Az összesen 3,8 millió négyzetméternyi területre kiterjedő magyarországi ipari- és logisztikai létesítmények közel felénél mára komoly problémát okoz, hogy az elmúlt évtizedben a létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél nem fordítottak kellő figyelmet a padozatok megfelelő minőségű elkészítésére – derült ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) friss felméréséből.
A szövetség szerint a megrepedt, széttört padozatok rendbetételével és a megfelelő technológia kiválasztásával ágazati szinten évente három-négymilliárd forintnyi költséget lehetne megtakarítani.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége folyamatosan figyeli és elemzi azokat a hazai és nemzetközi lehetőségeket, amelyek alkalmazásával a logisztikai központokban javítani lehet a hatékonyságot, emelni lehet a szolgáltatási színvonalat, és csökkenteni lehet a költségeket. Az MLSZKSZ legutóbbi felmérése a logisztikai létesítmények nem megfelelően kivitelezett ipari padozatok miatti rejtett költségeit tárta fel.
A felmérés szerint a 3,8 millió négyzetméterre kiterjedő hazai logisztikai létesítmények közel felénél komoly problémák vannak az ipari padozatok minőségével: a táblák elhasználódtak, töredeznek, repednek, valamint dilatációs, síkpontossági és antisztatikus problémák állnak fenn velük kapcsolatban – jelentős többletköltséget generálva a létesítmények üzemeltetőinek. A probléma oka, hogy a létesítmények nagy többségénél, a tervezéskor nem foglalkoztak a beépített ipari padlók életciklus-költségeivel. Ez a tényező, illetve a kivitelezés gyenge minősége együttesen eredményezték azt, hogy a gyorsan hibásodó padozaton 3–5 éven belül komolyabb összegű javítást (esetleg felújítást) kellene eszközölni – mondta el Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint normális esetben, ha a beruházási terv készítésekor figyelembe veszik az üzemeltetési szempontokat is – például az amortizációs költséget, vagy az állagromlás ütemét, jobban odafigyelnek a kivitelezés minőségére, akkor egy jó padozatra nagyobb összeget legkorábban 10–15 év múlva kell költeni.
A padozatok minősége nemcsak a targoncák szervizköltségeire van hatással, hanem az üzemelésre is, mert a padozatok javítása miatt sok esetben le kell állítani a napi munkát, meg kell bontani és vissza kell állítani a rögzített termelősorokat/polcokat, ami a megrendeléseket is veszélybe sodorja. Emellett a rossz minőségű padozatok miatt jelentősen megnő az üzemi balesetek veszélye, és a takarításhoz rendszeresen használt vegyszerek miatt a környezeti terhelés is.
Az MLSZKSZ szerint az ipari padozatok rendbetételével a megfelelő technológia megválasztásával ágazati szinten évente három-négymilliárd forinttal lehetne csökkenteni az üzemeltetési költségeket. A piacon ugyanis van olyan betonpadló készítő, javító és felújító technológia (HTC Superfloor eljárás), amely nemcsak az új padozatok kivitelezésénél mutat jó eredményt, hanem a már elrontott, tönkrement padlóknál is használható. Ez az eljárás egyben biztosítja a padlók ESD védelmét (a padlók antisztatikusságát) is.
Az MLSZKSZ ajánlásai
- Élettartam költségek: Egy rosszul tervezett és kivitelezett burkolat 3-5 év alatt tönkremegy és jelentős többletköltséget, kárt okoz. Egy jó burkolat 15 év múlva esetleg esztétikai felújítást igényel. Időközben nem kell pakolni, termelést leállítani, rögzített termelősorokat/polcokat megbontani, majd visszaállítani, megrendeléseket veszélybe sodorni. Egy jól tervezett padozat felújítása csak 30-40 százaléka az eredeti bekerülési költségeknek.
