Kezdőlap Blog Oldal 497

Közel 4,5 millióan dolgoztak a nyári hónapokban

0

A 2018. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 484 ezer fő volt, 39 ezer fővel több, mint egy évvel korábban; a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,4 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 22 ezer fővel, 173 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Foglalkoztatottság

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 420 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 76,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal, 2 millió 1 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,4 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban 298 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 29,1 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is nőtt; utóbbi 0,4 százalékponttal, 84,3 százalékra. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban – a mintavételi hibahatáron belül – szintén nőtt a foglalkoztatotti létszám; foglalkoztatási rátájuk pedig 1,9 százalékponttal, 54,2 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 66,9 százalék.

Munkanélküliség

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 86 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás nagyobb mértékű volt, a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 87 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra csökkent.

A 15–24 éves korcsoportban a munkanélküliek létszáma 6 ezer fővel, 34 ezerre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra, az 55–74 éveseké 0,8 százalékponttal, 2,6 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15,9 hónap volt, a munkanélküliek 41,0 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

KSH

Soha nem volt ilyen nehéz Magyarországon pereskedni

0

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket – véli a Jalsovszky ügyvédi Iroda.

Az idén január 1-től hatályba lépett új polgári perrendtartás („új Pp.”) teljesen új alapokra helyezte a polgári perek menetét. Így például bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a feleknek már az előkészítő, perfelvételi szakban fel kell fedniük valamennyi ütőkártyájukat. Fontos újítása az új Pp.-nek az is, hogy leszűkültek azok az esetkörök, amikor a felek a Kúriától kérhetik az ítéletek felülvizsgálatát.

Rendkívül megnehezítette az új Pp. a perek elindítását, azaz az ún. keresetlevél beadását is. Az elmúlt hónapok szakmai tapasztalatai szerint a bíróságok az ügyvédek által beadott keresetleveleket nagy számban dobják vissza. A visszautasítások néha formai, néha érdemi okokra vezethetők vissza.

Elveszve a formaságok útvesztőjében

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bosszantó visszautasítási ok, amikor a bíróság valamely – akár a jogszabályban tételesen leírt, akár abból csak közvetetten következő – apró formalitás miatt utasítja el a keresetet. Így került visszautasításra keresetlevél például azért, mert nem tartalmazta szövegszerűen a „Bevezető Rész”, „Érdemi Rész”, és „Zárórész” alcímeket. Kicsit abszurdnak hat talán, de amiatt is utasítottak vissza keresetlevelet, mert a felperes nem jelölte meg egy telefonszám nemzetközi előhívóját.

A formai követelmények ráadásul sokszor nem logikusak és nem is életszerűek. Egy jogi személy felperesnek a keresetlevélben cégkivonattal kell például igazolnia azt, hogy jogképes – ami fölöslegesnek tűnik, hiszen ez a tény a közhiteles cégnyilvántartásból bárki számára nyilvánvaló. A gyakorlat szerint nem elég továbbá, ha az ügyvéd a keresetlevélhez csak egyszerűen csatolja a meghatalmazását – az új szabályok szerint Ádámig és Éváig felmenően kell tudni már a keresetlevélben bizonyítani, hogy a meghatalmazás jogszerűen került kiadásra.

Pontosan kell tudni, mit kérünk

A régi eljárási szabályok alapján elegendő volt körülírni a jogsérelmet a keresetlevélben, nem kellett a konkrét jogszabályhelyet is megjelölni hozzá. Az új Pp. alapján azonban az ügyvéddel eljáró félnek pontosan meg kell jelölnie azt a jogot (jogszabályhelyet) a keresetlevélben, amelyet érvényesíteni kíván a másik féllel szemben. Ha ezt nem tünteti fel, a bíróság azonnal visszautasítja a keresetlevelét. Sokszor azonban még a per vége felé sem egyértelmű, hogy egy adott sérelmet kártérítésként, kártalanításként vagy jogalap nélkül gazdagodásként kell-e értelmezni. Szintén nem magától értetődő, hogy a szerződő félnek milyen joga sérül egy-egy olyan szerződéses rendelkezés megszegésekor, amelyet a jogszabályok kifejezetten nem nevesítenek. Ha viszont az ügyvéd a „valamelyik csak bejön” elv alapján több jogszabályhelyet jelöl meg a keresetben, úgy mindegyik feltételezett jogszabálysértés vonatkozásában külön-külön elő kell terjesztenie a tényállításokat, bizonyítékokat és a jogi érvelést, amely rendkívül felduzzasztja a keresetlevelet és amely, egyszersmind, a per elhúzódásához vezethet.

Nem következmények nélkül

Mint minden hibának, a keresetlevél nem megfelelő beadásának is számos, esetenként kisebb, máskor súlyosabb következménye lehet. Míg egy visszautasítást követően a keresetlevél – már helyes formai és érdemi tartalommal – újonnan beadható, egy ilyen ismételt beadás többletilleték-teherrel jár. Ezen felül az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalomvesztéssel is járhat, ha az ügyvéd „még egy ilyen egyszerű feladatot sem tud jól megoldani”.

Hova vezet az út?

Nyilvánvaló a kérdés: jó-e egy olyan peres eljárási rendszer, ahol még a legtapasztaltabb ügyvédek is csak nagy hibaszázalékkal tudják keresetleveleiket beadni. Remélhetőleg erre a kérdésre az idő meg fogja adni a választ, és a kezdeti nehézségek után a bíróságok és az ügyvédek előbb-utóbb összecsiszolódnak.

Másrészt, a jelenlegi tendenciák megnyitják az utat másfajta jogvita-rendezési megoldások előtt. Így, a keresetindítás nehézségeit látva, egyre több szerződő fél elgondolkozik majd azon, hogy az állami bírósági utat elkerülve inkább választottbíróságot kössön ki jogvitái rendezésének fórumaként. Másrészt, a perindítás nehézségei utat adhatnak a Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó mediációs (közvetítői) megoldások elterjedése előtt is.

Bárány Zsolt: a kkv-k is élvezhetik a legjobb beszerzési gyakorlatok előnyeit

Miként alakul át a beszerzés a digitális korban? Miért érdemes a kis- és középvállalkozásoknak is csatlakozniuk a nemzetközi beszerzési hálózatokhoz? Többek között erről kérdeztük Bárány Zsoltot, az SAP Ariba üzletágvezetőjét.

– Hogyan alakítja át a digitális forradalom a vállalati beszerzések területét?

– Egyre több cég van, amely stratégiai területként kezeli a beszerzést, ami a fejlesztés irányát is kijelöli. Az SAP Ariba és a Würzburg-Schweinfurt Egyetem közös, „Mi a Következő Nagy Dolog a beszerzésben?” című kutatásában megkérdezett több mint 450 vállalat 83 százaléka például úgy vélekedett, hogy a digitális átállás mind nagyobb hatással lesz a beszerzésre.

– Mi szól az „intelligens üzleti platformként” működő beszerzési hálózatok mellett?

– Ezeken a platformokon a teljes vásárlási folyamat menedzselhető a beszállító kiválasztásától a számlák kezeléséig. A beszállítókat versenyeztetve a cégek csökkenthetik költségeiket és „egészségesebbé” tehetik a teljes beszállítói láncot. A legnagyobb ilyen platform az Ariba Network, amelyhez már közel 3,5 millió cég csatlakozott, a felhasználók száma 14 millió, a katalóguscikkeké megközelíti a 200 milliót, azaz jószerével minden megtalálható. Az évente mintegy 34 millió üzleti igény teljesítése 2100 milliárd dolláros forgalmat generál, ami nagyjából 56 millió dokumentum automatikus feldolgozását is jelenti. Ezek a számok persze csak tájékoztató jellegűek, a növekedés folyamatos, percenként csatlakozik egy-egy új cég. Nem véletlenül: a folyamatköltségek akár negyedével, az átfutási idők pedig harmadával csökkenthetők, aminek eredményeképpen – a legfrissebb felmérések szerint – a belépés a nagyvállalati körben egy–másfél éven belül megtérül.

– De miért csatlakozzon egy kis- vagy középvállalkozás?

