Közép-Európa a gazdasági növekedés motorja lehet az Európai Unióban a térség államai és Németország összefogásával – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn Berlinben, a régió és Németország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó német külgazdasági szövetség (Osteuropaverein der deutschen Wirtschaft) konferenciáján.

Varga Mihály kiemelte: a magyar kormánynak továbbra is célja, hogy minél vonzóbbá és kiszámíthatóbbá tegye a befektetési környezetet, és ebben számít a német vállalatok együttműködésére.

Magyarországon véget ért a konszolidáció korszaka, a gazdaság teljesítménye 2015 elején elérte a válság előtti szintet, és a korábbinál szilárdabb és kiegyensúlyozottabb, több pilléren nyugvó növekedés indult meg. Az államháztartás GDP-arányos hiánya stabilan a 3 százalékos uniós határérték alatt van, a GDP-arányos államadósság uniós összevetésben kiemelkedő mértékben csökken, a GDP kiugró ütemben növekedik, miközben a munkaviszonyban állók száma 25 éves csúcsra emelkedett, a munkanélküliség pedig 20 éves mélypontra süllyedt – sorolta Varga Mihály.

A növekedést megalapozó tényezők közül a miniszter a beruházások „figyelemre méltó” élénkülését emelte ki, rámutatva, hogy tavaly 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett a volumen, és 21,7 százalékra emelkedett a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, ami az uniós és a régiós átlagot is meghaladja.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar-német gazdasági együttműködés kulcsfontosságú volt az eddigi eredmények eléréséhez. A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikusan bővült az utóbbi években, a Németországba irányuló kivitel csak tavaly 10,5 százalékkal növekedett, Németország részesedése a magyar exportban 27,7 százalékra emelkedett. További jelentős növekedésre van lehetőség a járműipar, az orvosi műszergyártás, a műanyagipar és az élelmiszertermelés területén.

Németország a beruházásokban is az első számú partner, előzetes becslések szerint tavaly év végén már 18 milliárd eurót tett ki a német cégek által végzett beruházások értéke, és valamennyi külföldi működőtőke-beruházást tekintve 24,1 százalékos a német részarány. A kormány számításai szerint középtávon évente 2,5-3 milliárd euró működőtőke érkezik Magyarországra, és ebben – Varga Mihály reményei szerint – továbbra is magas, 24 százalék feletti lesz a német részarány.

A fenntartható növekedés biztosításához a miniszter szerint négy területre kell összepontosítani.

  • Először is fel kell gyorsítani a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló 34 milliárd euró hatékony felfelhasználását, ezért a kormány 2017 első fél évéig meghirdeti az összes támogatási programot, pályázatot.
  • Másodszor ösztönözni kell a hitelezést, különösen a vállalatok finanszírozását, mert a vállalati hitelek állományának növekedési üteme még elmarad az éves szinten optimális 6-7 százaléktól. A hitelezés élénkítését szolgálja a bankadó 50 százalékos csökkentése 2016-ban, és további mérséklése 2017-ben.
  • A harmadik terület a munkaerőpiac rugalmasságának erősítése és a duális képzési rendszer fejlesztése, amelyhez a német gyakorlat „ideális modellt” kínál.
  • A negyedik terület a beruházásösztönzés, különös tekintettel az építőiparra, a lakásépítésre, és -korszerűsítésre.     

A nemzetgazdasági miniszter berlini látogatása során tárgyal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel és Sigmar Gabriel gazdasági miniszterrel.