A román környezetvédelmi minisztériumhoz fordulnak a székely megyék elöljárói, hogy ellensúlyozzák a környezetvédő civilek szerintük egyoldalú álláspontját a kilövési kvótákat szabályozó, parázs vitát szító minisztériumi rendelet kapcsán.
A zöldek által sokat bírált, szeptember 30-áig közvitára bocsátott rendelet szerint 552 medve és 657 farkas, valamint 68 hiúz és 474 vadmacska kilövését hagyják jóvá a 2016/2017-es vadászidényre – írja a kronika.ro.
Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök közös sajtótájékoztatót tartott a témában, ahol bejelentették: egyeztettek Péter Ferenccel, a Maros Megyei Tanács elnökével, és közös levélben hívják fel a környezetvédelmi minisztérium figyelmét a székelyföldi vadkárokra, ugyanakkor ismertetik a székelyföldi „medvehelyzetet” is.
„Nagy port kavart a sajtóban a kilövési kvótát megállapító miniszteri rendelet, s mint kiderült, sok civil szervezet ellenzi a kezdeményezést, és azt is rebesgetik, hogy a 2016–2017-es idényben egész Romániában le szeretnék tiltani a medvekilövést. Egészséges egyensúlyt kell fenntartani a vadak, az emberek és a javak védelme között, hiszen Kovászna megyében az év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest kétszeresére nőtt a medvék által okozott vadkár” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.
Háromszéken évek óta 40-45 medve kilövésére ad engedélyt a minisztérium, az elöljárók szerint azonban legalább 60-70 egyed kilövésére lenne szükség. Levelükben többek közt az állomány reális felmérését kérik a minisztériumtól. Tamás Sándor példaként említette, míg papíron mintegy 650-700 fős a háromszéki medvepopuláció, a becslések szerint a valóságban ennek kétszerese.
Az önkormányzati vezetők szorgalmazzák a vadkárok valós megtérítését is, hiszen 2-3 éves csúszásban van a kifizetésekkel a szaktárca. Borboly Csaba kifejtette: a Régiók Bizottsága környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottságának tagjaként azzal szembesült, hogy Brüsszel nem is tud arról, hogy Romániában emberéleteket veszélyeztet a barna medve.
„A vadkárok mellett a legnagyobb baj, hogy sok hargitai településen 18 óra után nem merik kiengedni a gyerekeket az utcára, a gazdák nem merik megművelni a földeket, nem mernek túrázni” – mondta a politikus.
