„Bevetésre kész a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, összesen 99,6 milliárd euró támogatásban részesülő 118 vidékfejlesztési program” – olvasható az Európai Bizottság pénteki közleményében.
Görögország vidékfejlesztési programjának pénteki elfogadásával lezárult a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, összesen 118 program elfogadási folyamata. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) 99,6 milliárd euró finanszírozásban, valamint nemzeti és regionális állami forrásokból, illetve magánbefektetésből további 60,6 milliárd euróban részesülő vidékfejlesztési programok segíteni fognak az uniós vidéki területeknek és közösségeknek megbirkózni a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokkal és élni a kínálkozó lehetőségekkel.
Az EU 52 százalékát a túlnyomórészt vidéki térségek teszik ki, a népesség számát tekintve 112,1 millióan laknak ezeken a területeken. E régiók jelentősen különböznek egymástól, és az ott jelentkező kihívások kapcsán is számos eltérő körülményt kell figyelembe venni. Ezért a bizottság nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, hogy a támogatás pontosan illeszkedjen az egyes régió vagy ország sajátos igényeihez, valamint hangsúlyosabb szerepet kapjon a szubszidiaritás elve. Ezáltal a tagállamok a sajátosságok figyelembevételével maguk alakíthatják ki nemzeti vagy regionális programjaikat a következő hat közös prioritás közül legalább négy alapján: tudás és innováció, versenyképesség, jobb élelmiszer-ellátási lánc, ökoszisztémák megőrzése, forráshatékonyság és társadalmi befogadás. E prioritásokból látható annak a kedvező hatásnak a mértéke, amelyet a vidékfejlesztési programra szánt források kifejtenek nem csupán a gazdálkodó és más vidéki közösségek, hanem a társadalom egészére nézve.
A lengyel hatóságok például úgy döntöttek, hogy a vidékfejlesztési finanszírozásuk egyharmadát a mezőgazdasági üzemek életképességének javítására és a versenyképesség fokozására fordítják egy olyan program révén, amely megközelítőleg 200 ezer gazdaságnak és több mint 1800 termelői csoportnak fog befektetési támogatást nyújtani több ezer munkahely teremtése céljából. Több regionális program, köztük a franciaországi Picardie és Bass-Normandie régiók programja tartalmaz fiatal mezőgazdasági termelők elindítására irányuló támogatást.
Az éghajlat-politika a nemzeti és regionális vidékfejlesztési programokban szereplő leggyakoribb projektprioritások egyike.
Ausztria például támogatásának 71 százalékát a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásra és az éghajlatbarát gazdálkodási módszerek ösztönzésére irányozta elő azzal a céllal, hogy szerződéses irányítás keretében a mezőgazdasági területek 83%-án megvalósuljon a biodiverzitás, 75 százalékán pedig a vízminőség javulása.
Hasonlóképpen Írország vidékfejlesztési tervének központi prioritása a mezőgazdasággal és erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. Az Írország rendelkezésére álló összes forrás háromnegyede e prioritást szolgálja.
A vidéki térségek összekapcsolása és az infrastruktúra fejlesztése a versenyképesség fontos előfeltétele. Olaszországban Calabria régió vidékfejlesztési terve hozzá fog járulni a vidéki térségekben a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez azáltal, hogy a vidéki népesség mintegy 48 százaléka számára biztosítja a továbbfejlesztett szélessávú infrastruktúrát.
A vidékfejlesztési programok alkalmazását és hatását a bizottság nyomon követi és részletesen értékeli. A megállapításokat tartalmazó jelentések elérhetők a bizottság honlapján.
