Kezdőlap Blog Oldal 487

A gazdálkodó szervezetek elektronikusan csak cégkapun intézhetik adóügyeiket jövőre

0

Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyet használhatják – közölte a NAV pénteken az MTI-vel.

A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY tárhelyet is.

A közlemény szerint a cégkapu, amelyet a gazdálkodó szervezeteknek jövőre már kötelező lesz használniuk adóügyeik elektronikus intézésére, többek között a NAV-val való elektronikus kapcsolattartásra, a bevallások beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére szolgál és az adóhivatal küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, a cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést. A gazdálkodó szervezeteknek a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet.

Az egyéni vállalkozóknál az adóügyek intézésében nem lesz változás, számukra továbbra is az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kommunikációra, amelyhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhelyszolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség – olvasható az adóhivatal közleményében.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. az MTI-nek pénteken eljuttatott közleménye szerint a cégkapu használatára kötelezett gazdálkodó szervezetek közül már 490 ezren regisztráltak a rendszerbe, a cégkapuból küldött dokumentumok száma november elején meghaladta az 1,1 milliót.

Az állam által ingyenesen kiépített cégkapu mellett más közigazgatási szolgáltatások fejlesztéséért is a NISZ a felelős, konzorciumvezetőként. A fejlesztések a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) valósulnak meg, a projekt teljes költségvetése 9,434 milliárd forint.

A foci-vb beizzította a brit gazdaságot, de a kereskedelmi kamarák aggódnak

Két éve nem mért ütemre gyorsult a brit gazdaság növekedése az idei harmadik negyedévben. A fő hajtóerőt a meleg nyári időjárással és a labdarúgó-világbajnoksággal összefüggő fogyasztási többlet jelentette. Ennek ellenére az elemzői közösség változatlanul borúlátóan ítéli meg a további növekedési kilátásokat.

A brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken ismertetett első becslése szerint a szeptemberrel zárult három hónapban a brit hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedévvel összevetve. Ez volt a leggyorsabb növekedés a 2016 negyedik negyedévében mért 0,7 százalékos GDP-bővülés óta – írja az MTI. Az idei második negyedévben 0,4 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban, a harmadik negyedévben, a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, 1,5 százalékkal nőtt reálértéken a brit hazai össztermék. A statisztikai hivatal is hangsúlyozza pénteki ismertetésében, hogy az elmúlt negyedév éves szintű növekedése továbbra is nyomott.

Az ONS szerint a harmadik negyedéves adaton belül egyedül júliusban 0,3 százalékkal nőtt a brit gazdaság teljesítménye reálértéken. Az erőteljes júliusi növekedési lendület elsődleges oka a meredeken fellendülő kiskereskedelmi értékesítés volt, amelyet mindenekelőtt a meleg időjárás és az oroszországi labdarúgó-világbajnokság hajtott. Az ONS hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jó harmadik negyedévi adat okai között volt a gyenge évkezdett jelentette alacsony bázis is, ráadásul a havi összevetésű GDP-reálnövekedés augusztusban és szeptemberben egyaránt zéró volt. Londoni pénzügyi elemzők szerint ez utóbbi tényező meglehetősen borús növekedési kilátásokat vetít előre a negyedik negyedévre.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics a GDP-becslés pénteki közzététele utáni helyzetértékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy az augusztusi és a szeptemberi stagnálásból következtethetően a brit gazdaság csekély növekedési lendülettel léphetett át a negyedik negyedévbe. A ház szerint ráadásul a brit GDP-érték 76 százalékát adó szolgáltatási szektor legújabb beszerzésimenedzser-indexe (BMI) is lassulásra vall. A szektor BMI-mutatója a szeptemberi 53,9-ről októberben 52,2-re süllyedt.

Az Oxford Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy az idei március kivételével – amikor a szélsőségesen rossz időjárás visszavetette az aktivitást, a brit EU-tagságról rendezett népszavazás óta az októberi szolgáltatási BMI-mérőszám volt a legrosszabb. A referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Az Oxford Economics számítási modellje mindezek alapján a negyedik negyedévre jóval lassabb, 0,3-0,4 százalékos növekedést valószínűsít a brit gazdaságban. 

A brit üzleti szektor is igen borúlátóan ítéli meg az idei növekedési kilátásokat. A Brit Kereskedelmi Kamarák legutóbbi negyedéves felmérése szerint  – amelyben 5600 tagvállalat vett részt – a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorok minden aktivitási, rendelési és foglalkoztatási adata azt jelzi, hogy a brit gazdaság idei növekedési üteme a leglassabb lesz a globális pénzügyi válság óta. A kamarai felmérés szerint a brit vállalati szektor exportja és exportrendelési állománya az EU-népszavazás óta nem volt olyan alacsony, mint most, a szolgáltatási szektorban pedig 47 százalékra, több mint negyedszázados mélypontra süllyedt az új munkaerőt kereső vállalatok aránya.

