Nem túlzás azt állítani, hogy 2022 végéig 1200 vállalkozás fog állami tőkéhez jutni – állítja a Hiventures Zrt. befektetési vezérigazgató-helyettese. Katona Bence a KamaraOnline-nak adott interjúban arról is beszél, hogy miért pont 9 millió forint befektetést kaphatnak a kezdő vállalkozások az inkubációs szakaszban.
– Hol tart a Hiventures Zrt. 50 milliárd forintos befektetési programja? Lehet mondani, hogy ez a legújabb Jeremie?l
– Jeremie-nek semmiképp sem nevezném, a miénk ugyanis teljesen más típusú megközelítés. Korábban a Jeremie-programban az európai uniós forrásokat használták a piaci szereplők magánforrásokkal kiegészítve – kockázati tőke típusú finanszírozásként. A Hiventures Zrt. száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, a Magyar Fejlesztési Bank Csoport tagja, korábban a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő nevet viselte. A kormány tavaly augusztus 17-én fogadta el a koncepciót a startupok állami tőketámogatásáról, program megvalósításán gőzerővel dolgozunk.
– Miért változott a név?
– A kormány által elfogadott koncepció teljesen újfajta struktúrát és más megközelítést képvisel. Közép-kelet-Európa egyik legnagyobb tőkealap- kezelőjeként a fókuszban az innovációs startup ökoszisztéma finanszírozása, illetve fejlesztése áll. Az új név, a Hungarian Innovation („magyarországi innováció”) jelzős szerkezetnek a márkanév első szótagjában (HI) megbújó rövidítésével a vállalat tevékenységére utal, az angol szó használatát pedig az alapkezelő nemzetközi üzleti céljai tették szükségessé. Tavaly évvégére már kidolgoztuk az új tőkeprogramokat és a hozzájuk tartozó befektetési folyamatokat. A kormányhatározat 2016. október 31-én határozta meg az első határidőt, amit pontosan betartottunk. A Hiventures összesen 50 milliárd forintot fog kezelni, ebből 30 milliárd az Európai Uniótól származik, a GINOP-alapból, 20 milliárd pedig az MFB saját forrása. A befektetések megkezdődtek, 2016 végéig összesen 1,3 milliárd forint értékben hoztunk döntéseket. Természetesen 2017-re is komplett, negyedévekre lebontott forráskihelyezési tervvel rendelkezünk. Így idén már 587 millió forint értékben született befektetési döntés, januárban pedig 90 millió forintot folyósítottunk az MFB saját forrásából. Technikai értelemben a GINOP-forrás február végétől használható, a Magyar Nemzeti Bank általi felügyeleti engedélyeztetés folyamatban van. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a konvergencia régiókból eddig nem fogadtunk volna befektetési igénnyel jelentkező startup csapatokat. Azonban legkorábban február végén, március elején tud az igazgatóságunk döntéseket hozni ezek finanszírozásáról.
– Hogyan dolgozták ki a koncepciót?
– Az 50 milliárd forint tőkebefektetés három életszakaszban segíti a hazai vállalkozásokat az inkubáció, magvető és startup fázisban. Az inkubációs életszakaszban 10 milliárd forint, a magvetőben 16 milliárd, míg a startup életszakaszban 24 milliárd forint tőkebevonás lehetséges. A startup életszakaszban általában már lezajlottak a piaci tesztek, és a piacra lépéshez további tőkére, illetve az értékesítés felfuttatásához lenne szükség.
– A három kategóriában 2022-ig ezernél is több céggel számolnak.
– Akár 1200 vállalkozásról is beszélhetünk. Elismerem, ez valóban nagyon komoly, ambiciózus szám. A legkorábbi, az inkubációs szakaszban 800 cég tőketámogatásával számolunk. A nekik tervezett 10 milliárd forintból 9 milliárd uniós forrásból származik. Kétségtelenül ebben a szakaszban a legnagyobb a lemorzsolódók aránya, az induló, innovatív vállalkozásoknak akár a 90 százaléka is bedőlhet.
– Ez általában így is van.
