2015-ben a Magyarországra érkező külföldiek száma 5,1, a magyar lakosság külföldi utazásainak száma 5,7, az utasforgalmi szolgáltatások egyenlege 11 százalékkal – 975 milliárd forintra (3,1 milliárd euróra) – nőtt, derül ki a KSH jelentéséből.
2015 IV. negyedévében a hazánkba látogató külföldiek száma 1,2, kiadásaik összege 4,4 százalékkal nőtt 2014 IV. negyedévéhez hasonlítva. A magyar lakosság 2,4 százalékkal többször utazott külföldre és 5,7 százalékkal költött többet. Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete 229 milliárd forint (734 millió euró) volt, ami 8 milliárd forinttal haladta meg az előző év IV. negyedévit – olvasható a KSH „Nemzetközi utazások, 2015. IV. negyedév” című összefoglalójában.
2015-ben a Magyarországra érkező külföldiek száma 5,1, a magyar lakosság külföldi utazásainak száma 5,7, az utasforgalmi szolgáltatások egyenlege 11 százalékkal – 975 milliárd forintra (3,1 milliárd euróra) – nőtt.
Magyarországra érkező külföldiek, 2015. IV. negyedév
2015 IV. negyedévében a külföldiek közel azonos számban látogattak hazánkba, mint 2014 IV. negyedévében. Az 1,2 százalékos látogatószám-növekedés mellett 11 millió utat tettek Magyarországra. (A légi, a vasúti, a vízi és a közúti forgalom tehergépjármű-vezetők nélkül. Az EU belső határszakaszain a személy- és járműforgalmi adatok becsült adatok.) Az egynapos utak száma kismértékben csökkent, miközben a többnapos utaké jelentősen nőtt. A turisztikai célú utazások száma a tartózkodás idejétől függetlenül – az egy, illetve a több napra látogatóknál 4,7, valamint 19 százalékkal – emelkedett.
2015 IV. negyedévében az egy napra hazánkba látogató külföldiek száma – 7,7 millió fő – 3,5 százalékkal csökkent 2014 azonos időszakához mérten. A csökkenés főként a nem turisztikai célú utazásokat érintette. A vásárlási célú utak száma 9,2, a munkavégzési és üzleti célú utaké 13, az átutazásoké 1,2, az egyéb, nem turisztikai célú utaké 11 százalékkal csökkent, a turisztikai célú utak száma 4,7 százalékkal bővült. A látogatók 85 százaléka a szomszédos országokból érkezett, Szlovákiából és Romániából (1,8–1,8 millióan), valamint Ausztriából (1,6 millióan). A külföldiek 40 százaléka átutazó volt, román, szerb, bolgár, lengyel és német állampolgárok.
A látogatás célja szerint az egy napra érkezők második legnagyobb csoportja a vásárlóké. A 2,3 millió fő 70 százaléka osztrák vagy szlovák, 14 százaléka román állampolgár volt. A Szlovákiából érkező vásárlók száma számottevően, negyedével, az Ausztriából érkezőké 8,2 százalékkal csökkent 2014 IV. negyedévéhez viszonyítva. A románok, a szlovének, az ukránok vásárlási kedve ezzel ellentétben nagymértékben nőtt. A több napra érkező külföldiek száma 14 százalékkal – a turisztikai célú utazások bővülésének köszönhetően – 3,3 millió főre nőtt. A szabadidős és az üzleti célú utazások száma egyaránt jelentősen emelkedett, 19 és 24 százalékkal, a nem turisztikai célú utaké visszaesett, 8,2 százalékkal. A látogatószámot tekintve a legtöbben Romániából (568 ezer), Szlovákiából (465 ezer), illetőleg Németországból (455 ezer) érkeztek. Az osztrákok száma 8,4 százalékkal, 258 ezer főre, a cseheké 6,2 százalékkal, 200 ezer főre emelkedett.
A több napra érkezők 86 százaléka turisztikai céllal érkezett Magyarországra, ezen belül a szabadidős célú utazók aránya 77, az üzleti céllal utazóké 9,3 százalék volt. A több napra érkező, nem turisztikai célú utazók aránya 14 százalék volt, ebből az átutazóké 7,9, a munkavállalóké 3,7 százalék.