(Fotó: politico.eu)

Növekedett a hitelfelvételek száma az OTP Banknál

Az OTP Bank hitelezése mind csoportszinten, mind az anyabank tevékenységét tekintve dinamikusan nő – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az OTP Csoport 2018. harmadik negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen pénteken Budapesten.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte: a konszolidált teljesítő hitelállomány az idei harmadik negyedévben 4 százalékkal bővült, ezzel az idei év első kilenc hónapjában 839 milliárd forinttal emelkedett az árfolyamhatástól megtisztítva. Magyarországon minden fő szektorban nőtt a teljesítő hitelek állománya, a vállalati és kkv hitelportfólió együttesen 27 százalékkal bővült éves szinten – írja az MTI. 

A vezérigazgató-helyettes elmondta: az anyabank esetében a jelzáloghiteleken belül a lakáshitelek éves szinten 11 százalékkal bővültek. A leánybankok közül  éves összevetésben az ukrán, orosz és a szerb fogyasztási hitelportfóliók nőttek látványosan. Jelezte: a hitelvolumenek dinamikus növekedésének eredményeként a bankcsoport hitel/betét mutatója 72 százalékra emelkedett.

Bencsik László kiemelte: ha az újonnan folyósított lakossági hiteleket nézzük, az idei első kilenc hónapban a magyarországi hitelezés kimagaslóan, éves szinten 46 százalékkal bővült, míg a személyi hitelek állománya 55 százalékkal emelkedett. A személyi hitelek nyújtásában az OTP ukrajnai leánybankja egyedülálló, 96 százalékos növekedést produkált az idei első háromnegyed évben.

Bencsik László elmondta: az OTP csoporton belül a nettó kamatrés tovább csökkent, a tavalyi 4,56 százalékról 4,3 százalékra mérséklődött az első kilenc hónapban, de negyedéves összehasonlításban enyhén, 5 bázisponttal a második negyedévi 4,25 százalékról 4,3 százalékra emelkedett.

Elmondta: az OTP magyarországi tevékenysége során a bank 30,1 százalékos piaci részesedést ért el a jelzáloghitelek szerződéses összegeiből az első kilenc hónapban. Az elmúlt évhez képest emelkedett a bankcsoport piaci hányada a lakossági megtakarításokból is, a 2017-es 31,1 százalékról 31,7 százalékra nőtt az idei első kilenc hónapban.

A vezérigazgató-helyettes jelezte: a program indulása óta az OTP-n keresztül folyósított családi otthonteremtési kedvezmény (csok) együttes összege az idei első háromnegyedév végére 109 milliárd forintra emelkedett.

Elemzők szerint az autóipar fékezte a szeptemberi exportot

0

A fogyasztás és a beruházások importgerjesztő hatása, valamint az autóipart hátráltató tényezőknek és a külső konjunktúrának az exportra gyakorolt befolyása magyarázta a szeptemberi külkereskedelmi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

A központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott első becslése szerint szeptemberben az export euróban kifejezett értéke 2,3 százalékkal csökkent, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi aktívum így is 268 millió euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az export visszaesése összefügg az autók károsanyag kibocsátásának új mérési szabályozásával (WLTP), így feltehetően, ahogy az egyes modellek megfelelnek az új szabályozásnak, a kivitel újra élénkülhet, amit egyes új modellek, valamint új exportkapacitások üzembe helyezése is támogatni fog. Az import növekedése pedig döntően a kirobbanó beruházási dinamikát tükrözi, de a fogyasztás bővülése is hozzájárul. A külkereskedelmi többletet az olajárak markáns emelkedése miatt bekövetkezett cserearány-romlás is csökkentette.

Az elemző számítása szerint a harmadik negyedévben 1,02 milliárd euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, ami érdemben fékezhette a GDP növekedését, ezzel szemben a beruházások jelentősen gyorsulhattak. Az év egészében arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1430 millió euróval 6,65 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,078 milliárd euróról, összességében kisebb mértékben rontja a GDP növekedését, mint tavaly, így a gazdasági növekedés üteme 4,6 százalékra gyorsulhat idén.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfrissebb külkereskedelmi adatok nem jelentenek meglepetést. Az idén több olyan hónap volt, amikor az import volumene meghaladta az exportét – emlékeztetett. Az import ütemesebb növekedése a belső fogyasztás és a beruházások növekedésével magyarázható. Az idén az év egészében az import magasabb növekedési ütemet érhet el az exportnál, ez pedig a külkereskedelmi többlet további mérséklődését okozza. 2019-ben tovább csökkenhet a többlet, mert a belső kereslet miatt jelentős az importigény, miközben az exportteljesítményt meghatározó nemzetközi konjunktúra a legfrissebb adatok szerint lassulhat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is az autóipart érintő új környezetvédelmi szabályozással hozta összefüggésbe az export gyengébb teljesítményét. Emellett az európai konjunktúra lassulása miatt szűkülnek az exportértékesítés lehetőségei, de egyelőre nem világos, mennyire marad tartós ez a tendencia – tette hozzá. Eközben az import növekedési üteme nem mondható meglepőnek a belső kereslet, az élénk fogyasztás és a beruházások által vezérelt növekedés miatt.

Mindezen tényezők a külkereskedelmi többlet további csökkenését sugallják, ami – különösen az alacsony kamatok mellett – fundamentális oldalról nem támogatja a forint tartósabb felértékelődését – állapította meg az elemző.

