A vállalkozások fejlesztési céljaira jelentős mértékű uniós források állnak rendelkezésre, de a kedvező kamatkörnyezetben a banki hitelek is vonzó lehetőséget jelenthetnek a bővítést tervező cégek számára. Problémát jelent ugyanakkor, hogy alultőkésítettsége miatt sok kkv nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz.
A magyar gazdaság egyik legfontosabb, megoldandó kihívása a következő időszakban a kkv-szektor tőkehelyzetének rendezése. Miként lehet feltőkésíteni, tőkéhez juttatni a hazai vállalkozásokat – hívta fel a figyelmet Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a HG Media „Fókuszban: Fejlesztés és versenyképesség” című konferenciáján. Ma sok cég azért nem jut banki finanszírozáshoz, mert saját- és jegyzett tőkéje, illetve a tagi kölcsön mértéke alapján a pénzintézetek túl kockázatosnak ítélik meg a hitelnyújtást. Ha nincs tőke, nem lesz hitel, nincs garancia, így a kkv-k nem tudnak indulni az uniós pályázatokon, emiatt pedig fejlesztések maradnak el – húzta alá Krisán László.
Márpedig igény lenne a külső forrásokra. A hitellel szembeni rossz érzések az elmúlt években fokozatosan kezdenek eltűnni a vállalkozások körében. Ahogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja kifutott, a vállalkozások visszatértek a piaci, illetve az egyéb támogatott hitelekhez. A Széchenyi Kártya programban például évente 122 milliárd forint hitelt helyeznek ki mintegy 17 ezer vállalkozáshoz. A program indulása óta eddig összességében több mint 1800 milliárd forint támogatott hitel jutott el a cégekhez, a vállalkozások 343 ezer hitelt igényeltek, amelyből 258 ezer kölcsönügylet jött létre – ismertette az adatokat a KAVOSZ vezérigazgatója.
A kkv-szektor egyre optimistább, a Széchenyi Kártya program ügyfeleiből 45 százalék számít árbevétele növekedésére a következő egy évben, míg a vállalkozások 37 százaléka kalkulál azzal, hogy nyeresége meghaladja majd az előző évit – ismertette a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató felmérés eredményeit Krisán László. Minden ötödik Széchenyi Kártya tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben, míg a vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben. A beruházást tervezők 70 százaléka pedig ehhez valamlyen külső forrást is bevonna. A legnagyobb kihívást a már említett tőkehelyzet illetve az ehhez kapcsolódó finanszírozási nehézségek, valamint a szakképzett munkaerő hiánya, továbbá a túlszabályozott, túlbürokratizált jogi környezet jelenti a vállalkozások számára.
Jól haladunk az uniós források felhasználásával
Szeptember közepéig a 2014-2020-as fejlesztési ciklus EU-támogatási keretének 75 százalékát, mintegy 6700 milliárd forintot már odaítélték a kedvezményezetteknek – emelte ki előadásában Dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Hozzátette: a kormányzat célja, hogy 2017 végére a kötelezettségvállalás szintje elérje a 85 százalékot. Az általa ismertetett adatokból kiderült, a 2014-2020-as időszak mintegy 9400 milliárd forintos fejlesztési keretéből szeptember közepéig közel 3000 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez.
Elmondta: az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse. Kiemelte: a megítélt, leszerződött támogatások terén kétszeres javulást mutat az intézményrendszer a jelenlegi, 2014-2020-as ciklusban az előző hétéves fejlesztési periódushoz képest az operatív programok indulását követő 27 hónapos időszakot összehasonlítva. Március végéig valamennyi fejlesztési program teljes keretét meghirdették.
Januártól elektronikusan megy a közbeszerzés
Szeptemberben elindult az elektronikus közbeszerzési rendszer tesztelése, jövő januártól pedig már élesben működik, onnantól közbeszerzést csak azon keresztül lehet majd intézni – ismertette Dr. Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Azt várják, hogy az új rendszerrel a közbeszerzések átláthatóbbak, hatékonyabbak, gyorsabbak lesznek. Az egységes felület, egységes rendszer megkönnyíti mind a kiírók, mind az ajánlattevők dolgát, s ez a verseny erősödését is magával hozza. Januárban roadshow-t indítanak, amelyen, legalább régiónként, igyekeznek bemutatni a „nagyközönségnek”, felhasználóknak a rendszer működését.
A vállalkozásoknak addig is érdemes felkészülniük arra, hogy várhatóan novemberben sok közbeszerzési felhívást tesznek majd közzé. Az ajánlatkérők mindig tartanak kicsit a közbeszerzések változásaitól, ezért gyakran előre hozzák beszerzéseiket, még mielőtt elindul az új rendszer. Ugyanez volt a helyzet tavaly novemberben is, amikor az idén januártól életbe lépő új előírások miatt a szokottnál jóval több pályázatot írtak ki – hívta fel a figyelmet Dr. Csányi István.