– Az említett 12–18 hónapos megtérülés a kkv-kra is vonatkozik, de számukra további érvek is szólnak a belépés mellett. A kis- és középvállalkozások a beszerzés területén a nagy platformokhoz csatlakozva azonnal élvezhetik a legjobb nemzetközi gyakorlatok előnyeit, ráadásul ez a leggyorsabb módja annak, hogy bekerüljenek a nagy beszállítói hálózatokba. A felhő alapú platformok folyamatosan frissülnek, így az ezekhez való csatlakozás egyúttal a legújabb technológiák használatát is jelenti, márpedig a kkv-k többsége nem engedheti meg magának, hogy saját mesterséges intelligencián, gépi tanuláson alapuló megoldásokat fejlesszen ki. Az intelligens üzleti hálózatok használatának további előnye a munkaerő-hatékonyság: ugyanannyi humán ráfordítással akár 10-szer annyi folyamatot is képesek kezelni a cégek.

– Milyen technológiai háttérrel kell rendelkezniük a csatlakozni kívánó vállalatoknak?

– Csupán egy böngészőre van szükségük, hiszen felhő alapú rendszerekről beszélünk. Nincs hosszadalmas csatlakozási procedúra, az előnyök viszont azonnal élvezhetőek. A csatlakozás ellen sokáig a felhő alapú megoldásokkal szembeni előítéletek jelentették az egyik fő érvet, ezek azonban az utóbbi időben visszaszorulóban vannak, egyre több vállalat ismeri fel, hogy adatai a szolgáltatóknál sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint a saját szerverein.

– Említette a „Next Big Thing” felmérést. Körvonalazódik már, miből áll majd „a következő Nagy Dolog”?

– A felmérésben a jövő technikáit firtató kérdésre a legtöbben az RPA-t (Robotic Process Automation, robot-alapú folyamatautomatizálás), a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat nevezték meg, de a terület szakértői szerint a chatbotok, a blockchain és a háromdimenziós nyomtatás is szerepet kap majd a beszerzési folyamatok automatizálásában. A digitális átalakulás vívmányainak csatasorba állítása mellett a következő Nagy Dologban a tehetségek kezelése is szerepet kell, hogy játsszon, hiszen megfelelően képzett szakemberek nélkül a beszerzés területén sem várható forradalmi fejlődés. Olyan szakemberekre van szükség, akik profitra váltják a rendelkezésükre álló innovációt, képesek felismerni és kezelni a kockázatokat és akik nyitottak a hagyományos beszerzési célokon túlmutató elvárásokra – például az etikus működésre, a korrupció elleni küzdelemre – is. A beszerzés már nem csupán a megrendelő-beszállító kapcsolatok menedzselését jelenti. Egyre erősebben érvényesül az a trend, hogy a beszerzőket nem a megtakarítás mértéke, hanem az általuk teremtett érték alapján ítélik meg.

Országos sztrájkra készülnek a személyszállítók Romániában

0

Nem biztosított a valós piaci verseny a személyszállító ágazatban. A romániai fuvarozók tüntetnek, és munkabeszüntetéssel fenyegetnek.

A romániai fuvarozók a közlekedésügyi minisztérium székháza előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást, amiért szóba került a személyszállítási szabályok módosítása – írja a Krónika.

Azt mondják, az október 6–7-ére meghirdetett népszavazást követően országos sztrájkba lépnek, amennyiben a közlekedési minisztérium az előzetes tervek szerint módosítja a megyei és megyeközi személyszállításra vonatkozó szabályozást.

Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke megerősítette a Lucian Șova közlekedési miniszter által a napokban elhangozatottakat, miszerint alig néhány szereplő uralja a megyei és megyeközi személyszállítási jogokat.

A többieknek esélyük sincs betörni közéjük, ameddig életben marad az a kitétel, amely elsőbbséget ad azoknak a vállalatoknak a közbeszerzési eljárás során, amelyek már a piacon vannak.

A hivatal ismételten kérte a közlekedésügyi tárcától ennek az előírásnak az eltörlését, hogy valós piaci verseny alakulhasson ki az ágazatban.

A minisztérium hivatalos statisztikái szerint Romániában 3600 olyan cég létezik, amelyeknek engedélye van a személyszállításra, miközben a megyei és megyeközi járatokat összesen 325 vállalat buszai bonyolítják. 28 ezer buszból mintegy 2900 szállítja a belföldi járatokon utazókat.

Parragh László nagyobb bért adna a gyakorlati oktatóknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a szakképzési rendszerben a gyakorlati oktatókat a jelenleginél magasabb bérrel kellene jobban megbecsülni.

Parragh László a budapesti EuroSkills rendezvényen, a szakmák Európa-bajnokságán az MTI-nek elmondta, a szakmájukban sokkal jobban megfizetik a szakmai elméleti tudással rendelkező és egyben a gyakorlatot is ismerőket, mint az oktatási rendszerben.

„Ezekben az oktatókban van hivatástudat” – fogalmazott az MKIK elnöke, aki szerint a gyakorlati oktatókat érdekeltté kellene tenni abban, hogy az oktatási szférában maradjanak.

Parragh László hangsúlyozta, emellett a vállalati szférából érkező óraadókra is nagyobb figyelmet kellene szentelni, mert bár ők hivatalosan nem oktatók, viszont a reálszférában dolgoznak, és hivatástudatból készek arra, hogy az oktatási rendszerben, gyakorlati szempontok alapján órákat tartsanak.

A kamara elnöke a szakképzés jövőjével kapcsolatban kiemelte, nem közömbös az sem, hogy milyen infrastruktúrával oktatnak a képzőhelyeken. Az iskolarendszer jelentős része európai színvonalú, de még mindig van felzárkózásra váró létesítmény – tette hozzá.

Parragh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzésben is a 4.0 korszak kezdődik, igazodva a legújabb ipari kihívásokhoz. A tananyagok tartalmát a mai kor elvárásaihoz kell igazítani, hangsúlyosan kell kezelni az idegennyelv tudást, a digitális ismereteket a modern kor kihívásaira tekintettel.

A szerdán kezdődött EuroSkills rendezvényen, amelynek szombaton lesz az eredményhirdetése, is egyértelműen látszik, hogy bár még mindig képviselik magukat a hagyományos szakmák, hihetetlen sebességgel jönnek olyanok, amelyek pár évvel ezelőtt még nem léteztek – mondta az MKIK elnöke. (MTI)

Flesch Tamást jelölték a Szállodaszövetség elnökének

A korábbi bejelentésnek megfelelően Könnyid László leköszön a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöki posztjáról. A tisztújítást november 22-én tartják.

Az eddig lezajlott két régióülésen az MSZÉSZ tagjai a folytonosságra szavaztak a jelöltállításkor. Sopronban (Nyugati Régió) és Hévízen (Balatoni Régió) a tagok elfogadták Könnyid László elnök javaslatát – írja a turizmus.com.

 Az eddigi munka folytatását szem előtt tartva jelöltek elnököt, akit a szövetség 50., jubileumi ülésén választják meg.

Könnyid László leköszönő elnök személyi javaslatait is akceptálva: Flesch Tamás eddigi általános alelnököt elnöknek; Baldauf Csaba eddig Balatoni Régióvezetőt, az ügyvezető elnökség tagját általános alelnöknek; Hamvas Zoltán eddigi gasztronómiai társelnököt ugyanerre a pozícióra, újabb ciklusra jelölték.

Október 8-ig jelentkezhetnek a PénzSztár versenyre a középiskolások

A 2013-as indulás óta idén hatodszorra szervezik meg a PénzSztár versenyt, amelyre október 8-án éjfélig jelentkezhetnek a hazai és a határon túli középiskolások – közölte Kerekes György, a PénzSztár Versenyközpont vezetője.

Eddig már több mint 20 ezer diák vett részt ezen a pénzügyi-gazdasági megmérettetésen, a játékos vetélkedőre 4 fős csapatok jelentkezhetnek hazai középiskolákból, illetve határon túli középiskolák magyar anyanyelvű diákjai is alakíthatnak ilyen csapatokat.

A PénzSztár verseny révén a fiatalok olyan pénzügyi, gazdasági és vállalkozási ismeretekkel és gyakorlati készségekkel gyarapíthatják tudásukat, amelyek később a mindennapi életük, a továbbtanulásuk vagy akár a pályaválasztásuk szempontjából is meghatározóak lehetnek.

