Magyarországnak még egy kicsit várnia kell a felminősítésre, bár a pozitívumok nagy részét már beárazta a piac – írják a Standard Bank elemzői.
Annak, hogy a magyar államkötvények hozama tovább csökkenhessen, a legfőbb akadálya, hogy a vezető hitelminősítőknél a magyar papírok még mindig a befektetésre nem ajánlott („bóvli”) kategóriában vannak – írják a Standard Bank elemzői a feltörekvő gazdaságokról szóló legfrissebb összefoglalójuk Magyarország-fejezetében.
A Moody’s és az S&P is csalódást keltett az idén, amikor – egyebek mellett – az államadósság magas szintjére hivatkozva nem minősítette fel az államadósságot, holott a 76 százalékos GDP-arányos ráta az átmeneti gazdaságok körében ugyan magasnak számít, de még mindig alacsonyabb, mint az uniós átlag. A Moody’s nál a Ba1 osztályzat kilátása negatív, az S&P BB+ besorolásáé pedig stabil. (Mindkettő esetében egyetlen osztályzatnyi javulás hiányzik a befektetésre javasolt kategóriához.)
A hitelminősítők továbbra is a középtávú növekedési trend bizonytalanságait és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát hangsúlyozzák – azt, amit leginkább „Orbán-hatásként” lehetne leírni (bár ők ezt a terminus technicust nem használják).
Talán nagyobb reményekkel kecsegtet a Fitch, amely a (szintén éppen bóvli) BB+ besorolás kilátását májusban pozitívra javította, és amely november 20-án vizsgálja felül a magyar osztályzatot. Tavasszal a Fitsch arról beszélt, hogy középtávon elérhető a befektetői szint, ami nagyjából egy évet jelenthet.
A felminősítés mellett erős érvek szólnak: a GDP növekedés üteme meghaladta a várakozásokat, és 2015 egészében 3 százalék körül alakulhat: ebben a legnagyobb szerepet az export (döntően az autószektor) játssza, amelynek komoly szerepe van abban is, hogy folyó fizetési mérleg többlete az idén elérheti a GDP 5 százalékát. Mind a cégek, mind a háztartások külső eladósodottsága csökkent, a devizaárfolyam-változások így kevésbé hatnak a gazdaságra. A döntéshozóknak nem lenne ellenére, ha gyengülne a forint, mivel ez további lendületet adhatna a növekedésnek, de a magyar deviza most „jól lehorgonyzottnak” tűnik.
A Volkswagen-botrány mindazonáltal a Fitch elemzőit is elgondolkoztathatja. Az Audi a magyar gazdaság jelentős szereplője, az autószektor adja az ipari termelés 22 százalékát. A kormány szerint a hatás akár a GDP 0,6 százalékára is rúghat – feltehetően ez a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó becslés, amely szerint egész Európában visszaesnek az autóeladások. A másik kockázati tényező a migránsválság: az ezzel kapcsolatos kiadásokat a kormány 60 milliárd forinttal emelte meg – igaz, ennek a költségvetési deficitre nincs hatása.
Mindezek alapján valószínűbb, hogy Magyarországnak még egy kicsit várnia kell a felminősítésre. „Úgy gondoljuk, hogy a pozitívumok nagy részét már beárazta a piac” – zárul a Standard Bank rövid helyzetképe.
