Kezdőlap Blog Oldal 557

35 milliós büntetés a Békés megyei fémgyűjtő párosnak

0

A fémgyűjtő páros kocsija tele volt fémhulladékkal; összesen 35 millió forint bírságot kaptak.

A pénzügyőrök közúti ellenőrzésen állították meg a Békés megyei házaspár autóját. A két személy nem volt ismeretlen a pénzügyőrök előtt, már korábban is volt ellenük eljárás illegális fémkereskedelem miatt. A kocsi átvizsgálásakor kiderült, hogy a páros ez alkalommal is csaknem 1,5 tonna fémhulladékot szállított.

Az ellenőrzésen bebizonyosodott, hogy a házaspár sem fémkereskedelmi, sem környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik, így a pénzügyőrök a rakományt lefoglalták. Az is kiderült, hogy a páros mindenféle engedély nélkül összesen mintegy 560 tonna fémhulladékot értékesített fémkereskedők részére, melyből ráadásul 12 tonna veszélyes hulladék volt.

A házaspár az engedély nélkül értékesített fémhulladék mennyisége miatt összesen mintegy 35 millió forint bírságot kapott – olvasható az adóhivatal közleményében.

Magyar feltaláló nyerte Brüsszelben Az Év Innovátora díjat

Imre Krisztián az elismerést egy gépi látást alkalmazó okosszemüveggel érdemelte ki, amely a vakok és látássérültek beltéri és kültéri mobilitását segíti. A jelenleg a Start it @K&H inkubátorban működő EVA Vision csapat megoldása tömegesen segítheti a látáskorlátozottak önálló tájékozódását.

Az Európai Üzleti Csúcstalálkozó (European Business Summit) keretében idén először adták át Az Év Európai Vezetői díjakat, ezzel elismerve az üzleti, politikai, vállalkozói és innovációs élet kiemelkedő eredményeit. Ezek közül nyerte el Imre Krisztián, az EVA Vision alapító ügyvezetője látássérültek mobilitását segítő szemüvegével Az Év Innovátora díjat. „Az EVA (Extended Visual Assistant) egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható okosszemüveg, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a környezet információit, majd ezekről élőszóban tájékoztatja a viselőjét” – mondta el Imre Krisztián.

A Vakok Európai Szövetsége (EBU) szerint Európában közel 30 millió látásában akadályozott ember él. Számukra a legtöbb hétköznapi tevékenység, így az utazás és a városi közlekedés már önmagában is nagy kihívást és ezzel együtt stresszt is jelent. „A látáskorlátozottak durván 30 százaléka sajnos el sem hagyja az otthonát segítség nélkül, miközben a szociális segítők száma egyre csökken, és sajnálatosan a vakvezető kutyák kiképzése sem tud megoldást adni a tömeges igényre. Éppen ezért mi olyan megoldásban gondolkodtunk, ami bárki számára segítséget nyújthat a beltéri és kültéri tájékozódáshoz egyaránt. Az eszközzel az volt a célunk, hogy azokat a tárgyakat, mindennapi helyzeteket is felismerhetővé tegyük, amelyek tapintás vagy hallás útján nem érzékelhetők, mint például egy járdára behajló faág, egy lépcső vagy egy szinte zajmentesen közlekedő, az utakon egyre nagyobb számban előforduló elektromos autó” – tette hozzá Imre Krisztián.

„Jelenleg a szoftveres és hardveres fejlesztés párhuzamosan halad, amihez nagyban hozzájárul, hogy együttműködünk a Bay Zoltán Kutatóintézet VUK projektjével (Látássérült embereket támogató keretrendszer), amely magyar, angol és német nyelven működő beltéri navigációt és közlekedést segítő térinformációs rendszert dolgoz ki. A mostanihoz hasonló elismerések és bemutatkozási lehetőségek így abban nyújtanak segítséget, hogy bővítsük kapcsolati rendszerünket és a finanszírozási forrásokat az eszköz továbbfejlesztéséhez és teszteléséhez” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Social Media üzletággal erősít a Growww Digital

Közép- és Kelet-Európát lefedő közösségi média- és márkakommunikációs divíziót indít a Growww Digital, tovább erősítve pozícióját a régióban.

„Hosszú ideje napirenden volt a bővülés, mert a régiót hatékonyan lefedő közösségimédia-ügynökség híján nem tudtuk maximálisan kiaknázni a CEE piac előnyeit. Azt az űrt kívánjuk betölteni a közösségi médiában, amit öt évvel ezelőtt a performance marketing területén” – mondta Dunder Krisztián, a Growww Digital ügyvezetője.

Az új, közösségimédia- és márkakommunikációs üzletág tartalomfejlesztéssel és -menedzseléssel egészíti ki az ügynökség eddigi PPC (performance marketing) tevékenységét.

Az újonnan induló divízió célja a közép- és kelet-európai régió több országában jelenlévő vállalatok kommunikációját összekapcsolni a social értékesítéssel, illetve kihelyezett anyanyelvi szakértőkkel lefedni a teljes közép- és kelet-európai régiót. Induláskor 5 ország – Magyarország Szlovákia, Csehország, Románia és Horvátország – lefedettsége megoldott. Az év végéig további 5 országgal tervezik a bővülést.

Az új divízió vezetője Mezei Alexandra okleves kommunikáció- és médiaszakértő, aki saját vállalkozásából érkezett.

Mezei Alexandra a Budapesti Metropolitan Egyetemen (korábbi nevén: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola) szerzett kommunikáció és médiatudomány mesterdiplomát, valamint Csehországban és Írországban folytatott felsőfokú marketing-tanulmányokat.

Közel másfél évtizedes szakértői pályáján olyan innovatív kommunikációs projekteken dolgozott, mint az ELMŰ-ÉMÁSZ Facebook kommunikációja és social helpdesk bevezetése, a Sony Music nemzetközi művészeivel (Michael Jackson, P!nk, AC/DC, Beyoncé, Rod Stewart, Britney Spears, One Direction) kapcsolatos lokalizált tartalmak webes és közösségimédia-megjelenése, közszereplők kreatív online tartalomfejlesztése (Keresztes Ildikó, Takács Nikolas, Muri Enikő, Kocsis Tibor), illetve nemzetközi márkák hazai népszerűsítése (eneloop, Panasonic Batteries, Geberit, Weishaupt). 

A Groww Digitallel a MentorFM önfejlesztő mobilapplikáció kapcsán kezdődött együttműködése hamar közös értékteremtéssé fejlődött: a 3 év közös építkezése alapozta meg az új divízió létrejöttét.

A május 31-én 5 éves Growww Digital közép- és nagyvállalatok online növekedésének szakértői támogatására specializálódott, nemzetközi (CEE) performance marketing ügynökség.

A vállalkozás ez év májusában bekerült Európa 13 legjobb digitális technológiai cége közé, miután a European Business Awards nemzeti győztese lett digitális technológia kategóriában.

Román vita a magánnyugdíjról: soha nem lesz vége?

0

Ismét elmarasztalta szerdán Klaus Johannis államfő a román kormányt a kötelező magánnyugdíj sorsára vonatkozó elképzelései miatt.

A román államfő arra reagált, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter a România Tv hírtelevízióban bejelentette: már „kőbe van vésve”, hogy a kormány nem államosítja ugyan a nyugdíjalapokat, viszont opcionálissá teszi a második pillérhez való hozzájárulást – írja a Krónika.

A miniszter cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint a második pillér befizetőinek nagyobb nyugdíjuk lesz, mint azoknak, akik csak az elsőhöz, az állami nyugdíjalaphoz járulnak hozzá. Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán megerősítette, hogy nem számolják fel a nyugdíjrendszer második pillérét.

Klaus Johannis rossz hírnek nevezte, hogy a Szociáldemokrata Párt át akarja alakítani a nyugdíjrendszer második pillérét. Az államfő közölte: az intézkedés nem szerepel a kormányprogramban, a tervezett intézkedés pedig aggodalmat kelthet a fiatalabb munkavállalókban, akik hozzájárulnak a második pillérhez.

Fellépés a dömping ellen: kkv-segélyszolgálatot (is) javasol az Európai Parlament

Magasabb importadót vethet ki az EU a nem uniós országból érkező túl olcsó árura az Európai Parlament (EP) által elfogadott jogszabálynak köszönhetően, amely egy segélyszolgálatot is létrehozna a kkv-k számára.

