Ugyan a kereslet növekedése, a csok bevezetése már meglátszik a lakásépítések számának alakulásán, ám a szektor teljesítménye nemzetközi összehasonlításban így is gyengének számít. Ennek egyik oka, hogy az infrastrukturális beruházások elszívják a munkaerőt, miközben a cégek fele munkaerőhiánnyal küzd.
Az építőipar tavalyi – a KSH adatai szerint 19 százalékos – gyengülése után 2017 végére várható a szektor teljesítményének javulása, ami a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására elindult lakásépítkezések első hullámának köszönhető, ugyanis ezek az építkezések vélhetően 2017 második felére, illetve az év végére futnak majd ki – derül ki az Atradius hitelbiztosító tanulmányából.
A közlemény szerint bár látható a javuló tendencia, részben a csok miatt, nemzetközi összehasonlításban még mindig kevés lakás épül az országban, ugyanis míg a német, francia vagy holland építőipar motorja a lakásépítés, addig Magyarországon az európai uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások húzták az építőipart. Az ágazat idei várt erősödésének nagy része továbbra is a nagyberuházásból, állami fejlesztésből fakad majd.
Ezen felül arra is rámutattak, hogy az infrastrukturális beruházások elszívják a szakképzett munkaerőt a lakásépítések elől, miközben a vállalatok 50 százaléka már eleve a munkaerőhiányt tartja a növekedés legnagyobb akadályának. Mindez a lakásvásárlóknak is rossz hír, mert az ingatlanfejlesztők csak kevésbé hatékonyan és többletköltségekkel tudják átadni a lakásokat és a folyamatnak áremelkedés lehet a következménye.
Hozzátették: a lakások áremelkedésére az is hatással lehet, hogy ha marad a jelenlegi szabályozás, akkor 2019-ben megszűnik a lakások kedvezményes általános forgalmi adója (áfa), valamint, hogy 2020-ban kifutnak az európai uniós források. Ezen felül arra is felhívták a figyelmet, hogy az építőiparban továbbra is meghatározó a halasztott fizetés, ugyanis nem javultak a szektor fizetési szokásai. (MTI)
