A vasárnapi görögországi népszavazás előtt erősödött a megegyezés híveinek aránya. Lehet, hogy a nyugdíjasok döntenek?
Bár a vasárnapi népszavazás kérdése olyan jogi szöveg, amit csak kevesen értenek, mégis mindenki tudja, miről van szó. A különböző tévécsatornák és rádióállomások a nap 24 órájában ontják a magyarázatokat, az érveket pro és kontra, politikai hovatartozástól függően győzködik az embereket.
Eközben a nyugdíjasok „megszállva” tartják Athén központi helyeit, permanensen több ezren demonstrálnak. Míg kevés szó esik arról, hogy jó-e vagy sem az euróövezetben maradni, addig a nyugdíjak megnyirbálását és a nyugdíjkorhatár felemelését dühösen kritizálják.
Előbbit feleslegesen teszik, mert a nemzetközi hitelezők ilyet nem kértek a görög kormánytól, amely ezt a problémakört meglehetősen sajátságosan kommunikálta.
Bár a bankok hétfőtől zárva tartanak, a nyugdíjasok miatt Görögországban összesen ezer fiók mégis kinyitott. Gyorsan ráeszméltek ugyanis, hogy a nyugdíjasok jó részének nincs bankkártyája. Vagyis az automatákból nem tudják kivenni a napi 60 eurós limitet, ezért ők a bankfiókban juthatnak hozzá az erre a hétre nekik jóváhagyott, fejenkénti 120 euróhoz. Így most már a bankok előtt is az idősek kígyózó sorait lehet látni.
Arról nem készült közvélemény-kutatás, hogy a nyugdíjasok az euróra vagy a drachmára voksolnak-e vasárnap, de az egymásnak meglehetősen ellentmondó felmérések szerint csütörtökön az általános kép ez volt: 57-ről 46 százalékra csökkent azoknak a száma, akik elutasítják a hitelezők feltételeit, míg 30-ról 37 százalékra emelkedett a megegyezést támogatók száma. A bizonytalanok száma 13 százalékról 17-re emelkedett.
Nem tudni, hogy vasárnapig az arányok miként változnak majd. Csupán az tűnik (majdnem) biztosnak, hogy a hitelezőktől a népszavazásig már nem érkezik új ajánlat. Az óráról órára változó görög helyzetet figyelve, azért erre sem lehet mérget venni.
KamaraOnline
