A hazai vállalkozások 55 százaléka nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt, a legnépszerűbb béren kívüli juttatás a helyi utazási támogatás és az Erzsébet-utalvány – derül ki az az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből.
A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben áll a vállalatmérettel, a gazdasági ágazattal, a külföldi tulajdonhányaddal illetve az üzleti helyzettel: a legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat – olvasható a GVI közleményében. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83 százalékánál nem változott az elmúlt évben. Azon cégek többségénél, amelyek csökkentették a béreket 2015-ben, a cafeteria-keret nem változott, közel egyharmaduk esetében pedig csökkent a béren kívüli juttatásokra szánt keret, azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal.
Az elemzés a GVI áprilisi konjunktúra-felvételének azon kérdésein alapul, amelyek a cégek által munkavállalóiknak kínált béren kívüli juttatásaira, illetve azok előző évi alakulására vonatkoztak. Az elemzés során a legalább egy munkavállalóval rendelkező 1771 cég válaszai alapján kapott eredményeket dolgozták fel.
A legalább egy munkavállalóval rendelkező válaszadó cégek 55 százaléka esetében az alkalmazottak legalább egy cafeteria-típusból részesülnek. A válaszadók által leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatás 2015 folyamán a helyi bérlet vagy más utazási támogatás (40 százalék), valamint az Erzsébet-utalvány (32 százalék) volt. Emellett a válaszadó cégek 17 százaléka nyújtott munkavállalóinak iskolakezdési támogatást, 16 százalékuk pedig SZÉP kártyát. Az egyéb béren kívüli juttatások (13 százalék) között a válaszadók leggyakrabban ajándékutalványokat és ajándékokat, az ingyenes munkahelyi étkezés lehetőségét, a nyelviskolai képzések támogatását, illetve a cég termékeire nyújtott kedvezményt említették.
A béren kívüli juttatások alkalmazása elsősorban a közepes- és nagyvállalkozásokra jellemző: míg a 10 fő alatti vállalkozások esetében a megkérdezett cégek mindössze 45 százaléka alkalmazott valamilyen béren kívüli juttatást, addig a 10 és 49 fő között foglalkoztató cégek körében ez az arány 82 százalék, az 50 és 250 fő közöttieknél 93 százalék, míg a 250 főnél nagyobb nagyvállalatoknál 95 százalék volt. Ágazatonként tekintve elmondható, hogy a válaszadók között a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások körében volt a legmagasabb a béren kívüli juttatásokat alkalmazók aránya (79 százalék), az építőiparral foglalkozók 60 százaléka, míg a kereskedelem és szolgáltatások területén működő válaszadók 56 százaléka nyújtott cafeteriát munkavállalóinak. Emellett az eredmények alapján a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében a legelterjedtebbek a béren kívüli juttatások: míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások esetében a válaszadók 59 százaléka alkalmazott legalább egy cafeteria-típust, addig a részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében az arány 72 százalék, az ötven százalék feletti külföldi tulajdonaránnyal rendelkező cégek esetében pedig 89 százalék volt.
A nagyvállalatok körében a leginkább elterjedt béren kívüli juttatás az Erzsébet-utalvány volt, amelyet a cégek 86 százaléka alkalmazott. A második leginkább használt támogatási forma esetükben a helyi bérlet és az egyéb utazási támogatások (81 százalék), a harmadik pedig a SZÉP kártya (69 százalék) voltak. A 250 fő alatt foglalkoztató cégek esetében elmondható, hogy a válaszadók körében a legelterjedtebb cafeteria-típus a helyi utazási támogatás, melyet az 50 és 250 fő közötti cégek 74 százaléka, a 10 és 50 fő közötti cégek 60 százaléka és a 10 fő alatti cégek 23 százaléka nyújt munkavállalóinak. Második helyen az Erzsébet-utalvány szerepel (rendre 72 százalék, 44 százalék illetve 17 százalékos aránnyal), valamint népszerű béren kívüli juttatás az iskolakezdési támogatás (rendre 52 százalék, 23 százalék illetve 7 százalék) is. A SZÉP kártya ezen cégek esetében nem tartozik a leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatások közé, így a felmérésben részt vevő cégek válaszai alapján megállapítható, hogy a pihenőkártya elsősorban a nagyvállalatok által nyújtott cafeteria-típus.