A versenyeken különféle típusú és fokozatosan nehezedő feladatok vártak, illetve várnak a csapatokra, melyek megoldásához a pénzügyekkel, a gazdasággal és a vállalkozások működésével kapcsolatos tájékozottságra és gyakorlati készségekre is szükség van. (MTI)

Idén is meghirdették a portásversenyt

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesületével együttműködve ötödik alkalommal rendezi meg a fiatal tehetségek országos portásversenyét.

A versennyel fel kívánják hívni a figyelmet a szakmai tudás, a jó minőségű szolgáltatás fontosságára. Lehetőséget nyújtananak a fiatal szakembereknek szakmai jártasságuk, képességeik, készségeik bemutatására, és szakértelmük megmérettetésére.

A verseny résztvevői olyan 1-5 csillagos szállodákban dolgozó 40 év alatti portás-, illetve recepciós szakemberek lehetnek, akik legalább középfokú végzettséggel, 1 idegen nyelv tárgyalási szintű ismeretével rendelkeznek és az MSZÉSZ tagszállodáiban dolgoznak.

A jelentkezéshez csatolni kell szakmai önéletrajzot a nyelvismeret feltüntetésével. A jelentkezési határidő: 2018. október 8. A versenyt november 8-án egy budapesti szállodában rendezik meg.

Csökkent a magyar borászatok száma, ám nőtt az árbevételük

0

Az elmúlt három évben folyamatosan csökken a szőlőbor készítetéssel foglalkozó magyar cégek száma, ezzel párhuzamosan a szektor árbevétele évről-évre emelkedett – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Míg 2015-ben közel 900 borkészítő vállalkozás működött Magyarországon, addig idén 835. 2015-ben a borkészítő vállalkozások éves nettó árbevétele meghaladta a 102 milliárd forintot, a tavalyi évet több mint 108 milliárd forinttal zárták.

Az árbevétel növekedésében jelentős szerepe van az uniós támogatásoknak is, az elmúlt három évben összesen több mint 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a szőlőborkészítéssel foglalkozó vállalkozások.

A Vidékfejlesztési programban termékfejlesztésre és ültetvénytelepítésre lehetett pályázatot benyújtani. Idén a Mezőgazdasági termékek értéknövelése című kiírás keretében további 10 milliárd forintra pályázhatnak a magyarországi borkészítők.

Az idei szélsőséges időjárási viszonyok miatt rekord korán kezdődött a szüret, amely bizonyos szőlőfajták esetén rossz termésátlagokat eredményezhet, ugyanakkor egyes fajtáknak kifejezetten jót tett a nyár végi sok napsütéses óra.

Az Opten elemzése szerint az idei bortermés minőségéről és annak hatásairól a magyar borászatok teljesítményére még korai lenne következtetéseket levonni. (MTI)

Saját dolgozóik sodorhatják kiberveszélybe a cégeket

0

Hiába emelkedik évről évre a kiberfenyegetettség szintje, a cégek informatikai területen dolgozó szakembereinek 77 százaléka gondolja úgy, hogy saját szervezete nem képes napjaink biztonsági kihívásaival megküzdeni.

Ha egy cég alkalmazottai nincsenek tisztában az alapvető kiberveszélyekkel, könnyen áldozatokká válhatnak, és rajtuk keresztül veszélybe kerülhet az egész szervezet – hangsúlyozta Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője szerdán az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Statisztikák szerint a világon évek óta folyamatosan emelkedik a kiberfenyegettség szintje: a mobil eszközökre írt kártevők száma az elmúlt évben több mint 50 százalékkal nőt, míg az IoT eszközök (dolgok internete) elleni támadások 600 százalékos emelkedést mutatnak, amely elsősorban a digitális okoseszközök terjedésének, másrészt azok csapnivaló védelmének köszönhető.

Azok a programok, amelyek közvetlen bevételforrást jelentenek a bűnözőknek, még nagyobb mértékben erősödtek. A világ egyik legjelentősebb kiberbiztonsággal foglalkozó vállalatának statisztikája szerint az illegális kriptovaluta-bányász programok száma mindössze egy év alatt 85-szörösére nőtt. 

Hogy miként lehetséges ez? Sem a felhasználók nem védik megfelelően informatikai eszközeiket, sem a cégek saját hálózataikat. A CheckPoint 2018-as fenyegetettségi riportja szerint a vállalatok 97 százaléka elavult IT biztonsági infrastruktúrát használ. A bűnözők így képesek ezeket a programokat észrevétlenül telepíteni és működtetni – vagyis a céges nagyteljesítményű szervereken vagy akár szerver farmokon kriptovalutákat bányásztatni a saját hasznukra.

Ezzel egy időben a biztonsági kiadások a szervezetek költségvetésében emelkedő tendenciát mutatnak, ám ez a pénzmennyiség mégsem elegendő arra, hogy megvédje a rendszereket és adatokat a támadásoktól. A másik nagyon jelentős és sokkal komplexebb probléma, hogy a cégek háromnegyedénél nincs elegendő mennyiségű és megfelelően képzett szakértő. Azonban ha van, az sem garancia: a cégek informatikai területen dolgozó szakembereinek 77 százaléka gondolja úgy, hogy a saját szervezetének információvédelmi területe nem megfelelően felkészült, és nem képes napjaink biztonsági kihívásaival megküzdeni, ez pedig sokkoló arány” – hangsúlyozta Solymos Ákos.

A probléma másik része, hogy ma már minden munkafolyamatot informatikai rendszerek támogatnak és ennek elengedhetetlen velejárója a felhasználó – és a vállalatok szinte minden alkalmazottja felhasználó. Ha ők nem ismerik a veszélyeket, akkor hibázni fognak, becsaphatják őket és rajtuk keresztül veszélybe kerülhet az egész szervezet.

Ha egy felhasználó csak annyit tud, hogy már megint jelszót kell cserélni, és már megint nem sikerült a kedvenc játékát telepíteni a céges laptopra, akkor baj van. Manapság már nem elég, ha egy szervezetnek vannak biztonsági eszközei és szabályai. A felhasználó az első védelmi vonal, ezért ha az ember a leggyengébb láncszem, akkor hiába vannak világszínvonalú tűzfalaink, ötcsillagos végpontvédelmünk és kiváló portásunk. Folyamatosan képezni kell a munkatársakat, hiszen a támadók mindig előttünk járnak és semelyik vállalat sem engedheti meg magának, hogy egy gondatlan felhasználói kattintás miatt legyen veszteséges, vagy szenvedjen el milliós nagyságrendű károkat. A leggyorsabb és legköltséghatékonyabb intézkedés, amit egy cég megtehet, az a biztonsági képzés” – tette hozzá a Quadron szakértője.

A felhasználók tudatosítása, oktatása mellett a megfelelő szakemberek alkalmazása is komoly feladat. A vállalatoknak meg kell találniuk a megfelelő belsős szakértő csapatot vagy külsős partner céget, aki segít a védelemben.

Fontos, hogy minden esetben csapatról beszélünk. Ma már nehezen hihető, hogy egy szakértő mindenhez ért, ami információvédelem: hiába próbálnak a cégek olyan szakértőt találni, aki tud a menedzsmenttel egy nyelvet beszélni, hatékonyan tervez biztonsági architektúrát, tud auditálni, tudja konfigurálni a tűzfalat, otthon van az incidenskezelésben, nyomrögzítésben, felhasználói oktatásban, valamint meg tudja írni a szabályzatokat, profi az adatvédelemben és kiismeri magát a jogi útvesztőkben. Amíg a cégek egy emberben akarják megtalálni mindezt, addig a szervezetük védtelen lesz, ők pedig hamis biztonságérzetet kapnak, és ha mégis incidens következik be, nem fogják érteni, hogy történhetett. Ma már ennél sokkal bonyolultabb az informatika és információvédelem világa is, egy szakértő kevés egy egész vállalat védelméhez” – emelte ki Solymos Ákos.

A Hilton új reggelijét már Maráczi Imre állította össze

Fantasztikusnak és kimondottan inspirálónak tartja Maráczi Imre, hogy kettős feladattal bízták meg. A Hilton Budapest (névváltoztatás előtt álló) ICON éttermében már új, egészségesebb reggelit szolgálnak fel, míg az országban a Danubius-hotelek konyháin is sorra jönnek majd az újítások.

