A minimálbér emelése után azonnal léptek a vállalatok: jóval több embert foglalkoztatnak részmunkaidőben, mint korábban.
A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre növekedett a az idei első negyedévben – írja a Világgazdaság.
Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy megnőtt a részmunkaidősök száma.
A minimálbér idei évre vonatkozó 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelése miatt több közgazdász is számított arra, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek nem fogják tudni kitermelni a legkisebb bért. Felmérések szerint ez leginkább az alacsony termelékenységű iparágakat, valamint a kisebb magyar vállalatokat érinti kedvezőtlenül, mert itt jellemző a tőkehiány.
„Már a drasztikus minimálbér-emelésről tavaly decemberben született megállapodáskor tudható volt, hogy a cégek – különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok – igyekezni fognak különböző módszerekkel csökkenteni a versenyképességüket rontó költségnövekedést” – mondta a lapnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.
A cég által idén februárban végzett felmérés szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be.
Karsai Gábor hangsúlyozta: a munkaerőhiány számos területen béremelést kényszerít ki, a legsérülékenyebb kisvállalkozások, illetve versenyképes tudással nem rendelkező alkalmazottaik esetében azonban a ténylegesen kézhez kapott munkavállalói jövedelem messze nem nő a kormányzati szándéknak megfelelően.
