Vannak területek, ahol nem lehet elkerülni a szombati munkavégzést, ahol azonban nem létkérdés, ott a hatékonysági megfontolások is a szünnap – például a kötelező szabadság – mellett szólnak, mondja Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.
Ahol szolgáltatni kell – például a kereskedelmi láncoknál vagy a közüzemeknél –, természetes a szombati munkavégzés, és nem is csak az „ünnepkiváltó” napokon. Hasonlóan, dolgoznak szombaton a feldolgozóipari vállalatok egy részében is. A többi cég esetében azonban már árnyaltabb a kép. Sok helyütt – így az irodai, szellemi munkahelyek nagy részén – igazából nincs is teendő, így azok, akiknek mégis be kell menniük, nyolc órából hatot internetezéssel vagy személyes ügyeik intézésével töltenek.
A cégek egy része ezt fel is ismerte, és már az év elején közölték alkalmazottaikkal, hogy ezeken a szombatokon kötelező lesz szabadságot kivenni. (Ezt a Munka Törvénykönyve értelmében teljesen jogszerűen megtehetik.) Nem nehéz utánaszámolni: az amúgy is kiadandó szabadsággal a vállalat sokkal jobban jár, mintha két órányi tényleges munkáért fizetné ki az egy napi bért.
A multinacionális vállalatok nagy részénél objektív oka is van, hogy így járnak el: ha ugyanis a külföldi partnerek nem dolgoznak – márpedig többnyire nem dolgoznak – szombaton, akkor valódi munkavégzésre esély sincs. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a hazai kkv-k jelentős része inkább a szombati munkavégzés mellett dönt – tette hozzá Csaposs Noémi (képünkön).
Figyelembe kell venni azt is, hogy az év vége felé közeledve a munkavállalók eleve fáradtabbak, fizikailag éppúgy, mint mentálisan. Közeledik a karácsony – december 12. után a nem éppen stresszmentes ezüstvasárnap következik –, és sok vállalat éppen ilyenkor tartja az év végi rendezvényeit is. Egy péntek esti céges partyt követő munkanapon felettébb kétséges, hogy sikerül-e hatékonyan kitölteni a munkaidőt.
Ha a munkaszervezés megfelelő, akkor – a már említett területektől eltekintve – valószínűleg nincs olyan sürgős feladat, amely ne várhatna hétfőig, véli Csaposs Noémi. Ahol a „rendkívüli” munkavégzés nem létkérdés, ott a hatékonysággal és a munka–magánélet egyensúlyával kapcsolatos megfontolások inkább az otthonmaradás mellett szólnak – összegez a szakember.
