Az Európai Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló javaslatokat terjeszt elő, hogy a menedékjog iránti kérelmek tagállamok közötti elosztására méltányosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszert alakítsunk ki.
Az alapelv nem változik, azaz a menedékkérőknek – amennyiben nincsenek másutt családtagjaik – a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kérniük, azonban méltányossági mechanizmus biztosítja majd, hogy egyetlen tagállam menekültügyi rendszerére se nehezedjen aránytalan nyomás. Az új javaslatok között szerepel az is, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) – az új rendszerben betöltendő fokozott szerepének tükrözése céljából – teljes jogú európai uniós menekültügyi ügynökséggé alakítsák át, továbbá a menekültügyi rendszer megfelelőbb igazgatása és az irreguláris migráció kezelésének elősegítése érdekében megerősítsék az EU ujjnyomat-azonosító adatbázisát, az Eurodacot – olvasható a bizottság szerdai közleményében.
A dublini rendszer reformja
A menedékjog iránti egyes kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó uniós szabályok (azaz a dublini rendszer) kialakításakor nem volt szempont, hogy biztosítani kell a felelősség uniós tagállamok közötti, fenntartható megosztását és a kérelmek időben történő feldolgozását. Az új javaslat átláthatóbbá teszi a dublini rendszert és javítja annak hatékonyságát, emellett mechanizmust biztosít azon esetek kezelésére is, amikor egy-egy tagállam menekültügyi rendszerére aránytalan nyomás nehezedik. Az új rendszer kialakítása figyelembe veszi, hogy méltányosabb, ugyanakkor erőteljesebb, a nyomásnak jobban ellenálló rendszerre van szükség. Az új rendszer lehetővé teszi majd a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam gyors meghatározását, a rászorulók védelmét, valamint azt, hogy visszaszoríthassuk a másodlagos migrációs mozgásokat (a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtását).
Az új elemek
- A szolidaritáson alapuló, méltányosabb rendszer: korrekciós elosztási mechanizmus (a méltányossági mechanizmus) alkalmazásával. Az új rendszer automatikusan meghatározza, mikor kezel egy ország aránytalanul nagy számban menedékjog iránti kérelmeket. Ehhez az ország méretén és gazdasági erején alapuló referenciaszámot alkalmaz. Ha egy ország e referenciaszámot aránytalan mértékben meghaladó (a referenciaszám 150 százalékánál magasabb) számban kap menedékjog iránti kérelmeket, az adott országban a további új kérelmezőket a kérelmük elfogadhatóságának vizsgálata után (állampolgárságuktól függetlenül) áthelyezik az EU más országaiba, amíg a kérelmek száma nem esik az említett szint alá. Az egyes tagállamoknak arra is lehetőségük lesz, hogy átmenetileg felfüggesszék az áthelyezésben való részvételüket. Ebben az esetben a tagállamnak a méltányossági mechanizmus alapján az ország felelősségi körébe tartozó kérelmezők után 250 000 EUR/fő összegű szolidaritási hozzájárulást kell biztosítania az érintett személy áthelyezését vállaló tagállam számára.
- Az áttelepítési erőfeszítéseket is figyelembe vevő mechanizmus: a méltányossági mechanizmus számításba veszi azt is, milyen erőfeszítéseket tesz az adott tagállam a nemzetközi védelemre szorulóknak közvetlenül egy harmadik országból való áttelepítése terén. Ezzel a bizottság elismeri azon lépések jelentőségét, amelyek az Európába jutás legális és biztonságos lehetőségeinek kialakítására irányulnak.
- Hatékonyabb rendszer: az átadási kérelmek küldésére, a válaszadásra, valamint a menedékkérők tagállamok közötti átadására vonatkozó rövidebb határidők meghatározásával, továbbá a felelősség áthárulásának elkerülésével.