A magasabb vámtarifa csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyeknek köszönhetően az EU hatékonyabban léphetne fel a dömping ellen. A szerdán elfogadott szabályozás lerövidítené a dömpingellenes vizsgálatokat és segélyszolgálatot hozna létre a kis- és középvállalkozások számára. A parlament sajtósai Christofer Fjellner (néppárti, svéd; képünkön) jelentéstevőt kérdezték.

– A nemzetközi trend azt mutatja, hogy az országok egyre szigorítanak a kereskedelmi szabályokon és növelik a belföldi áruk védelmét. Milyen változást hoz a most elfogadott szabályozás?

– Személyesen az egyik célom az volt, hogy miközben frissítjük a kereskedelem védelmére alkalmazható eszközeink tárházát, ne váljunk protekcionistává, és azt gondolom, hogy ez sikerült is. Létrehoztunk egy új, modern mechanizmust a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, ami nem lett protekcionista.

– A parlamentnek köszönhetően került be a szabályozásba egy segélyszolgálat a kkv-k számára. Ennek mi lesz a szerepe?

– A kis- és középvállalkozások nyújthatnak be itt panaszt, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tapasztalnak. Ma azt látjuk, hogy a nagyvállalatok, főként a multik, dömpingellenes szabályokat alkalmaznak, hogy megakadályozzák a versenyt a támogatást élvező áruk esetében. Nem számít, hogy egyetértünk-e ezzel a gyakorlattal, mi a parlamentben azt tartjuk fontosnak, hogy mindenki ugyanúgy élhessen vele. Ezért is fontos, hogy segítséget nyújtsunk a kkv-knak, hogy megértsék és használni tudják ezeket a bonyolult eszközöket.

– Nehézséget okoz az EU-nak, hogy megtalálja az egyensúlyt a szabad kereskedelem támogatása és az itthoni, saját vállalkozásainak védelme között?

– A szabad kereskedelem és a protekcionizmus közti ellentét évszázadok óta fennáll az európai országokban és a nemzetközi színtéren is. Most úgy tűnik, hogy globálisan a protekcionizmus népszerűbb, de véleményem szerint itt Európában büszkének kell lennünk arra, hogy nem léptünk rá erre az útra. Képesek voltunk rá, hogy egy csakis a szabályoknak megfelelő, nyitott kereskedelmi rendszert működtessünk. Ez persze nehezebb úgy, ha mások, mint például az USA, nem ezek szerint a szabályok szerint játszik. Azt gondolom, hogy jó munkát végeztünk, de maga az alapprobléma még jó pár évszázadon át fennmarad.

Ennyit adóztunk 2017-ben: értékel a NAV

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt bevételek összességében kedvezően alakultak 2017-ben – olvasható a napokban megjelent NAV évkönyvben.

A szervezet által kezelt bevételek együttesen a végleges adatok alapján 13 401,7 milliárd forintot tettek ki, mely összeg 608,6 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal meghaladta az előző évben realizálódott bevételt.

A növekmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy egyes adónemek esetében a pénzforgalmi bevételeket jelentősen befolyásolták szabályozásbeli változások, úgymint a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, a megbízható adózók részére biztosított gyorsított áfa kiutalás, a társasági adó adómértékének csökkentése vagy a családi adókedvezmény további emelése.

Az államháztartás bevételi oldalát jelentősen befolyásoló adónemek vonatkozásában az alábbiak emelhetők ki:

A személyi jövedelemadó bevétele év közben folyamatosan, így az év végi összeg tekintetében is kedvezően alakult. A munkáltatók által végrehajtott bérfejlesztések, a bérminimumok kötelező emelése, illetve a közszférában bevezetett különböző életpálya modellek, és a nem rendszeres juttatások elősegítették a bevételekre pozitívan ható, megfelelő dinamikát biztosító bérkiáramlást.

Az év során az adózók 2 024,3 milliárd forint befizetést teljesítettek, 213,4 milliárd forinttal meghaladva a bázisidőszaki teljesítményt. Ezt a hatást tompította, hogy az adó visszaigénylések szintén emelkedtek, a tavalyi 93,3 milliárd forintról 104,4 milliárd forintra, amely csökkentette a nettó bevételt. A fentiekből adódóan a költségvetésnek az év végére 1 920 milliárd forint bevétele képződött, 202,3 milliárd forinttal több, mint az előző évben.

A NAV számláin megjelenő társadalombiztosítási bevételek alakulását befolyásolta a 2017. január 1-jével hatályba lépett törvénymódosítás, mely szerint a szociális hozzájárulási adó NFA-t megillető része az eddigi 5,17 százalékról 7,89 százalékra emelkedett. Ez az összeg kiesik a társadalombiztosítási bevételekből és az NFA számláin jelenik meg.

Változott az Ny. Alap és E. Alap szociális hozzájárulási adóból való részesedése. 2017. január 1-től az NY. Alap részaránya 71,61 százalék, az E. Alap részaránya 20,5 százalék. Ez jelentős átrendeződéseket okozott az egyes alapok között.

További jelentős változást okozott a munkáltatókat terhelő járulékkulcs 22 százalékra történő csökkenése, és a Versenyképességi Megállapodás kapcsán emelkedő bérek ezt kompenzáló pozitív bevételi hatása. Ezeknek köszönhetően az éves bevétel a kulcscsökkentés ellenére nem csökkent drasztikusan. Az eltelt időszakban a NAV számláin összesen 4 257,4 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 32 milliárd forinttal maradt el az előző év bevételétől.

Az egészségügyi hozzájárulás esetében az elmúlt évben összességében 177,1 milliárd forint folyt be, amely 10,3 milliárd forinttal maradt el a bázisévitől. A bevételt befolyásolta, hogy 5 százalékkal csökkent a hozzájárulás mértéke és megszűnt a 6 százalékos kamatjövedelem utáni EHO kötelezettség. Ezt részben kompenzálta a 22 százalékos kulcs alá tartozó egyes meghatározott juttatásokból származó bevételek emelkedése.

Az általános forgalmi adó bevételét jelentősen befolyásolta a megbízható adózók gyorsított áfa kiutalására vonatkozó jogszabályi változás, melynek következtében különösen március hónapban jelentős összegű kiutalásra került sor, amely erőteljesen csökkentette a költségvetés nettó bevételét. Az éves bevétel alakulását jelentősen befolyásolták a november és december hónapban jelentkező kiugró befizetések.

Az adózók a NAV számláira összességében – az import és dohánytermékek áfa-jával együtt – 6 145,2 milliárd forintot fizettek be, ez 10,6 százalékos bővülést jelentett.

A visszaigényelt adó szintén emelkedett, a tavalyi 2 267,5 milliárd forintról 2 619,9 milliárd forintra, amely 15,5 százalékos növekedésnek felel meg.

Fentiek eredményeként a 3 525,3 milliárd forint nettó költségvetési bevétel realizálódott, mely közel 235 milliárd forinttal több a tavalyinál.

A társasági adóból származó költségvetést megillető bevételt számottevő mértékben emelte a növekedési adóhitel igénybevételével kapcsolatos adókötelezettség rendszeres megfizetése. Emellett május hónapban, az előző évre vonatkozó éves bevallások alapján még fennálló adókötelezettségek teljesítése további bevétel növekményt jelentett. Kedvező hatása volt annak is, hogy decemberben a feltöltési kötelezettség alapján teljesített befizetések mértéke a csökkentett adókulcs mellett is a várt szinten teljesült.

A költségvetés éves nettó bevétele 807,4 milliárd forint befizetés és 182,4 milliárd forint visszaigényelt adó mellett 624,9 milliárd forintot tett ki, amely 58,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél.

Jövedéki termékek után befolyt 1 022,1 milliárd forintos 2017. évi bevétel 1 százalékkal magasabb az előző évi bevételnél.

Az üzemanyagok jövedéki adója esetében a 2017. évi nettó egyenleg 645,7 milliárd forint, mely 30 milliárd forinttal magasabb az előző évi bevételnél, a tárgyévben kiutalt jövedéki adó 4,2 milliárd forinttal bázisévit meghaladó értéke mellett.

A 2017. és 2016. évi bevételi adatok összehasonlításakor szükséges figyelembe venni, hogy 2016. szeptember 1-jétől változott az üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adómérték meghatározásának módja, így 2016 utolsó és 2017 első negyedévében a magasabb, míg 2017 második, harmadik és negyedik negyedévében az alacsonyabb adómérték hatályos benzin, gázolaj és üzemanyag petróleum esetében.

