Hiába lett sok tankönyv ingyenes, a szülők többségének így is több mint 50 ezer forintba kerül gyermekenként a szeptemberi tanév kezdés. Az iskolán kívüli képzések, egyéb programok is több tízezer forintot emésztenek fel.
Komoly anyagi terhet jelent az iskolakezdés a gyermekeket nevelő családok számára. A Provident ügyfelei körében végzett kutatásból kiderül: idén a szülők 52 százaléka több mint 50 ezer forintot költ gyermekei beiskolázásra, 19 százalék 40-50 ezer, 13 százalék pedig 30-40 ezer forint közötti összeget fizet ki a tanévkezdéskor. A válaszadók csupán 7 százléka mondta azt, hogy kevesebb mint 20 ezer forintból meg tudja oldani a beiskolázást.
A Provident felméréséből kiderül, hogy a szülők a tanév elején legtöbbet a gyermekeik iskolai öltözetére, illetve egyéb iskolai felszerelésekre költenek. Minden második válaszadó több mint 20 ezer forintot költ a gyerekek ruháztatására, de olyan iskolai eszközök, mint például az iskolatáska, íróeszközök vagy füzetek vásárlására is a legtöbben szintén 20 ezer forint feletti összeget szánnak. A felmérésben résztvevők arányait tekintve legkevesebbet a tankönyvekre költenek, a válaszadók 49 százaléka maximum ötezer forintot fordít tankönyvvásárlásra, ami egyértelműan köszönhető a diákok egy jelentős részének biztosított ingyenes tankönyveknek.
Tekintettel arra, hogy a tanévkezdés jelentős anyagi kiadásokkal jár a szülők számára, előfordul, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges összeg a családi költségvetésben. A Provident felmérésben résztvevők 41 százaléka válaszolta azt erre a kérdésre, hogy már előre felkészülnek a beiskolázással kapcsolatos többletkiadásokra, s félretesznek erre egy külön összeget, minden ötödik szülő pedig csak a legszükségesebb eszközöket és felszereléseket vásárolja meg. Vannak olyan családok, ahol külső anyagi forrás igénybevételével oldják meg a költségek fedezését, a megkérdezettek 16 százaléka egy családtagtól kap segítséget, 18 százalékuk pedig kölcsönt vesz fel ilyenkor.
Nem csak a szeptemberi időszakban, de az év folyamán is számos kiadással kell számolniuk az iskoláskorú gyermekeket nevelő szülőknek. Arra a kérdésre, hogy milyen nagyobb iskolával kapcsolatos kiadásaik vannak a tanév során, a legnagyobb arányban az osztálypénzt, az osztálykirándulást, illetve az étkezést jelölték meg a válaszadók. A tanév folyamán további jelentős anyagi kiadással jár még a tanulmányi szakkörök, sportfoglalkozások, kulturális programok, illetve iskolai és szabadidős táborok költségeinek fedezése.
Jelentős különbségek vannak a különórákra, nyelvtanfolyamokra, sportfoglalkozásokra fordított összegek tekintetében is a magyar családoknál. Míg a megkérdezett szülök 40 százaléka nem költ ilyen típusú foglalkozásokra, addig a válaszadók 26 százaléka több mint 50 ezer forintot fordít éves szinten gyermekei iskolán kívüli képzésére.
A végzős diákokat nevelő szülők előrelátóak a ballagás és a szalagavató költségeit illetően, 60 százalékuk előre félreteszi a szükséges összeget, 13 százalékuk kölcsönből fedezi a felmerülő kiadásokat, nyolc százalék pedig csak a legszükségesebbeket fizeti ki ilyenkor.
A középiskolás diákok szüleinek 71 százaléka tervezi, hogy gyermekük tovább tanul valamilyen felsőoktatási intézményben, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele egyelőre nem tudja, milyen forrásból fogja finanszírozni ezt. A válaszadók 11 százaléka úgy gondolja, jelenleg is elegendő anyagi forrással rendelkezik, 22 százalékuk pedig folyamatosan spórolt az elmúlt időszakban, hogy fedezni tudja a tovább tanulással járó költségeket. Vannak olyan szülők, akik külső segítséget vesznek majd igénybe: három százalékuk családtagtól kér kölcsön, öt százalékuk hitelt vesz fel.