(Fotó: Pixabay)

7,5 milliárd forintból újulnak meg belterületi utak Pest megyében

0

Összesen több mint 7,5 milliárd forintot nyert el 74 Pest megyei önkormányzat belterületi utak felújítására – közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A belterületi utak fejlesztésének támogatására irányuló nyolcadik pályázat 2018 elején jelent meg, azzal a céllal, hogy támogassa az önkormányzati tulajdonú belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítését, felújítását és korszerűsítését. Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 150 millió forint volt településenként.

A beérkezett, szakmailag jól előkészített települési pályázatok mindegyikének támogatása érdekében, azok várható pozitív gazdaságfejlesztési hatására tekintettel a tárca az eredeti 7 milliárd forintos támogatási keretösszeget további fél milliárd forinttal megemelte – ismertette az államtitkár.

A támogatás eredményeként 74 Pest megyei település területén javul a belterületi utak, közterületek állapota: „összesen 250 közterület fejlesztése valósulhat meg”, köztük összesen 13,3 kilométer szilárd burkolattal újonnan ellátott önkormányzati tulajdonban lévő belterületi út megépítésére, valamint 100,4 kilométer önkormányzati tulajdonban lévő belterületi út felújítására nyílik lehetőség, „ezzel is javítva a munkába járás körülményeit és a helyi gazdálkodó szervezetek működési feltételeit, a munkahelyek és közszolgáltatások jobb elérését” – fejtette ki Rákossy Balázs.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány 2016-ban döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok fejlesztéseire. A hazai forrásból finanszírozott támogatási program ellensúlyozza, hogy a Közép-magyarországi régió részeként Pest megye a hozzá hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb európai uniós fejlesztési forráshoz juthat a 2014-2020 közötti időszakban. A 80 milliárd forintos keretösszeget a Pénzügyminisztérium pályázati rendszerben, Pest Megye Önkormányzatával együttműködve használja fel, oly módon, hogy a támogatás hatékonyan és átlátható módon biztosítja a Pest megyei értékteremtő fejlesztések eredményes megvalósítását, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a Pest megyei polgárok jólétének növeléséhez.

(Forrás: MTI)

600 millió forintos árbevétellel számol a Foxpost

A 100 százalékban magyar tulajdonú csomagautomata-hálózat idén 600 millió forintos, jövőre pedig már 1 milliárd forint feletti árbevételre számít, a növekedést a hálózat folyamatos bővítésével magyarázták, illetve azzal, hogy egyre többen veszik majd igénybe a cég szolgáltatásait.

A cég közleménye szerint a társaság idén eddig országszerte 36 újabb automatát helyezett üzembe, így már 103 készülék áll az ügyfelek rendelkezésére. Nőtt a szolgáltatás földrajzi lefedettsége is: az eddigi 33 település után további 15 városban és újabb 4 budapesti kerületben – és így több mint 5 millió ember számára váltak elérhetővé a cég által üzemeltett csomagautomaták.

Bengyel Ádám, a Foxpost Zrt. vezérigazgatója és társalapítója kifejtette: több mint félmillióan használják rendszeresen a cég szolgáltatásait, eddig több mint 1,7 millió csomagot kézbesítettek.

(Forrás: MTI, fotó: Foxpost)

Jövő héten rendezik a fiatal vállalkozók hetét

Jövő héten rendezik a fiatal vállalkozók hetét Budapesten és kilenc vidéki nagyvárosban – mondta a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán. A témák között a generációváltás is szerepel.

Kovács Patrik elmondta: az ingyenes, de regisztrációhoz kötött rendezvényt 11. alkalommal rendezik meg, és az előző évek tapasztalatai alapján tízezer érdeklődőre számítanak. A fiatal vállalkozók hetén az ország legismertebb vállalkozói – köztük Andy Vajna, Bige László, Palásti József – adnak elő arról, hogyan kell sikeresen vállalkozni.

A rendezvény célja, hogy a fiatal vállalkozók megfelelő inspirációt és ötleteket találva gyorsabban tudjanak a siker útjára lépni. A magyar kis- és közepes vállalkozások egyharmada generációváltás előtt áll, többek között ez lesz a rendezvény fő témája.

(Forrás: MTI)

Az MGYOSZ elnökségével egyeztetett a pénzügyminiszter

A bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának jövő hét keddi ülésén folytatódnak, a kormány célja pedig továbbra is az, hogy a jövő évi minimálbérek emeléséről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek állapodjanak meg.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségével folytatott tárgyaláson a béren kívüli juttatások átalakítását érintő felvetésekről szólva Varga Mihály elmondta, a kormány szándéka, hogy a magyar munkavállalóknak inkább a keresetük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét, ehhez pedig egy egyszerűbb, a pihenést, rekreációt támogató cafetéria-rendszerre van szükség. A pénzügyminiszter közölte, a hatéves bérmegállapodást folyatni kell, hiszen egy érzékelhetően eredményes egyezség született a kormány és az érdekképviseletek között 2016-ban. Ez stabilitást és kiszámíthatóságot adott a munkából élő emberek és a munkaadók számára is.