Az adómérték megváltozása a befizetéseket és a kiutalásokat egyaránt érintette. Az egyéb termékek jövedéki adójának 2017. évi nettó egyenlege 91,1 milliárd forint, mely az előző évi értéktől 7,3 milliárd forinttal alacsonyabb.

A bevételek alakulásában szerepet játszott a gyógynövényes italokra vonatkozó, 2017. január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás (népegészségügyi termékadó) miatti 2016. évi készletfelhalmozás.

Dohánygyártmányok jövedéki adója számlán a termékkörhöz kapcsolódó tárgyévi bevétel 284,7 milliárd forint, mely 12,7 milliárd forinttal marad el az előző évi értéktől.

A 2017. január 1-jén hatályba lépett, az adó megfizetésére vonatkozó jogszabályváltozások, a 2016. év végi készletezés miatti alacsony év eleji szabadforgalom és a finomra vágott fogyasztási dohány forgalmának csökkenése együttesen okozta a dohánygyártmány jövedéki adóbevétel visszaesését, melyet nem tudott kompenzálni a cigaretta árának emelkedése, illetve a 2017. január 1-jén és 2017. július 1-jén hatályba lépett adómérték-emelés sem.

Az év végéig összességében 447,1 milliárd forint támogatás kiutalása történt meg különféle jogcímeken. A folyósított összeg 5,3 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A kiutalt támogatások döntő többségét az egyedi és normatív támogatás (326,3 milliárd forint) tette ki, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás címén 94,5 milliárd forint folyósítására került sor.

Bébiételbe is került a csattanó maszlaggal szennyezett fűszerköményből

Az Univer Product Zrt. visszahívja az általa gyártott és forgalmazott „brokkoli főzelék csirkehússal 8 hónapos kortól” bébiételt, mert egy összetevőjével kapcsolatban élelmiszerbiztonsági kockázat merült fel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett felhívás szerint az Univer felelős élelmiszergyártóként a Nébih országos felhívására vizsgálatot kezdeményezett a termékben használt fűszerkömény alkaloida tartalmára. A vizsgálat a köményben az elfogadható szintet meghaladó mértékben idegen növényből származó atropint mutatott ki. 

Az összetevő által érintett késztermék vizsgálata folyamatban van. Amíg e vizsgálat igazolja, hogy a termék biztonsággal fogyasztható-e, az Univer azonnali hatállyal visszahívja a honlapon közzétett adatokból beazonosítható, 163 grammos kiszerelésű termékeket. Az Univer kéri az érintett fogyasztókat, hogy a már megvásárolt terméket ne fogyasszák el. Hozzáteszik, hogy a termék egyszeri, vagy rövid ideig tartó fogyasztása nem ártalmas az egészségre.     

A tropán alkaloidok egyes növények toxikus hatású anyagai, melyek a növény minden részében, így a magjában is megtalálhatóak. Közismert képviselőjük az atropin, amelyet gyógyászati célra is felhasználnak, az élelmiszerekre vonatkozó elfogadható napi mennyiség legalább százszoros dózisában.

Élelmiszerekbe, takarmányokba a növények betakarítása során, gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthatnak be. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak. 

A Nébih az elmúlt hónapokban többször is szennyezett fűszerköményt talált, és vont ki a forgalomból. A hivatal általánosságban javasolta, hogy a vizsgálatok befejezéséig a főzéshez – az őrölt kömény helyett – mindenki a szemes köménymagot részesítse előnyben, és felhasználás előtt azt is alaposan nézze át, nem tartalmaz-e szennyeződést. (MTI)

Elszámoltatásra készül augusztusban a szlovák kormány

0

A szlovák kormány háromhavonta tárgyalni fog a gyorsforgalmi utak, autópályák és első osztályú utak építésének aktuális állapotáról.

Június végéig kiírják a versenypályázatot a korponai körgyűrű projektdokumentációjára. Erről szerdán tájékoztatott Peter Pellegrini kormányfő – írja a hirek.sk.

Az utak állapotáról szóló első kormányülésre a nyári szünidő után kerül sor. „Háromhavonta számba vesszük, hogy tartjuk-e a határidőket, amelyek a kihelyezett kormányüléseken elhangzanak. Az utolsó augusztusi héten a kormányülés programja az elszámoltatás lesz” – mondta a kormányfő.

Szlovákiának Pellegrini elmondása szerint a következő programozási időszakban 11-12 milliárd euró áll majd a rendelkezésére, amelynek jelentős részét az infrastruktúrára fordítanák.

Egyre több adattudóst keresnek a cégek

Az Indeed álláskereső portál statisztikája szerint az adattudósok számára kiírt álláspályázatok száma 75 százalékkal nőtt az elmúlt három évben.

Az adattudósok feladata a vállalat céljait és igényeit támogató összefüggések feltárása nagymennyiségű strukturált és strukturálatlan adatból – írja a Computerworld.

Egyre fontosabbá válik a tevékenységük, mivel a cégek egyre inkább igénybe veszik az adatelemzést a döntéshozatal során, valamint egyre nagyobb mértékben építik be informatikai stratégiájukba az automatizálást és a gépi tanulást.

Az adattudósok fő tevékenysége nagy adathalmazok rendezése és elemzése főként speciálisan erre a célra készült szoftverek segítségével.

Munkájuk eredményének egyszerűen érthetőnek kell lennie a technológiai, analítikai szaktudással nem rendelkező döntéshozók számára.

Az adattudósok iránt egyre nő az igény, a számukra kiírt álláspályázatok száma 75 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben.

Miniszterből turisztikai kormánybiztos

Seszták Miklós két évre szóló kormánybiztosi megbízatása a határ menti megyék turisztikai fejlesztésére is kiterjed.

Egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos lett Seszták Miklós – írja a turizmus.com.

Seszták Miklós – aki az előző kormányzati ciklusban nemzeti fejlesztési miniszter volt – megbízatása 2018. május 18-tól 2020. május 17-ig szól.

Seszták Miklós kormánybiztosi tevékenységét a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetében működő önálló titkárság segíti.

Mind több kkv finanszírozza beszerzéseit lízingkonstrukcióban

Az idei első negyedévben 16 százalékkal 147 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg, amely nyolcéves csúcsot jelent a hazai lízingpiacon. A lízingpiacon 2018 egészében továbbra is növekedés várható, amiben egyre nagyobb szerepe lehet a lízingkonstrukciók iránt egyre nagyobb keresletet támasztó kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

A járműpiaci boom és a vállalkozások fokozott beruházási kedve miatt jelentős növekedést ért el a magyar lízingpiac az első negyedévben. Az új kihelyezések meghaladták a 147 milliárd forintot, ami 16 százalékos növekedést jelent éves összevetésben és 2010 óta a legmagasabb érték – közölte a Magyar lízingszövetség. Az első negyedévben folytatódott az évek óta tartó dinamikus növekedés, ami több tényezőnek köszönhető. Az alacsony kamatkörnyezet miatt eleve olcsóbbak lettek a lízingkonstrukciók. Nagyon jelentősen bővül a magyar járműpiac, ezen belül is a személyautópiac.

„Örömteli az is, hogy a cégek, ezen belül is a kis- és középvállalkozások beruházási és eszközbeszerzési kedve is fokozódik és a termeléshez szükséges gépek, berendezések egy részét a lízingcégek bevonásával finanszírozzák. A kihelyezett összeg 16 százalékos növekedése egyrészt jelentősen felülmúlja a piaci várakozásokat, ráadásul tavaly is jelentős volt a növekedés, így a magas bázis miatt még figyelemre méltóbb a mostani bővülés” – értékelte az eredményeket Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke. 

Kimagasló számok a személyautóktól

A lízingpiac számára a járműfinaszírozás jelenti az egyik legfontosabb pillért, ezen a téren pedig lendületesen indult az év. Az év első három hónapjában 30 százalékkal nőttek az újautó-eladások, a kishaszon-gépjárművek pedig 18 százalékos volt a többlet. Bár az eladások látványosan nőttek, a személyautó- és kisteherautóknál a lízingcégek 37 százalékkal 53,3 milliárd forintra növelték az új kihelyezéseket. 

Pfandler Tamás a Lízingszövetség elnökségi tagja kiemelte: „A növekedés kétharmada a vállalkozásokhoz köthető, tehát továbbra is a céges vásárlások a meghatározók”. A flottaszegmensben visszafogottabban, 3 százalékkal 18,7 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg. Pfandler Tamás ehhez hozzáfűzte, hogy a flottapiacon egy-egy nagyobb tender jelentősen befolyásolja az adatokat, ezen a piacon a Lízingszövetség a tavalyi szint elérését várta, ez pedig teljesült. Azaz stabilan jól teljesít a flottapiac.  