– Valóban. Ezért is nagyon fontos az állami szerepvállalás, hiszen korábban például a Jeremie-programban a piaci szereplők nem vállalták ezt a kockázatot. Nagyon sok nemzetközi tanulmányt vizsgáltunk meg, illetve készítettünk magunk is a koncepció beterjesztése előtt. Azt láttuk, hogy minden jól működő innovációs ökoszisztémában az állam vállalja fel a legkockázatosabb kezdeti szakasz finanszírozását. Ahhoz, hogy az ökoszisztéma sikeresen működjön, feltétlenül fontos, hogy ez szilárd alapokon álljon, mert így később olyan szakaszba juthatnak, ami más tőkebefektetők számára is kecsegtető lehetőséget jelenthet.
– Az inkubációs szakaszban a 9 millió forintos tőke elég az induláshoz?
– A 9 millió természetesen nem légből kapott szám. A befektetési menedzserek között sok gyakorlott startup vállalkozó van, rendkívül jó szakemberek erősítik a Hiventures csapatát. Az ő tapasztalatuk mellett rengeteg nemzetközi példát is tanulmányoztunk Írországtól kezdve Ausztrián át Észtországig, hogy náluk mekkora kezdő finanszírozást biztosítanak a hasonló programokban. Erre átlagosan 20-30 ezer eurót szánnak a szereplők a fejlett országokban. Ekkora mértékű forrásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy egy ötletről, projektről be tudjuk bizonyítani azt, hogy az üzleti hipotézisek reálisak-e és a technológia egyáltalán megvalósítható. Ez az összeg piacvizsgálatra is elég, feltérképezhetőek a versenytársak, és bemérhető, hogy a termékre vagy szolgáltatásra létezhet-e valós piaci kereslet. Ez a vállalkozó és a tőkebefektető számára is fontos validáció. A 9 millió forintot is ketté osztjuk 4,5-4,5 milliós részre, vagyis már az inkubációs szakaszban is el kell jutni egy alap mérföldkőig, hogy folytatódhasson a közös munka.
– A program egyik lényeges eleme éppen a folyamatos tőkebiztosítás a kezdetektől a nemzetközi piacra lépésig.
– Így van. Egymásra épülő befektetési folyamatokat alakítottunk ki. Ha például valaki 12 hónap alatt sikeresen teljesíti az inkubációs szakaszt, megkapja a lehetőséget arra, hogy részt vegyen a magvető finanszírozásban is. Ez számunkra is jó, hiszen az első pillanattól végigkísérhetjük a vállalkozás fejlődését, így a kockázat is enyhülni képes. Ezért is fontos a kezdetektől bevonni professzionális szakembereket, mentorokat. Az inkubációs szakaszban csak olyan vállalkozás kaphat tőkebefektetést, amelyik egy általunk is elismert, regisztrált mentorral vagy inkubátorral dolgozik együtt. Ez egyben piacfejlesztő modellünk lényege is, mert ezen keresztül aktivizálni tudjuk a hazai starup ökoszisztéma e szegmensét is. Magyarországon komoly probléma, hogy nagyon kevés a piaci forrás a kezdeti szakaszra, nincsen elég aktív üzleti angyal, illetve feltörekvő vállalkozásokkal foglalkozó mentor.
A startup kultúrával 2010 óta foglalkozunk komolyan Magyarországon, azóta nálunk is megalakult az üzleti angyalok hálózata. Velük is többször tárgyaltunk már, a továbbiakban is az együttműködés a cél. Sokan arra panaszkodnak, hogy kevés a befektetésre érdemes csapat, sokan viszont azt mondják, hogy kevés a finanszírozási lehetőség. Szerintem utóbbiban is van igazság, ezért kívánjuk ösztönözni a magánszereplőket az aktívabb együttműködésre. Párhuzamosan mindkét oldalt fejleszteni kell. Nekünk az a feladatunk, hogy évente minimum 80-100 innovatív hazai vállalkozásnak adjunk lehetőséget a piaci megmérettetésre. Hiszek abban, hogy Magyarországon van egy nagyon komoly generáció, amelyik már felépített sikeres vállalkozást, és érdekelt a fiatalok támogatásában.
– Ilyen lehet például a Prezi?