(Forrás: Pénzügyminisztérium, fotó: Dede Géza)

A cafeteria nem szűnik meg, csak átalakul

A magyar munkavállalók kapjanak a munkájukért tisztességes bért, és inkább a bérük emelkedjen a megélhetési kiadásaik fedezésére, ne pedig utalványokban kapják a fizetésük egy részét – idézte Izer Norbertet a Magyar Hírlap csütörtöki száma.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára hozzátette, a kormány a munkabért terhelő adók csökkentésével, a szociális hozzájárulási adó további két százalékpontos csökkentésével, valamit a közszféra béremelési programjának folytatásával teremti meg a béremelés feltételeit.

A sajtóhíresztelésekkel ellentétben a cafeteria nem szűnik meg, csak a rendszer egyszerűsödik, és a 450 ezer forintos keretösszeg sem változik – idézte a lap az államtitkárt.

A cafeteria-rendszer átalakítására nemcsak bonyolultsága miatt volt szükség, hanem azért is, mert jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresettel rendelkező munkavállalók részesülnek cafeteriában. Jelenleg csak a vállalkozások kis hányada, mindössze 24 ezer munkáltató fizet cafeteriát.

Az egyszerűsödő rendszernek köszönhetően azonban a kisebb cégek, amelyek eddig adminisztratív vagy éppen anyagi okokból egyáltalán nem adtak béren kívüli juttatásokat, jövőre könnyebben megtehetik ezt, mivel a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése a cafeteria közterheit is mérsékli.

„A német és osztrák gyakorlathoz hasonlóan béren kívüli juttatásként a munkavállalók pihenésének támogatását tartjuk elsődlegesnek a népszerű Szép-kártya megőrzésével, ami hozzájárul a magyar gazdaság és turizmus növekedéséhez is” – nyilatkozta Izer Norbert.

(Forrás: MTI/Pénzügyminisztérium)

3,8 százalékkal nőttek az árak októberben

0

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan ismét 0,2 százalékponttal emelkedett 2,6 százalékra.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentősen. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése megjelent az októberi adatokban is.

Az élelmiszerek ára az előző havival megegyező mértékben, ismét 4,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, a legjelentősebben a zöldségek drágultak. Az idényáras élelmiszerek ára átlagosan 20,5, ezen belül a burgonyáé 40,0, a friss zöldségeké 38,6 százalékkal emelkedett. A liszt 7,6, a kenyér 5,5 százalékkal drágult, a sertéshús 2,8 százalékkal olcsóbb, a baromfi 3,3 százalékkal drágább lett. A cukor fogyasztói ára 20,2 százalékkal csökkent.

A járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni, szeptemberhez viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedett az áruk.

A dohányáruk ára 7,3 százalékkal, a szeszes italoké 3,0 százalékkal nőtt.

A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,7, a tűzifa 9,5 százalékkal emelkedett, a vezetékes gáz, az áram és a távfűtés ára a tavaly októberivel megegyezik.

A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek mérsékelt, 0,8, illetve 0,2 százalékos áremelkedést mutattak, az új autók ára 6,4 százalékkal nőtt, a használtaké 8,5 százalékkal csökkent.

Az év első tíz hónapjában átlagosan 2,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

(Forrás: MTI)

Várhatóan folytatódik az ipari termelés bővülése

0

Egy-másfél évre előre tekintve is várhatóan folytatódik az ipari termelés bővülése – mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.

A KSH csütörtökön közölte: az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Szeptemberben az ipari termelés munkanaphatástól megtisztított volumene 2,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a nyers adat 0,6 százalékos csökkenést mutat.

Pomázi Gyula elmondta: szeptemberben egyfajta kivárás volt az ágazatokban, de ezeket a várhatóan feloldják a közelmúlt intézkedései, mint például az ágazatok versenyképességét jelentősen javító adó- és bérintézkedések. Emellett megfigyelhető a bizalmi index javulása is, ami megjelenik a megrendelés-állományokban és a termelési kapacitásokban is, a munkaerőhiány viszont visszafogja a növekedést.

Ezzel együtt azt gondolják, az év első kilenc hónapjában tapasztalt 3,1 százalékos növekedés az év utolsó szakaszában is megmarad, illetve a növekedési tendencia folytatódik még körülbelül egy-másfél év előretekintésében is.

Az államtitkár kifejtette: a Magyarországon kiépült beruházás-vonzó környezet, valamint a magyar ipar szerkezetét, struktúráját meghatározó ágazatokban lévő növekedési potenciálok elég jók ahhoz, hogy az ipari termelés bővülése megmaradhasson a továbbiakban is. Példaként említette az egészségipart és az élelmiszeripart, amelyekben a fejlődés lehetőséget hordoz a bővülésre, a járműipar növekedése mellett. Megjegyezte: a járműiparban jelenleg kivárás tapasztalható, az EU-s járműipari kibocsátási szabványok és a megrendelés-állomány viszonylag erős változása miatt, de ebben is változás várható.

Pomázi Gyula elmondta azt is, több ágazat versenyképessége azon múlik, milyen innovatív fejlesztéseket – például automatizálást, robotizálást – tud megvalósítani.

(Forrás: MTI)

Nyugodt szívvel majszolhatjuk a majonézt

Huszonkét hazai majonézt vizsgált meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a végeredmény pedig szinte kifogástalan. Az ellenőrzött termékek élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek a kritériumoknak, csupán kisebb hibákat fedeztek fel az ellenőrök.

