Lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgatott el a Vodafone a Family díjcsomag tavalyi reklámjában, a távközlési céget ezért 90 millió forintra bírságolta a GVH.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgatott el a Vodafone Family csomagdíjának igénybevételéhez kapcsolódó a „Négy előfizetés csak 6 880 Ft havonta” szlogennel futó reklámfilmjében. A jogsértésért 90 millió forint bírságot szabott ki a GVH a vállalkozásra.
A versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek nem tették egyértelművé a Vodafone Family 6880 forintos csomagjának lényeges körülményeit, így azt, hogy a négyfős ajánlat összetételét (két felnőtt és két, 6-18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot). Valamint a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját (csak S csomaggal vehető igénybe az ajánlat), a speciális fizetési konstrukciót (e-Pack szolgáltatás), valamint a Kid tarifa éves feltöltési kötelezettségét.
A GVH döntésében kifejtette, hogy a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen e sokszínűség jelentős információs zajjal is járhat, ami megnehezíti a tájékozott és átgondolt döntést. Ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt (adott esetben egy promóciós árat) kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybe vételt korlátozó feltételeit annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét.
A hivatal a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és jelentős számú fogyasztót ért el. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a GVH Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált; illetve az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom, elégedettség megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.