A különböző ágazatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány minden szektorban a legnépszerűbb béren kívüli juttatások közé tartozott, és hasonló a helyzet a különböző külföldi tulajdonarányú cégek összevetésekor is. A SZÉP kártya elsősorban a feldolgozóiparban (a válaszadó cégek 26 százaléka alkalmazta) valamint a nagyobb részt külföldi tulajdonban lévő cégeknél (55 százalékuk alkalmazta) népszerű cafeteria-forma. A hazai, valamint részben hazai tulajdonú cégek esetében a harmadik legelterjedtebb béren kívüli juttatás az iskolakezdési támogatás volt (35 százalék, illetve 15 százalék). Emellett a válaszadó vállalatok közül az építőiparban, illetve a szolgáltató szektorban aktívak között viszonylag magas volt az egyéb béren kívüli juttatásról beszámoló cégek aránya (rendre 13 százalék, illetve 15 százalék), melyek között elsősorban a munkavállalóknak juttatott eseti jutalmakat, a munkahelyi étkezés lehetőségét és a különböző biztosításokat említették a válaszadók.
A válaszadók között gyakoribbak a béren kívüli juttatások azon cégek körében, amelyek jónak ítélték aktuális üzleti helyzetüket: 73 százalékuk alkalmaz legalább egy típusú béren kívüli juttatást, míg a kielégítő üzleti helyzetről beszámoló cégek esetében 61 százalék, a rossz üzleti helyzetűek körében pedig 41 százalék volt ez az arány. Emellett a cafeteria alkalmazása jellemzőbb volt azon vállalatok esetében, melyeknél a bruttó bérek emelkedtek az előző év folyamán (70 százalékuk nyújtott béren kívüli juttatást), mint azoknál, melyeknél a bérek nem változtak.
A cafeteriára szánt keret
A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83 százalékánál nem változott 2015 folyamán, míg 7 százalékuk az előző évhez képest a keret csökkenéséről, 11 százalékuk pedig annak megemeléséről számolt be. A válaszadók között legnagyobb arányban az 50 és 250 fő között foglalkoztató cégek körében fordult elő a cafeteria-keret emelése (19 százalék), míg a 10 fő alatti cégeknek mindössze 8 százaléka emelte az összeget. Ágazatokat tekintve a kereskedelemben volt a legmagasabb a keretet növelő cégek aránya (13 százalék), de a cégek több, mint 10 százaléka növelte a béren kívüli juttatásokra szánt összeget a szolgáltató és a feldolgozóipari cégek körében is (rendre 11 százalék, illetve 12 százalék), míg az építőiparban aktív válaszadók esetében az arány 7 százalék volt. A – béren kívüli juttatásokat legnagyobb arányban nyújtó – külföldi tulajdonú cégek 21 százaléka emelte a cafeteria-keretet, míg a részben külföldi cégek 17 százaléka, a tisztán hazai tulajdonú cégeknek pedig 10 százaléka számolt be emelésről.
Nem meglepő módon a válaszadók között az üzleti helyzetüket jónak értékelő cégek körében magasabb, 16 százalékos volt a cafeteria-keretet emelő cégek aránya, mint a kielégítő üzleti helyzetűek (9 százalék) és a rossz üzleti helyzetben lévők (5 százalék) körében. Utóbbiak 18 százaléka csökkentette a béren kívüli juttatásokra szánt keretet 2015 folyamán. A bérek növeléséről beszámoló cégek 13 százaléka a cafeteriára szánt keretet is emelte. Ezzel párhuzamosan azon válaszadó cégek közül, amelyek csökkentették a béreket, egy sem emelte a béren kívüli juttatásokra szánt keretet, mi több 28 százalékuk esetében ez a keret is csökkent. Azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal, a megszorítás pedig közel egyharmaduk esetében a béren kívüli juttatásokra is kiterjedt.
A válaszadó cégek 37 százaléka megfelelő vagy inkább megfelelő eszköznek tartja a béren kívüli juttatásokat a vállalat vonzóbbá tételére a munkavállalók körében, míg 34 százalékuk kevésbé megfelelőnek vagy nem megfelelőnek, 29 százalékuk pedig közepesre ítélte a cafeteria szerepét. A béren kívüli juttatások hatását iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelve a legjobb osztályzatot átlagosan azon cégek adták, melyek maguk is alkalmaznak egy vagy több cafeteria-típust.