A Nébih csütörtökön számolt be az itthon forgalmazott majonézek vizsgálatáról. A közleményből kiderült, az ellenőrzött termékek élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfeleltek az előírtaknak, háromnál azonban jelölési hiányosságokat találtak, közülük kettőnél pedig a tartósítószer tartalom kis mértékben meghaladta az előírt határértéket. Ez utóbbi miatt a felügyelők összesen 300 ezer forint bírságot szabnak ki, az enyhébb jelölési hibák miatt viszont csak figyelmeztetik az élelmiszer-vállalkozókat, akiknek intézkedési tervet kell benyújtaniuk a hibák javítására.

A flakonos mártásokat érintő vizsgálat során egyebek mellett kielemezték a majonézek nedvesség- és zsírtartalmát, az omega-3 zsírsav mennyiségét, növényiolaj-összetételét és a kén-dioxid tartalmát. Az elemzés szerint a mustárt- vagy tojást nem tartalmazó majonézek valóban mentesek voltak ezen összetevőktől, és az allergén anyagnak számító zellernek sem találták nyomát a szúrópróbaszerűen vizsgált termékekben a szakemberek – írta meg az MTI.

Négy, véletlenszerűen kiválasztott majonéznél a kupakok összkioldódását is megvizsgálták, amelyek megfeleltek az uniós rendelet által meghatározott határértéknek. A Nébih tájékoztatása szerint a kedveltségi – szín, illat, íz – vizsgálaton az Univer majonéze nyerte el leginkább a szakértő és laikus kóstolók tetszését, második Penny, harmadikként a Reál majonéze végzett.

A kreatív tudást is importálná Kína

0

Magyarország innovatív vállalkozásai mutatkoztak be Sanghajban, a Kínai Nemzetközi Import Expó (CIIE) záró szakmai napján csütörtökön.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: a magyar kreatív ipari megoldások Kína számára is vonzóak. A hazai gazdaságban jelenleg betöltött 5 százalékos GDP részesedés megduplázása a cél, amelynek elérésében kínai együttműködésekre is számít Magyarország.

A miniszter elmondta, több kreatív innovációs exportlehetőségről is tárgyalt a magyar delegáció Sanghajban. Palkovics László a kreatív tudás mellett kiemelte a járműipart és az energetikát, mint olyan területeket, amelyeken lehetőséget lát a Kínába irányuló kivitel erősítésében.

A kormány célja, hogy a globális értékláncok magasabb hozzáadott értékű tevékenységeit telepítse le hazánkban, ebben 2010 óta már komoly sikereket ért el Magyarország. A további előrelépést szolgálja az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása Science Parkok létesítésével, vagy az olyan, Kínából nézve is vonzó világszínvonalú infrastruktúrák és szolgáltatások, mint amilyeneket a szegedi lézerközpont vagy a zalaegerszegi járműipari tesztpálya kínál. A magyar-kínai együttműködések bővítésére az élelmiszer-, egészség- és építőipar mellett rendkívüli lehetőségek nyílhatnak meg a kreatív ipari megoldások terén is.

Palkovics László nyitó előadásában kiemelte, Magyarország a kínai beruházások első számú célországa Közép-Kelet-Európában. 2000 óta több mint 2 milliárd euró kínai működőtőke érkezett Magyarországra, a beáramlás egy főre eső mértéke négyszerese a cseh, és nyolcszorosa a lengyel szintnek.

A magyar delegáció kínai látogatása során kilenc kiemelt együttműködési megállapodást kötött kínai partnerekkel, több mint 40 tárgyalást bonyolított le egyebek mellett a turizmus és az élelmiszeripar területén – tette hozzá a miniszter.

Az expó záró szakmai napja a magyar innovációkról szólt, az Innovációs Nap programja a miniszteri előadás után a közlekedés, mobilitás jövőképéről, a fenntarthatósági törekvésekről és az egyetemek kutatás-fejlesztésben betöltött, növekvő szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott magyar és kínai szakemberek részvételével. A hazai cégek között állami tulajdonú szereplők, az ÉMI, a HungaroControl és a Zala Zone, valamint más innovatív magyar vállalkozások (AImotive, Ivanka, Norma Instruments, Platio) is bemutatkoztak a nemzetközi közönségnek.

Az expó magyar pavilonját naponta ötezren látogatják, minden előadás teltházas.

Palkovics László Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében utazott Kínába, hogy részt vegyen az első Kínai Nemzetközi Import Expón. A sanghaji expóra látogató magyar kormányzati delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.

(Forrás: MTI, ITM)

Közel kéttucatnyi közvetítő engedélyét vonta vissza az MNB

Független pénzpiaci közvetítők tevékenységi engedélyét vonta vissza határozataiban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és összesen 2,3 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott.

A közlemény szerint az érintett 434 független pénzpiaci közvetítőből – alkuszok, többes ügynökök és többes kiemelt közvetítők – 23 több jegybanki felhívás és határozati kötelezés ellenére sem teljesítette féléves adatszolgáltatási kötelezettségét.

Az adatszolgáltatás a működési engedély birtoklásának előfeltétele, így azt az engedély meglétének teljes időtartama alatt akkor is teljesíteni kell, ha a közvetítő esetleg időlegesen nem végez szakmai tevékenységet.