A személyautó-eladásokhoz hasonlóan a nagyteherautók és buszok értékesítése is megugrott az idén, 48 százalékos volt az emelkedés. A lízingpiaci kihelyezések ennél alacsonyabb mértékben, de így is jelentősen, 12 százalékkal 44 milliárd forintra emelkedtek. A mezőgazdasági gépeknél a finanszírozott összeg 12 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ez lényegében megegyezik a tavalyi összeggel. A stagnálás ellenére a mezőgazdasági gépek finanszírozása immár 4 éve az egyik legstabilabban teljesítő szegmens. 

A gépek és berendezéseknél 18 százalékkal 12,1 milliárd forintra csökkent a kihelyezett összeg, ám ez a volumen így is meghaladja a 2017 előtti években látott szinteket. Az uniós forrásokon alapuló beszerzések és pályázatok, valamint a beruházások felfutása komolyabb bővülést hozhat ezen a részpiacon. A teljes géppiacon belül azonban ki kell emelni az építőipar növekedése miatt szárnyaló építőgép-finanszírozást. A Lízingszövetség tagvállalatai több mint 6 milliárd forintért finanszíroztak építőgépeket, ez pedig duplázást jelent éves összevetésben. 

Kiemelt szerepben a kkv-k 

A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai kiemelt partnerként kezelik a kis- és középvállalkozásokat, mivel a kkv-szektor szereplőinél egyre nagyobb az igény a forrásokra, különböző finanszírozási konstrukciókra, ezt mutatja többek között, hogy a 2017-es adatok szerint a vállalati hitelezés éves bővülése elérte a 10 százalékot, míg a kis- és középvállalkozásoknál ezt maghaladó, 11,4 százalékos volt a bővülés. 

A lízingpiacon még látványosabb a kkv-k szerepe, mind a magyar, mind az európai piacot tekintve. Az európai lízingszövetségeket összefogó Leaseurope adatai szerint a finanszírozott összeget nézve a kis- és középvállalatok aránya növekedett az utóbbi években. A magyar kkv-k számára a támogatások után a lízing a legrelevánsabb finanszírozási forma, az elmúlt 6 hónapban lízinget vettek igénybe a legnagyobb arányban. Az Európai Unióban pedig a hitelkeret-jellegű termékek után a lízingkonstrukciók a legnépszerűbbek. 

A lízingszövetségi adatok is alátámasztják a lízingkonstrukciók népszerűségét a kkv-k körében: az idei első negyedévben újonnan kihelyezett több mint 147 milliárd forintos finanszírozott összeg a 75 százalékát, azaz több mint 110 milliárd forintot a kkv-k igényelték. A különböző szegmensek közül a gépek finanszírozásánál 83 százalékos volt a kkv-k aránya, a tehergépkocsik esetében pedig 77 százalékot tett ki.

Nyikos Katalin kiemelte, hogy a kkv-k körében többek között azért ilyen népszerűek a lízingkonstrukciók, mert a vállalkozások olcsó, rugalmas és költséghatékony finanszírozási formának tartják. Emellett egyszerűen, gyorsan hozzáférhetőek és a vállalkozások által használt eszközök gyorsabb cseréjét is lehetővé teszik. 

Az eszközfinanszírozásban is erősíteni kell

„Összességében jól kezdte az idei évet a magyar lízingpiac. A járműfinanszírozás a várakozásokat meghaladó növekedést mutatott és megalapozza a további fejlődést és a kkv-finanszírozásban is jó eredmények születtek. A termelőeszközök esetében a kiugróan jó 2017-es évhez képest további, mérsékelt növekedés várható” – mondta Nyikos Katalin. 

A lízingpiaci szereplők rövid és hosszú távú stratégiáját ismertetve azt mondta, hogy a járműfinanszírozás mellett továbbra is erősíteni kell a lízingcégek eszközfinanszírozásban játszott szerepét. Ezzel párhuzamosan pedig a lízingcégek a korábbinál is komolyabb erőforrásokat fordítanak arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások minél szélesebb körben támaszkodjanak a lízingkonstrukciókra a fejlesztések és beszerzések finanszírozásában.

Az amerikai álmot kergetik, de a végén egy panelnek is örülnének a lakásvásárlók

0

A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne. A lakásvásárlók dolgát a szárnyaló ingatlanárak sem könnyítik meg, és napról-napra nehezebbnek tűnik jó vételnek számító lakáshoz jutni.

Az ingatlanvásárláshoz számos dilemma és tisztázandó kérdés társul, kezdve a finanszírozási lehetőségektől, egészen az álmainkban elképzelt otthon megtalálásáig és megvételéig. Ezekről a dilemmákról, a piaci helyzetről és az ingatlanhoz jutás optimális menetéről beszéltek a téma szakértői az OTP Bank és a portfolio.hu portál által szervezett Hello Otthon Esten.

Tudatossággal az álom otthonért 

Az OTP idén készítette el először reprezentatív lakáspálya felmérését, a Hello Otthon* kutatást, melynek eredményeit a Hello Otthon Esten hozták nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek 80 százalékának egy amerikai stílusú kertes ház az álma. Amikor azonban sor kerül a vásárlásra, 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne. Jól látható, hogy óriási az eltérés az álmok és a valóság között. A Hello Otthon Est egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a kellemetlen meglepetések jelentősen csökkenthetők az időben elkezdett, tudatos pénzügyi tervezéssel és az állami támogatások hatékony felhasználásával.

Az esemény vitaindító előadásában Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelek főosztályának igazgatója is a megfelelő felkészülés és tervezés fontosságát emelte ki: „Az elmúlt évek tapasztalatai ma is érvényesek; a magyarok messze nem töltenek annyi időt a megfelelő finanszírozási megoldás kiválasztásával, mint kellene. Azt javasoljuk, hogy először pénzügyi lehetőségeikről tájékozódjanak valamelyik bankfiókban, hiszen számos támogatási forma és személyre szabott konstrukció érhető el.” Ha így teszünk, akkor akár több millió forinttal is megnőhet a lakásvásárlásra fordítható összeg – tette hozzá az igazgató.

Kitart a lendület

A Hello Otthon kutatásból az is kiderült, hogy a lakásvásárláson gondolkodók 52 százaléka csak a megfelelő időre vár, hogy ingatlant vegyen. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nem feltétlen érdemes várniuk. „Szinte sosem voltak ilyen magasan az ingatlanárak Magyarországon, ugyanakkor az utóbbi egy évben már mérséklődő emelkedést figyeltünk meg, de még mindig lendületben van a piac.

A jó adottságú ingatlanokra percek alatt lecsapnak a vevők, ezért különösen fontos, hogy a leendő tulajdonosok már a vásárlás előtt kész pénzügyi tervvel álljanak neki a keresésnek.” A szakember szerint sokat segíthet egy ingatlanközvetítő szakember is, aki széles ügyfélkörével és helyismeretével segíthet a legjobb döntést meghozni.

„Azt látjuk, hogy az utóbbi egy évben az átlagos lakástakarékpénztári futamidő öt évről hét évre nőtt, és a tagjaink egyharmada már több számlát is nyit családon belül, hogy maximalizálja az állami támogatás mértékét. Ez azt jelenti, hogy egyre tudatosabban használják ki a lakástakarékpénztári megtakarítások előnyeit” – mondta el az eseményen Ungvári Krisztián, az OTP lakástakarék csoport főosztályvezetője.

Az emelkedés folytatódik

A szakértők szerint további emelkedés várható a lakáspiacon, a hitelezésben, de a lakáscélú megtakarítások terén is. Valkó Dávid szerint ugyan kissé lassuló ütemben, de továbbra is közel kétszámjegyű lesz az ingatlanárak növekedése. A lakáshitelek esetében sem lesz másként, Kormos Zoltán szerint 2018-ban az újonnan kihelyezett lakáshitelek száma akár 25-30 százalékkal is bővülhet. Ungvári Krisztián szerint pedig pár éven belül a jelenlegi 15 százalékról 20 százalékra nőhet a lakástakarékkal rendelkezők aránya. Ez azonban még mindig elmarad Ausztria, Németország, Csehország, sőt Szlovákia szintjétől is.