A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete időszakról időszakra nem mutat nagyobb változásokat, csupán néhány százalékpontos eltérések figyelhetők meg. Az egy napra látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik túlnyomó részét (63 százalék). A gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordított összegek aránya az egy napra érkezők kiadásain belül 8,5-ről 9,4 százalékra nőtt. A több napra látogatók kiadásaik 40 százalékát szállás és vendéglátó-szolgáltatások, 14 százalékát közlekedés, 18 százalékát egyéb árucikkek, 6,4 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére költötték. A turisztikai céllal érkezők költése kissé eltolódott az utazáshoz közvetlenül nem kapcsolódó kiadások felé. A szállás és vendéglátó-szolgáltatások, továbbá a közlekedési kiadások aránya egyaránt csökkent, 1,6 százalékponttal, míg az egyéb árucikkeké 3,7 százalékponttal, 18 százalékra nőtt.
Magyarországra érkező külföldiek, 2015
2015-ben a külföldiek 48 millió – ezen belül 34 millió egy- és 14 millió többnapos – látogatást tettek Magyarországra.
Az egynapos utak száma az év egészében – a szabadidős utak élénkülése folytán – 0,5 százalékkal nőtt. Az üzleti és a nem turisztikai célú utak száma egyaránt csökkent. Az egynapos látogatók közel egynegyede (23 százalék), 7,8 millió fő turisztikai céllal érkezett, közülük 3–3 millióan Ausztriából és Szlovákiából, 806 ezren Romániából. 2015-ben 15 millió fő utazott át az országon, további 8,8 millióan vásárlási, 2 millióan munkavégzési és üzleti céllal.
A vizsgált időszakban a többnapos utazások száma 18 százalékkal, 14 millióra emelkedett. Szinte az összes motivációs kategóriában nőtt a látogatók száma, kivéve a munkavégzési, üzleti és az átutazási célút (ezek esetében 11 és 4,2 százalékos a csökkenés). A többnapos turisztikai célú utak száma 22 százalékkal nőtt, a legnagyobb arányban a németek utaztak Magyarországra (1,9 millió fő), őket követték a románok és a szlovákok, számuk elérte, illetve meghaladta a másfél millió főt. A leggyakoribb utazási cél főként városnézés, rokon-, barátlátogatás. A külföldiek összességében 120 millió napot töltöttek el hazánkban, tartózkodási idejük 8,9 százalékkal emelkedett 2014-hez viszonyítva. Az egy napra látogatók 0,5, a több napra látogatók 13 százalékkal töltöttek el több időt, utóbbi esetében az átlagos tartózkodási idő negyedévente 5,5 és 6,3 nap között ingadozott.
2015-ben a külföldi látogatók 1608 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ebből a turisztikai kiadások összege 1235 milliárd forint volt. Az egy napra látogatóktól – akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom több mint kétharmadát (70 százalék) adták – származott a kiadások közel negyede, 385 milliárd forint. A több napra érkezők összesen 1222 milliárd forintot költöttek.
Külföldre utazó magyarok, 2015. IV. negyedév
2015 IV. negyedévében a magyar állampolgárok 4 millió alkalommal utaztak külföldre, 2,4 százalékkal többször, mint 2014 IV. negyedévében. A növekedést főként a többnapos utazások számának 6,2 százalékos emelkedése eredményezte, az egynapos utazások száma kismértékben, 0,6 százalékkal bővült 2014 IV. negyedévéhez képest.
Az összes utazás fele (2 millió utazás) – az egynapos utak 32, a többnapos utak 87 százaléka – turisztikai célú volt. A turisztikai motivációjú utak száma összességében 0,9 százalékkal csökkent. Az összes tartózkodási idő 3,6 százalékkal nőtt 2014 IV. negyedévéhez hasonlítva, ami szinte teljes mértékben a többnapos utazások számának emelkedésére vezethető vissza. A több napra utazók átlagosan 5,9 napot töltöttek külföldön, szemben a bázisidőszak 6,0 napjával.