Az MNB az elmúlt években erősítette a pénzügyi piacokon a szolgáltatók mellett a közvetítők felügyelését is. A hitelintézeti törvény 2017. januári módosítása szerint a független pénzpiaci közvetítők – többek közt a vezető állású személyének büntetlen előélete, jó üzleti hírneve és legalább 3 éves szakmai gyakorlata, valamint a kötelező felelősségbiztosítás megléte mellett – az MNB rendeletében előírt tartalomnak megfelelő rendszeres adatszolgáltatásra is kötelesek. Ez biztosítja a közlemény szerint, hogy a felügyeleti hatóság és maguk a közvetítők is valós képet kapjanak a piac működéséről és felkészüljenek az esetlegesen felmerülő kockázatokra.

Mindezért az MNB kiemelt szigorral lép fel az adatszolgáltatás teljesítését felróhatóan elmulasztó piaci szereplőkkel szemben. A jogszabályok alapján a tevékenységi engedély – szankcióként alkalmazott – visszavonása miatt az érintett intézmények vezető állású személyei 5 évig nem vállalhatnak hasonló tisztséget.

Piactisztító tevékenysége során az MNB az elmúlt években közel 2000 megbízó nélkül nyilvántartott tőkepiaci közvetítőt törölt nyilvántartásából, s mintegy félszáz – igazolt felelősségbiztosítás nélküli – pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza.

Az engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező közvetítők adatait a jegybank díjmentesen hozzáférhető közvetítői nyilvántartásai tartalmazzák. A jogosulatlan piaci szereplők listája pedig az MNB honapjának figyelmeztetések menüpontjában érhető el.

(Forrás: MTI)

Az átlagnál is rosszabb a munkaerő utánpótlás a tetőfedő szakmákban

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) szerint a területükön lévő szakmákban az országos átlagnál is rosszabb a helyzet munkaerő utánpótlásban, a létszámhiány mellett a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az újonnan munkába állók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással, szakirányú képzettséggel.

A szövetség közleményében kiemelte, hogy mintegy tizenöt éve nincs építmény-szigetelő képzés nappali rendszerben, a fiatalok csak átképzésen, betanításon sajátíthatták el a szakmát. Bádogost kevés iskola képez, és csak néhány tanulót vesznek fel, az oktatás meghirdetése sem folyamatos.

A szövetség szerint a tetőfedő szakma erősen összemosódik az ács szakmával, holott az ács szerkezetépítő jellegű, míg a tetőfedő a fedéssel és az alatta lévő szigeteléssel foglalkozik.

Az érdekképviselet arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaerő gondot megfelelő stratégia mentén minél előbb orvosolni kellene, hiszen az új lakások építése mellett a magyar lakosság több évtizedes elmaradásban van a lakások felújításával, évente közel 400 ezer lakást kellene renoválni, ehhez képest évente a harmadát újítják fel.

A szövetség közölte, azon dolgoznak, hogy meggyőzzék a szülőket, gyerekeket az általuk képviselt szakmák értékéről, presztízséről, emellett segítik a fiatal szakmunkások felkészülését a különböző szakmai versenyekre.

A Fiatal Tetőfedők Világbajnokságát kétévente rendezik meg. A 27. megmérettetésre november 13-16. között Lettország fővárosában kerül sor. A héten a magyar csapatok felkészülése is a finisébe ért, az ÉMSZ összefogásában Magyarország három – tetőfedő, építmény-szigetelő és bádogos – versenyszámban is képviselteti magát.

(Forrás: MTI)

Valótlan árkedvezményeket ígérhetett az Alza.hu „Black Friday” akciója

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás „Black Friday” akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80%-os kedvezményre tehetnek szert a Black Friday idején történő vásárlással. A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80% feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette. Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.

Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és e hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban. Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el. A GVH korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő „Black Friday”, illetve adventi hétvégi akciók miatt. A Hivatal emellett tájékoztatót is közzétett, amelyben összegezte a lényegesebb tudnivalókat, amelyekre a fogyasztóknak érdemes tekintettel lenniük az internetes vásárlások alkalmával.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/39/2018.

Megállt a kiskereskedelmi forgalom növekedése az euróövezetben

Az euróövezetben a várt szerény növekedés helyett stagnált szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint.

Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző havihoz képest az euróövezetben, 0,1 százalékkal csökkent viszont az Európai Unióban. A piac 0,1 százalékos növekedést várt szeptemberre az euróövezetre.

Augusztusban az euróövezet 19 és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest.

Az idei szeptemberit a tavalyival összevetve naptári kiigazítással az euróövezetben 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékkal.

A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb havi növekedését Írországban regisztrálták szeptemberben, 2,9 százalékosat. Lettországban 1,5 százalékkal, Észtországban pedig 1,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző havihoz képest.

A legnagyobb havi csökkenés Portugáliában volt, 1,7 százalékos, Ausztriában 1,0 százalékos, Belgiumban és az Egyesült Királyságban pedig 0,8 százalékos.

Éves bázison is Írországban nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben, 10,2 százalékkal. Litvániában 7,9 százalék, Lengyelországban 6,5 százalék volt szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése.

Belgiumban 2,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, Spanyolországban és Ausztriában pedig 1,5 százalékkal.