A Díjnet nyújtja az e-számla szolgáltatást az öt nagy regionális víziközműnek

A Díjnet rendszerén keresztül válnak elérhetővé a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló öt nagy regionális víziközmű e-számlázási szolgáltatásai. A közbeszerzés keretében megvalósuló együttműködésnek köszönhetően több mint 1,1 millió fogyasztó számára nyílik lehetőség arra, hogy vízszámláját elektronikus formában kezelhesse.

A folyamat része annak az átfogó, tulajdonosi célkitűzésnek, hogy a regionális víziközművek egységes módszerek, sztenderdek alapján működjenek – derül ki a Díjnet közleményéből. Az érintett társaságok közül négy, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV), a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV), az Északdunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV), valamint az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) számlakibocsátóként már csatlakozott is a Díjnet rendszeréhez, miközben a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) integrációja jelenleg is zajlik.

„Örömmel jelentjük be, hogy tovább bővítjük azon vidéki háztartások körét, melyek korszerű és ingyenes elektronikus számlakezelési és -fizetési megoldások keretében rendezhetik vízszámláikat – fogalmazott Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. A projektnek köszönhetően Szeged, Nyíregyháza, Pécs és Győr, valamint ezek vonzáskörzetei mellett további települések lakói számára nyílik mód a szolgáltatásaink igénybevételére.

Ezeket a szolgáltatásokat a Fővárosi Vízművek Budapesten és környékén élő közel 800 ezer ügyfele a Díjbeszedő Holdinggal történő együttműködésünknek köszönhetően már egy évtizede elérheti. Ezentúl országos szinten a lakosságnak már közel kétharmada tudja majd vízszámláját a Díjneten keresztül kezelni és fizetni”.

Magyarországon az elmúlt nyolc év során a víziközmű-társaságok körében erőteljes integráció zajlott: a korábbi közel 400 társaság helyett ma mintegy 40 víziközmű-szolgáltató tevékenykedik, az 5 regionális többségi állami tulajdonú társaság mellett kettő többségi fővárosi tulajdonban, a többi pedig többségi önkormányzati tulajdonban működik. A Díjneten elérhető vidéki vízszolgáltatók száma a projektnek köszönhetően tizenegyre emelkedik, ezzel összesen több mint 1,8 millió vidéki háztartásnak téve lehetővé a vízszámlák elektronikus kezelését.

Országos szinten az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás a hálózatba kötött lakásokban immár hosszú évek óta változatlanul 34 köbméter körül alakul. 2016-ban az összes lakás több mint 95 százaléka rendelkezett vezetékes ivóvízzel, ez az arány a községek körében is meghaladta a 91 százalékot.

Közös cégben a KÉSZ-csoport és az Assist-Trend

Ipari épületek és objektumok teljes körű higiéniai, takarítási szolgáltatásainak ellátására hozott létre közös vállalkozást a KÉSZ-csoport és az Assist-Trend Kft. Az együttműködés révén egy kézben összpontosul az ipari objektumok üzemeltetése, takarítása és az ehhez szükséges higiéniai eszközök beszerzése.

Közös vállalkozást hozott létre májusban a KÉSZ-csoport és az Assist-Trend Kft., hogy széles körű tapasztalataik egyesítésével új minőséget teremtsenek az ipari épületek higiéniájának területén. Az Assist-Trend Industrial Hygienic Services (Assist-Trend IHS) Kft. egyedülálló lesz a piacon, három eddig különálló területet egyesít: a létesítmény-üzemeltetést, az ipari takarítást és a higiéniai szolgáltatást – derül ki a társaságok közleményéből.

Az új társaság ügyvezetését a két, száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég közösen látja el. A többségi tulajdonos a KÉSZ-csoport, az új vállalkozásnak az építőipari holding budapesti bázisa ad helyet. A cég elsősorban ipari és technológiai létesítményeket lát el el higiéniai termékekkel, eszközökkel, takarítási szolgáltatásokkal arra a tudásra építve, amely a két társaság sajátja. Az ipari takarítás más tudást és felkészültséget követel meg, egy-egy technológiai elem, berendezés tisztítása speciális tudást igényel, amit az együttműködő partnerek képesek biztosítani.

A KÉSZ-csoport az erős stratégiai partnerkapcsolat kialakításával saját szolgáltatási portfolióját kívánja fejleszteni – hangsúlyozta Varga Mihály, a társaság alapító tulajdonosa a közös cég megalakításáról szóló kecskeméti sajtótájékoztatón. Magyarország egyik legnagyobb építőipari csoportja 35 éves tapasztalatát ma már a tervezéstől a kivitelezésen és az üzemeltetésen keresztül a gazdasági szolgáltatásokig több területen hasznosítja, az új cég pedig nemcsak a palettát bővíti, hanem lehetőséget teremt a szinergiák jobb kihasználására is.

Az Assist-Trend stratégiája, hogy a piacon elősorban erős partnerkapcsolatok kialakításával terjeszkedjen – emelte ki Bodrogai Ferenc, a HoReCa szektor meghatározó higiéniai szolgáltatójának ügyvezető-tulajdonosa. A vállalat Kecskeméten legfontosabb vevőinek mutatta be nyolc márkakereskedőjével és 13 együttműködő partnercégével közösen kialakított integrált termék- és szolgáltatáscsomagját, amelynek segítségével teljeskörűen lefedi a szálloda- és vendéglátóipar szereplőinek higiéniai igényeit.

Az Assist-Trend IHS egyedülálló lesz a piacon, megalakulásával egy kézben összpontosul az ipari objektumok üzemeltetése, takarítása és az ehhez szükséges higiéniai eszközök beszerzése is. Az eddig egymástól elkülönülten működtetett szolgáltatások összeghangolása növeli a költséghatékonyságot, így ugyanis az igénybevétel szempontjából legmegfelelőbb felületek és eszközök kiválasztása és beépítése, a takarítási folyamat megtervezése és kivételezése, az épület higiéniai eszközökkel történő ellátása is egy kézbe kerül. A hatékonyság növelése egyben válasz az ipari objektumok takarításánál jelentkező munkaerőhiány okozta problémákra is. 

181 millió euró a költségvetési csalások elleni küzdelem fokozására

A következő hosszú távú, azaz a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetés egyik elemeként az Európai Bizottság 181 millió euró összeggel javasolja támogatni az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.

Az új uniós csalás elleni program Európa-szerte finanszírozza majd az illetékes hatóságok munkatársainak célzott képzését, a közöttük megvalósuló információcserét és a bevált módszerek cseréjét. Ezenkívül a csalás felderítésére és kivizsgálására használt technikai eszközök megvásárlása révén támogatást nyújt majd nyomozati tevékenységekhez, valamint elősegíti a biztonságos információs rendszerekhez való hozzáférést. A program a következő három konkrét célkitűzés megvalósítását szolgálja:

  • a csalás, a korrupció és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése és az ezek elleni küzdelem
  • a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása a vámügyek terén
  • a csalás és a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentésének támogatása

Az új program a Herkules III program helyébe lép, mely az elmúlt években nemzeti és helyi szinten egyaránt pozitív hatást gyakorolt a csalás elleni küzdelemre. A Herkules III keretében korábban finanszírozott tevékenységeken felül az új uniós csalás elleni program olyan képzéseket és szakértői konferenciákat finanszíroz majd, amelyek előmozdítják az információcserét és a transznacionális együttműködést.

A program támogatni fogja továbbá a tagállami vámhatóságoknak a vizsgálatok lefolytatása érdekében közösen kifejtett erőfeszítéseit, támogatást nyújt majd az operatív és nyomozati tevékenységekhez, valamint előmozdítja a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentését és a nemzeti szintű kockázatkezelést. A programot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fogja kezelni és végrehajtani – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

GDPR: szabálysértés esetén elsőre figyelmezetés jöhet

Benyújtotta a kormány az új uniós adatvédelmi rendelettel összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint szabálysértés esetén figyelmezetést indokolt alkalmazni.

A javaslat indoklása szerint az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) szabályait eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen kell alkalmazni, míg a többi gazdasági szereplő – kiemelten a kis- és középvállalkozások – tekintetében az arányosság elvét figyelembe véve, a figyelmeztetés indokolt.

A GDPR bevezetéséből adódó feladatokat ellátó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az arányosság elve alapján kell gyakorolnia a hatásköreit, vagyis az első jogsértés esetén figyelmezteti az adatkezelőt, ha az eset körülményei azt lehetővé teszik.

Az új általános adatédelmi rendelet értelmében a kötelezettségek megsértése esetén akár 20 millió eurós bírság is kiszabható. Az indoklásban az előterjesztő megemlíti, hogy Magyarországon igen sok kis- és középvállalkozás működik, amely vállalkozásokra jelentős terheket ró az uniós rendeletnek való megfelelés biztosítása.