– Akár. De Magyarországon már bizonyított, sikeres kkv-kra vagy nagyobb vállalatokra is gondolok, amelyeknek a gondolkodásmódja is sokban segíti a kezdőket. Egyre több tehetséges fiatalnak van valamilyen rendkívüli innovatív elképzelése, ami a jövőben sikeres vállalkozás lehet, viszont sok esetben nem tudják, hogyan kell azt üzleti szempontból megvalósítani. A magyar fiatalok szemléletén viszont biztos, hogy változtatni kell, ösztönözni kell őket, hogy merjenek vállalkozni.
– Korábban a startupok tanácsadói elég jól megéltek. Hogyan szabályozza ezt a Hiventures?
– Azt semmiképp sem akarjuk, hogy egy új „iparág” nőjön ki a startup tanácsadókból. Nem tudom például elképzelni, hogy egy tanácsadó három-négy projektnél többel képes foglalkozni egy időben. Ezért is fontos számunkra, hogy minél erősebb mentorhálózatot építsünk fel, amelyben nyitottak vagyunk, az új szakemberek belépésére is, hiszen rengeteg olyan csapat van, amelyik nem ismer tapasztalt szakembert, aki segíthetné őket a sikeres vállalkozás felépítésében. Fontosnak tartjuk, hogy a mentor és a startup között megbízható és korrekt viszony alakuljon ki, amit mi is próbálunk nyomon követni. A mentorokkal való együttműködésre két lehetőség van. Az első esetben a mentor 12 hónapos mentorálást követően maximálisan 3 százalékos tulajdonrészt szerezhet a cég részesedéséből, emellett maximum havi 110 ezer forint + ÁFA mentordíjat kérhet a vállalkozástól – maximum 12 hónapon keresztül. Erre a maximumra azért volt szükség, hogy kiszűrjük azokat a tanácsadó cégeket, amelyek pusztán „üzletet” látnak a mentorált vállalkozásban, és, hogy a befektetés valóban a projekt megvalósulását támogassa. A második esetben a mentor nem kérhet tanácsadói díjat, viszont a tulajdonrésze maximum 6 százalék lehet a mentorált vállalkozásban. Remélem, hogy a jövőben egyre több lesz a mentor és üzleti angyal, aki csak a tulajdonrészért dolgozik és akkor majd a mostani szabályokon lehet változtatni. Jelenleg viszont a fenti kettős modell tűnik piacképesnek és megbízhatónak.
– A mentorkeresésben nem kívánnak együttműködni például a kamarákkal?
– Az üzletfejlesztési tervünk szerint az is a feladatunk, hogy kapcsolatinkat bővítsük. Ahogy említettem, az üzleti angyal hálózattal már felvettük a kapcsolatot, több hazai és nemzetközi inkubátor házzal, valamint az összes nagyobb szakmai szereplővel szintén elkezdtük a tárgyalásokat. Mentorhálózatunkon keresztül közel 80 szakember van a látóterünkben, ami évvégéig tovább fog bővülni. Júliusig minden nagyobb egyetemre ellátogatunk a Startup Campus programmal, és innovációs ötlet startup versenyt rendezünk. Célunk, hogy a startup ökoszisztéma stratégiai partnerei legyünk, azaz minden olyan startup szereplővel párbeszédet kezdeményezzünk, aki szintén a helyi startup közösség fellendítésén dolgozik. Küldetésünknek tartjuk, hogy új startup kultúrát alakítsunk ki. Természetesen olyan hozamokat kívánunk produkálni, amely elég lesz ahhoz, hogy az uniós források kimerülése után is lehetséges legyen a befektetés. Személyes küldetésemnek pedig azt tartom, hogy minél több fiatallal megszerettessük a vállalkozói kultúrát, mert Nyugat-Európához képest bőven van mit tanulniuk.
– A gyakorlati vállalkozástant most is oktatja.
– Igen, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjában, ahol az oktatást gyakorlati képzéssel kötjük össze. Amerikai és szaúd-arábiai egyetemmel indítottuk el az együttműködést, most csatlakozott egy dél-afrikai egyetem is. Mi adjuk a gazdasági hallgatókat, a külföldi partnerek a mérnökhallgatókat – videókonferenciákon valós időben dolgozunk innovatív projekteken. Több hallgatóm már saját vállalkozást indított, és úgy tudom, hogy van közöttük, aki érdeklődik a mostani befektetési lehetőség iránt is.
– Szintén küldetésüknek tartják, hogy a főváros központú startup világ mellett vidéken is „felfedezzék” a vállalkozó fiatalokat.