(Forrás: MTI)

Új bevásárlóközpont épül Kelenföldön

Letették a 137 ezer négyzetméteres Etele Plaza alapkövét. A központban 180 üzlet kap majd helyet.

Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Futó Gábor, a Futureal-csoport társalapítója és Tatár Tibor, a cég vezérigazgatója helyezték el az időkapszulát az Etele Plaza alapkőletételi ünnepségén a XI. kerületi Etele úton. A Futureal-csoport fejlesztésében megvalósuló, bruttó 137 ezer négyzetméteres, a Paulinyi – Reith & Partners által tervezett bevásárlóközpontban 180 üzlet kap helyet, a divatüzletek mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermekjátszóház és egyéb szolgáltatások, valamint csaknem 1300 parkolóhely várja majd a látogatókat.

A várakozások szerint a fővárosból naponta közel 40 ezer vásárló látogat majd ki a plázába, amelynek elsődleges vonzáskörzete Dél-Buda, ahol megközelítőleg 235 ezren élnek és a környék lakói az országos átlagos vásárlóerő 125 százalékával gazdálkodnak viszonylag gyenge kiskereskedelmi ellátottság mellett.

Az 55 ezer négyzetméter bérbeadható terület 60 százalékára aláírt vagy folyamatban lévő szerződésük van a beruházóknak.
A megvalósításhoz a Futureal-csoport idén nyáron európai viszonylatban is egyedülálló, 150 millió euró (közel 48 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött 10 éves futamidőre az UniCredit és az Erste-csoport konzorciumával.

(Forrás: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt)

Csalók élnek vissza a NAV nevével

0

Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével, hamis elektronikus levélben – adó-visszatérítésre hivatkozva – próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni.

A NAV honlapján megjelent figyelmeztetés szerint az illetéktelenek e-mailjei általában egy hivatkozást tartalmaznak, melyre kattintva a NAV honlapjára hasonlító, ám eltérő címen található oldal töltődik be, ahol az ügyfél személyes adatai mellett bankkártya adatokat is kérnek.

A NAV hangsúlyozza: soha nem kér e-mailben bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. A hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.

A hivatal honlapja a www.nav.gov.hu címen található. Az internetes cím ellenőrzésével nagy bizonyossággal kiszűrhetőek a hamis – vélhetően csalók által üzemeltetett, adathalász – honlapok – írták.

(Forrás: NAV/MTI)

Nem változott az alapkamat

0

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat 0,90 százalékon tartásáról és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról.

A Magyar Nemzeti Bank október 16-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében kiemelték, hogy a tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye.

Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges.

A tanácstagok megítélése szerint a megújult eszköztár megfelelő mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a jegybank kellő óvatossággal és rugalmassággal tudjon reagálni a makrogazdasági és pénzügyi piaci környezetben bekövetkező változásokra.

(Forrás: MTI)

Díjazták az év projektmenedzsereit

Az egyik legnagyobb kihívás, amely előtt ma Magyarország áll, a versenyképesség javítása, és ebben fontos szerepet játszanak a gazdaság minden területét felölelő projektek menedzserei – mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Ahhoz, hogy egy cég vagy egy ország tudással, innovációval, minőséggel tudjon versenyezni, jól képzett és kreatív emberekre van szüksége – emelte ki Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az Év projektmenedzsere díjak átadásakor.

A magyar gazdaság eredményei megteremtették a szükséges alapot ahhoz, hogy egyre több fejlesztés és beruházás valósuljon meg országszerte – hangsúlyozta Rákossy Balázs. Sikerült kitörnünk a válságból, és létrehoztunk egy növekedésre kész gazdaságot, átalakítottuk a gazdasági szabályozás egész rendszerét, szigorú fiskális politikával megteremtettük a növekedés pénzügyi alapjait, és nem utolsó sorban megkaptuk a bizalmat a hazai vállalatoktól és vállalkozásoktól is.

Az elért eredményekről szólva az államtitkár hozzátette: a kormány a maga eszközeivel kiemelten támogatja, hogy a vállalataink innovatív, új, a termelékenységet és a hatékonyságot emelő beruházásokat, fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek így érdemben tudnak majd hozzátenni a gazdasági növekedéshez. Olyan lépéseket teszünk az adózás, a béremelések, a szakképzés és a beruházások támogatása terén, amelyek hozzájárulnak vállalataink hatékonyságának és piacképességének emeléséhez – mondta el.

A tartósan magas növekedés elérése érdekében a kormány négy fő irányt jelölt meg, ahol szükséges előrelépnünk: csökkenteni kell az állami kiadások arányát, továbbra is fontos feladat a beruházások ösztönzése, erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és mindent meg kell tenni a még meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázásáért. A projektmenedzsment és az állam szerepe a kezdetektől összefonódik: mindkettő célja a közös tevékenységek megszervezése.

A projektmenedzsment szakma erejét és gazdasági potenciálját méltatva Rákossy Balázs kiemelte, hogy munkájuk minden gazdasági területen megnyilvánul, az előző években díjazott szakemberek is éppúgy reprezentálják a banki szektort, mint a telekommunikációs vagy az IT-ágazatot. Minderre azért is mutatkozik nagy szükség, mert a projektmenedzserek egy-egy konkrét feladat felelőseként vagy gazdájaként a magyar gazdaság versenyképességét erősítik, szövetségben állnak az adott projekt minden érintett szereplőjével.

