Lengyelország egy évre átvette a visegrádi négyek csoportjának (V4) soros elnöki tisztségét. Az Európa előtt álló jelenlegi kihívásokra a lengyel elnökség a regionális együttműködés szorosabbra fűzésével akar válaszolni.
Varsó ötödik alkalommal tölti be a 25 éve megalakult, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta V4 elnökségét. A lengyel külügyminisztérium honlapján közzétett közlemény szerint Varsó „rendkívüli pillanatban” veszi át a tisztséget, amikor Európa nehéz kihívásokkal szembesül, köztük a migrációs válsággal, a brit népszavazás teremtette helyzettel, a lassuló európai gazdasági növekedéssel.
„Fennáll a kontinens újbóli politikai és gazdasági széttördelésének kockázata is, mely megzavarhatja az európai integráció folyamatát” – áll a külügyi közleményben. Ezekre a kihívásokra a visegrádi együttműködés további szorosabbra fűzésével kell válaszolni – szögezte le a tárca. A kulcsfontosságú kérdések között a lengyel elnökség programja a migrációs válság kezelését sorolja fel, aláhúzva a külső uniós határok védelmének, a schengeni rendszer erősítésének, a közel-keleti humanitárius segítségnyújtásnak a jelentőségét.
A programot ismertető dokumentum szerint a visegrádi országoknak ellenezniük kellene az európai menekültügyi politikát szabályzó dublini rendszer minden olyan módosítását, mely uniós viszonylatban az állandó és automatikus menekültelosztási mechanizmus bevezetését eredményezné, illetve jelentősen korlátozná a tagországok hatáskörét e területen. Az energiabiztonság területén a program kiemeli az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciéből az Adriai-tenger felé induló, úgynevezett észak-déli gázfolyosó létesítésének folytatását, ezen belül a júniusban teljes üzembe helyezett swinoujsciei LNG-terminált és a V4-országok szállítóhálózatát összekötő infrastruktúra továbbfejlesztését.
A lengyel elnökség keretében ősszel megtartják a visegrádi országok államfőinek találkozóját, és az év folyamán legalább két – őszi és tavaszi – kormányfői találkozóra kerül sor. Ősszel a parlamenti házelnökök találkozója is esedékes. Az elnökség munkatervében a szaktárcák vezetőinek tanácskozásai, ezen belül külügyminiszteri találkozók is szerepelnek. Az utóbbiakra meghívást kapnak az Európai Unió keleti partnerségi programjában érintett országok, valamint a balkáni, a skandináv és a balti országok vezető diplomatái. (MTI)
