Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Az eseményen egy villáminterjúban Csókay Ákos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról a Portfolio hírportálnak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
Az European Institue of Techonolgy and Innovation-t (EIT), vagyis az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet 2008-ban hívta életre az Európai Unió annak érdekében, hogy a szervezet erősítse Európa versenyképességét és innovációs képességeit a nemzetközi piacon. Az intézet 8 kiemelt területet jelölt ki, amelyek meghatározhatják a kontinens jövőjét, ezek közé tartozik például az energia, az élelmiszer, az egészség és a városi mobilitás is. A szervezet idén november elején Barcelonában rendezte meg a Tomorrow Mobility World Congress-t, amelyen a Portfolio a magyar médiapiacról egyedüliként vett részt. Az írás a hírportálon megjelent beszámoló kivonata.
A rendezvényre a világ minden tájáról érkeztek kiállítók, az induló startupoktól kezdve a leghatalmasabb tech-óriásokig. Városok, régiók mutatták be legújabb fejlesztéseiket a rendkívül tágan értelmezett városi mobilitás témájában. Önvezető technológiáktól az okos roller-dokkolókig, áruszállító drónoktól a hidrogéncellás biciklikig. A rendezvény vezérfonala, és jól megfogalmazott kulcsszava világos: a jövő az intermodalitásé. Az EU a városi közlekedés jövőjét egyértelműen nem egy-egy közlekedési platformban, például a vasútfejlesztésben látja önmagában, hanem abban, hogy minél több, és minél okosabb eszközt, rendszert nyújtson a városi lakosság számára, amellyel fenntarthatóan, és az igényeiknek megfelelően tudja a hétköznapjait élni, a munkáját végezni.
Az EIT Urban Mobility tanulmányának megállapításai szerint a fenntartható városi mobilitásra való áttérés Európában 2030-ig várhatóan 86 milliárd euró forrást igényel, ugyanakkor ez a befektetés az előrejelzések szerint jelentős megtérüléssel jár, mivel minden egyes, az átállásra fordított euró 2030-ra akár 3,06 eurót is hozhat.
Mivel az országok vagy városok, mint közigazgatási entitások megkerülhetetlen szereplői a városi mobilitás fejlesztésének, számos európai, de sok észak- és dél-amerikai, ázsiai ország és város önálló standdal mutatkozott be a rendezvényen. Érdekes ugyanakkor, hogy a tágan értelmezett régiónkból csak a balti országok képviseltették magukat, Közép-Kelet-Európából egy ország vagy város sem jelent meg rajtuk és Budapesten kívül.
Olyan hazai cégeket is jobban meg lehetett ismerni, mint a karbonkvóták kereskedelmében rejlő lehetőségeket kihasználó Urbaniqe, a már sokak által ismert InterTicket, az okosparkolási rendszert fejlesztő Smart Lynx, a 3D térképezésben érdekelt InterMap, a chipgyártásban működő kecskeméti Silveria és a már világszinten is elismert, több ázsiai és európai parkolási projekttel rendelkező EPS-Global.
A rendezényen a standot és a megjelenési lehetőséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara biztosította, és – látva a régió alulreprezentáltságát – már önmagában a részvétel is nagy sikernek mondható, de az érdeklődők, hivatalos küldöttségek, partnerek számából ítélve üzleti szempontból sem tűnik elhanyagolhatónak.
Csókay Ákos, a BKIK főtitkára egy helyszíni villáminterjúban számolt be a részvételi szándék hátteréről, a kitűzött célokról és a kamara jövőbeni terveiről.
„2019-ben kezdtünk el smart city témával a kamaránál kiemelten foglalkozni. A célunk, hogy a rendelkezésre álló eszközeinkkel az exportképes magyar vállalkozásokat segítsük kilépni a külpiacokra, bevonva olyan szereplőket, mint például a HEPA, vagy a Neumann Technológiai Platform. A külföldi iparkamarákkal, ügynökségekkel korábban is számos együttműködésünk volt, aláírtunk megállapodásokat, de ezeket csak akkor tudjuk valóban megtölteni tartalommal, ha vannak olyan ambiciózus cégek, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi terjeszkedésre.
Az ázsiai piac is óriási lehetőségeket rejt a magyar cégek számára, ezért erőteljesen nyitottunk ebbe az irányba még a 2020-as évben. Ennek köszönhető, hogy idén februárban 11 budapesti céggel, a BKIK önkéntes tagjaival a tajvaniak meghívásra részt tudtunk venni a Tajpeji Smart City Expon, és azóta is több tajvani üzletemberekből álló delegációt fogadtunk. Ide Barcelonába már 16 jól felkészült cég, 35 képviselőjét tudtuk elhozni, akik mind komoly üzleti szándékkal érkeztek Európa Smart City központjába. A budapesti kamara abban tud segíteni a hazai KKV-knak, hogy a külgazdasági diplomácia teljes arzenálját – követségek, konzulok, attasék, ügynökségek, a helyi gazdasági kamarák és érdekvédelmi szervezetek -felhasználva, b2b kapcsolatokkal kötjük össze a magyar cégeket a helyi ökoszisztémával. Ezután a már az ő kezükben van, hogy tudnak-e élni a lehetőséggel” – mondta el a főtitkár.
Csókay Ákos szerint regionális szinten lehetnének igazán láthatóak és sikeresek a közép-európai kkv-k, mivel önmagukban értelmezhetetlenül kicsik, ezért olyan smart city hubot szeretnének létrehozni, amelyhez a cseh, a szlovák és a lengyel cégek, iparági szereplők is tudnak csatlakozni.
„Egy ekkora piacon külön-külön csak részsikereket tudunk felmutatni. Tajpejben például több lengyel és szlovák céggel is találkoztam, amelyekben nagy potenciál rejlik. Ha 4-5 fővárosi kamara, vagy más állami, önkormányzati szereplők és 30-40 cég a régióból összefogna, sokkal nagyobb hangsúllyal tudnánk megjelenni. Jó példaként állhat előttünk a „Nordic” stand, ahol az északi és balti államok városai, cégei közösen mutatkoznak be” – mondta el a BKIK vezetője.
Határozott célokat tűzött ki a kamara, a bemutatkozáson túl konkrét célszámokat is megfogalmazott sikertényezőként. „A delegáció indulása előtt azt a célt fogalmaztam meg magunk számára, hogy azzal leszünk elégedettek, ha a résztvevő cégek mind legalább 3 konkrét szerződéssel térnének haza, és ha jövőre legalább 20 cég szeretne visszajönni velünk. Ez egyáltalán nem lehetetlen, az egyik kiállító cégnek több mint 300 regisztrált látogatója volt, és egy teljes tajvani küldöttség is meglátogatott bennünket. Mindenképpen folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, és jövőre is több rendezvényre elvinni hazai innovatív vállalkozásokat. Bízom benne, hogy egyre több szereplő látja meg ebben a fajta kamarai támogatásban a fantáziát, és a jövőben akár regionális szinten, több országgal közösen tudunk megjelenni” – tette hozzá a BKIK főtitkára.
(Forrás: Portfolio, fotók: Gergely András)