Várni kell néhány percet Maráczi Imrére, mert a sok sajtófelkéréshez készülnek a profi fotók. Addig egy kávé mellett nézem a hihetetlen panorámát a Hilton étterméből. A budai Vár reprezentatív szállodájában nem csak a vendégek érzik jól magukat, szerintem az itt dolgozók is tudják, hogy nem mindennapi helyen vannak. Tudja ezt a séf úr is, aki megérkezik, s olyan lendülettel vág bele a beszélgetésbe, hogy szinte izzik a levegő.

– A Hilton konyhafőnöki feladatai mellett a Danubius Corporate Chef-jeként, vagyis vállalati vezető konyhafőnökként is dolgozik. Hogyan egészítik ki egymást a feladatai?

– Jelenleg a Hilton a fő fókusz, megpróbálunk egy előre meghatározott ütemterv szerint haladni, hogy belátható időn belül a többi Danubius ház felé tudjam venni az irányt.

– Hány ember főnöke lett a Hiltonnál, illetve a Danubiusnál? Értekezleteken kellett több időt eltöltenie vagy a konyhában?

– A Hiltonban 35 ember tartozik hozzám, a Danubius többi city hotel egységében a chefek és éttermi igazgatók munkáját segítem. Nem az emberek száma a lényeg, hanem az, hogy jól működő, professzionális és produktív csapatot teremtsünk – jelenleg erre koncentrálunk. Most főleg operatív feladatokat látok el, vagyis a konyhában töltöm az idő 90 százalékát.

– Milyen elvárások vannak a Hiltonnál/Danubiusnál?

– Természetesen mind a Hiltonban, mind a Danubiusnál szigorú teljesítménytervek és ütemezett feladatok vannak, szigorú konstrukció szerint haladunk.

– Milyen finom falatokkal búcsúztatták László Györgyöt (a nyugdíjba vonult Corporate Chefet) és Horváth Csabát (a Hilton Budapest Executive Chef-jét)? Volt formális „átadás-átvétel”?

– Az átadás-átvétel jelenleg is zajlik, a Hiltonban többé-kevésbé már a végéhez közelítünk, László György Chef úrral pedig folyamatban van. Tart a kiemelt projektek, jövőbeli lehetőségek felvázolása és kiértékelése, ezek egészülnek ki a házlátogatásokkal.

– Megújul (vagy már meg is újult) a Hilton ICON Étterme. Melyek a legfontosabb és azonnal észrevehető változások?

– Az ICON teljes arculatváltozáson esik/esett át, az étterem hamarosan új nevet kap. Az új étlap hamarosan megjelenik, ennek utolsó simításainál tartanak, de ez még meglepetés. Elsőként a reggelin változtattam karakteresebben, s ez sok vendégtől azonnali pozitív visszajelzést hozott. A nagyon magas Hilton sztenderdek mellett több egészséges és népszerű reggeli fogást vonultattunk fel. 

– A Marriott Hotelből érkezett a Hiltonba. Könnyen hagyta magát elcsábítani a Duna másik partjára?

– Hmmm… A Marriottban Executive Chefként segítettem a szálloda munkáját, és számos F&B feladatot, projektet bonyolítottam le az évek során, díjakat és elismeréseket nyerve. A Danubius Hotels-nél a munka sokkal összetettebb, izgalmasabb, hiszen a Hilton mellett több szállodának a konyhai és éttermi irányítását bízták rám. Ez nagyszerű és kihívásokkal teli feladat, és egyben fantasztikus lehetőség.

– A Marriottnál 2017-ben a legjobb európai chefnek választották. Mivel járt az elismerés?

– Nemzetközi oklevelet kaptam, és annak lehetőségét, hogy kiutazzak találkozni Mr. Marriottal, ám ebből végül sajnos nem lett semmi.

– A főzés szeretetét a családjából hozta? Ki inspirálta, hogy szakácsnak tanuljon?

– Édesanyám és egy nagyon kedves gyerekkori barátom indított el az úton.

– Hány évesen kezdett először külföldön dolgozni? Mennyivel tud többet egy nyugat-európai (német, francia) konyha, mint egy magyar? Mit lehet megtanulni külföldön, amit itthon nem?

– Először 21 évesen jártam külföldi konyhában, bár ez csak egy egynyári kaland volt a Fekete-erdőben. Az első komolyabb külföldi utamra 23 évesen vállalkoztam, Németországba, a francia határ melletti Vogtsburgba kerültem egy Michelin csillagos étterembe. Furcsa volt. Fegyelmezett, szigorú világ. Nagyon komoly szakmai alázatot és koncentrációt igényelt, és tanított. Mára változott a helyzet, ugyanis Magyarországon is remek lehetőségek vannak, ha valakiben megvan az ambíció és a tudásvágy.

– Volt kedvenc étterme külföldön? És van kedvence itthon?

– Persze! A családommal az egyszerű, kellemes helyeket szeretjük, fontos szempont hogy kisfiúnk, Milán is jól érezze magát. Megjegyzem: nem kell ahhoz fancy-nek lenni egy helynek, hogy jó legyen. Minden hely, ahol megfordulunk, és esetleg vissza tudunk menni, nyújtott valamit, ami miatt jó, és ami miatt visszajárunk. Ilyenek voltak: a Zum Hirschen Salzburgban, Zeerovers, Aruba, a Figlmüller Bécsben, a Bangkok House Thai étterem, Andiamo, Grand Hyatt Dubai, a JW Steakhouse Londonban, itthon pedig a Szúnyogszigeti Halászcsárda vagy a szintén megújulás alatt álló Gundel Litauszki Zsolttal.

– Lehet cél egy szállodai étterem előtt, hogy Michelin-csillagot szerezzen?

– Nem lehetetlen, de ehhez sok feltételnek meg kell felelni, és azt az adott éttermet szinte teljesen „le kell választani” a szállodáról. Londonban, Berlinben, Párizsban vagy akár Zürichben láttunk ilyet.  A magyar szállodákat alapul véve, ettől még messze vagyunk, de nem kizárt a csillagszerzés.

– Hol tart ma a magyar vendéglátás? Sokan gasztroforradalomról beszélnek. Ez a „forradalom” mikor ér Budapestről vidékre?

– Hála a fiataloknak és a középgenerációnak, 7–8 éve elindult valami, ami nagyon jó irányba halad, de a gasztroforradalom szót nagyon nem szeretem. Sok a kreatív, fiatal chef, valamint a jó képességű, intelligens éttermi szakember, akik jó adottságokkal bíró (és jó tulajok kezében) lévő éttermekben végre megmutathatják, hogy mit tudnak. Egyre jobbak az alapanyagok is, most már azért nem „gagyiból” kell főzni. Vidéken is van néhány szuper hely. Le a kalappal előttük, hogy őszinte, kreatív, a hagyományokon alapuló, de modern vonalat tudtak kialakítani. Természetesen van még hely a fejlődésre.

– Hogyan látja a szakmai utánpótlás kérdését?

– Katasztrofálisan! Szinte nincs utánpótlás, tanulókat lasszóval sem lehet fogni. Azt mondom: az oktatási intézményekkel közös felelősségünk, hogy ezen változtassunk.

– Kiknek készítette a legemlékezetesebb ebédet vagy vacsorát?

– Sok ilyen volt, egyébként főleg otthon, családi körben! Az mindig különleges, mert nagyon kritikus a csapat. Emellett főztem már Sylvester Stallonénak, Eckart Witzigmannak (Németország első három Michelin csillagos séfjének), Paul Bocuse-nek és Angela Merkelnek is.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistájának első helyén?

– Mindenképpen szeretnék gasztro céllal eljutni Texasba.

– Szeret és szokott otthon főzni? (Azt látom, hogy a séfek otthon szívesen lazítanak.) Mi a kedvenc étele?

– Szeretek, és szoktam is, bár ritkán érek rá… A mai napig szeretem édesanyám főztjét, de szenvedélyesen imádom a szabolcsi töltött káposztát és a békebeli rántott csirkét petrezselymes burgonyával – egy jól irányzott uborkasalátával.

Szerdahelyi Csaba

(Fotók: Hilton/Danubius)

Jól fogytak a Dubicz-borok a nyári fesztiválokon

Jelentős sikert könyvelhet el a Mátrai borvidéket képviselő Dubicz Borászat és Szőlőbirtok: a nyári fesztiválok borfogyasztása 20 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. A borászat Sziget Red bora a VinCE Magazin nagy nyári vörösbor tesztjén is remekül szerepelt.

