Ismét bátrabban verik magukat adósságba a magyarországi háztartások. Miközben tavaly az új lakáshitelek száma csupán két százalékkal emelkedett 2014-hez képest, a folyósított összeg csaknem a felével nőtt.

Elsősorban a devizaalapú hitelek forintra váltása és az elszámolás miatt tavaly mintegy tíz százalékkal csökkent a háztartások lakáshitel-tartozása. Míg 2014-ben a jelzáloghitel-állomány a bruttó hazai termék (GDP) 10,4 százaléka, 3324 milliárd forint volt, addig tavaly év végén a GDP 8,9 százalékát, 2997 milliárd forintot tett ki – közölte a KSH. A teljes hitelállomány 63 százaléka a bankoknál, 27 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél, több mint hét százaléka a lakás-takarékpénztáraknál, három százaléka pedig a takarék- és hitelszövetkezeteknél koncentrálódott. 

Miközben 2014 végén a lakáshitel-állomány 52 százalékát a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ez az arány a devizahitelek forinthitelre váltása után tavaly decemberre 0,2 százalékra, 6,8 milliárd forintra esett vissza. A problémamentes hitelek száma hét százalékponttal, 86 százalékra emelkedett, miközben a külön figyelendők közel hét százalékponttal, öt százalékra, az átlag alatti minősítésűek pedig másfél százalékponttal csökkentek. Tavaly év végén 31 ezer hiteladósnak volt 31-60 nap közötti törlesztési késedelme, 62 ezer adósé azonban a 61 napot is meghaladta. 

Tavaly több mint 75 ezer lakáshitelt folyósítottak, 361 milliárd forint értékben, a hitelek száma két százalékkal, összege pedig 42 százalékkal, 108 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest. A KSH szerint a lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 251 milliárd forintra bővült, 37 százalékkal haladta meg a 2014-es értéket.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 44 százalékkal csökkent, míg egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege átlagosan 3,5-ről 5,8 millió forintra nőtt. A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2014-ben 13,3 év volt, ez tavaly év végére már megközelítette a 14 évet. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, közel 16 év, ezt az új lakások vásárlási hitelei követik 15,2 évvel, de a futamidő a használt lakások hiteleinél is megközelíti a 15 évet. (MTI)