Az idei első negyedévben a beruházások volumene 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva és 3,2 százalékkal az előző negyedévhez képest – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A beruházások szezonálisan kiigazított első negyedévi volumene kismértékben meghaladta az eddigi legmagasabb, 2021 harmadik negyedévében mért szintet. A beruházások növekedési ütemének élénkülését a vállalkozások fejlesztései és a háztartások növekvő aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés beruházásai csökkentek – tette hozzá a jelentés.
Az előző negyedévihez viszonyított 3,2 százalékos szezonálisan kiigazított növekedésen belül az építési beruházások volumene 2,7, a gép- és berendezésberuházásoké 6,0 százalékkal nőtt.
Éves összevetésben az építési beruházások 10,1, a gép- és berendezésberuházások 7,0 százalékkal nőttek. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott.
A vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10,5 százalékkal nőtt az alacsony bázishoz képest, amiben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 13,0 százalékkal visszaestek a fejlesztések. A helyi önkormányzatok növelték, a központi közigazgatási szervek erősen csökkentették tárgyieszköz-beszerzéseiket a előző évi bázisidőszakihoz képest.
A nemzetgazdasági beruházások 29 százalékát adó, legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, éves összevetésben 19,7 százalékkal nőttek az előző negyedévi 16,7 százalékos emelkedés után. A három legnagyobb súlyú ágazat közül a villamosberendezés-gyártás kiugró teljesítménynövekedése ellensúlyozta a járműgyártás volumenében tapasztalt jelentős visszaesést, miközben az élelmiszeripar fejlesztései 9,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 22 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye az előző negyedévi csökkenést követően jelentősen, 10,7 százalékkal bővült, elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelt növekedésének köszönhetően.
A szállítás, raktározás beruházásaiban az előző évben kezdődött volumennövekedés a tavaly negyedik negyedévi 20,1 százalékosról 2,1 százalékra lassult, amiben szerepet játszott az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése is.
A kereskedelemi beruházások volumenének 2,8 százalékos csökkenését elsősorban a kiskereskedelmi üzletek 2021-ben regisztrált, kiugróan magas – az egész évben 18,0 százalékkal megemelkedett – fejlesztéseinek befejeződése magyarázza.
A mezőgazdaságban regisztrált 19,7 százalékos volumennövekedéshez leginkább a mezőgazdasági épületfejlesztések nagymértékű bővülése járult hozzá.
A közigazgatás fejlesztéseinek volumene 5,2 százalékkal csökkent, a központi közigazgatási szervek visszafogott fejlesztéseinek következtében.
A nemzetgazdasági beruházások első negyedévi, 8,7 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá 5,1 százalékponttal, az ingatlanügyletek 2,3, a mezőgazdaság 0,9, valamint a szállítás, raktározás beruházási teljesítménye 0,2 százalékponttal vette ki részét a növekedésből. Ugyanakkor a közigazgatás, illetve a kereskedelem teljesítménycsökkenése egyformán 0,2-0,2 százalékponttal visszafogta a beruházások növekedését.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalékkal, az egész évben 4,2 százalékkal nőttek a beruházások az egy évvel korábbival összevetve.
Történelmi rekordot döntöttek a beruházások az idei első negyedévben – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH hétfőn kiadott jelentéséből. A növekedést a magánberuházások táplálták, a költségvetési fejlesztések pedig visszaestek. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek, az elszálló energiaárak és beruházási költségek azonban a későbbiekben elbizonytalaníthatják a vállalatokat, az energiahatékonysági beruházások viszont még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek – tették hozzá.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a KSH jelentéséből azt emelte ki, hogy történelmi csúcsra emelkedett a beruházások volumene az idei első negyedévben. Kommentárjában kitért arra is, hogy mivel a beruházások növekedése kissé meghaladta a GDP növekedését, emelkedhetett a beruházási ráta az év elején. Így a váratlanul erős első negyedévi GDP növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta – állapította meg.
Az első negyedévben is megmutatkozott annak eredménye, hogy a járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és az állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel sikeresen ellensúlyozta. A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működőtőke-beáramlás is támogatja – tette hozzá a bankholding szakértője.
Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat, azonban az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok és a lakásárak meredek emelkedése a következő időszakban fékezni fogja a háztartások beruházásait is – prognosztizálta Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője hangsúlyozta, hogy a következő időszakban is folytatódhat az első negyedévben tapasztalt tendencia. Véleménye szerint a beruházások növekedésében a magánszektornak volt szerepe, a költségvetési szervek fejlesztései mérséklődtek. Az állami beruházások visszafogása fékezheti a volumen bővülését, ám ezt a vállalkozások fejlesztései kisebb-nagyobb mértékben kompenzálhatják. Az árak emelkedése, illetve a háború okozta bizonytalanság a vállalkozások beruházási hajlandóságát is visszavetheti, de még ezzel együtt is összességében a beruházások kismértékű volumenbővülésére lehet számítani az idei évben – vélekedett.
(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)