A számok tükrében, a hazai és nemzetközi szakma, valamint a fesztiválozó közönség visszajelzései alapján is biztosra vehetjük, hogy kitűnő döntés volt a Borháló Borkereskedés részéről, hogy hivatalos szállítóként a Dubicz Borászat borait választotta a 2018-as Sziget fesztiválok boraivá.

A rendezvények számára készített három bor, a Sziget Rosé, a Sziget White és a Sziget Red, megdöntött minden eddigi fogyasztási rekordot. A beékezett értékesítési adatok alapján már a VOLT, a Balaton Sound, a Sziget, a Be.my.lake, valamint a Strand fesztiválon 20 százalékkal nőtt a borfogyasztás, nem kis szeletet hasítva ki az eddig a sör által uralt tortából.

A hivatalos Sziget borok mellet a Dubicz prémium borai is elérhetők volt a fesztiválozók számára. Az Irsai Olivér 2017, Sauvignon Blanc 2017, és Chardonnay 2016 borokból 75 százalékkal több fogyott idén, mint a tavalyi év hasonló kategóriás termékeiből, alátámasztva a borászat azon meggyőződését, hogy ezen rendezvényeken a fröccs mellett komoly kereslet van a kiemelkedő minőségű, díjnyertes borok iránt is.

A Dubicz és a Borháló által közösen összeállított kínálat koncepciója a borok több formában, fröccsként, koktélok formájában, illetve önmagukban történő fogyasztását célozta. A 133 000 palackot kitevő fogyasztási adat pedig ezen elgondolás helyes voltáról árulkodik.

„Nagyon nagy öröm és nem kis büszkeség számunkra, hogy ezt a komoly sikert nem csak a rendkívül jó számadatok támasztják alá, de a szakma és a fesztiválozó közönség visszajelzései is mind azt üzenik, hogy nagyon szerették a borainkat. Külön boldogság és fontos elismerés az is, hogy Sziget Red borunk második helyezést ért el a VinCE Magazin nagy nyári vörösbor tesztjén.” – mondta Dunai Bernadett, a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok tulajdonosa.

Hozzátette: „Örömmel tölt el, ha arra gondolok, hogy a nyári fesztiválok nagyszámú nemzetközi résztvevője révén borainkkal nem csak a Dubicz birtok, de a magyar borok hírnevének öregbítéséhez is jelentősen hozzájárultunk és remélhetőleg fokozni tudtuk a hazai minőségi borok iránti érdeklődést, keresletet is.”

Pénteken visszadrágul a gázolaj a magyar kutakon

0

A Mol Nyrt. pénteken bruttó 3 forinttal emeli a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a 95-ös benziné nem változik.

Az emeléssel a gázolaj literje 415 forintra drágul. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin literje 3 forintos csökkenéssel 396 forintra, a gázolaj literje 2 forinttal, 412 forintra mérséklődött.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Cseh Norbert: Lépett egy nagyot Nyugat-Európa felé a Magenta-R Kft.

Cseh Norbert úgy látja, hogy jó úton halad. A Magenta-R tulajdonosa pár új szitanyomó szakembernek és egy profi ügyviteli rendszernek azért mindenképp örülne. Büszke tulajdonosnak és lelkes úttörőnek tartja magát, aki az üzleti bakancslistájáról is beszélt a KamaraOnline-nak adott interjúban.

A szitanyomás rejtelmeibe most ne menjünk bele! Az nekem egyelőre „kínaiul” van. A Magenta-R újpesti birodalmában amúgy is vannak ehhez profi szakemberek. Nekem most bőven elég rákukkantani a munkafolyamatokra, a készülő és a gyártásra váró termékekre. Már egymáson pihennek a Honvéd birkózóinak gyártott mezek, mellettük a gépen egy futóverseny pólói sokasodnak, és hamarosan jön az újabb nagy, határidős feladat. Az októberi 7-ei 33. SPAR Budapest Maraton futóverseny 32 ezer pólóját kezdik majd gyártani. Mindezt Cseh Norbert mutatja meg, miután kijöttünk a beszélgetés után az irodájából.

– A cég weboldalán azt olvasom, hogy Ön büszke tulajdonos (tiszta sor!) és lelkes úttörő. Utóbbihoz kérhetek magyarázatot?

– Természetesen nem az egykori piros nyakkendős mozgalomra gondoltam. Új dolgokat kitaláló, mindig előre néző és előre haladó embernek tartom magamat. Ebből az „úttörőzésből” egyébként eddig nem volt gondom.

– Most sincs. Mint ahogy azzal főleg nincs gond, ahogy a Magenta-R megy előre – immár 21 éve. Két évtized alatt melyek voltak a nagy változások a cég életében?

– 1997-ben gyerekkori barátommal, Csath Andrással alapítottuk a céget, akivel azóta is társtulajdonosként dolgozunk együtt. Akkoriban a piacozós, pólós világ nagyon trendi hullámaira ültünk fel. Együttesek és különböző vicces feliratok rajongói vásárolták a pólókat. Az indulás sokkal könnyebb volt a maihoz képest. Elég volt a pólón egy világító szín, más már nem is nagyon számított. Persze már akkor is figyeltünk a minőségre, de sokkal fontosabbnak bizonyult a gyorsaság: minél előbb piacra kellett dobni egy menő terméket. A gyors reagálás természetesen ma is megmaradt, azonban a minőség kimondottan fontossá vált. Megjegyzem: napjainkra a piacozós rendszer is jócskán átalakult. Cégünknél az első nagy kihívás 2001-re tehető, amikor tömegével jöttek be az országba a kínai és török ruházati termékek. A mennyiséggel nem, de a minőségi munkával és a megbízható, gyors szállítással versenyben tudtunk maradni. Azonban ekkor döntöttünk úgy, hogy új piacokat keresünk, sok cégnek ajánlottuk fel, hogy promóciós pólókat készítünk a számukra.

– Ez azóta is népszerű?

– Egyértelműen az. Nagyon szeretik a vállalkozások, a különféle rendezvényeiket a legláthatóbb, figyelmet felkeltő módon reklámozni. A céges reklámpólókat szívesen viselik akár munka közben, akár sportoláskor, szabadidős programokon. Bérmunkát, vagyis csak emblémázást is vállalunk, de egyre többen bíznak meg bennünket a teljes folyamattal, a grafikai ötlettől a gyártásig. Ez egyébként nem csak a pólókra vonatkozik, hanem a legkülönfélébb ajándéktárgyakra szintén. Nagy energiát fordítunk a minőségellenőrzésre, nem véletlenül van sok visszatérő vevőnk. Előfordult már az is, hogy megpróbáltuk lebeszélni a megrendelőt egy szerintünk rossz döntésről. Van már olyan referenciánk, hogy hallgatnak ránk.

– Hogyan érintette cégüket a gazdasági válság?

– 2008-2009 nem tartozott az egyszerű évek közé. Szerintem mindenki számára komoly feladat, amikor hirtelen jelentősen csökken a bevétel, ám a költségeket nem tudja ugyanolyan ütemben csökkenteni. Mi egyébként nem is akartuk. Nem szándékoztunk egyik napról a másikra elküldeni a csapat egy részét. Inkább forgóeszköz hitelt vettünk fel, újraterveztük a finanszírozást. Kemény másfél év volt, de megoldottuk, sőt, sokat tanulva és tapasztalva, erősebb, lojálisabb lett a csapatunk és mi magunk is. Kollégáink úgy érezték, hogy nálunk a bajban is biztonságban vannak, és ezt a mostani munkájukkal „meghálálják”. Sajátjuknak érzik a vállalkozást, nem kell naponta mondogatni, hogy miért fontos a határidő betartása, abszolút érzik ezt. A válság éveiben tisztult a piac, ami mindenképp előnyére vált. Viszont azok a cégek, amelyek nem a saját tőkéjüket védve dolgoztak, gyorsabban bedobták a törölközőt.

– Mondhatom, hogy a Magenta-R egyfajta családi vállalkozássá nőtte ki magát?

– Gyakorlatig így van. A kezdetektől hárman dolgozunk együtt. Tavaly pedig az ötödik kollégánkat köszöntöttük, aki már tízedik éve van velünk.

– Hány munkatársuk van?

– 14-15, s azt hiszem, nem csak szavakban vagyunk családias légkörű vállalkozás. Valóban egy nagy család vagyunk, minden jó és rossz tulajdonságával együtt.