Az EU általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR) pénteken lépett életbe, ezzel az egész közösségben egységessé vált az adatvédelmi szabályozás. Az új uniós szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. (MTI)

Diákmunka: információs kampány indul

A diákmunkavállalók tájékoztatása, illetve a diákok munkajogi problémáinak megoldása érdekében együttműködési megállapodást kötött a JOGpontok jogsegélyhálózat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – jelentették be a szervezetek képviselői szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) titkárságvezetője, munkajogász elmondta: a JOGpontok és a HÖOK közötti együttműködés részeként a diákoknak információs kampányt indítanak, amelyben bemutatják a munkavállalás lépéseit, az egyes foglalkoztatási formákhoz tartozó szerződéseket, illetve azt, hogy a diákok milyen bérezésre számíthatnak. A HÖOK az együttműködésben vállalta, hogy a munkaerő-piaci problémával küzdő diákokat a JOGpontokhoz irányítja, ahol a felnőtt munkavállalókhoz hasonlóan ingyenes jogi segítséget vehetnek igénybe.

A munkajogász kérdésre válaszolva elmondta: a diákokat érintő munkaügyi problémák sokszor tudatlanságból fakadnak, és jellemzően a kisebb cégeknél fordulnak elő. Példaként a diákok nem megfelelő bejelentését, illetve a törvényes munkaidő be nem tartását említette. A problémák elkerülése érdekében javasolta, hogy a diákok ellenőrizzék ügyfélkapu segítségével, hogy munkaadójuk teljesítette-e bejelentési kötelezettségét.

Magyarországon évente 200 ezer fiatal, köztük 100 ezer felsőoktatásban résztvevő hallgató vállal munkát diákként. A diákok többsége a nyári időszakban tesz szert az első munkaerő-piaci tapasztalatokra, ezért szükség van megfelelő felkészítésükre – mondta Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke. Elmondása szerint a HÖOK a felsőoktatási hallgatók mellett a középiskolásokra is nagy figyelmet fordít, hiszen Magyarországon már a 16. életév betöltése után lehet diákmunkát vállalni. A szervezet tájékoztató anyagaiban elsősorban az iskolaszövetkezetek működésére helyezi a hangsúlyt, valamint a különféle szövetkezeteket bemutató honlappal segíti a fiatalok munkába állását.

Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) főtitkára arról beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján évente összesen mintegy 20 milliárd forintot keresnek a diák-munkavállalók. A főtitkár szerint a munkaerőhiány miatt főként a turisztikailag frekventált övezetekben működő kereskedelmi, illetve vendéglátó-ipari egységekben van szükség a diák-munkavállalókra.

Komoróczki István az együttműködés pozitívumát abban látta, hogy ezáltal a munkát vállaló tanulók jelezhetik, ha bármiben sérültek jogaik, így a hibákat az érintett szervezetek ki tudják javítani. A JOGpontok jogsegély hálózatot konzorciumi formában működteti a MOSZ, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Iparszövetség, az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége. A JOGpontok 2016-ban kezdték meg működésüket. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében európai uniós forrásból finanszírozott projekt 2019 nyarán zárul le. (MTI)

Május vége: fontos határidőkre figyelmeztet a NAV

0

A vállalkozásoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az adóhivatal közleménye szerint az elmúlt adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallást az egyszeres, illetve a kettős könyvvitelt vezető adózóknak egyaránt a 1729 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1771-es bevalláson kell számot adniuk a választást megelőző, 2017-es társasági adójukról. A határidő ebben az esetben a mérlegfordulónap utáni ötödik hónap utolsó napja.

A NAV a közelgő bevallási határidőre figyelmeztetve 67 ezer olyan vállalkozásnak küldött elektronikus levelet, amelyek tavaly nem, vagy késedelmesen nyújtották be társaságiadó-bevallásukat vagy beszámolójukat.

Azok a nonprofit szervezetek, valamint egyházi jogi személyek, amelyeknek tavaly nem volt vállalkozásból származó bevételük, vagy ahhoz kapcsolódó, elszámolható költségük, ráfordításuk – azaz nincs társaságiadó-alapjuk –, a társaságiadó-bevallást kiválthatják a TAONY nyilatkozattal május 31-ig.

A beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén május 31. 2016. december 1-jétől a beszámolók kizárólag az Online Beszámoló- és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül (OBR) nyújthatók be. A rendszer elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról.

Európai Parlament: legyen az egész EU-ban bűncselekmény a kilométeróra-csalás!

A használt autók több mint felénél visszatekerik a kilométer-számlálót, ezzel nem csak a vásárlót károsítják meg, de súlyosan veszélyeztetik a közúti biztonságot és szennyezik a környezetet – hívja fel a figyelmet az Európai Parlament.

Szigorúbb intézkedések a használtautó-kereskedési csalások ellen

A kilométeróra-csalásokkal átlagosan 2–5 ezer euró közötti összeggel emelik meg illegálisan egy használt autó árát. Ez európai szinten 5,6–9,6 milliárd eurós kárt jelent a használtautó-kereskedőktől kezdve a gyártókon át a vásárlókig számos érintettnek. Az EP-képviselők hatékony fellépést sürgetnek, a májusi plenáris ülésen szavaznak a kilométeróra-csalásokkal foglalkozó jelentésről.

Az uniós szintű intézkedést az is indokolja, hogy a felmérések szerint a csalások jellemzőbbek a nemzetközi eladásoknál: a behozott autók 30-50 százaléka érintett, míg az országon belüli értékesítéseknél ez az érték csupán 5-12 százalék. Mivel számos a felderítetlen eset, ezért nehéz pontosabb becslést adni, Magyarországon például 13-52 százalék lehet a kilométeróra-csalással értékesített használt autó.

Legyen az egész EU-ban bűncselekmény a kilométeróra-csalás!

A parlament az egész EU-ban bűncselekménnyé nyilvánítaná a csalásokat. Jelenleg 25 tagország lép fel ellenük. A szankciók változók, Szlovákiában például 226 eurós bírság jár érte, Franciaországban viszont akár két év börtön. (Magyarországon 2013. július 1. óta önálló bűncselekmény a kilométerórák manipulálása, a maximális büntetés egy év szabadságvesztés.)

Az EP javasolja egy közös európai adatbázis létrehozását is a holland „Nationale AutoPas” és a belga „Car-Pass” mintájára, amelyben az összes európai autó kilométeradatait gyűjtenék. Emellett a műszaki ellenőrzések alkalmával is leolvasnák a kilométeróra-állást.

A gyártókat pedig arra ösztönöznék, hogy olyan csalást akadályozó, modern technológiákkal lássák el a gépjárműveket, mint például a blokkláncon alapuló kilométeróra.

„Inog a schengeni rendszer?”

A schengeni térség óriási nyomás alatt áll – írja az Európai Parlament (EP) a határok nélküli rendszer működéséről szóló jelentésében.

A parlament jelentése itt érhető el.

„A tagállamok kormányai bűnbakot csináltak a schengeni rendszerből, ezt okolják a biztonságpolitika kudarcaiért és az európai menedékjogi rendszer gyengeségeiért. De Schengen nem a probléma, hanem a megoldás” – magyarázza Carlos Coelho (néppárti, portugál) jelentéstevő az EP álláspontját. A képviselő szerint ha a tagországok azt a retorikát használják, hogy a szabad mozgás a problémáink fő oka, az a belső határok nélküli térség végét jelentheti. „Ha a schengeni rendszer elvész, az állampolgárok Európája a ma ismert formájában eltűnik.”

Inog a schengeni rendszer?

Az Európát 2015-ben elérő menekültáradat több tagország szerint is veszélyt jelentett a belső biztonságra, így éltek a Schengeni határellenőrzési kódexben foglalt lehetőséggel és néhány szakaszon ideiglenesen újra bevezették az ellenőrzéseket.

A változtatás eredetileg ugyan kivételesnek és ideiglenesnek indult, de a schengeni rendszer még ma, két évvel később sem állt vissza a rendes kerékvágásba.

„A belső határellenőrzés azért él még mindig néhány helyen, mert így fizetünk meg a gondokért, amelyek igazából kívül esnek a schengeni rendszer mozgásterén, mint például a menedékjog” – mondja Carlos Coelho. „Úgy látszik, hogy könnyű kihasználni az állampolgárok félelmeit. Ezt teszik azok, akik populista politikát folytatnak, a tagállamok pedig nem harcolnak ez ellen” – teszi hozzá a képviselő.