A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla a fődíjat ezévben Dr. Kertész Máténak ítélte oda, aki a Nemzeti Vagyonkezelő portfóliójába tartozó regionális vízi közmű társaságok pénzügyi számviteli folyamatainak hatékonyságfejlesztése programját vezette sikerre. A különdíjat pedig Szabadkai Zsombor, a Tomlin Kft. projektvezetője nyerte el, aki a Magyar Telekom irodaházának megvalósítását menedzselte.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Budapesti startupok a lisszaboni Web Summiton

A Web Summiton, Európa leggyorsabban növekvő technológiai konferenciáján mutatkoznak be november 5-8. között a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 8. Be Smart versenyének nyertes startupjai.

A Web Summiton az ipar befolyásos szereplői és feltörekvő technológiai startupok gyűlnek össze. A hat évvel ezelőtt csupán 500 résztvevővel induló esemény mostanra 70.000-es létszámúvá nőtte ki magát, így vált mára Európa legismertebb networking eseményévé. A tavalyi Web Summit 25 tematikus alkonferenciájával és 1200 előadójával a világ 170 országából vonzotta a látogatókat.

Ez az első alkalom, hogy a fórumon magyar startupok szervezetten mutatkoznak be. Az öt Be Smart-nyertes vállalkozás egyikét, a Route4U-t a rendezvény szakmai zsűrije beválasztotta azon 50 legjobb közé, akik külön is találkozhatnak a befektetőkkel – mondta Szalai Piroska, a Be Smart versenyt szervező Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

A kereshető és tervezhető akadálymentességi térképet fejlesztő Route4U mellett a magyar standon helyet kapott a Maform innovatív design stúdió, a TMRW® Hotels digitális hotelrendszer, a lokáció alapú kiterjesztett valóság alkalmazást fejlesztő LightMeApp és a Younicorn.io nemzetközi, interaktív startup közösségi oldal.

„A lisszaboni Web Summit magyar standja egy folyamatos építkezés újabb állomása. Lisszabon jelentősége egyre nő a világ nagyvárosai között, s különösen az elkövetkező 10 évben a webbel foglalkozók körében. Az építkezésben fontos szerepe van annak, hogy a BVK-ban nagyon értékes társra találtunk, s elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy tovább segítsük a magyar vállalkozókat, fejlesztőket, webes szakembereket” – mondta Breuer Klára, Magyarország lisszaboni nagykövete.

A BVK és a Magyarország Lisszaboni Nagykövetsége a konferencián való megjelenés mellett egyéb üzletkötési és kapcsolatépítési lehetőségeket is biztosít az öt nyertes startup számára. A vállalkozók november 6-án közel 100 érdeklődő előtt pitchelhettek a nagykövetség által rendezett fogadáson.

A BVK 8. Be Smart versenyének megvalósítását és a nyertesek külföldi bemutatkozásait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és Budapest Főváros támogatja

A 8. Be Smart verseny nyerteseivel, a fővárosi és a nemzetközi startup ökoszisztéma prominens szereplőivel a november 27-én megrendezésre kerülő Startupok Éjszakáján találkozhatnak az érdeklődők a Bálnában.

5,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben

0

Az első három negyedévben a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 6,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az adatok tanúsága szerint a szeptemberi forgalom közepesnek tekinthető, alacsonyabb az első kilenc havi átlagnál és az augusztusi 6,3 százalékos nyers, illetve 6,8 százalékos naptárhatással kiigazított indexnél. A nem élelmiszerjellegű iparcikkeket árusító boltok szeptemberi forgalma 2,5 százalékponttal maradt el az előző havi 10,1 százalékos éves növekedésétől és március óta a leggyengébb adat. Az élelmiszer kiskereskedelemben 1,4 százalékkal lassult az éves növekedés az előző havi 4,5 százalékról. Az üzemanyag forgalom szintén 1,4 százalékponttal alacsonyabb éves növekedést mutatott az augusztusinál, amiben szerepet játszhatott az árak szeptemberi 1,3 százalékos havi, és 14,9 százalékos éves emelkedése.

A kiskereskedelmi forgalom szeptemberi részletes adatait november 23-án közli második becslése alapján a KSH.

(Forrás: MTI)

2023-ig maradhat a kedvezményes lakásáfa

0

A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte, az építőipari szakértők kérésére megfogalmazott módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a törvényalkotási bizottságon keresztül.

A Pénzügyminisztérium közleménye emlékeztet: főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden – a törvényi feltételeknek megfelelő – új építésű lakóingatlan – 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás – értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

Az áfára vonatkozó szakmai szervezeti javaslatról Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az ÉVOSZ elnöke beszélt a Kamarai Napok alkalmával októberben. Az általuk javasolt kompenzációs csomag része az áfa-visszatérítés lehetőségének biztosítása a felújításoknál és lakásépítéseknél, a fecskeház-program, a 3-5 százalékos kamattal nyújtott hosszú távú banki hitelek, az építményadóban nyújtott kedvezmények szélesítése.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november 1-én már van végleges építési engedély, vagy – a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében – az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

(Forrás: MTI)