– A pólós munkák az összes megrendelés hány százalékát teszik ki?

– Hozzávetőlegesen a fele a textiles üzletágunk, a másik ötven százalékba tartoznak a reklámajándékok, valamint a „papíros” szekció: céges matricák, táblák, üzleti dekorációk, névjegykártyák, prospektusok, katalógusok, könyvek tervezése és nyomdai előkészítése.

– Hogyan bővíthető a piac?

– Nagyon sok időtálló, 10-15 évre visszanyúló kapcsolatunk van, régi ügyfeleink rendszeresen ajánlanak minket a partnereiknek. Új megrendelők megtalálásra nekünk nagyon jól bevált az internet, a kereső az élen ajánl minket. Jönnek hozzánk olyanok is, akik korábban megégették magukat valamelyik versenytársunknál, s nálunk gyorsan kiderül, hogy megbízhatóak vagyunk. Természetesen vannak becsületes konkurensek is, akikkel versenyezve megint csak erősödhetünk. Tény, hogy most konjunktúra van, sok a megrendelés, sok a munka, de hamar kibuknak azok, akik nem tisztességes módszerekkel dolgoznak.

– Magyarország kis piac. Vannak külföldi terveik?

– Tisztában vagyunk vele, hogy mennyien vagyunk itthon a „tortára”, mekkora szeletet vághatunk belőle. Éppen ezért idén léptünk egy nagyot Nyugat-Európa felé. Januárban kiállítóként szerepeltünk egy németországi szakkiállításon, vagyis az út elején tartunk, hosszú folyamat kezdődött el. Olaszországban és Ausztriában már van megbízható partnerünk, de nagyon nehéz belépni a piacukra, mert a közép-kelet-európai cégekkel szemben nem kicsit szkeptikusak. Le kell bontani ezeket a falakat, bizonyítani kell, több kiállításon szükséges bemutatkozni, több céggel kell felvenni a kapcsolatot. Nyugaton versenyelőnyt jelenthet számunkra, hogy a minőségi munkát az áraikhoz képest olcsóbban produkáljuk.

– Hogyan alakul az éves forgalmuk? 2016-ban 255 millió forint volt a bevételük.

– Tavaly ennél kicsivel többet értünk el, az idei nettó bevétel pedig 300 millió forint körül alakul majd. Ha megnézte a cégadatokat, láthatta, hogy tisztességes adózók vagyunk. Biztos nagy szavaknak tartja, de így van: tulajdonostársammal büszkék vagyunk arra, hogy adóforintokkal is hozzájárulhatunk a magyar gazdaság erősödéséhez.

– Nem véletlenül minősítette Önöket az Opten a gazdasági élet egyik legmegbízhatóbb szereplőjének.

– Így van, és erre nagyon büszkék vagyunk. 21 év alatt soha nem tartoztunk senkinek, mindig időben fizettünk a kollégáknak és a beszállítóknak, betartottuk, amit vállaltunk.

– Milyen technikai fejlesztésekre lenne szükség?

– A technikával most rendben vagyunk, ennél sokkal nagyobb kihívás a munkaerő kérdése, de ezzel aligha mondok újdonságot. Szitanyomó szakemberekre például szükségünk lenne. A helyzet azért is nehéz, mert szitanyomó-képzés ma már nincs Magyarországon. Újra kellene indítani az oktatást valamilyen formában, mert van rá igény. Emellett egy igazán profi, komplett ügyviteli rendszer jelentősen megkönnyítené az életünket. Éves szinten 1400-1500 munkát végzünk el, ez rengeteg, leszervezni, követni, utánkövetni nem egyszerű feladat. A beruházáshoz szívesen igénybe vennénk pályázati forrást, de budapesti cég lévén ez külön probléma. Elég konzervatívan, óvatosan tervezünk. Lehet, hogy más már ugrott volna, például telephelyet váltva. Tény, hogy kezdünk szűkösen lenni. Új, nagyobb helyhez azonban ma még talán kicsik vagyunk, de néhány éven belül változhat a helyzet.

– Hogyan jönnek az ötletek? Látom, az osztálypóló kimondottan népszerű.

– Az élet sok mindent produkál. Hat éve kezdett a legnagyobb gyermekem iskolába járni, ahol egy cég felvette a rendelést az egyenpólóra. Négy hónapot vártunk, amíg elkészült, s „természetesen” kétszer nagyobb méretűt kapott a gyerek. Akkor azt mondtam, hogy ennek így semmi értelme, osztálypólót mi is tudunk gyártani. Azóta nagyon jó ár-értékarányban, gyors szállítással, rengeteg választható színben, minőségi anyaggal kínáljuk a diákoknak az egyenpólót. Úgy látom, hogy jól csináljuk, mert van olyan konkurens cég, amelyik még a weboldalunik színvilágát is lekoppinotta.

– Az élet valóban sok mindent diktál, de azt például nem, hogy valaki a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartsa. Önnek honnan jön ez a késztetés?

– Otthonról hozom, gyerekkorom óta bennem van ez az érzés, szociálisan érzékeny emberként igyekszem sok mindenre figyelni és sokakat segíteni. Ebben pedig partnerek lettek a kollégáim is a cégnél. Azt gondolom, az erősebb köteles akár anyagilag is segítenie a nála valamivel gyengébbet. Sok éve van kapcsolatom alapítványokkal, s ahol szükséges, ott a Magenta-R is segít, például pólók gyártásával futóknak, de mással is. A Gézengúz Alapítványnak harmadik éve kuratóriumi tagja vagyok, nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy velük dolgozhatok. De remek kezdeményezésnek tartom a Bátor tábort, a Csodalámpát, a Suhanj! Alapítványt vagy a Budapest Bike Maffia egyelültét, és még sorolhatnám. A rosszhírű alapítványok miatt azonban a jók nagyon nagy ellenszélben dolgoznak. Finoman fogalmazva sem egészséges ma az alapítványok megítélése Magyarországon.

– Jó ötletnek tartotta a Miutcánkat is (néhány napja jelent meg a közösségi kezdeményezésről írás a KamaraOnline-on), hiszen több mint két éve angyalbefektetőként a kft. társtulajdonosa.

– Mindig olyan projekteket keresek, amelyekhez úgy érzem, hogy hozzá tudok tenni. Belvárosban, nagy bérházban lakom, sok ember szomszédjaként. Én is azt láttam, hogy tényleg nem ismerjük egymást, fogalmunk sincs, hogy ki él a fal másik oldalán. A Miutcánk óta egyébként javult a helyzet. A Miutcánknak az a küldetése, hogy összekösse az embereket és bizalmat építsen, így könnyebben, gyorsabban segítenek egymásnak. Mert az emberek elmennek egymás mellett, noha tudják, hogy a másik ott lakik mellettük, az utcán mégis elfordítják a fejüket. Ez ugyanolyan rossz a magánéletben, mint a bizniszben, és ezen változtatni kell.

– Befektetőként úgy látja, hogy a Miutcánkból lehet üzlet?

– Tökéletesen így látom! Én sem vagyok szent, nekem is fontos a pénz, de fontosabbnak tartom a profitnál, hogy ez egy értelmes, hasznos kezdeményezés, ami most fog csak beindulni igazán. Rengeteget agyalunk azon, hogy win-win szituációt teremtsünk. Hiszek benne, hogy a felhasználók majd örömmel fizetnek egy-egy szolgáltatásunkért, mert tudják, hogy azért sokkal többet kapnak majd vissza.

– Van valamilyen kipipálandó tétel a szakmai bakancslistáján?

– Ötleteim mindig vannak, de úgy érzem, hogy most nagyon jó úton vagyok – a cégemmel ugyanúgy, mint a Miutcánkkal.

Szerdahelyi Csaba

A fotón a Magenta-R csapatának egy része, a bal szélen Cseh Norbert

Budapest régi és új arcait díjazza a lakásfejlesztő cég

Rizsavi Tamás fotóblogger együttműködésével Instagram-versenyt indított Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia.

A „Budapest régi és új arcai” témájú Instagram-fotópályázatban az Instagramra feltöltött, #budapestreborn és #cordiaotthonok hashtagekkel posztolt képekkel lehet részt venni szeptember 18. és október 14. között – írja a Kreatív Online

A pályázat apropója, hogy a Lengyelországban is számos lakóingatlan-építési projekttel jelen lévő Cordia idén ősszel nyitja meg értékesítési irodáját Varsóban, és ebből az alkalomból ott is hasonló fotópályázatot hirdetett.

