A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra. Az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt.
A képzési területeket nézve a hazai munkaerőpiac esetében első helyen a pedagógusképzés áll, amelyet az orvos- és egészségtudomány, valamint az államtudományok követnek – derült ki a hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó Eurostudent VI. felmérés magyarországi adataiból. A nemzetközi munkaerőpiacra való felkészülést illetően az orvos- és egészségtudomány lett az első, majd a művészet és társadalomtudományok következtek. Képzési szintenként ugyanakkor nem volt különbség a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac vonatkozásában.
A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya 18, százalék, az egyéb formában élők – egyedül, barátokkal, saját családdal – aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt. A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait.
Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20 százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni körülményeit. A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4 százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű.
A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte felsőoktatási tanulmányait. A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul.
A vizsgált hallgatók mintegy fele (47,5 százalék) Budapesten, 27,4 százaléka a Dunántúlon, 25,1 százaléka a Dunától keletre eső országrészben végzi tanulmányait. A legnagyobb részük gazdaságtudományok (20 százalék), műszaki (17,7 százalék) vagy orvos- és egészségtudományi (10,2 százalék) képzésben vesz részt. A nők leginkább a pedagógusképzés (80,9 százalék), az orvos- és egészségtudomány (77,3 százalék) és a művészetközvetítés (72,3 százalék) területén felülreprezentáltak, a férfiak az informatika (85,9 százalék), a műszaki (73,2 százalék) és a természettudományos képzésben (60,3 százalék).
A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és egészségtudományi képzésben tervezik. A hallgatók 39,8 százalékára a közepes tanulmányi intenzitás a jellemző, azaz egy héten 20-40 órát szánnak tanulással kapcsolatos tevékenységre, 24,5 százalékuk 20 óránál kevesebbet, 25,7 százalékuk 40 óránál többet.
A hallgatók havi összbevétele 150 818 forint; a szülőkkel együtt élőké 127 104 forint, a nem szüleikkel élőké 163 590 forint. Költségeik fedezésére 118 770 forintot fordítanak átlagosan, ennek nagy része a megélhetési költség, illetve a tanulmányi költség. A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a projekt záró konferenciáján arról beszélt, hogy az OH portfóliója nagyon szélessé vált az elmúlt években, s rengeteg adat áll rendelkezésükre. Egy év alatt a közoktatásban és a felsőoktatásban elemző főosztály jött létre a hivatalban, amivel kínzó hiányt orvosoltak. Hozzátette: olyan témákhoz nyúl a kutatás, amelyek atipikusak az eddigi vizsgálódások szempontjából. Egyik példaként a munkaerőpiacot és a felsőoktatást vizsgáló kutatásokat említette, s kitért arra is, hogy a projekt folytatódik, a hetedik programponttal.
Veres Edit, a hivatal felsőoktatási elemzési főosztályának vezetője arról beszélt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkentésére. Martin Unger, az Eurostudent konzorcium képviselője azt mondta, hogy a magyar eredmények nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthetők.
Az 1990-es években indult Eurostudent nemzetközi felmérések a hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságainak feltárására irányulnak. Elsődleges cél az európai döntéshozók ösztönzése, hogy ismerjék meg behatóan a felsőoktatási rendszer jellemzőit, és tapasztalataikat építsék be a szakpolitikai döntésekbe.
A 2015 és 2018 között, 28 ország részvételével elvégzett Eurostudent VI. felmérés itthoni lebonyolításáért az Oktatási Hivatal volt felelős. Az adatfelvétel során a mintába került 25 felsőoktatási intézmény hallgatóit online kérdőívvel keresték meg, s a gyorsjelentést 7202 válaszadó adatai alapján állították össze – olvasható a kiosztott összegzésben. (MTI)
