A járványügyi korlátozások megszűntetése után gyorsan élénkülhet a turizmus belföldön az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatairól kiemelték: számítani lehetett a vendégéjszakák számának ilyen mértékű visszaesésére.
A beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76,3 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az összes vendégéjszaka 85,0 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 novemberében és 76 százalékát a belföldi vendégek töltötték el Az előző hónaphoz mérten is 65,6 százalékkal esett vissza a szálláshelyek forgalma: a külföldi vendégek 24,3, a belföldiek 70,7 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el.
A KSH emlékeztet: a koronavírus-járvány második hullámának megfékezésére irányuló védelmi intézkedések értelmében november 10. után a kereskedelmi szálláshelyek turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhatnak.
A külföldi vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma az egy évvel korábbinak mindössze 6,4 százaléka volt. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt.
A belföldi vendégek az öt kereskedelmi szálláshelytípusból a panziókban 58,4 az üdülőháztelepeken 76,0 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. Az éjszakák kétharmadát szállodákban töltötték, ahol a csökkenés mértéke 79,6 százalékos volt. A közösségi szálláshelyeken és a kempingekben az előző év novemberi forgalmának harmada (33,9, illetve 34,3 százaléka) jelentkezett. A visszaesés a Balaton turisztikai régiót érintette leginkább – közölte a KSH.
A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele szintén 84,7 százalékkal volt kevesebb az előző év novemberinél és 63,369 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel hasonlóképpen 84,9 százalékkal 3,5 milliárd forintra esett, a vendéglátásból eredő bevétel is 85,4 százalékkal 1,659 milliárd forintra apadt.
Tavaly az első tizenegy hónapban 75,1 százalékkal csökkent a szálláshelyek külföldi és 35,8 százalékkal a belföldi forgalma, ami együttesen 55,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelentett, mint az előző év azonos időszakában eltöltöttek.
A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 56,5 százalékkal zuhant és 225,195 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevétel 58,9 százalékkal maradtak el az előző év január-novemberiektől és 126,465 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó 59,239 milliárd forint bevétel pedig 53,3 százalékkal volt kevesebb.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a november 11-től bevezetett korlátozások már a belföldi turizmust is érintették, a következő hónapokban pedig nagyobb lesz a visszaesés, mivel a novemberi hónapot csak részlegesen érintették a korlátozások. A turizmus újraindulásának időpontját lehetetlen megmondani a vezető elemző szerint, teljes mértékben a járvány terjedésétől, valamint az átoltottság előre haladásától függ, az első negyedévben szinte kizártnak tűnik a korlátozások enyhítése. Amennyiben a legveszélyeztettebb csoportokat sikerül átoltani, korlátozott enyhítések elképzelhetőek, amit legkorábban a második negyedév elejére vár Suppan Gergely.
Hozzátette: a turizmus újraindításához átmenetileg szükség lehet az oltási igazolásokra is. Tömeges oltásokra a második negyedév végén számítanak, így talán a harmadik negyedév során megszűnhetnek a korlátozások. Kérdésnek nevezte, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt.
Ugyanakkor az elemző szerint feltehetően gyorsan élénkülhet, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat. Nem kizárt az sem szerinte, hogy a korlátozások feloldásával eufória lesz, az emberek örülni fognak, hogy végre kimozdulhatnak. Kérdésnek nevezte az is, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokart, vásárokat, miközben erre is kifejezett igény lesz. Szintén kérdés, hogy megtartják-e az elmaradt fesztiválokat és más szabadidős rendezvényeket, noha óriási igény lenne rá Suppan Gergely szerint.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az „elképesztő” zuhanás nem volt meglepő, a járványhelyzet következménye. Ezt a szektort sújtja leginkább a járvány.
Rövid távon nem várható javulás Nyeste Orsolya szerint sem, mivel meghosszabbították a korlátozó intézkedéseket februárig. A tavaly decemberi és az idén januári adatok biztosan hasonló mértékű negatívumot mutatnak majd. A járványhelyzet javulásától függően nyithatnak majd újra a szállodák, ettől függetlenül viszonylag hosszú idő lesz a belföldi turizmus újraépülése. Az ágazati kilátások bizonytalanok, a jelenlegi helyzet nehéz – mondta, az esetleges újranyitáskor pedig kérdésnek nevezte, hogy az emberek utazási kedve, a keresleti oldal mennyire tér vissza. A külföldi turizmus újjáépülése elhúzódó folyamat lesz az Erste Bank elemzője szerint, viszont a belföldi turizmus április-májusban talán fokozatosan újraindulhat már. Hozzátette: tavaly nyáron a járványhelyzet enyhülése jelentős felpattanásra adott lehetőséget.
(Forrás: MTI)