„A hazai újlakáspiac meghatározó szereplői között nem megszokott, hogy a hagyományos csatornákon túlmutató aktivitásokkal szólítsák meg a közönségüket, de mi hiszünk abban, hogy időről-időre érdemes kipróbálni új eszközöket is” – mondta Szili Tímea, a Futureal-csoport marketingvezetője.

Fotó: Szerdahelyi Csaba (a képpel a szerző nem kíván pályázni)

100 eurós karácsonyi ajándék nyugdíjasoknak Szlovákiában

0

A szlovák társadalombiztosító 2018-ban is fizet karácsonyi nyugdíjpótlékot, maximum 100 euró értékben. Erre egy törvénymódosítás ad lehetőséget.

A legmagasabb maximális nyugdíjpótlék 87,26 euró lesz, és erre azok a nyugdíjasok jogosultak, akiknek a nyugdíja legfeljebb 205,07 euró – írja a hirek.sk.

Azok, akiknek a nyugdíja havi 205,08 és 572,40 euró között mozog, a pénzösszeg nagyságától függően kapnak nyugdíj-kiegészítést, 21,15 eurótól 87,26 euróig terjedő összeget.

Ha a nyugdíj nem lépi túl a havi 410,14 eurót, a hozzájárulást 2018-ban is kifizetik egyszeri emelés formájában, ami 12,74 eurót jelent. A karácsonyi pótlék az egyszeri emeléssel együtt elérheti a 100 eurót.

A Microsoftnak ki kellett adnia a frissítés frissítését

0

A Windows 10 April 2018 Update-hez kiadott frissítés bizonyos gépeken komoly teljesítmény-csökkenést idéz elő.

A Windows frissítését szeptemberben újból kiadták, mert igazítottak a Spectre Variant 2 hardversebezhetőség elleni védelmen – írja a Computerworld.

A frissítés azonban bizonyos gépeken kikapcsolja a processzorok, köztük a Haswell-E és Broadwell-E lapkák túlhajtását. A Microsoft nem kommentálta a hibát, viszont kiadta az áprilisi Windows 10-hez javítást.

A hiba nem minden rendszeren jelentkezik, de ha egyszer kikapcsolódott a túlhajtás, a frissített rendszereken nem lehet visszaállítani.

Milliárdokat bukott Románia az áfán

0

Románia költségvetése 6,133 milliárd eurót veszített 2016-ban azért, mert nem volt hatékony a begyűjtés – számolták ki a PwC Románia szakértői.

2016-ban Románia az utolsó helyen állt az Európai Unió tagállamainak sorában a begyűjtés hatékonysága tekintetében, miután az áfa 35,88 százaléka nem került a költségvetésbe – írja a Krónika.

Uniós viszonylatban összesen 147,1 milliárd euróra rúgott a be nem gyűjtött áfa összege, ami 12,3 százalékos deficitet jelent. A legkisebb, 7 százalékos kiesést Észtországban mérték, a legnagyobbat, 35,88 százalékot Romániában.

Magyarországon az áfa 13,33 százalékát, Csehországban 14,19 százalékát,  Lengyelországban 20,8 százalékát, Szlovákiában 25,68 százalékát nem sikerült begyűjteni.

Csapody Balázs: A tanulókat meg kell becsülni

A hazai gasztronómia és cukrászat eredményei és problémái sok esetben hasonlóak – derült ki a Magyar Turisztikai Szövetség tájékoztatóján.

A négy éve alakult Pannon Gasztronómiai Akadémia a minőségi, nem pedig a csúcsgasztronómia képviseletét vállalta fel, elősegítve a hazai alapanyagok népszerűsítését – mondta Csapody Balázs elnök.

A PGA kutatást szeretne végezni, hiszen nagyon hiányzik a vendéglátásban az utánpótlás, de jelenleg úgy tűnik, sokan épp a gyakorlati helyek miatt adják fel ambíciójukat – írja a turizmus.com.

„A tanulókat meg kell becsülni, tanítani, motiválni, nem pedig ingyen munkaerőként monoton feladatokkal ellátni. Jó ötlet lehet például egy mentorprogram létrehozása” – figyelmeztetett Csapody Balázs.

Az étkezési kultúra javítható, és ennek jól látható jelei is vannak: Csapody Balázs saját étterme, a balatonszemesi Kistücsök vendégein érzi a változást.

A fogyasztók körében terjed a piackultúra, egyre többen keresik a jó kenyereket és választanak megbízható hentest maguknak. A PGA rendszeres termékteszteket szervez, amelyek célja, hogy a tagok a termelők bevonásával eszmét cseréljenek.

Odébb van még a 400 forintos gázolajár a magyar kutakon

0

A 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát 3 forinttal, a gázolajét 2 forinttal csökkentette szerdán a Mol.

A csökkentéssel a benzin literenkénti ára 396, a gázolajé 412 forintra mérséklődött.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán változott, a benzin ára 2 forinttal, 399 forintra, a gázolajé 3 forinttal, 414 forintra csökkent.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

A Muse polgári környezetben várja az asztalbérlőket

Új közösségi iroda nyílt Budapesten, a Szent István körúton. A Muse Budapest alapítója, Mekis Dániel zeneszerző.

Az iroda a klasszikus polgári lakások hangulatát ötvözi modern elemekkel. Az iroda központja egy 40 négyzetméteres közösségi tér, felette egy 20 négyzetméteres, babzsákokkal és kanapéval berendezett tér található – írja a Kreatív Online.

Az asztalok egy-egy napra, vagy hosszabb távra is bérelhetőek, de dedikált asztalok bérlésére is van lehetőség.

Az alapító hosszabb távú terve az, hogy egy olyan kreatív műhely alakuljon itt ki, amely helyszíne lehet kezdő művészek kiállításainak.

A családi vállalkozást is megmentheti a házassági vagyonjogi szerződés

0

A családi vállalkozás szétaprózódásának megakadályozása vagy éppen az üzleti kockázatok családi vagyontól történő elválasztása is jó indok lehet a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére.

Sokan nem is tudják, hogy a szerződés megkötésére az életközösség fennállása alatt bármikor lehetőség van. A felek ilyenkor meghatározhatják a közös és külön vagyonukat, szabályozhatják a válást követő juttatásokat, egymással szembeni vagyoni igényeiket is. Aki pedig nem kíván házassági szerződést kötni, akár a bizalmi vagyonkezelést is választhatja vagyoni viszonyai rendezésére.

                                                                                      

Tipikusan előfordul, hogy a házasulók – a már együtt élő felek –, illetve a friss házasok nem érzik helyénvalónak házassági vagyonjogi szerződés megkötését, mivel az akár a párral szembeni bizalmatlanságot vagy a kapcsolat tartósságába vetett hit hiányát is jelképezheti. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek a későbbiekben mégis indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását, mint például a családi vállalkozások szétaprózódásának megakadályozása, az üzleti kockázatok elválasztása a családi vagyontól, illetve a házastársak eltérő vagyoni viszonyaiból eredő konfliktusok elkerülése. 

A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. Az üzleti folyamatok dinamikája folytán előálló helyzetek komoly problémák elé állíthatják a párokat. A gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értékének ugrásszerű növekedése, illetve a társaság esetleges értékesítése során befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Sokan nem tudják továbbá, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég (amit például a szülőktől ajándékba kapott az egyik fél), az annak kapcsán szerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.

„Ha a felek nem csupán a jövőre nézve kötik ki az általuk választott vagyonjogi rendszert, hanem rendezni kívánják az évek során előállt helyzetet, úgy erre is lehetőség van. E körben különösen fontos megjegyezni, hogy a vagyonközösség nem a házasságkötéssel, hanem az azt megelőző életközösséggel jön létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vagyonjogi szerződés hiányában a házastársak a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatban is alapvetően közös vagyonszerzők” – mutatott rá dr. Takács Diána, a Deloitte Private szenior tanácsadója.

A felek megállapodásuk szerint mozgathatják a vagyonukat a házastársi közös és különvagyon között. Azonban a bírói gyakorlat kiemelt vizsgálat alá helyezi az ehhez hasonló vagyonátrendezést: az olyan rendelkezés, amely az egyik házastárs vagyonát a másik javára jelentősen elvonja, érvénytelen lehet. 

