A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94/A. § -ra figyelemmel jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. Mit tehet egy cég, ha megbírságolták? Mely esetekben és hogyan mentesülhet a bírság alól?
A közigazgatási bírságok akár olyan összegűek is lehetnek, hogy egy kisebb vállalkozás működésének ellehetetlenüléséhez is vezethetnek, függetlenül attól, hogy a bírságolásnak alapvetően nem ez a célja. Vannak azonban olyan jogszabályi előírások, amelyek bizonyos esetekben védik a kis és középvállalkozásokat e bírságoktól – hívja fel a figyelmet a Jogi Fórum cikke.
A közigazgatási hatóságok tevékenységének jelentős részét teszi ki a hatósági ellenőrzések lefolytatása. Az ellenőrzések során a hatóságok azt vizsgálják, hogy a jogszabályi előírásokat az érintettek megtartották-e, legyen szó akár élelmiszer-biztonsági, építésügyi, fogyasztóvédelmi vagy más jogi előírások betartásáról.
A hatóságoknak rendszerint bírságolási joga van abban az esetben, ha az ellenőrzés során a vizsgált jogszabályi előírások megsértését tapasztalják. Előfordul, hogy a jogszabály kötelezően előírja a bírság alkalmazását, míg más esetekben a hatóság mérlegelésétől függ, hogy bírságot szab-e ki, és ha igen, akkor a jogszabályi keretek között annak mekkora lesz az összege.
A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve a vállalkozást kötelezik a jogsértés megszüntetésére. Ez a főszabály védi a kis- és középvállalkozásokat attól, hogy már az első jogsértésük esetén komoly bírsággal kelljen szembenézniük. Ha azonban a jogsértő állapotot nem szüntetik meg, vagy ismét jogsértést követnek el, akkor, második alkalommal már nem kerülhetik el a bírságot.
További részletek a Jogi Fórum oldalán.
