flottája világszerte a legmodernebbek közé tartozik, 2014 óta napi járatot működtet Budapest és Dubaj között.
Dinamikusan növekszik a kezességvállalással párosuló hitelek aránya a kisvállalkozások körében, mely jelentős mértékben hozzá fog járulni a vállalati hitelállomány növekedéséhez.
Egyre erőteljesebben érezteti hatását a gazdasági növekedés a hitelkeresletben, ez a növekedés idén is kitarthat a kedvező kilátások, a javuló üzleti bizalom és az alacsony kamatkörnyezet fényében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2017 negyedik negyedévében több mint tíz százalékkal, 184 milliárd forinttal emelkedett a teljes vállalati hitelállomány az előző év azonos időszakához képest. Az új hitelszerződések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is magasabb számokat mutatnak a jegybank statisztikái – ismerteti közleményében a CIB Bank.
A hazai vállalkozások az alacsony kamatkörnyezetben most kedvező finanszírozással valósíthatnak meg kapacitásbővítő, korszerűsítő beruházásokat. A CIB ügyfeleinek 70 százaléka általános vállalatfinanszírozási célt jelöl meg, de jellemző a készlet-, a forgóeszköz-finanszírozás, valamint az eszköz- és ingatlanberuházás is. A mikro- és kisvállalkozások körében egyre élénkebb az érdeklődés a hitelgaranciával párosuló konstrukciók iránt is. Ez utóbbi esetében az év első negyedévében az előző év azonos időszakához képest közel 35 százalékos bővülést ért el a pénzintézet.
„A tavalyi évben 15 százalék volt a piaci részesedésünk ebben a termékkategóriában, amely jelentősen hozzájárult a vállalati hitelállomány bővüléséhez. Hasonló dinamikára számítunk az idei évben is, melyet a kedvező gazdasági környezet tovább erősíthet” – mondta el Fetter István a CIB ksvállalkozások szegmensének vezetője, aki szerint a konstrukció népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy gyorsan elbírálják a hiteligényeket, és folyósítják az összeget.
Az államilag támogatott konstrukciók tovább fokozzák az egyébként is erős piaci árversenyt, miközben a digitalizáció állítja újabb és újabb kihívások elé a pénzintézeteket. A CIB Banknál a közeljövőben kisvállalatok számára is szeretnék elérhetővé tenni a mobilalkalmazáson keresztül történő hiteligénylést, hiszen jelenleg minden második kisvállalati ügyfél rendelkezik már applikációval.