A külföldre látogató magyarok 135 milliárd forintot költöttek el utazásaik során. A kiadások 72 százaléka turisztikai, 16 százaléka vásárlási célú volt. A kiadások 5,7, ezen belül a több napra külföldre látogatók kiadásai 6,6, a jóval kisebb volument képviselő egynapos utak kiadásai 2,2 százalékkal bővültek. A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra utazók esetében. Az egy napra külföldre látogatók kiadásaik 78 százalékát élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, egyéb árucikkek vásárlására, a több napra utazók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra, egyéb árucikkek vásárlására fordították külföldön.
Turisztikai céllal egy napra többnyire Ausztriába és Szlovákiába utaztak a magyarok, ebbe a két országba irányult az egynapos turisztikai utazások 84 százaléka. Turisztikai motivációval több napra a legnagyobb számban Ausztriába és Németországba utaztak honfitársaink. Az év utolsó negyedévében nagy számban keresték fel emellett Romániát, Szlovákiát és Csehországot is. A többnapos turisztikai utak 86 százalékában az utazók az Európai Unió valamely országát választották úti célul, 51 százalékában a szomszédos országokat.
Külföldre utazó magyarok, 2015
2015-ben a magyarok 17,3 millió – ezen belül 10,9 millió egy- és 6,4 millió többnapos – látogatást tettek külföldön. Az egynapos utak száma a megfigyelt időszakban 1,3 százalékkal nőtt, leginkább a vásárlási motiváció térnyerésének köszönhetően. A többnapos utaknál az utazásszám-növekedés – a turisztikai utak számának jelentős emelkedéséből adódóan – 14 százalékos volt. Az egynapos utak száma a 2015 I. negyedévi csökkenést követően az év további részében kismértékben ugyan, de minden negyed- évben bővült. A többnapos külföldi utak száma az év mindegyik negyedévében nőtt, a növekedés az első három negyedévben kétszámjegyű volt.
A magyarok közel 51 millió napot töltöttek el külföldön, tartózkodási idejük 6,6 százalékkal nőtt 2014-hez képest. Az egy napra utazó magyarok 1,3 százalék, a több napra külföldre látogatók 8,1 százalékkal több időt töltöttek a kiválasztott célországban. A tartózkodási idő 2015 mindegyik negyedévében nőtt az előző év megfelelő negyedéveihez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2014-hez hasonlóan, 2015-ben is 2,9 nap volt. Ezen belül a több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 5,9 és 6,8 nap között ingadozott az év során, és minden negyedévben csökkent 2014 adataihoz mérten.
2015-ben a magyar utazók 633 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra. Ebből a turisztikai kiadások összege 507 milliárd forint volt. Az egy napra külföldre látogatóktól – akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom közel 2/3-át adták – a kiadások 16 százaléka, 103 milliárd forint származott. A több napra kiutazók 530 milliárd forintot költöttek.
Az utasforgalom egyenlege
A turisztikai import és export értéke 2015 IV. negyedévében folyó áron a megfelelő irányú szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom 9 és 22 százalékát tette ki. Ezek az arányok 2014. IV. negyedévhez képest nem változtak.
2015 IV. negyedévében az utasforgalom többlete 229 milliárd forint (734 millió euró) volt. Az export 4,4, az import 5,7 százalékkal bővült. Az egyenleg folyó áron 3,7 százalékkal haladta meg 2014 IV. negyedévének egyenlegét. A forint-euró árfolyam 2015 IV. negyedévében 1,4 százalékkal magasabb volt, mint 2014 azonos időszakában.
2015-ben az utasforgalom többlete 975 milliárd forint (3,1 milliárd euró) volt. Az utasforgalmi szolgáltatások exportja 10, importja 9,3 százalékkal nőtt. Az egyenleg folyó áron 11 százalékkal haladta meg az előző év összegét. A forint-euró árfolyam 0,4 százalékkal volt magasabb, mint 2014-ben.
KSH