Jelenleg hat országban él a belső ellenőrzés, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában, de Magyarország, Szlovénia és Belgium is élt már korábban a lehetőséggel.

Mennyibe kerül mindez?

A belső határok ellenőrzése akadályozza az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, így a negatív hatása leginkább a nemzetközi áruszállításban, az ingázás során és a turizmusban érződik, de az adminisztráció és az infrastruktúra miatt többletköltséget jelent a közigazgatás számára is. Az elmúlt két évben a határellenőrzések miatt mintegy 2 milliárd euróval nőtt az éves működési kiadások összege az EU-ban.

„Schengen a megoldás, nem pedig a probléma része”

„Politikai akarat kell a megoldáshoz. Az európai keretrendszer ellenére a határellenőrzés tagállami hatáskör. Csak a tagországok tudnak változtatni rajta” – mondja Carlos Coelho. Az utóbbi időben az EU számos új jogszabályt dolgozott ki a schengeni övezet külső határainak védelmére.

  • A térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.
  • A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy elektronikus ki- és beléptetési rendszerrel követnék, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. A rendszert 2020-ig minden uniós országban bevezetik.
  • Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet elfogadása és az Europol szerepének megerősítése is a külső határok hatékonyabb védelmét szolgálja. A Parlament emellett támogatja a Bizottság schengeni rendszer helyreállítására tett ütemtervét is, valamint javaslatokat tett a szükséges lépésekre.

A schengeni övezet számokban

A térségnek

  • 26 tagja van;
  • 4 nem uniós ország is része: Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc;
  • 6 uniós tagállam nem része: Egyesült Királyság, Írország, Románia, Bulgária, Ciprus, Horvátország;
  • külső határainak hossza 50 000 km.

(Európai Parlament)

Regionális fejlesztés és kohéziós politika 2020 után

A kohéziós politika korszerűsítését javasolja az Európai Bizottság.

Az EU gazdasága fellendülőben van, de további beruházási erőfeszítésekre van szükség a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli tartós szakadék áthidalása érdekében. A 2021–2027 közötti időszakra szóló 373 milliárd eurós kerettel a jövőbeli kohéziós politika rendelkezik az e szakadék áthidalását elősegítő beruházási erővel. A forrásokat továbbra is azokba a régiókba irányítja, ahol szükség van az unió többi részéhez való felzárkózásra. Emellett továbbra is erős és közvetlen kapcsolatot tart fenn az EU, valamint az EU régiói és városai között – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőket mondta: „A következő évtizedben a kohéziós politika segíteni fogja az összes régiót az ipar modernizálásában és az innovációba, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való átállásba történő beruházásban. Emellett javaslatunk hozzájárul a vállalkozásbarát európai környezethez, meghatározva a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz szükséges feltételeket.”

Corina Creţu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „A mai napon javaslatot teszünk egy olyan kohéziós politikára, amely minden régióra vonatkozik, és senkit nem hagy cserben. Rugalmasabbá tettük, hogy alkalmazkodjunk az új prioritásokhoz, és jobban védelmezzük polgárainkat. A szabályokat egyszerűsítettük: ez előnyös lesz a kisvállalkozásoktól kezdve a vállalkozókon át az iskolákig és kórházakig, megkönnyítve számukra az alapokhoz való hozzáférést.”

Prioritások

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások zöme az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra és az ipari modernizációra fog irányulni. Emellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is kiterjed, megvalósítva a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

Testre szabott megközelítés

  • Beruházás valamennyi régióban: A növekedés vagy a jövedelem terén továbbra is lemaradásban lévő régiók – főként Dél- és Kelet-Európában – a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek. A kohéziós politika azonban minden régióban folytatja a beruházásokat, mivel számos európai régió – többek között a gazdagabb tagállamokban elhelyezkedők – küzd az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizált gazdaságban való helytállás okozta kihívásokkal.
  • Testreszabott megközelítés: A kohéziós politika 3 régiókategóriát tart meg: kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók. Az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiók felzárkózásának elősegítése érdekében az egy főre jutó GDP továbbra is a források elosztásának elsődleges kritériuma marad. Emellett új kritériumok kerülnek bevezetésre, melyek célja, hogy jobban tükrözzék a valós helyzetet: a munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliséget, az alacsonyabb képzettségi szintet, az éghajlatváltozást és a migránsok befogadását és integrációját.
  • Helyi vezetés: A 2021–2027-es kohéziós politika olyan Európát tükröz, amely a helyi szinten vezetett fejlesztési stratégiák támogatásával eszközöket biztosít. A helyi, városi és területi hatóságok aktívabban részt vesznek az uniós források kezelésében, míg a megnövelt társfinanszírozási arányok javítják a régiókban és városokban az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos felelősségvállalást. 

Világosabb szabályok, rugalmasabb keret

  • A pénzeszközökhöz való hozzáférés egyszerűsítése: A Bizottság a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében az összetett szabályok egyszerűsítését javasolja, hogy azok kevesebb bürokráciát és kevésbé szigorú ellenőrzéseket vonjanak maguk után az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára.
  • Egységes szabálykönyv: Egy egységes szabálykönyv 7 uniós alapra terjed ki, melyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”); ez megkönnyíti majd az uniós alapok programirányítóinak feladatait. Emellett elősegíti a szinergiákat – például a kohéziós politikai alapok és a Menekültügyi és Migrációs Alap között – a migránsokra vonatkozó helyi integrációs stratégiák kidolgozásában. A keret lehetővé teszi az uniós költségvetési eszköztár más alapokkal való hatékonyabb összekapcsolását is; a tagállamok például dönthetnek úgy, hogy a kohéziós politika forrásainak egy részét átcsoportosítják az InvestEU programba.
  • A szükségletekhez való alkalmazkodás: Az új keret a hosszú távú beruházási tervezéshez szükséges stabilitást ötvözi az előre nem látható események kezeléséhez szükséges megfelelő rugalmassággal. Félidős értékelés fogja meghatározni, hogy a finanszírozási időszak utolsó 2 évében szükség lesz-e változtatásokra a programokban, és lehetőség lesz-e a

Megerősített kapcsolat az európai szemeszterrel

A bizottság javasolja a kohéziós politika és az európai szemeszter közötti kapcsolat megerősítését, hogy Európában növekedés- és vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, és mind az EU, mind pedig a nemzeti beruházások teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket. A strukturális reformok erőteljesebb kohéziós politikai támogatása biztosítja az új, továbbfejlesztett strukturális reform-támogató programmal való teljes komplementaritást és koordinációt.

További lépések

Az Európai Bizottság példa nélküli átláthatóságról tett tanúbizonyságot a május 2-án első alkalommal bemutatott a folyó és az állandó 2018-as árakon készített új, hosszú távú uniós költségvetésre tett javaslatával. Hasonlóképpen a bizottság kiadja a nemzeti kohéziós politika tagállamonkénti allokációit a folyó és az állandó 2018-as árakon:

Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia; UK: Egyesült Királyság.

Magyarország számára tehát (2018-as árakon) 17,93 milliárd euró irányoztak elő. A jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret (ugyancsak 2018-as árakra átszámolva) 23,6 milliárd euró, az előirányzat így 24 százalékos csökkentést jelent.

A hosszú távú uniós költségvetésre és ágazati javaslataira vonatkozó gyors megállapodás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós források mielőbb megjelenjenek helyi szinten, és a lehető leghamarabb eredményeket mutassanak fel.

A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztaltakhoz hasonló késedelmek azt jelentenék, hogy 100 000 uniós finanszírozású projekt nem kezdődhetne meg időben; hogy számos, felújításra szoruló iskolának várnia kellene e munkálatokra; a kórházakba késve érkeznének meg az orvostechnikai eszközök, vagy a kisvállalkozásoknak bizonytalan körülmények között kellene megtervezniük beruházásaikat.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között, folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke – zárul az Európai Bizottság közleménye.

Megvan a Blastoff Startup Verseny 10 döntős vállalkozása, 150 ezer euró a tét

Június 1-én, a Brain Baron szállhat ringbe az a 10 vállalkozás, akik bejutottak a Blastoff Startup Verseny döntőjébe. A fődíj egy 150 000 eurós befektetési ajánlat.

