Miként alakul át a beszerzés a digitális korban? Miért érdemes a kis- és középvállalkozásoknak is csatlakozniuk a nemzetközi beszerzési hálózatokhoz? Többek között erről kérdeztük Bárány Zsoltot, az SAP Ariba üzletágvezetőjét.
– Hogyan alakítja át a digitális forradalom a vállalati beszerzések területét?
– Egyre több cég van, amely stratégiai területként kezeli a beszerzést, ami a fejlesztés irányát is kijelöli. Az SAP Ariba és a Würzburg-Schweinfurt Egyetem közös, „Mi a Következő Nagy Dolog a beszerzésben?” című kutatásában megkérdezett több mint 450 vállalat 83 százaléka például úgy vélekedett, hogy a digitális átállás mind nagyobb hatással lesz a beszerzésre.
– Mi szól az „intelligens üzleti platformként” működő beszerzési hálózatok mellett?
– Ezeken a platformokon a teljes vásárlási folyamat menedzselhető a beszállító kiválasztásától a számlák kezeléséig. A beszállítókat versenyeztetve a cégek csökkenthetik költségeiket és „egészségesebbé” tehetik a teljes beszállítói láncot. A legnagyobb ilyen platform az Ariba Network, amelyhez már közel 3,5 millió cég csatlakozott, a felhasználók száma 14 millió, a katalóguscikkeké megközelíti a 200 milliót, azaz jószerével minden megtalálható. Az évente mintegy 34 millió üzleti igény teljesítése 2100 milliárd dolláros forgalmat generál, ami nagyjából 56 millió dokumentum automatikus feldolgozását is jelenti. Ezek a számok persze csak tájékoztató jellegűek, a növekedés folyamatos, percenként csatlakozik egy-egy új cég. Nem véletlenül: a folyamatköltségek akár negyedével, az átfutási idők pedig harmadával csökkenthetők, aminek eredményeképpen – a legfrissebb felmérések szerint – a belépés a nagyvállalati körben egy–másfél éven belül megtérül.
– De miért csatlakozzon egy kis- vagy középvállalkozás?
– Az említett 12–18 hónapos megtérülés a kkv-kra is vonatkozik, de számukra további érvek is szólnak a belépés mellett. A kis- és középvállalkozások a beszerzés területén a nagy platformokhoz csatlakozva azonnal élvezhetik a legjobb nemzetközi gyakorlatok előnyeit, ráadásul ez a leggyorsabb módja annak, hogy bekerüljenek a nagy beszállítói hálózatokba. A felhő alapú platformok folyamatosan frissülnek, így az ezekhez való csatlakozás egyúttal a legújabb technológiák használatát is jelenti, márpedig a kkv-k többsége nem engedheti meg magának, hogy saját mesterséges intelligencián, gépi tanuláson alapuló megoldásokat fejlesszen ki. Az intelligens üzleti hálózatok használatának további előnye a munkaerő-hatékonyság: ugyanannyi humán ráfordítással akár 10-szer annyi folyamatot is képesek kezelni a cégek.
– Milyen technológiai háttérrel kell rendelkezniük a csatlakozni kívánó vállalatoknak?
– Csupán egy böngészőre van szükségük, hiszen felhő alapú rendszerekről beszélünk. Nincs hosszadalmas csatlakozási procedúra, az előnyök viszont azonnal élvezhetőek. A csatlakozás ellen sokáig a felhő alapú megoldásokkal szembeni előítéletek jelentették az egyik fő érvet, ezek azonban az utóbbi időben visszaszorulóban vannak, egyre több vállalat ismeri fel, hogy adatai a szolgáltatóknál sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint a saját szerverein.
– Említette a „Next Big Thing” felmérést. Körvonalazódik már, miből áll majd „a következő Nagy Dolog”?
– A felmérésben a jövő technikáit firtató kérdésre a legtöbben az RPA-t (Robotic Process Automation, robot-alapú folyamatautomatizálás), a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat nevezték meg, de a terület szakértői szerint a chatbotok, a blockchain és a háromdimenziós nyomtatás is szerepet kap majd a beszerzési folyamatok automatizálásában. A digitális átalakulás vívmányainak csatasorba állítása mellett a következő Nagy Dologban a tehetségek kezelése is szerepet kell, hogy játsszon, hiszen megfelelően képzett szakemberek nélkül a beszerzés területén sem várható forradalmi fejlődés. Olyan szakemberekre van szükség, akik profitra váltják a rendelkezésükre álló innovációt, képesek felismerni és kezelni a kockázatokat és akik nyitottak a hagyományos beszerzési célokon túlmutató elvárásokra – például az etikus működésre, a korrupció elleni küzdelemre – is. A beszerzés már nem csupán a megrendelő-beszállító kapcsolatok menedzselését jelenti. Egyre erősebben érvényesül az a trend, hogy a beszerzőket nem a megtakarítás mértéke, hanem az általuk teremtett érték alapján ítélik meg.
