Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik. Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónapban a KSH 1,6 százalékos éves és 2,2 százalékos havi emelkedésről számolt be az építőiparban.

Októberben az épületek építése 3,0, az egyéb építményeké 0,9 százalékkal maradt el a tavaly októberitől. A magasépítésben három hónap emelkedés után fordult csökkenésbe az októberi mutató, a mélyépítésben harmadik hónapja tart a visszaesés.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,6, az egyéb építmények építésében 5,7 százalékkal nőtt, a speciális szaképítésben 10,8 százalékkal csökkent a termelés.

Az októberben megkötött új szerződések volumene 21,5 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Az épületek építésére kötött új szerződések 5,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 41,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 0,6 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 2,9 százalékkal nőtt.

Az év első tíz hónapjában az építőipari termelés 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában.

Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a negyedik negyedévi GDP-hez.

Nemes Rudolf, a Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken, a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon.

A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.

(Forrás: MTI)