Októberben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözik a szeptemberi 5,8 százalékostól.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben – a tavaly októberi alacsony bázis következtében – 11,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene egy év alatt. Az élelmiszerek és üzemanyagok forgalma augusztushoz képest tovább gyorsult, a nem élelmiszer jellegű termékek kereslete mérsékeltebben emelkedett.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,0 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,7 százalékkal nőtt.
A nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalmának átlagosan 6,3 százalékos emelkedésén belül használtcikk-üzletekben 16,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 16,1, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,9 százalékkal nőtt az eladások naptárhatással kiigazított volumene. A könyvesboltokban, számítástechnikai- és egyéb iparcikküzletekben 7,9 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,0 százalékkal emelkedett az értékesítés. A bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,3 százalékkal csökkent a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11,9 százalékkal emelkedett, ami hosszú ideje a legkisebb adat.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,2 százalékkal csökkentek.
A kiskereskedelmi forgalom októberi nominális értéke 1278,2 milliárd forint volt, az eddigi legnagyobb összeg és meghaladta a karácsonyi vásárlások miatt legnagyobb decemberi forgalmat, mind tavaly, mind 2019-ben, az előző havinál pedig 7,1 százalékkal volt nagyobb.
Az év első tíz hónapjában a forgalom volumene – szintén a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyformán – 3,1 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában.
A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi növekedése bíztató kezdetet jelez a negyedik negyedévi GDP-növekedés szempontjából, a szolgáltatószektor mellett továbbra is ez az egyedüli terület, amely érdemi pozitív növekedési hozzájárulást hozhat.
Az évvégi jutalmak és ünnepi vásárlások valamint a jövő év eleji béremelések és kormányzati juttatások biztosítják a dinamikus növekedés folytatását – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a friss adatokat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a kiskereskedelem októberi teljesítménye viszonylag jó kezdetet biztosít az idei év utolsó negyedévének. A dinamikus növekedés részben az előző évi alacsony bázis, részben pedig az október havi (mérsékelt) növekedés következménye. Bármennyire biztató is az októberi kiskereskedelmi adat a negyedik negyedévre nézve, a szolgáltatószektor mellett továbbra is ez az egyedüli terület, amely érdemi pozitív növekedési hozzájárulást hozhat. Az ipar és az építőipar ugyanis továbbra is ellátási és munkaerőpiaci nehézségekkel küzd. Egyelőre azonban az ING Bank szakértői úgy látják, hogy a negyedik hullám során nem kerül sor komoly lezárásokra, így a gazdaság, ha mérsékelt ütemben is, de tovább növekedhet.
A várakozásokat bőven meghaladónak nevezte a kiskereskedelmi forgalom októberi növekedését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően a háztartások fogyasztása nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is elkezdett élénkülni. Számítása szerint a forgalom 17,4 százalékkal nőtt a tavaly áprilisi mélyponthoz képest, míg alig 0,8 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől. A korábbi hónapokhoz képest jelentkező lényeges gyorsulást azonban részben az árváltozások okozzák.
Idén 3,4 százalék körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre azonban az idei év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására – amivel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz -, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban szintén 20 százalék körüli béremelés hatására kétszámjegyű, 11 százalék feletti növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint bár az októberi kiskereskedelmi adat pozitív meglepetést hozott, a lényegi tendenciák nem változtak meg. A gazdaság nyár eleji újranyitását követően a fogyasztás szerkezete némileg megváltozott, mivel jövedelmüket inkább szolgáltatásokra költötték a háztartások, mint árucikkekre. A kiskereskedelmi forgalom így még mindig nem érte el teljesen a járvány előtti szintjét. Az üzemanyag-forgalom alacsony bázisa még várhatóan jövő májusig támogathatja az ágazat növekedését. A fogyasztás bővülését dinamizálhatja még egyrészt a bérek növekedése, másrészt a következő félévre előirányzott, nagy volumenű kormányzati transzfercsomag is.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint több tényező is magyarázza az októberi kiskereskedelmi forgalom kedvező alakulását: a kedvező foglalkoztatási, illetve jövedelmi helyzet, a vírustól való korábbinál mérsékeltebb félelem, a korlátozások alacsony szintje, illetve a bázisidőszak alacsony adata. A kiskereskedelmi forgalomban szerepe lehet a határmenti kiskereskedelemnek is: a gyenge forintárfolyam, illetve a szomszédos országokban bevezetett korlátozások nyomán megugorhatott a határmenti üzletek forgalma. Regős Gábor meglepőnek találta viszont az üzemanyag-fogyasztás jelentős növekedését, azt, hogy a magas benzinár nem fogta vissza a keresletet.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom tovább élénkülhet, különösen, ha nem lesznek a tavalyihoz hasonló korlátozások, illetve a korlátozások a szomszédos országokban fennmaradnak. Ebben az esetben a fogyasztás érdemben hozzájárulhat a negyedik negyedéves gazdasági növekedéshez, míg a külföldiek vásárlásai a nettó export gyengélkedését javíthatják.
(Forrás: MTI)
