Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott – közölte kedden az MNB. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Előző két ülésén a testület ugyancsak változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat, miután a júliusi és a júniusi ülésen is 15-15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, és támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását – olvasható a jegybank monetáris tanácsának üléséről kiadott közleményben. Az MNB az indoklásban kiemelte az egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásokat. Hozzátették ugyanakkor, hogy a bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza. A legnagyobb veszélynek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését tartják.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is főképp a koronavírus-járvány hatásai alakítják a jegybank szerint. Hozzátették, hogy októberben világszerte megugrott a napi megbetegedések száma, így továbbra is bizonytalan a világgazdaság helyreállításának gyorsasága. A globális pénzpiaci hangulat összességében változékonyan alakult, és a kockázati mutatók továbbra is magas szinten állnak. Az MNB továbbra is laza monetáris kondíciókra számít mind világszinten, mind a térségben.

Nem látnak lényeges változást szeptemberhez képest a belföldi kilátásokban sem. Várakozásuk szerint a GDP várhatóan idén 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, míg jövőre 4,4 és 6,8 százalék közötti bővülhet. A járvány előtti szint elérését 2022 fordulójára várják. A 2020-as költségvetési hiány legfeljebb a GDP 7,5 százaléka körül alakulhat, és az államadósság-ráta is csak jövőre csökkenhet ismét. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek az MNB várakozása szerint.

Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hat, így azokat a monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi. Amennyiben a kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Hozzátették, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbség is fennmarad, ameddig az inflációs kockázatok indokolják azt, az állampapír-vásárlási programot pedig tartós piaci jelenlét mellett, folyamatosan, a szükséges mértékben fogják használni.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzőjének kommentárja szerint a jegybanki közleményben többször is visszaköszönnek az inflációs folyamatok, a legnagyobb kockázatként a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés esetleges felerősödését azonosítják, és leszögezik, hogy ezt mindenképpen szeretnék elkerülni. A közlemény végén a jegybank kijelenti, hogy amíg az inflációs kockázatok indokolják, addig az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn. Az infláció kordában tartásának hangsúlyozásával a piaci szereplőket szeretné nyugtatni a jegybank – összegezte az elemző, hozzátéve: továbbra is az egyhetes betéti tenderekre kell figyelni, az eszközt rugalmasan alakítja az MNB a csütörtökönként tartott tendereken. Várakozásaik szerint amennyiben a forint nem gyengül legalább további 3-4 százalékkal az euróval szemben, szinten maradhat a kamatszint. Várhatóan a 375-380-as szintek közelében avatkozna be a jegybank, mivel bár nincs árfolyamcélja, egy esetleges további, 3-4 százalékos forintgyengülés veszélyeztethetné az inflációs célokat – írta az Equilor elemzője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szintén kiemelte, hogy a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a testület a monetáris kondíciókon. A közleményben talán az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap az inflációs célkövetés, illetve az inflációs folyamatokra való reagálás, azonban ez egyelőre inkább csak kommunikációs változás – vélekedett, felidézve: bár a szeptemberi ülés után az egyhetes betéti kamatot 15 bázisponttal emelték. A közlemény hangsúlyozza, hogy ez az emelés, illetve az alapkamathoz viszonyított különbség tartós maradhat, azaz egyfajta duális kamatrendszer alakult ki Regős szerint. A jegybanknak a jövőben jelentős figyelmet kell fordítania a forintárfolyam alakulására, tekintetbe véve ennek inflációs kockázatait is. A gyenge forintárfolyam sok gazdasági szereplő, közöttük a kkv-k szempontjából sem előnyös, illetve ha emiatt tartósan a cél fölötti ragad az infláció, az a várakozásokba is beépülhet, így a későbbi korrekció erőteljesebb lépést igényelhet a monetáris politika részéről – közölte.

(Forrás: MTI)