Közel száz startup nevezett a Blastoff és az OXO Labs  által szervezett, az EURid és a Szerencsejáték Zrt. által támogatott Blastoff Startup Versenyre. A magyar vállalkozások mellett a jelentkezők között voltak például román, cseh, ukrán és litván székhelyű projektek is. Közülük negyvenen kerültek a középdöntőbe, a tíz legígéretesebbet az OXO Labs mentorai és a Power Angels angyalbefektetői választották ki. A tíz döntős vállalkozás a Brain Bar programján belül a verseny szabta keretek között kap esélyt arra, hogy meggyőzze a közönséget és a szakmai zsűrit az ötletükben rejlő lehetőségekről.

A döntőbe bekerült

  • az ipari nagyvállalatok készletezési problémáit drónok segítségével megoldó Aeriu,
  • a cukorbetegeket segítő applikáció, a DiabTrend,
  • a versenyek és edzések kihívásaira szabott optimális táplálkozási javaslatokat felvázoló mobil applikáció, az Enduraid,
  • a gyártási folyamatok termelékenységének növelését segítő Haris Engineering,
  • a repülő hirdetési plakátokat feltaláló Impedance,
  • a szülő nőkre veszélyes hasizom sérülést gyógyító program megalkotója, a Potzak,
  • a robotok programozását támogató Robild,
  • a ledolgozott munkabérhez hozzáférést nyújtó Salarify,
  • a valós és virtuális teret szabadulószobában kombináló The Grid és
  • a virtuális tanulást segítő interaktív oktatási applikáció, a VR Edu.

A három perces pitcheket az improvizációs színház nagymestere, Andrew Hefler moderálja majd. A hétfős zsűriben többek között helyet foglal Oszkó Péter, az OXO Csoport alapítója, Batiz András, az Impact Works tanácsadó cég tulajdonosa és Polyák Balázs, a Google vezető elemző tanácsadója is. A zsűri az ötlet újszerűsége, forradalmisága mellett figyelembe veszi a csapat rátermettségét és motivációját, valamint az üzleti stratégia átgondoltságát és életképességét.

Ez a negyedik alkalom, hogy a Blastoff, a közép-és kelet-európai régió legizgalmasabb startup versenyeként, lehetőséget biztosít induló vállalkozásoknak a bemutatkozásra, a legjobb ötletek és üzleti tervek számára pedig utat épít a megvalósításig.

A nyertes startup 150 000 euro befektetési ajánlatot kap a Power Angels kockázati tőketársaságtól és részt vehet egy fél éves akcelerátor programban. Ezen felül a versenyzők számos különdíjra is pályázhatnak, mint például részvételi lehetőség az EURid által szervezett .eu Web Awards díjátadóján, kommunikációs coaching támogatás az Impact Works jóvoltából, Google Cloud Credit 3000 dollár értékben a Google felajánlásaként, hat hónap ingyenes szoftverhasználat a SpringTab-től vagy brand marketing támogatás a L!ber8Tech-től.

A verseny fő támogatója a Szerencsejáték Zrt. és az EURid. A Szerencsejáték Zrt. számos innovációt segítő és kreatív gondolkodásra ösztönző hazai esemény elkötelezett támogatója. Az EURid a .eu illetve .ею (cirill ábécé) felső szintű domaineket kezelő szervezet. A .eu és a .ею közösség több mint 3.8 millió felhasználóval rendelkezik, közülük sokan kkv-kat és nagyvállalatokat képviselnek. Az induló versenyzők közül többen is kiváló .eu webbel rendelkeznek.

A Brain Bar Európa legnagyobb jövőfesztiválja, amely a tudomány, a technológia, az üzleti, kulturális és politikai szféra elismert szereplőit látja vendégül évről évre. A rendezvény idén május 31. és június 2. között várja a fejlődés iránt érdeklődőket a Corvinus Egyetem campusán olyan eladókkal, mint például Peter Thiel, a PayPal alapítója, vagy Jacquelline Fuller, a Google alelnöke. A rendezvényen idén Sophia, a humanoid robot az egyik különlegesség. A Blastoff Startup Verseny döntője mellett a Brain Baron a fiatalabb generáció számára is lehetőség van a bemutatkozásra, erre a platformot a USchool programja szolgáltatja. A Z generációnak szóló inkubátorprogramban, középiskolás diákok alkothatnak egy-egy ötletből újító szellemiségű projekteket több mint nyolcvan startupper, nagyvállalati, befektetői és civil szektorból érkező mentor segítségével. Az idei évben a uSchool középiskolás vállalkozói program döntőjének nyertese lehetőséget kap, hogy a Blastoff Startup Verseny 10+1-edik csapataként megmutassa magát a nagyközönségnek.

Jobban áll a magyar gazdaság az OECD-nél

0

Javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a Gazdasági kilátások címmel fél évente megjelenő prognózisának legfrissebb, szerdán megjelent kiadványában.

A párizsi székhelyű OECD az előző, novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,8 százalékponttal, 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2019-as növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra emelte.

Az OECD előrejelzése – amely a magyar gazdasági növekedést idén a harmadik, jövőre pedig a hatodik legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül – mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.

A magyar kormány idén áprilisi prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme.

A szervezet elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad.

A belső fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése és a beruházások növekedése. A munkanélküliség az OECD prognózisa szerint jövőre 3,5 százalék alá csökken.

Az OECD felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedés támogató, s az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol.

A szakértők kiemelik, hogy jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. Az exportkapacitások bővülése és a jól teljesítő exportpiacok ellenére ezért visszafogott lehet Magyarország exportpiaci részesedésének növekedése.

Az infláció az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség.

A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalékra, jövőre pedig 2,1 százalékra várható az OECD szerint, ami valamivel rosszabb, mint a konvergencia programban jelzett adatok.

A tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés az OECD szerint nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez. (MTI)

Tovább gyorsult a beruházások növekedési üteme az első negyedévben

0

Az idei első negyedévben 17,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene a tavalyi év dinamikus emelkedését folytatva. A tavalyi utolsó negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,1 százalékkal emelkedett az előző 2,9 százalékos növekedést követően – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly 16,7 százalékkal nőttek a beruházások, ezen belül a negyedik negyedévben 14,4 százalékos volt a növekedés éves összevetésben.

Az első negyedévben az építési beruházások 26,4, a gép- és berendezésberuházások 10,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A beruházási teljesítmény a fejlesztések felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1 százalékkal mérséklődött, a beruházások 12 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 65,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a növekedésben. Elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében a költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek.

Így a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi beruházásoknak is köszönhetően – 75,4, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 70,7, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 73,6 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit

 Ez a három terület, már a múl évben is 60 százalékot meghaladó növekedést mutatott a beruházások terén. A sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásainak 68,3 százalékos emelkedését.

A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét megvalósító feldolgozóiparban 0,2 százalékkal elmaradtak a beruházások a tavaly év eleji szinttől, amikor viszont 23,0 százalékos kiugró emelkedést regisztráltak. A stagnálást a magas bázissal, valamint egyes nagy értékű projektek lezárásával magyarázta a KSH.

Az egyes ágazatok azonban jelentős eltéréseket mutattak, a KSH szerint jelentősen bővültek, például a járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipari fejlesztéseinek negyedét tették ki. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén volt legnagyobb a beruházások növekedése, de kiemelkedő volt a volumennövekedés a vegyi anyagok és termékek gyártásában, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gépek és gépi berendezés gyártása területén is.

Az építőipari beruházások a kedvező konjunktúra hatására 36,3 százalékkal emelkedtek a múlt évi 11,2 százalék után.

A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a tavalyi 22,5 százalékos ütemet is megduplázva 44,9 százalékkal emelkedett, ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe – irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak – történt befektetések is nőttek.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 9,4 százalékkal nagyobb lett, a közútfelújítások mellett elsősorban a helyi és a távolsági tömegközlekedésben érintett vállalatok jelentősen növekvő fejlesztéseinek köszönhetően.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – az előző negyedévi 8,8 százalékos csökkenés után – az idei első negyedévében ismét nőtt, 8,3 százalékkal, részben új üzletek építése, illetve meglévők modernizálása eredményeképpen.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét szerepet játszottak a beruházások 14,7 százalékos növekedésében, amely szerénynek tűnik a tavalyi negyedik negyedéves 52,5 és egész éves 29,1 százalék után.

Az infokommunikáció terén a beruházási teljesítmény 21,3 százalékos növekedését a digitális hálózatépítésekkel, mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések hozták magukkal a tavaly is tekintélyes 18,7 százalékos emelkedést követően. (MTI)