– Közép-Kelet-Európában Budapest dobogós helyen van az ökoszisztémák versenyében. Nagyon fontos, hogy a magyar főváros startup központja lehet a régiónknak, ugyanakkor észre kell venni, hogy rendkívül nagy innovációs potenciál van a vidéki nagy egyetemeken és vonzásukban. Remek projektek és ötletek vannak, de nagyon fejletlen a támogatói környezet. A hallgatók egy része ezért költözik Budapestre, vagy választja valamelyik külföldi egyetemet. Ezért is nagyon fontos, hogy szakmai és befektetési lehetőségeket is biztosítsunk számukra. Számos jó példa van, többek között Debrecenben és Győrben is rendeztünk már startup versenyt. Debrecen kimondottan gyorsan fejlődik, megnyílt az első közösségi iroda, az önkormányzat és az egyetem támogatja a startup ökoszisztéma kialakítását, és az egyetemi inkubátorházon keresztül részben már a finanszírozásban is képesek segíteni. Rendszeresen tartanak startup kerekasztal beszélgetéseket, amelyen a gazdasági élet jelentős szereplői vesznek részt. Amerikai és nyugat-európai egyetemeken már működnek ezek a modellek, amelyeket át kell venni itthon is. Győrben szintén részt vesz az egyetem vezetése az inkubátor felállításában. A Hiventures arra törekszik, hogy az állami szerepvállalás mellet, ezekben a szakmai beszélgetésekben a startup ökoszisztéma összes meghatározó szereplőjét megszólítsa, és ösztönözze az aktív részvételre. Jelenleg 140, magvető és startup szakaszban lévő vállalkozással tárgyalunk, az inkubációs programra pedig már száznál többen jelentkeztek.
– Milyen a marketing stratégiájuk?
– Az első év nagyon sűrű lesz marketing szempontból. Hiszünk abban, hogy a személyes jelenlét és a kapcsolatépítés nagyon fontos, így szeretnénk minden meghatározó startup eseményen résztvevőként vagy szponzorként jelen lenni. Ezen kívül saját rendezvények szervezésén is dolgozunk, márciusban kerül megrendezésre az első Demo Day-ünk, ahol azok a startupok mutatkoznak be, amelyek év vége óta részt vesznek a befektetési programunkban. Tervezünk elindítani egy szakmai blogot, ami mindenféle hasznos hazai és nemzetközi hírrel, jó gyakorlattal segíti majd a vállalkozni akarókat. A szervezet egész működésében és befektetéseinkben is törekszünk a transzparencia érvényre juttatására. Többek között minden felkerül a honlapjainkra, a startupok sikereire pedig büszkék leszünk, és eredményeiket a nyilvánosság elé tárjuk.
– Messze még az év vége, de idén is lesz nemzetközi startup verseny Budapesten, a Get in the Ring. Gondolom, a Hiventures most is támogatja az eseményt.
– Természetesen ott kívánunk lenni a versenyen, ahogy a jövőben a régió valamennyi startup versenyén pozícionálni kívánjuk magunkat. A Get in the Ring a régiónk döntője, ami bizonyítja, hogy egyre több országban figyelnek ránk. Az igazi nagy dobás az lenne, ha a világdöntőt el tudnánk hozni Budapestre – ezen mi is dolgozni fogunk.
Szerdahelyi Csaba
Az igazgató akkor úgy fogalmazott: „A fővárossal négy éve folynak tárgyalások, és remélem, hogy sikeresen zárulnak majd. Bár a színház ma száz százalékos fővárosi tulajdon, a mára elért siker az elvégzett munkán túl alapvetően annak köszönhető hogy 13 éve tőkét hoztam az akkori Vidám Színpadra. A főváros akkor, eme lerobbant intézményének a rezsiköltségre elegendő támogatást sem adott. Annyit aztán meg végképp nem adott, amiből új repertoárt lehetett volna építeni. Az öt, saját tulajdonomban lévő produkcióm nélkül a máig tartó, felfelé ívelő folyamat soha nem indult volna el. Bár a Centrál még nem magánszínház, a cég még nem magáncég, hanem a főváros száz százalékos tulajdona, amennyiben sikerülne a magánosítás, annyi történne, hogy a feje tetejéről a lábára állítanánk a színházat”.
