A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megismételt eljárásában közel 5 milliárd forint bírságot szabott ki a vezető kereskedelmi bankokra a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének 2011. év végi-2012. év eleji korlátozásáért, míg korábban ezeket a bankokat összesen még mintegy 9,5 milliárd forintra büntette.
A GVH még 2011-ben indított eljárást tizenhárom bankkal szemben a devizaalapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása tárgyában. Az eljárás eredményeként 2013. november 19-én kelt határozatában megállapította, hogy a Budapest Bank, a CIB, a Citibank, az Erste, az FHB Jelzálogbank a K&H, a Takarékbank, az MKB, az OTP, a Raiffeisen, az UCB Ingatlanhitel Zrt. és az UniCredit Bank 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között versenykorlátozó magatartást tanúsított.
A bankok összehangolták stratégiájukat, és üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében. A jogsértésért a GVH 2013. november 19-i döntésében összesen mintegy 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett pénzintézetekkel szemben – derül ki a versenyhivatal közleményéből.
A bankok többsége megtámadta a GVH határozatát a bíróság előtt. A Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében a versenyhatóságnak adott igazat abban, hogy a bankok összehangolták stratégiáikat a deviza jelzáloghitelek kiváltására alkalmas hitelek értékesítésének korlátozása céljából, ám a bírság összegének kiszámítása tekintetében új eljárásra utasította a GVH-t nyolc pénzintézet vonatkozásában.
A megismételt eljárásban a GVH – a Kúria iránymutatásait figyelembe véve – a GVH elnökének és a versenytanács elnökének 11/2017. sz. közleményét alkalmazta a bírság megállapításakor, ennek eredményeként az alábbi összegű bírságot szabta ki az egyes bankokkal szemben:
A bírságösszegek csökkenésének egyik fő oka, hogy – a Kúria ítéletére is figyelemmel – a megismételt eljárásban a GVH a bírság alapjának a végtörleszthető devizahiteleken a jogsértés időszakában elért bevételek arányos részét tekintette, míg az alapeljárásban a teljes jelzáloghitel-állományon realizált bevételek arányos része szolgált alapul. Ez utóbbi pedig magában foglalta az összes forint és devizaalapú jelzáloghitelt.
További csökkenést eredményezett, hogy az eredeti eljárásban a GVH súlyosító körülménynek tekintette a bankok többségének korábban elkövetett versenyjogsértését. E körülményt jelen eljárásban azért nem értékelte a GVH súlyosítóként, mert az ismétlődést megalapozó VJ/18/2008. számú ügy kapcsán a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróság előtt.
