Az elmúlt két évtizedben még nem volt olyan nehéz helyzetben az ágazat Magyarországon, mint napjainkban – mondja Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A 2016-ban elkezdődött negatív folyamatok 2017-re sem szűntek meg, a felvásárlás sokfelé megszűnt, a nyúltenyésztés csak a saját fogyasztásra korlátozódott – állítja Juráskó Róbert.
A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a nool.hu-nak elmondta: ennek ellenére találunk még nagyüzemi nyúltelepeket az országban. Főleg pannon fehér és hycole állományt tenyésztenek.
A kistermelők portáin a magyar óriásnyulakkal is találkozhatunk, a nyilvántartások szerint mintegy 250–300 anya gondoskodik a szaporulatról. A néhány éve indított vakcinatámogatási program és a megemelt támogatási keret nagy segítséget jelent az ágazatnak.
Az áruházakban kapható nyúlhús ára elég borsos: a máj kilónkénti ára 1000 forint, a combért és lapockáért már 2000–2200 forintot kérnek. Az ínyencek eledelének tartott gerincfilé kilójáért pedig 3000 forintot is ki kell fizetni.
A nyúltenyésztés jelenleg kifejezetten exportorientált ágazat, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül.
A hazai nyulakat két vágóhídon, Lajosmizsén és Baján dolgozzák fel, 50–60 százalékos kihasználtság mellett.