- Környezetvédelem: Magyarországon évente 120–140 millió liter vegyszert használunk el takarításra, ennek egy tekintélyes részét az ipar és a logisztika teszi ki. Egy jól tervezett és kivitelezett padló vegyszer igénye megfelelő eszközökkel lényegesen kisebb, mint a rosszul tervezett és kivitelezett padlóé. A szándék az, hogy 2020-ra felére csökkentsük a felhasznált takarító vegyszer mennyiségét. A megvilágítás – a kellő fénymennyiség – munkavédelmet, sebességet, pontosságot, befolyásoló tényező. Körültekintő tervezéssel csak a padozaton 20–30 százalék megvilágítás spórolható meg. Ha a targoncák gumikerekeiből csak a fele fogy, akkor a gumipor, valamint az előállítás környezeti lábnyoma is felére csökken.
- Hasznosítás: Ha egy beruházás elején még nem tisztázott a hasznosítás pontos jellege, vagy nem a teljes élettartamra tudjuk meghatározni felhasználás jellegét, akkor praktikus úgy kialakítani a csarnok padozatát, hogy a lehető legtöbb tevékenységre használható legyen. Pl. van lehetőség olyan padozat kialakítására, ami közepes áron tudja a nagy síkpontosságú padlók, az ESD (antisztatikus) padlók, kopásálló padlók minden követelményét teljesíteni.
Rossz megoldások, tévhitek
4500 négyzetméteres üzem padozata nagyon gyorsan tönkrement. Ez a 4. évben, a targoncákon éves 8 millió forintot meghaladó javítási költséget generált, valamint a padozat takarítása is nagyon nehézkessé és költségessé vált. A rendesen nem elvégezhető takarítás miatt a por, a behordott vízzel nagyon csúszós elegyet képezett, ezzel balesetveszélyt okozott. Ezért kicserélték a targonca abroncsokat fehérre, puhábbra, ami drágább volt, és kétszer olyan gyorsan kopott. A padló felújítására ebben az esetben 6,8 millió forintot kellet fordítani.
Ezzel szemben egy jó tervezéssel, az üzemeltetési szempontok figyelembe vételével készült padozaton, a fenti példa esetében, a targoncák éves karbantartási költsége, átalányban 1-2 millió forint. A takarítható és nem csúszós felületek takarítási eszköz költsége 1,2 millió forint/év – hetente kétszer áttakarítva. Ebben benne van egy olyan ápolószer használata is, ami feleslegessé teszi a takarítószerek használatát, keményen és új állapotban tartja a padlót és a zárt pólusokba nem engedi beleragadni a koszt.
A kettős hasznosítású targonca (kint/bent), erős gumi és kosz nyomokat hagy egy padlón. Megoldásként egyes helyeken fehérgumikat tesznek rá, amelyek fele annyi idő alatt kopnak el. A hosszú távú megoldás a térburkolat és a belsőpadozat megfelelő állapotba hozása lenne, de ez nem fér bele a rövid távú gondolkodás kereteibe. Egy ilyen beruházás 1–2 év alatt megtérül, ha jól csinálják, utána 10 év alatt, 1–2 évente visszahozza az árát.
Másik esetben a tönkrement ipari padló a targoncák kerekeit és futóműveit erősen amortizálja, nagyon sok garanciális vitát és sokmilliós költséget okozva. A padozat kijavítása, a megnövekedett költségeket figyelembe véve átlagban két év alatt megtérül. Egészségesebb körülményeket lehet biztosítani a munkatársaknak, továbbá munkaeszköz, késztermék és világítási megtakarítás jelentkezik.
A dilatációs hibákat sok helyen „költségmegtakarítási” okokból nem javítják ki, vagy csak nagyon későn. Ilyen esetekben a betontáblák elveszítik az összetámasztásukat, billegni kezdenek és további táblatörések jelennek meg a felgyorsuló folyamatban. Ma már léteznek olyan megoldások, hogy egy-egy forgalmasabb közlekedési utat keresztező repedést, vagy egy rossz dilatációt akár 1 óra alatt kilehet javítani és azonnal visszaadható a forgalomnak.
Fotó: MLSZKSZ
