Az Európai Bizottság előterjesztette 2018-ra szóló költségvetési tervezetét.
A 161 milliárd eurót kitevő kötelezettségvállalásokkal az a célja, hogy több munkahelyet teremtsen, különösen a fiatalok számára, valamint hogy fellendítse a növekedést és a stratégiai beruházásokat. Az előző években már megtett intézkedésekre építve az unió jövő évi költségvetése továbbra is hatékonyan kezeli a migrációs kihívást az EU határain belül és kívül – olvasható a bizottság közleményében.
Következő lépésként az Európai Parlament és a tagállamok együttesen megvitatják a javaslatot.
Günther H. Oettinger, a költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztos így nyilatkozott: „Az a célunk, hogy e költségvetéssel megfelelő egyensúlyt érjünk el a főbb uniós programokat érintő korábbi kötelezettségvállalásaink teljesítése és az új kihívások kezelése között, mindezzel párhuzamosan pedig fokozzuk az uniós hozzáadott értéket. Biztosítani szeretnénk, hogy minél több európai fiatal tudjon munkát találni, és több kulcsfontosságú helyi beruházásra kerüljön sor. Valamennyi uniós intézkedés hajtóereje továbbra is az, hogy kézzelfogható eredményeket mutassunk fel és megkönnyítsük az európaiak mindennapi életét.”
Munkahelyek és a beruházások
A Juncker-terv középpontjában álló Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) egy uniós költségvetési garancia támogatja, amelyet az Európai Beruházási Bank saját tőkéjéből nyújtott allokáció egészít ki. Az ESBA célkitűzése, hogy a magánberuházások kiaknázása érdekében okosabban használja fel az új és meglévő pénzügyi forrásokat, és ezáltal támogassa a munkahelyteremtést és fokozza a növekedést. A várakozások szerint az ESBA már az eddigiekben 194 milliárd eurót mozgósított. A bizottság javasolja, hogy 2018-ban további 2 milliárd euróval töltsék fel az ESBA-garanciaalapot.
Az EU fő beruházási eszközét továbbra is a strukturális és beruházási alapok jelentik, amelyek a kutatás és innováció, a közlekedés, a környezetvédelem és a vidékfejlesztés területén támogatják a kkv-kat és az intézkedéseket. Az uniós költségvetés a strukturális és beruházási alapokon keresztül 55,4 milliárd eurót biztosít a régiók és a tagállamok számára, és mintegy 59,6 milliárd eurót a mezőgazdasági termelők és a vidékfejlesztés részére.
A kezdeti lassú indulást követően a 2014–2020-as időszak uniós strukturális és beruházási programjai 2018-ban várhatóan már teljes kapacitáson fognak működni, ami megfelel a tagállamok és az Európai Parlament által elfogadott kötelezettségvállalásoknak. Ezzel magyarázható, hogy az összkifizetések a 2017. évi költségvetéshez képest 8,1%-kal emelkednek.
Az uniós költségvetés unión kívüli teljesítményét a fenntartható fejlődés előmozdítása is befolyásolja majd, amelynek keretét a szomszédos országok tekintetében jelentősen megemelték. Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap ezért várhatóan további finanszírozást generál majd, különösen a magánszektor részéről.
Lehetőségek a fiatalok számára
Az Erasmus+ program célja, hogy a hallgatók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése, az oktatási, képzési és ifjúsági intézmények/szervezetek minőségfejlesztésének támogatása, valamint a szakpolitika fejlesztésének előmozdítása révén megvalósítsa az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén elfogadott uniós szakpolitikai célkitűzéseket. A 2018. évi költségvetési tervezet erre a célra 2,3 milliárd eurót különít el – ez a 2017. évi költségvetéshez képest 9,5%-os emelkedés.
2016 végéig hozzávetőleg 1,6 millió fiatal részesült az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott intézkedések előnyeiből. E kezdeményezés hozzájárult ahhoz, hogy a legtöbb tagállamban csökkent az ifjúsági munkanélküliségi ráta. Azonban folyamatos uniós szintű erőfeszítésre és támogatásra van szükség, mivel a munkanélküliségi ráta még mindig a pénzügyi válságot megelőző szinten van. E célból a 2017–2020-as időszakban további 1,2 milliárd eurót kell fordítani a kezdeményezésre. Az említett összegből a 2018. évi költségvetési tervezet már tartalmaz 233 millió eurót, 500 millió euró pedig a 2017. évi költségvetés módosításában szerepel.
A fiatalok számára további lehetőséget nyújt az Európai Szolidaritási Testület, amely 2-től 12 hónapig terjedő önkéntesmunka-lehetőséget, szakmai gyakorlatot és munkalehetőségeket biztosít, ezáltal erősítve a közösségek közötti szolidaritást Európa-szerte. A Bizottság külön költségvetést és jogalapot terjesztett elő az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozóan, hogy 2020-ig 100 000 európai csatlakozhasson a testülethez. Az Európai Szolidaritási Testülethez 2018–2020 folyamán kapcsolódó intézkedések összesen 342 millió eurót tesznek ki, ebből 2018-ban 89 millió euróra lesz szükség.
Geopolitikai kihívások
A migráció és a biztonság változatlanul kiemelt fontosságú területek, ezért a bizottság a tervek szerint továbbra is finanszírozza az unión belül az ezekhez kapcsolódó intézkedések széles körét, így például humanitárius támogatást nyújt, megerősíti a külső határok igazgatását, támogatja a leginkább érintett tagállamokat, és további fellépéseket tesz. A bizottság a 2018. évi költségvetési tervezetben a migráció és a biztonság területére vonatkozóan 4,1 milliárd eurót irányzott elő, így a 2015–2018-as időszakban az említett területek példa nélküli, összesen 22 milliárd euró összegű uniós finanszírozáshoz jutnak. A 2018. évi költségvetési tervezetben látható, hogy ennek nagy részét az időszak elejére ütemezték.
A költségvetésben további forrásokat bocsátanak rendelkezésre a migráció kiváltó okainak külső kezelésére, mégpedig azáltal, hogy segítséget nyújtanak a nagy migrációs áramlásokkal küzdő harmadik országok, például Libanon és Jordánia számára. A költségvetési tervezet emellett azokat az összesen 560 millió euró összegű felajánlásokat is tartalmazza, amelyeket a térségre vonatkozóan tettek a Szíria jövőjének támogatásáról 2017 áprilisában Brüsszelben rendezett konferencián.
A biztonság területén az uniós finanszírozás középpontjában a megelőző biztonsági intézkedések állnak majd, különösen a súlyos és szervezett bűnözés terén. Az intézkedések kiterjednek a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés fokozására, az EU külső határain a biztonság megerősítésére, valamint a tagállamok támogatására a terrorizmus és a kiberbűnözés elleni küzdelemben.
A bizottság ezenfelül 2017-ben úgynevezett előkészítő intézkedést indított az uniós finanszírozású védelmi kutatásra vonatkozóan. A költségvetés a 2017–2019-es időszakra összesen 90 millió eurót tartalmaz az innovatív védelmi technológiák és termékek területén folytatott kutatási együttműködés finanszírozására.