A vagyonjogi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba szükséges foglalni. A megfelelő szakértelem azonban nem csak a törvény által megkövetelt formalitások miatt szükséges. A gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember közreműködése azért is elengedhetetlen, mivel – bizonyos esetekben – a jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható lehet. 

„Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére más lehetőségek is vannak. Ilyen például az utóbbi időkben egyre népszerűbb bizalmi vagyonkezelés. Ennek előnye, hogy a fenti célok mellett számos egyéb cél elérésére is alkalmas, mint például a családi vagyon generációkon átívelő védelme” – fűzte hozzá dr. Takács Diána.

„A munkánk során sok olyan esettel találkoztunk, ahol kiderült, hogy a felek túl későn kezdtek el gondolkodni a családi vagyon megfelelő jogi rendezéséről. Jobb ezért előrelátónak lenni és azelőtt foglalkozni a vagyoni kérdésekkel, mielőtt túl késő lenne. Természetesen a cél az, hogy a felek kívánságainak megfelelő, jogi szempontból kikezdhetetlen megállapodás készüljön el a házastársak vagyoni viszonyairól, amelyre a jogszabályok által biztosított eszköztár – a házasság gyakorlatilag bármely szakaszában – kiválóan alkalmas” – mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

Ezért veszítheti el online ügyfeleinek felét egy pillanat alatt

Az interneten vásárlók 64 százaléka hagyja el azonnal az általa böngészett webshopot, ha elakad és rövid időn belül nem kap segítséget – hívta fel a figyelmet Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere az Internet Hungary konferencián.

Az első dolog, ami az ügyfélszolgálatok kapcsán az ember eszébe jut, a panaszkezelés és az ehhez kötődő hosszas várakozási idő. Ha digitális ügyfélszolgálatról van szó, már egy fokkal jobb a helyzet: ezekben az esetekben is valamilyen problémára szeretnénk megoldást kapni, ám ezt több csatornán, sokkal gyorsabban tehetjük meg.

Szakértők szerint azonban az ügyfélszolgálatok hamarosan nem csak a kliensek gondjainak megoldásáról fognak szólni, hanem aktívan be fognak kapcsolódni az értékesítés támogatásába is. 

A kereskedelmi cégek folyamatos versenyben állnak, ennek pedig új színtere lett: a vállalatok 89 százaléka ma már az online térben nyújtott ügyfélélmény alapján akarja megkülönböztetni magát versenytársaitól. Ez nem könnyű feladat, hiszen a digitalizáció miatt, az azonnali megoldásokhoz szokott online vásárlók egyre türelmetlenebbek. Ha kérdéseikre nem kapnak gyorsan választ, távoznak.

Statisztikák szerint az emberek 64 százaléka hagyja el azonnal az online vásárlóteret, ha elakad, és nem kap egyből segítséget. Vagyis: ha a vállalatok nem képesek valós időben reagálni a vevői megkeresésekre, elveszítik potenciális ügyfeleik több mint felét.

Ennek ellenére az is látható, hogy az ügyfélszolgálatokra a vállalatok túlnyomó része még mindig „cost centerként”, szükséges kiadásként tekint, és sokkal inkább a költségcsökkentés irányába haladnak, ahelyett hogy fejlesztenék azokat.

„Az online kereskedéssel foglalkozó cégek elképesztő mennyiségű pénzeket költenek marketingre, reklámra, honlap fejlesztésre. Arra azonban senki nem gondol, hogy mi történik akkor, amikor egy potenciális ügyfelet elértek ezek a külső hatások, valóban a honlapra látogat, vásárolni szeretne, de elakad. Nagyon fontos, hogy a folyamat utolsó lépéséig támogassuk az ügyfelet. Egy vevői döntés nagyon gyorsan megszülethet, de ugyanilyen hamar el is veszhet – a jó időben megfogott és támogatott szándékból azonban már könnyen vásárlót lehet konvertálni” – hangsúlyozta Bortnyák Adorján. 

Egy 2018-as tanulmány szerint a legnagyobb angol kiskereskedelmi cégek árbevétele az utóbbi években 23 százalékkal nőtt. E mögött egyértelműen a digitális e-kereskedelmi rendszerekre épített, mesterséges intelligencia alapú ügyfélkiszolgáló eszközök sikeres bevezetése áll.

A mai internetes kereskedelmet egyértelműen lehet tehát digitális ügyfélszolgálat segítségével aktivizálni, és ebben kulcsszerepe van a mesterséges intelligenciának.

Az ügyfélszolgálatok esetében a mesterséges intelligencia legfőbb szerepe, hogy segítségével megértsük az ügyfél szándékát és arra a lehető legpontosabban válaszoljunk, legyen szó akár írott vagy élőszavas kommunikációról. Az MI használatával a chat-alapú vagy élőszavas rendszerekben sokkal szélesebb körű önkiszolgáló ügyintézést lehet megvalósítani.

„Képzeljük el azt a szituációt, amikor a vevőnk a weboldalon keresgélve nem igazán tudja eldönteni, hogy számára melyik a megfelelő termék. Ezt a pillanatot azonosítva a passzív vevői böngészést át lehet fordítani egy aktív párbeszédbe, ahol pontosítani tudjuk a vevői igényt és támogathatjuk a megfelelő termék kiválasztását. A pozitív ügyfélélmény megtartása és építése miatt ugyanakkor a gépeknek érzékelniük kell azt a pontot, amikor a vevőnek valamilyen élő emberi támogatásra van szüksége, komplex kérések esetében tehát továbbra is elengedhetetlen lesz a humán beavatkozás. Azok lesznek a jövő sikeres cégei, amelyek minden csatornán képesek ügyfeleikkel fenntartani a kapcsolatot, és egyszerű átjárhatóságot biztosítanak számukra az automatizált szolgáltatások és az élő emberi támogatás között – tette hozzá Bortnyák Adorján.

Mit kíván a mai munkavállaló?

A cégek elfelejthetik azokat a múlt században alkalmazott foglalkoztatási modelljeiket, amelyek a jól kiszámítható munkaerőpiaci környezetben anno működőképesek voltak. Ma már sokkal inkább a meritokrata, azaz egyéni képességeken és tehetségen alapuló értékelést és ösztönzést igénylik a munkavállalók – olvasható az Adecco Csoport közleményében.

A textilipart alapjaiban megreformáló szövőszéket ugyan 1810-ben találták fel, ezt követően azonban „röpke” 35 év kellett, amíg valóban elterjedt és forradalmasította a gyártást, mivel a gépeket kezelő mérnököket nem igazán érdekelte a textilgyártás. Ehhez képest ma már olyan rohamtempóban zajlik a technológiai fejlődés, hogy 5 évente új képességekre van szükség. „A cégek ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanazt a munkakörnyezetet biztosítsák dolgozóik számára, mint akárcsak 1020 évvel ezelőtt, mivel ezek a modellek ma már a cégek jelentős részénél nem működőképesek, és a munkavállalók többségének igényeihez sem igazodnak. Így tehát inkább csak erőforrás pazarlás – anyagi és humán oldalon egyaránt” – hangsúlyozta ki Stefano Longo, a magyarországi Adecco Kft. ügyvezető igazgatója.

A korábban jellemző stabil, jól előrejelezhető munkaerőpiachoz képest ma már a dinamikus változás, a kiszámíthatatlanság jellemző. Ehhez a cégeknek is igazodniuk kell, és olyan munkakörnyezetet és munkavállalói ösztönzőket kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a meriotakrata, tehát az egyéni képességeken, tehetségen és igényeken alapuló értékelést” – hangsúlyozta a szakember.

A jövő munkavállalóinak képességei és képzettségei

„A dinamikus változás természetesen mindkét – a munkáltatói és a munkavállalói – oldalt egyaránt érinti. Azt szokták mondani, hogy a jövő állása még meg sem született, hogyan lehetne így felkészülni arra, hogy milyen tudásra, ismeretekre és képességekre lesz szükség 510 vagy akár 20 év múlva. A technológia fejlődését látva mégis viszonylag jól behatárolhatók azok a szakismeretek és személyes képességek, amelyekre a jövő munkaadóinak és munkavállalóinak leginkább szükségük lehet” – mondta el Stefano Longo.