Gyorsan gazdára találnak a visszatérítendő uniós források
A 2014-2020-as ciklusban mintegy 800 milliárd forint visszatérítendő EU-forrásra, vagyis hitel-, illetve kombinált (hitellel kiegészített vissza nem térítendő EU-forrás) termékekre pályázhatnak a hazai vállalkozások – mondta Bernáth Tamás, az ilyen típusú uniós források kiközvetítésével megbízott Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója. Kiemelte: eddig 5600 vállalkozás igényelt visszatérítendő uniós forrást, a keret majdnem felét már lefedik az igénylések. Mintegy 1100 szerződést írtak alá a visszatérítendő EU-források felhasználásról. Az MFB tervei szerint 2018-ban kihelyezik a teljes keretet a vállalkozások számára.
Az előrejelzések szerint az uniós transzfer 2021-re a GDP 0,6 százalékára csökken – és ezzel változik majd az MFB feladata, szerepe is. A következő öt évben erősíteni kell a fejlesztési banki szerepkört (például a kkv-hitelezést), illetve a nemzetközi kapcsolatokat (elsősorban a V4-együttműködés keretében, illetve Kínával), továbbá erősíteni kell az együttműködést a kereskeskedelmi bankokkal. Az MFB fontos feladata a piaci hiányosságok kirrigálása: olyan területekre is jusson finanaszírozás, amelyre a kereskedelmi bankok nem fókuszálnak. Felmérések szerint mintegy 900 milliárd forint finanszírozási igény van olyan vállalkozások részéről, amelyek a kereskedelmi bankok által nem „szeretett” területen működnek – mondta el Bernáth Tamás.
Versenyképességünket veszélyezteti a lassan haladó digitalizáció
Banovic Aleksandra, a Telenor lakossági vezérigazgató-helyettese problémának nevezte az ország versenyképessége szempontjából, hogy a digitalizáció lassan halad előre, és e téren Magyarország lemarad az uniós, illetve a régiós átlagtól is. Kiemelte: új munkavállalói képességekre, szakismeretekre van szükség a hazai munkaerőpiacon. Ezek megteremtéséhez a gazdasági szereplők erőfeszítéseire is szükség van.
Az aktuális uniós pályázati lehetőségekről Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: van néhány fontos pályázati felhívás, amely még nem jelent meg, illetve tud olyan már meghirdetett konstrukcióról, amelyre viszont eddig még nem nyújtottak be egyetlen egy pályázatot sem. Megjegyezte azt is, hogy a pályázati intézményrendszer által eddig kifizetett közel 3000 milliárd forint döntő része előleg volt, vagyis ezek mögött még nincs konkrét teljesítés.
A startup szektorról szóló panelbeszélgetésen Oszkó Péter, a kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó OXO csoport alapítója elismerte, hogy a startup kifejezés elcsépeltté vált. „Lassan már azt a vállalkozást is startupnak nevezzük, amely ötoldalas prezentációval akar 3 millió eurót szerezni” – mondta. Hozzátette: az OXO valódi startupnak azt az induló vállalkozást tekinti, amely nagy növekedésű potenciállal rendelkezik. Takács Zoltán, a Telenor Magyarország innovációért felelős alelnöke ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy szerinte a digitalizáció az előfeltétele annak, hogy egy cég exponenciálisan tudjon növekedni. Emlékeztetett arra, hogy a Telenor Magyarország tavaly júniusban startupokat támogató kezdeményezést indított az ország első vállalati akcelerátor programja, az Accelerate keretében.
A banki hitelből finanszírozott fejlesztésekről szóló panelbeszélgetésen Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező kamatkörnyezetben a vállalkozásokért folyó banki versenyben igen fontos szerepe van az ügyfélszolgálatok minőségének, gyorsaságának. „A vállalkozások hitelhez jutását gyakran a bankok ügyintézési folyamata lassítja. Fontos, hogy csökkenjen a banki adminisztráció” – mutatott rá.
Póka Valentin, a Coface Hungary országigazgatója szerint viszont indokoltnak tekinthető a bankok óvatossága a hitelkérelmek elbírálásánál, ugyanis nagy szükség van a kockázatelemzésre. „Az lenne a legborzasztóbb, ha egy újabb válságba csúsznánk bele a kockázatok nem kellő figyelembe vétele miatt” – tette hozzá. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a takarékszövetkezetek integrációja immár felkészült arra, hogy bankként foglalja el helyét a piacon. Szükség esetén „edukálják” is az ügyfeleket az ország több mint ezer fiókjában.
