A kormány január végén tárgyalja az egyes fejlesztési zónák stratégiáit, amelyek arra a gondolatra épülnek, hogy miként lehet egy-egy régiónak az egymásra épülő fejlesztési elképzeléseit összehangolni – közölte az innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen.

Palkovics László az északnyugat-magyarországi és a zalaegerszegi fejlesztési elképzeléseket ismertető megbeszélés után sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy először Debrecen dolgozott ki egy hosszú távú fejlesztési koncepciót, amelynek megvalósítását kormányhatározat is segíti. Ez is alapja volt annak az elképzelésnek, hogy fejlesztési zónákban gondolkodva milyen hatással vannak egymásra a városok, régiók tervei, miként lehet az esetleges rivalizálásukat is félretéve, együttműködésekben közös koncepciókat alkotni.

A miniszter – aki az észak-magyarországi fejlesztési zóna kormánybiztosa is egyben – kérdésre azt is elmondta: pénteken egyebek mellett éppen arról tárgyalt Zalaegerszegen, hogy a Borsodban működő vállalkozások milyen módon kapcsolódhatnának beszállítóként a zalai hadiipari beruházásokhoz.

Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a sajtónak arról beszélt, hogy a térségben leginkább Zalaegerszegen érezhető az az új típusú gondolkodás, amely a jövőben meghatározza a magyarországi fejlesztéspolitikát.

Ennek egyik része, hogy regionális megközelítésben, egymásra odafigyelve, de az eltérő régiók sajátosságait, igényeit is figyelembe véve olyan eszköztárat dolgozzanak ki, amelyekkel az egyes régiók testreszabott megoldásokat kapnak, de illeszkednek az egész ország fejlesztéspolitikai koncepciójába. A másik, hogy elsősorban a megyei jogú városok valódi térségi szereplőként lépnek fel, nemcsak a saját határaikon belül gondolkodnak – ismertette.

Hozzátette, hogy Zalaegerszeg 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója jó példa arra, hogy az ipar és az oktatás fejlesztésének milyen hatásai vannak a környezetére, a magasabb színvonalú kultúra és életkörülmények megteremtésében. Ez az új növekedési modell segítheti Zalaegerszeg, de az egész ország története számára is egy új fejezet megkezdését Magyarország jövőjét illetően.

Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke megjegyezte: a most induló Versenyképes Magyarország Operatív Program forrásainak felhasználásánál is régióban gondolkodik a megyei önkormányzat. Ebből a programból jut majd pénzhez a két zalai megyei jogú város is, és a közös gondolkodás biztosítja azt, hogy ne induljanak esetleg párhuzamosan azonos fejlesztések.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban január 14-én találkoztak a koordinált és kiegyensúlyozott területi fejlesztések érdekében tavaly létrehozott gazdaságfejlesztési zónák kormánybiztosai.

Palkovics László tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa hangsúlyozta: az összehangolt fejlesztési igények gyorsabban érnek célba, ezért is fontos, hogy a programok végrehajtásának felelősei naprakész tudással rendelkezzenek, kölcsönösen tájékoztassák egymást terveikről, a megtett intézkedésekről.

Felidézték: a kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező történelmi régiók nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gazdasági egységként fejlődhessenek. A Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna programjának kidolgozását Mikes Éva, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési koncepcióját Nemesi Pál, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiáját pedig Navracsics Tibor irányítja kormánybiztosként.

Az egyeztetés résztvevői áttekintették a fejlesztési igények listáját, meghatározták a belső határidőket és a következő teendőket. A találkozón Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára ismertette a projektek támogathatósági szempontú vizsgálatával összefüggő feladatokat.

A kormány szándékai szerint a gazdaságfejlesztési zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság megerősítésében, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában. A széles körű társadalmasítás keretében kidolgozott helyi fejlesztési stratégiák és projektjavaslatok a közeljövőben a kormány elé kerülhetnek – közölte az ITM.

(Forrás: MTI, fotó: Varga György)