- A visszaélések és a másodlagos migrációs mozgások visszaszorítása: a menedékkérőkre vonatkozó világosabb jogi kötelezettségek meghatározásával, amelyek magukban foglalják azt is, hogy a menedékkérők kötelesek a kérelem feldolgozásért felelős tagállamban maradni, a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása földrajzi alapon korlátozható és a szabályok be nem tartása arányos következményekkel jár.
- A menedékkérők elsődleges érdekeinek védelme: kísérő nélküli kiskorúak számára nyújtott erőteljesebb garanciák, valamint a családtag fogalommeghatározásának kiegyensúlyozott bővítése révén.
A szerződésekhez csatolt, erre vonatkozó jegyzőkönyveknek megfelelően az Egyesült Királyság és Írország számára nem kötelező a részvétel ezekben az intézkedésekben, hanem maguk határozhatják meg, milyen mértékben kívánják hatályba léptetni azokat. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem vesznek részt, a hatályos szabályok – jelenlegi működésüknek megfelelően – alkalmazandók rájuk a jövőben is, a szerződésekkel összhangban.
Az Eurodac rendszer megerősítése
A megreformált dublini rendszer gyakorlati végrehajtásának támogatására a bizottság az Eurodac-rendszer kiigazítását és megerősítését is javasolja, kiterjesztve annak célját, hogy megkönnyítse a visszatérési műveleteket és segítse az irreguláris migráció kezelését. A javaslat kiterjeszti az Eurodac-rendelet hatályát, hogy annak lehetőségét is magában foglalja, hogy a tagállamok azon harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek adatait is tárolhassák és lekérdezhessék, akik nem kérelmeznek nemzetközi védelmet, és akik szabálytalan módon tartózkodnak az unióban, e személyek visszatérési és visszafogadási célú azonosítása érdekében. Az adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett így lehetővé válik a tagállamok számára, hogy több személyes adatot tároljanak az Eurodacban, így például a személyek neveit, születési adatait, állampolgárságát, személyazonosságra vagy út okmányra vonatkozó adatait és arcképét. A rendszerben tárolt információk bővítése révén a bevándorlási és menekültügyi hatóságok képesek lesznek a szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy menedékkérők azonosítására anélkül, hogy egy másik tagállamtól külön kérniük kellene a kérdéses információkat, mint ahogy a jelenlegi helyzetben tenniük kell.
Európai uniós menekültügyi ügynökség létrehozása
A javaslat értelmében a jelenlegi Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal – megbízatásának kiterjesztésével és feladatkörének jelentős bővítésével – teljes jogú európai uniós menekültügyi ügynökséggé alakul át, hogy kezelhetőek legyenek az uniós menekültügyi rendszer alkalmazásával kapcsolatos strukturális gyengeségek.
Az ügynökség egyik fő új feladata az új dublini rendszer szerinti méltányossági mechanizmus alkalmazásához szükséges referenciakulcs működtetése lesz. Az ügynökség feladatkörébe tartozik az is, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése tekintetében unió-szerte nagyobb fokú konvergenciát biztosítson, erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét, valamint segítse elő az uniós jogszabályok és műveleti előírások érvényesülését a menekültügyi eljárások, a befogadási feltételek és a védelmi szükségletek tekintetében.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló, 2015. december 15-i bizottsági javaslatban leírtakhoz hasonlóan a menekültügyi ügynökség szerepe és feladatköre az operatív és technikai segítségnyújtásra is kiterjed majd. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy egy legalább 500 tagállami szakértőből és az ügynökség által kirendelt szakértőkből álló szakértői állományt igénybe véve menekültügyi támogatási csoportokat mozgósítsanak, valamint operatív és technikai segítségnyújtásra szolgáló kapacitásokat biztosítsanak abban az esetben, ha egy tagállam olyan aránytalan nyomásnak van kitéve, amely kivételesen súlyos és sürgős igényeket támaszt menekültügyi vagy befogadási rendszerük tekintetében.
